Keresés

Mikor kötelességből elmondasz egy fohászt, akkor az fárasztó

Ha azért mondod el, hogy megízleld, azt találod fárasztó

És mennyivel inkább fárasztó, ha nemcsak mondod, hanem gondolod is

És ugyan találkozol olyanokkal is, akiknek az ige megvalósulás

De meg kellene terhelned magadat gondolatokkal, hogy megláthasd az összefüggéseit

Hogy akik eljutottak odáig, hogy meghallgat engem az Úr

Mindig csak alá állnak az ima terhének

És ugyan ha számomra terhes az ima, akkor azt gondolom a számukra is terhes, miközben azon vannak, hogy több teher alá álljanak

Ha meg megvalósulás számukra az ima, akkor az már az Isten jelenléte

Hogy elhozzák nekem is, meg neki is

És ha felmérném a terhüket, igazán nem maradnék gondolatok nélkül

Ahogy kiszabadultak az idő korlátja alól

Hiszen ragyogtassa orcáját rád az Úr

Áldása kísérjen téged nappal és éjjel

Járjon előtted, hárítson el el előled minden tüskés bokrot, és minden utadra hajló ágat

Legyen mentsvárad és menedéked

Hiszen ahogy mondja, úgy gondold

Legyen öröme benned, és legyen Benne minden örömöd

Ahogy indulsz, melléd lépjen, ahogy érkezel, veled telepedjen egy asztalhoz

És ahogy van, úgy érezd, vezessen haza téged

Bőséges esője öntözzön meg mindent, amit ültetsz

Aratáskor teljen meg a magtárad

Ha a tisztához szükségesnek megteszed a felét, akkor Jézus megadja az erejét az egészhez

Ha a negyedét teszed meg, nem ad erőt, sokkal inkább arra ösztönöz, hogy kiküzd a felét

Ha azt gondolom, az Irgalom majd cselekszik helyettem, rosszul gondolom

Ha azt gondolom, alkalmas vagyok a jóra, rosszul gondolom

Ha nem bízok magamban, hogy nem tudom a felét, az nem a képtelenségem, hanem a lázadó természetem

Ha büszke vagyok arra, ami tisztát tettem, vak vagyok, miközben Jézus adta a jelenlétét és a segítségét

Ha nem bízok Jézus segítségében, akkor mért is segítene meg engem

Ha Jézus vérrel jelzett nyomába lépek, és követem

Akkor Ő lesz a Társam, és megsegít 

Ha akkora a vagyonod, és hatalmad, hogy nemzeteket tudsz szerencsétlenné tenni, és akár el is söpörhetnéd őket

Akkor sem tudsz azon változtatni, hogy letelik ez a korszak

Az élők élni fognak

A halottak meghalnak az örök halálban

Aki meg belép az Isten örömébe, ezreket tud bevonzani az életbe

És ha halott voltam, akkor is a lehetőségem, hogy éljek, s a lehetőséged, hogy az élet mellett döntsél

Senki más nem megy a halálba, csak az, aki a halált választotta

Senki más nem tud bemenni az életbe, csak aki lemond magáról, lemond a haláláról, és megragadja az életet

És nem úgy megyek az életbe, hogy várom az életet, hanem megragadom, és megtartom

Aki cselekszi a gonoszat, a halált éli

Aki irgalmasan cselekszik, az életet éli

Természetszerű, hogy azt gondolod, ha okos és bölcs írásokat olvasol, akkor megtalálod az igazságot

De mégha szentek írásaiban is kutatsz, önmagában az, hogy megérted amit írnak, attól még nem találtad meg az igazságot

Ha még száz évig is kutatsz, csak ott maradsz, ahol voltál

Mert úgy van elrendelve, hogy a szellemedtől kapd meg az igazságot

Ő meg akkor adja, miközben adni akarja, amikor az igazság értelmében cselekszed a tisztát

Így ugyan szükséges az értelem, de azért szükséges, hogy mérlegelj, és dönts

Ha a nemes mellett döntesz, és cselekszed ezért a nemeset, megkapod az igazságot

És mivel mindenben el van rejtve az igazság, ezért nem kell érte menned, hanem egyedül a nemes, és irgalmas tetteid szükségesek ahhoz, hogy felismerd az igazságot

Aki hisz, tudja amikor meg lesz kérdezve a hite, és a hite szerint válaszol

És ezekben a kérdésekben, és válaszaiban tökéletesedik

Meg lett kérdezve a Kelet, és Nyugat Háza

És meg lettél kérdezve te is

És mivel válasz nélkül maradtak a kérdések, ezért megtörténik az akaratod

Ami történik, az akaratod szerint történik, és nem az Isten akarata szerint

Feltette a jelét az égre, hogy felismerd a kérdéseit

Te választottad az utat, az Isten a szelíd kérdéseit adta

Ezért minden panaszod téged magadat fog gúnyolni

Az, hogy az Isten egy gondolata vagy

Az nem jelenti azt, hogy a gondolataid partiban vannak az Isten gondolataival

És éppen ez az esélyed, hogy magad is elérhesd, hogy a gondolataid alkothassanak, ami meg nem történhet meg másban, mint a szabadságodban

Hogy olyanok lehetnek a gondolataid, amilyenek, az teremti meg a szabadságodat

Csakhogy amíg a gondolataid tárgya az elmúlás, az az jelenti, lekötözted magad az elmúlásba

Miközben ha partiba helyeznéd a gondolataidat, azzal kiszabadulnál az elmúlás lekötözéséből

És nem az az elmúlás gondolata, ha az elmúláson elmélkedsz, hanem amikor a gondolataid tárgyai elenyésznek az időben

Gondolataid meg akkor emelkedhetnek ki az elmúlásból, amikor megszentel az Isten szeretete az Ő Lelkével

És akkor fog megszentelni, amikor megcselekszed a tisztát a tisztaságért

Ami meg elsőre ugyan az Írott Törvény

De ami másodjára a szeretet egyszerű, és könnyen megtartható törvénye, hiszen azt nem veszed máshonnét, mint a szívedből az egyesülésben

Az a természetszerű, ha betartod az Isten törvényeit, és kérsz Tőle, és teljesíti azt

Kiizzadod a jelenlétét

És hogy eljönnek az idők, amikor majd kénytelen leszel Tőle kérni, és ahhoz el kellene hagynod a mindenáron kényelmedet

Hiszen nem akarod beismerni az időket

Egyáltalán nem azzal van bajod, hogy beismerd az Istent magad előtt

Hanem azzal, hogy elhagyd a kényelmedet

Pedig attól kezdve, hogy legyőzöd magadat, már nem is akarsz oda visszatérni

És most sajnálkozzon rajtad az élő, hogy mennyi keservet vagy képes eltűrni a kényelmedért, hiszen magad választasz

Hogy Akiért kész vagy hegyet mászni, a hegyen lakik, hiszen ott lakik

Amikor találkozol Vele, megtudod mennyi mindenre kész vagy Érte, hogy ismét találkozzatok

Hogy papjaidat és prófétáidat oda vezeted, ahol a kicsinységüknél fogva nem szeretnek

Onnét vezeted őket, ahol szeretnek

Ez azt is jelenti, hogy oda hívnak titeket, ahol mindennél jobban szerettek

Ugyan mindenki megkapja az igazság vágyát, és az mindenkiben ott van a kamasz korában

De hogy többet mutassak magamnál magamról

Majd hogy túlzásokkal és hazugságokkal többet nyerjek, elfordulok az igazságtól

Miközben maga az igazság az egyszerű, mert az igazság az a szeretet a Szeretetben

A szeretet meg nem naiv, hanem vizsgáló

Ugyan ha utolérnek az ínségek, a fájdalmak, betegségek és nehézségek, akkor rádöbbenek, hogy szeretet több mindennél

De hogy a szeretetet nem találom meg máshol, mint a Szeretetben, még el kell szenvednem a butaságaim következményeit

Miközben van Hozzá egyenes és rövid utam

Ha meg tartanám a barátságot és a hűséget, már nem is lépnem kéne, hanem csak rátekintenem, hogy meglássam

Miközben megérthetném, mert mindent megkaptam, hogy megértsek

És azzal kikerülhetném a hosszú és fáradtságos kerülő utakat

A hegyre meg a kaptató vezet, ha körbe és körbe járom a hegyet, nem jutok a magaslatára

Az égben az angyalok, és szentek, sehova máshova nem adnak annyi áldást, mint a barátságra

És amelyik házasság egyben barátság is, ahol a másik kívánsága mindig előrébbvaló, abban a közös boldogságban és békében részesül, ami nem származik máshonnét, mint az égből

Az áldást az égből kapom, de magam állok az áldás alá

Akik kisebb közösségekben, falvakban, községekben élnek, főleg hagyományokat tartva élnek

Számíthatnak egymásra, gyakran megállnak beszélgetni

Ha valaki terhesnek érzi magára nézve ezt a kapcsolatot, ami egyben felelősség is a másikkal szemben, és városba költözik, rádöbben milyen üres a felelősség nélküli egymás mellett élés

Aki megismeri az Istent a közelségében, elkezd felelősséget érezni, és elkezd ügyelni magára

És ez a kapcsolat nem terhes, sokkal inkább jóleső

Hogy meg nem ismerem ezt a közvetlen kapcsolatot, és azon vagyok, hogy tagadjam az Istent

Vagy amikor felmérem mások életét az Istenben, és felvetődnek bennem kérdések az Istenről, és ezért elkezdem kikutatni az igazságot

Hogy minden megfontolás nélkül tagadom, vagy kutatom az Istent, hiszen ugyanaz a kiindulási alapom

Ugyanazok az információim minkét esetben

Akkor a két eltérő gondolatsorban én magam vagyok a különbség

Egyrészt a felelősséghez viszonyulásomban, és nagyra/kicsinységre törekvésemben

Hogy a tagadásodban rád mondom, nézd a nyúl viszi a puskát, az vérig sért téged, vagy elkezdesz töprengeni?

Olyan szerencsés voltál, vagy a szüleid voltak olyan szerencsések

Hogy a szüleid felajánlottak téged még születésed előtt, az anyaméhben Jézus Szent Vérének oltalmába, vagy Szűzanya szeplőtelen szívének oltalmába, vagy a nagyszüleid ezt megtették a szüleiddel

És szerencséssé teszed a születendő gyermekeidet abban a felajánlásban

Hiszen a kérés az hatalom, és végzés

És kérted Jézus segítségét a párválasztásodban

És ha szerencsétlenné tetted a párodat, nem teszed e szerencséssé, az ég segítségét kérve

És gyötrődéseidben, az éjszakában átizzasztva a takaródat, mért is nem kéred az ég segítségét

Jézus békéje a jelenlétében a békéd

Hogy a jelenlétét meg ki kellene izzasztanod, igen, de a békéddel

Magadhoz ragadva a békéjét 

Mikor úgy éled az életedet, hogy a napok úgy múlnak el, hogy nem veszel észre szinte semmit az Isten rád árasztott szeretetéből

Pedig nem telik nap, sőt nem telik el úgy óra, hogy nem történik valami személyesen érted

És minden eseményben ott van a törődés

Már ahogy érkezik a reggel, már érted történik

És ugyan távol van még a megértés, de a vad viharok sem tombolnak másért, mint érted

És életed minden nehézsége, és nehézségekkel teli eseménye is érted történik

És minden események fölött érzett bosszúságod nem más, mint az értetlenséged

Amikor nem észlelsz semmit, pedig éppen történik valami érted

Így a perc mindig alkalmas az Isten iránti háládra

És amikor elhárítanál valamit magadtól, ha hálatelt szívvel hárítod, közelebb vagy az igazsághoz

Bosszankodásban nincs megértés, a hála társa meg a megértés 

Hogy az Isten a Szeretetlángjának a tanújává tett engem

Pontosan úgy, amint abban a kérés

Szűzanya szeplőtelen szívének közbenjárására árad a ki a Szeretet Lángja

Mint egy gyógyító balzsam

Miközben ahogy kiárad a Világosság, arra megvakul a Sátán, és tehetetlenné válik

Miközben ahogy felismerjük a csodáját, eltelünk mérhetetlen hálával

Van azonosság a pokol, és a mennyország között

És az eredményeikben hatalmas különbségek

Hiszen a pokolba is az megy, aki a pokolba akar kerülni

És a mennybe is az megy, aki már élte a mennyet a Földön

A pokolban is együtt vannak a hasonlók a hasonlókkal

És a mennyben is együtt vannak a szentek a szentekkel

Hogy azok vannak a mennyben, akik tudtak és elhittek, azaz tudtak a mennyről

A pokolban pedig nem azok vannak, akik nem tudtak, hanem nem akartak tudomásul venni, hogy a mennybe nem belépni akartak, hanem a mennyet el akarták tulajdonítani maguknak

Ha a pokolba lépek, akkor a pokol a szeretetem, ha a mennybe, akkor a menny

A pokolban annyi erőm lesz, amennyi a szeretetem, azaz erőtlenné, és tehetetlenné válok

Az égben pedig eltelek megértéssel, és erővel

Hogy a pokolban nem tudom az Istent, hiszen csak magamat akartam tudni

Nem az Isten lépett el tőlem, hanem én léptem el az Istentől

Isten ítélete meg az utolsó napomon - pokolba léptél a Földön, maradj a pokolban

Vagy azt mondja - beléptél a mennybe a Földön, hát lépj be az örömömbe

Hogy meg hogy akarom a poklot a Földön magamnak, hiszen törvényt kaptam, hogy az engedelmességben felnőjek a szeretet egyszerű, és szívembe írott törvényére

Hogy meg csak azt a törvényt élem, amit magam írok, hiszen hogyan máshogy tudnék elbitorolni

Máshogy meg nem tudok a mennybe jutni, csak ha erőszakot veszek az önösségem felett, és legyőzöm, és azzal együtt, annak a következtében megtudom az Istent

Nem úgy, mint aki távol van, hanem a jelenlévőt, és értem cselekvőt

Az Isten Szava az a mag, amit elültet, és ami kihajt

Majd amivel tetszésünk szerint cselekszünk

Hogy magára hagyjuk, hogy kiszáradjon bennünk, vagy gondosan ápolva felneveljük, annak két ellentétes eredményét aratjuk

Ha megértjük az ösztönzését a jóra, és irgalmasak leszünk, a szellemünket tevékennyé tesszük

És a lelkünk ujjongva egyesül a szellemünkkel

Helyet készítettünk az Isten Lelkének bennünk

Hogy addig jutunk, hogy böjtölünk, hiszen böjttel önmagában nem lehet bejutni az Isten országába

Hanem a böjt a támaszunk a tisztulásunkban

Még önmagával imádsággal sem lehet bejutni az Isten országába, hiszen az a tisztaság szelete, de még nem az egésze

És ha azt gondolom, a ma irgalma elég a holnapra, miközben a holnapra a holnap irgalma az elegendő

Nem az van, hogy az könnyen előfordul, hanem egészen bizonyosan lelki halott az élő, amíg nem ébresztette fel magában az életet

A haldokló meg amikor áttekinti az elmúlt életét, és felismeri az életet, és megbánja mindazt amit elkövetett az élet ellen, felébreszti magában az életet

Az élet meg nemcsak egy az életre kimondott igen, mikor az igen az alapja a magas épületnek, ami felépülhet arra az igenre

A valódi élet akkor kezdődik, amikor lelked egyesül a szellemeddel

Az meg ott van az igen után izzadtságcseppekben a hátadon

Már nem csak szóban és gondolatban, hanem cselekedve az életet

Ugyan a nem tudásodban azon gondolkodsz, miként szerezhetnél bizonyosságot

De aki még nem ébresztette fel önmagát, azaz nem a Tanítások szerint él, azaz nem aszerint gondolkodik

Annak a lelke halálát okozná az a fajta bizonyosság

Egészen addig, amíg bölcsességet akarsz kitudni az Írásokból az okosságodért

Miközben a Tanítások azok tanítások, az okulásunkért

Aki okul, és megcselekszi a Tanításokat, ő bölcsességre jut

Mert bölcsesség nincs forrás nélkül, az szerzi meg a bölcsességet, aki Isten templomává válik az önkéntességében

Isten meg nem személyválogató, hanem annál vesz szállást, aki megcselekszi a tisztát a tisztaságért

Ami meg bizonyos

Tiszta meg nem lehetek máshogy, csakis a részesedésben

Hogy összeadtad magad a hűtlen cédával

Mért is ne értenéd meg annak a lényegét

Hiszen az örömöd tőle olyan, mint a reggeli pára

Ha meg feljön a napod, olyan örömet tapasztalhatsz a Hűségesben, amihez nincs fogható

Ha a szemedet a cédán legelteted, nem látod meg a Hűségest

Ha cédát hallgatod, hogy hallhatnád meg a Hűségest

Miközben a céda elvesz, azt gondolod kaptál

Miközben kaphatnál, azon túl is, hogy kapsz

Hogy meg eljövök a cédától, olyat tapasztalok meg, hogy nem akarok visszatérni hozzá

Mikor meg a Hűségeshez térek, még a csendben is nála akarok maradni

Hogy úgy nézzek, hogy lássak is, az értelem is

Hogy meg kinek a kezét fogom meg, és kinek a kezéhez ragaszkodok, az szív is

A hűtlenségem meg nyilván az akaratom is, azon túl, hogy a butaságom, hiszen azzal megbántok

A hűségem meg, ahogy az az akaratom is, a belátásom is

A belátásom meg sokkal több, mint értelem, és több, mint érzelem

Szív a Szívben, szeretet a Szeretetben, ami egyben kutatás, és mérlegelés is

Egyáltalán nem véletlenül maradok a talpamon

Magadra nézve van egy elvárásod az Istennel szemben, és van elvárásod Tőle másokkal szemben

Miközben ugyan tested egészségére kimondhatja, hogy legyen

De lelked egészségére nem mondhatja ki, mert az elvenné a szabadságodat

És tested egészségénél is inkább az legyen veled, mint amit teszed magaddal, hogy érts lélekben is

Tested egészsége alapvetően az, amit megeszel

Lelked egészsége meg alapvetően az, amit megcselekszel

Ami szeretettel indulsz, és ha mellé teszed a Törvényt az engedelmességben, akkor felébreszted a szellemedet

Ha a lelked egyesül a szellemeddel, ami alapvetően szeretetben valósul meg, ami szeretet meg a megbocsátás, és a másokért hozott lemondásod

Tudni fogod az Istent a jelenlétében, és tudni fogod az erőt, amit kapsz Tőle

Ami meg nem elvárás, hanem érte menés

Aki abban marad, hogy elvár az Istentől, és nem elmegy Hozzá, hogy részesedjen, az üres kézzel marad

Értetlenségemet, meg értővé tehetem, ha befogadom a Tanításaiban

Annyi lesz az értésem, amennyit megcselekszek az akaratából bennem

Ami meg egészen keskeny út, és kötélen járás

Hiszen erőszakot kell vennem magamon

Hiszen az kilenc hónap, kezdve a fogantatástól a megértésben

Hogy meg elvetéljek, hiszen magot kaptam, rajtam áll, mint nevelem

Hogy meg kihúzzam magam azzal, hogy hiszen ültetek

Ha nem aratok, nem is ültethetek, mégha mások ültetését aratom is

A legtisztább, és legtöbb termést hozó mag a Törvény

Hogy megkérdezzem, hogy hol találom meg az értelmet az igazsághoz

Sokkal inkább az a kérdésem, hogy egyáltalán találhatok olyat, ami nem vezet az igazsághoz

És ugyan az értelem jó szolgája az összefüggések felismerésének

De mégis rácsodálkozhatok, hogy az egyik értelmes talál, a másik meg elutasít

És ahogy találok, vagy ahogy nem, abban sokkal inkább azt találom, hogy az akarat függő

Amiben nem az az akarat, hogy találjak, vagy ne találjak

Hanem az, hogy megkülönböztetek, magamat az első helyre helyezve magam előtt, vagy nem

És be kell látnom, bármilyen célja is van az értelmemnek, és bármennyire is képes vagyok

De mégis sora van az építkezésemnek

Mert sokkal inkább ostobának kellene neveznem magamat, ha azt is ki akarnám találni, amit már kitaláltak

Hogy mindig is azon fáradozzak, hogy alapot építsek

Vagy alap és falak nélkül építsem a tetőt

Hogy az Isten magának teremtett meg minket

Keresztülhúzom a tévedésedet

Hiszen az azt jelenti, hogy arra teremtett minket, hogy egymás örömét szolgáljuk, és az válik az örömévé

Mint ahogy a megismerésünk valódi útja, ahogy egymás örömét szolgáljuk, eltölt az örömével

A gyengeségünk meg az, hogy akkor tudjuk egymás örömét egészen könnyedén szolgálni, ha bennünk él az öröme

És egészen addig csak keservekben tudjuk kiküzdeni a másik örömét bennünk, amíg túlburjánzik bennünk az önösségünk

Ami meg valójában a fűszere a szeretetünknek, amikor kiküzdünk

Nem is csodálnivaló, hogy egy megtérőben több örömödet leled, mint kilencvenkilenc igazban

És hogy ezért váljak ördöggé, ha ördöggé válok, az önösségem miatt válok ördöggé

Ma, Isten Atya szeretete miatt jövök, hogy összehívjam népemet, hogy én magam vezessem őket a Sátán elleni győzelemre

Hogy azért biztonságban érezd magadat, hogy felismerted az Istent a Fiában

És megismerted a Tanításait

Hiszen maga a Sátán is tudja az Istent, a hite önmagában mégsem üdvözíti

Így egészen könnyen előfordulhat, hogy a hívő messzebb van az Istentől, mint a hitetlen, aki ugyan nem tudja az Istent, de a lényegében a Tanításai szerint él

Így önmagában a tudás nem éltet, mint ahogy önmagában a prófétálás sem éltet

Hanem az igazodásom a Tanításokhoz, ami meg a szeretetre tanításom fog engem éltetni

Ami meg akarat, méghozzá felvállalt és kiküzdő akarat

Hogy mindenki csak azt tudja továbbadni, amivel bír, és hogy senki sem nagyobb a mesterénél

Miközben mindenki azon van, hogy a bőségéből adjon a szegénységében, és jól megtéveszti a szegényt

Ez az az ostor, amivel véresre vered a saját hátadat

Aki hatalmat kapott, az próbálja erőszakkal és arroganciával, nem csoda, hogy majd aszerint szüretel, amint adott

És hogy ezért a te hátad is véres, miközben fel lett számodra kínálva, hogy imádkozz, és kérj

Miközben a Mester képes, hogy bőséggel töltse el a szegényt

Addig meg nem söprök a másik portáján, amíg a saját portámmal nem végeztem

És akkor is úgy megyek oda, hogy megkérdezem, megengeded?

Hogy megtévesztesz, hiszen azzal kezded, hogy megtéveszted magadat

És más utat meg ne keres, hiszen keskeny az út

Ahol az Isten templomává válhatsz

És már nem a magadéból veszed, hanem a végtelenben részesedsz

Így amit adhatsz akkor, az maga is végtelen

A töredékességedben

Miként a sötétszürke a feketéhez képest az éj sötétjében egészen világosnak is nézhető

És amint a bűnömre azt gondolom, az nem is bűn

Egészen könnyen el tudom hitetni magamat, hogy világosságban állok

Miközben az Isten jelenlétében a legkisebb szürke foltom is fekete, és hatalmas

És hogy megmaradjak a szürkeségem vélt világosságában, nem is igen keresem az Isten jelenlétét, hiszen a bensőm érzékeli a szürkeségem sötétségét

Miközben az egészen érthető, ha tudni akarok Róla

És nem azt várja tőlem, hogy ne vizsgáljak, hanem az a természetes a Számára, amikor megvizsgálok, és mérlegelek

Hogy meg megtudom, azt a felismerést Ő adja

Annak adja, aki tudni akar

Ha meg hátsó szándékkal akarok tudni, megvárja az eredménytelenségem következményeit, hogy felismerjem a szándékomat a lényében

Miközben ha keresem a Szava értelmét, először is felismertet

És megvárja, hogy hogyan döntök

Ha megtisztul a gondolatom a Tanításában

Akkor meg fognak tisztulni a tetteim is

És amint a tetteim megmutatkoznak, úgy mutatkozik meg nekem

És akkor fogom meglátni a valódi lényemet

És ugyan a gondolatokra hivatkozva nem kerestem

Miközben az akaratom fordult el Tőle

Majd a gondolatai miatt kezdtem mérlegelni az akaratomat

Majd a felismerésben változtattam az akaratomon

Isten kiárasztja a Szavát a világra, és nem fog eredménytelenül visszatérni Hozzá

Hiszen a testet öltött Ige Igéje maga az élet

A világ jósága is erőszak, és mint ilyen maga is gonoszság

És megtudod, hogyan lehet igaz életet élni az Istenben

Előkészíti az új Eget, és az új Földet

Hogy leszálljon közénk az égi Jeruzsálem

Hogy már ne kőtemplomokban imádjuk az Istent

Hanem az élő templomaivá válva

Befogadva az Istent a szívünkbe

Hogy már ne legyen szükség tanúra, hiszen maga az Isten válik a Tanúnkká

Aki az igazságot keresi, az az igazság mellett a boldogságát is megtalálja

Tudja a boldogságát és kész lemondani a kényelméről, és áldozatot hozni

Aki a boldogságát a kényelmében, a bőségben, és a tobzódásokban keresi, egyre jobban eltávolodik a boldogságtól

Mindent feláldoz, hogy találjon, a lelkét is feláldozza

Az igazság meg nincs másban, mint a Szeretetben, Isten a Szeretet

Aki megtalálja az igazságot, az kap

Mivel békét kapok, és az több a testnél, ezért leszek vállalkozó az igazságban

Amíg félelmeim vannak, nem vagyok az igazságban, az igazságtól távol áll a félelem

Majd eldöntöm, hiszek e az igazságnak

Ugyan azt gondolom, meggyőzhetne az igazság

És arra várok, hogy meggyőzzön az igazság, a sült galambot várom

Ha megkeresem az igazságot, nemcsak megtalálom, hanem részesülök, és az igazolja az igazságot

Amíg csak várom, nem kapok igazolást

Lehet mondani, fővök a saját levemben

Amíg nem találom meg a békémet, nem is tudom a békétlenségemet

A békémben gondolom a békétlenségemre, azt soha többé

Mikor valaki zöldséget nevel, lehet hogy csak századrészét termeli annak, mint amit egy kertész

És elégedett, és dicsekszik a termésével

És lehet hogy szépet nevel, és lehet, hogy nem

Miközben vannak segítői, akik tized részt termelnek, és dicsekszenek művükkel, és elégedettek

És lehet, hogy szinte mindent tudok, de nem ültetem gyakorlatba

És vannak, akik sokat termelnek, de nem tiszta eszközökkel

Palántát veszek, de nem ismerem mit vettem, hogyan várhatok bármit is

Lehet mondani egyszerű zöldséget termelni, de százból elég egy kezemen megszámolni hányan sikeresek

Ugyan kevés időt kell rászánnom, de viszont szinte minden nap

És egyáltalán nem mondhatom, annyi időt nem tudok rászánni, magamnak hazudok, ha azt állítom nincs rá időm

Úgy vagyok vele, mint a lelkem nevelésével, amihez meg a részemről nincs másra szükségem, mint akaratra

A nap meg kínálkozik arra, használj fel

Mint ahogy majd a következő nap is kínálkozik