Jel 11.3-4
"Két tanúmnak meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessenek bűnbánatot.
Ők a két olajfa és a két gyertyatartó, amely a föld Urának színe előtt áll."
Zak 4.14
"Erre ő: Ez a két Fölkent, akik az Úr előtt állnak az egész földön."
Szűzanyánk, a Napba öltözött Asszony üzenetei.
Mit csinál a világ, amikor úgy érzi, hogy sarokba szorították, elkezd előre menekülni, tudja is, és mondja is, hiszen tudja és érzi, hogy többé nem hallgat a lelkiismeretére
Olyanná válik, mint a patkány, akit éppen sarokba szorítottak, és szembe fordul az üldözőjével
És eljön az idő, sőt már kopogtat, amikor menekülnél, menekülnél oda, ahol menedéket lelsz
És mit gondoljon rólad az Isten, amikor úgy mész hozzá, hogy éppen menekülsz, úgy mész hozzá, mint egy üldözött, de csak a menekülés gondolatával, vagy már önmagad felismerésében bűnbánatot tartva
Ha a jó sorsodban mész Hozzá, akkor nyilván nem menekülsz, hanem a felismerés gondolatai vezetnek Hozzá, és akkor meghallgat
Ugyan nyilván ahhoz gondolat kell, hogy felismerd a meghívásodat
És ahhoz is gondolat szükséges, hogy a gondolataid felemésszék a menekülésedet
Hogy most próbálja felkelteni az érdeklődésedet az igazságra a Kegyelem, hogy ne menekülésedben menj hozzá, gondolatok nélkül
És anélkül, hogy mutatná, hatalmam van a világ felett
Ha már a jó sorsomban megyek Hozzá, akkor az Irgalomnál, és a Hatalomnál nyerek segítséget
Valódi segítséget
Hogy majd akkor sírva fakadok – hiszen saját magam miatt sírok, de hát mindezt felemészti a Kegyelem, nem marad indokom, hogy meneküljek
Ha meg Hozzá menekülök, és nem értem mért nem hallgat meg, majd amikor megbánom a bűneimet, akkor meghallgat
Ha meg bűntelennek tartom magamat, akkor annak az az oka, hogy érzéketlen lettem a bűnre, mert érzéketlenné tettem magam a szeretetre
Isten közelségében érzékennyé válok a szeretetre, és égbe kiáltókká válnak a bűneim, hogy is maradhatnának előttem rejtve
Ha az elhunyt lelkekért szívből imádkoztok, avval élet étert nyújtotok nekik, és akkor elkezdenek maguk körül, és önmagukat is úgy látni, ahogy van
És ahogy felismerik önmagukat, így a bűnbánatukban kezdenek világosabban látni
És ahogy kezdenek megérteni, úgy kapnak egyre több világosságot
És eltelnek hálával irántatok, és elkezdenek segíteni és közbenjárni értetek
És avval még több világosságot kapnak, ti pedig hűséges segítséget, óvó és védő karokat, és a világosság gondolatait
Így minden gondolat, amit Isten Tanításaiból kaptok, és amit tovább adtok, az előbb utóbb, kellő időben meghozza maradandó és bőséges termését
Az meg hogy a halottakért mondatott imáért fizessetek, az óbégatásaikért, az nemcsak az Isten, hanem az elhunytatok szemében is utálatos, és visszatetsző, és eredménytelen, sőt rátok nézve is hátrányos
Mindszenty bíboros úrnak volt egy álma, hogy minden nap egymillió Miatyánk száll fel Magyarországról
Akik imádkozzák, átérzik azt a vágyát
És ha már szemlélem a mások felvállalásában azt a Miatyánkot, végül is az egy kimondatlan kérés a számomra is
Hogy megtapasztalhassam a jelenlétét a jelen lévő Istennek
És ha eljut hozzám ez a kérés, ami egyben a kérdésem is, akkor ha belegondolok, akkor az már az Isten Lelkének a munkálkodása bennem
És most egyenesen rettegjek attól, hogy akik szívből imádkoznak, azok oda jutottak, hogy szeretnek imádkozni, így pedig én is esetlen szerethetek, megszerethetek abban?
Valójában oda jutottam, mint amikor valaki felismeri azt, aki mellett boldogan élheti le az életét
És az nem egy egyszerű döntés, hogy felvállaljam az érzelmeimet, hiszen abban ott a felelősség
És valóban vannak olyanok, aki elesnek abban a kérdésben
Ha meg átgondolom, akkor ez a kérdésem ugyanolyan komoly, vagy felismerjem még komolyabbnak
És ugyanúgy vagyok, mint az ételekkel, amíg nem kóstolom, nem tudom őket
És ez már egészen más Miatyánk, mint a gyermek imái, hiszen ez már egy döntés
És az ízlelés után is hozza a döntéseit
És ugyan mi lehet abban a gondolatsorban?
Amíg nem úgy mondom, hogy meg akarom tudni, nyilván amikor úgy mondom, akkor fogom megtudni
És mivel az Isten figyeli a gondolataimat, ezért amikor elvonulva gondolataimban mondom, az az Isten számára olyan, mintha kikiáltanám az ablakon
Hogy felismerjem az Isten céljait, és azt, ahogy munkálkodik, nem lehetek annyira érzéketlen, hogy azt ne akarjam megtudni
Igaz, az a felismerés felelősséget is hordoz
És hogy magam gondolatait, céljait és kutakodásait úgy lássam ahogy vannak, ha nem úgy látom, nem is fogalmazhatok meg magamnak célokat
Ha nem törekszem ezekre, olyan vagyok mint egy állat, aki csak van
Isten amire kimondja, hogy legyen, és alkot, az mind a megtartott gondolata
Nem alkot céltalanul, hanem csakis azért, hogy szabadsága legyen az alkotásának
A szabadság meg nem lehet abban, hogy rámondja, hogy legyen, hanem csakis szabadságban lehet az alkotása szabad
Így minden ami látható, és megfogható, és minden ami megérthető, benne a pokollal is, egy céllal van, és egy céllal történhet meg, hogy szabadon dönthess
Az Isten szempontjából, Aki az örökkévalóságban gondolkozik teljesen mindegy, hogy egy teremtésében ma éri el a célját, vagy ezerszer ezer év múlva
Az meg hogy ezerszer ezer évet gyötrődök a sötétségemben magamtól, az ugyan az Istennek nem mérték, hiszen az történik velem, amit választottam, de nekem magamnak mérték
Nekem, aki egy pillanat meggyötörtetésétől is rettegek, végül is nekem kell felérnem, hogy mit érek el, mit érhetek el, és mikorra
Minden megengedett rettenetes is eléri a megengedésének céljait
Szabadság meg nincs másban, mint világosságban, ami meg megértés
Hogy meg rettegj a pokoltól, és azért érts meg, az nem szabadság
De hogy rettegés nélkül megértsem a poklot, hiszen az értelem
Miközben ha nem értek meg, az nem az értelmem hiánya, hanem a sötétségbe tartó akaratom
Ha szeretem a páromat, a gyermekeimet, és még néhányakat, ugyanazt teszem, mint egy állat, nem teszek többet
Ha viszont nem ítélkezek, megbocsátok, és mindenkihez úgy viszonyulok, mint önmagamhoz, és nem különböztetek meg, az ellenségeimért meg imádkozok, azt teszem, amit az élő tesz, aki elérte az Istenben a szabadságát
Tartózkodva attól, hogy másoknak bármilyen fájdalmat okozzak
Felismerve, hogy mindent Istenben tegyek, és semmit rajta kívül
Ha meg azt gondolom, tudok Isten nélkül is jónak lenni, majd megengedi azt a kerülőutat, hosszú út lesz az számomra, és fájdalmas
Istenben van szabadság, Istenen kívül csak kényszerítő törvény
Nem veszed komolyan a figyelmeztetést, hogy a föld a Sátán uralma alatt van, és egészen rosszul értelmezed, miközben a tisztánlátás a segítségedre van
Hogy test és lélek vagy, azt mindenki tudja, aki nem hisz, az is eljut odáig, hogy lélek
És hogy a harmadik részed a szellemed, aki azon van, hogy a lelked be tudja teljesíteni a küldetését, azt a hit megerősíti
Hogy mi a test, ha tudod a testet, akkor máshogy nézed a tested, arra adatott, hogy szolgáljon
Hogy a lelked ki tudja küzdeni a megszentelődését
Minden látható és fogható, nem más, mint ítéletben lekötött bukott szellemi
Így minden anyag sem más, mint fogható szellemi
És amint a lelked szubsztanciális, azaz elemeire bontható, úgy a bukott szellemi is elemeire bontott a számára adatott muszájban
És mivel a tested nem más, mint anyagban lekötött szellemi, ezért gondolat halmaz is a vágyaiban, és a megkísértésed
Ezért a Sátáni ott van a gondolataidban
Ezért lehetséges, hogy a legtökéletesebb ördöggé váljál
És ezért lesz a böjt mindenféle formája jó szolgád a megszentelődésedhez
Miközben a lelked megszentelődése egyben a tested világossága is, ezért lehet mondani a tested is kivirul a felismeréseiben
Így képes vagy a testedet is átszellemesíteni
Így felismerheted a gondolataidat, mint testedtől valókat, mint szellemedtől, és égiektől való sugalmazásokat, és megalkothatod a lelked mérlegelő gondolatait is
A lelkedet meg ne úgy nézd, mint aki ma született, hanem úgy néz rá, hogy egyrészt felkészült a földi megpróbáltatására, másrészt maga döntötte el, hogy felvállalja
A lelked megszentelődésére meg nem volt és nem is lehet nagyobb lehetőséged, mint a kísértésekkel tarkított földi élet
Isten Szava magot ültet a lelkedben, és te magad kapod a lehetőséget, hogy felneveld a kiküzdésben
És megkapsz minden adható segítséget, de helyetted azt nem vállalhatja át senki
A lényegben az akaratodat adod, a hozzá szükségeset meg megkapod
Hogy az életveszélybe kerülők között nincs ateista, az úgy történik, megtörténik
És hogy az évezredek alatt úgy történt, hogy amikor eltávolodtak az igazságtól, és előtérbe került az önös én, amikor jött a végveszély, és az ínség, akkor megtértek, és visszatértek az igazsághoz, és leküzdötték az önösségüket
És hogy másokban bólintasz arra, de rád és rám ez ugyanúgy vonatkozik
És hogy ugyan nem foglalkozunk a jó sorsunkban ezzel a kérdéssel, de az Isten foglalkozik vele, és megkeres minket a Szavával
És amikor elhessegetem magamtól a figyelmeztetéseit, ha felülről nézem magam, nem vagyok valami okos
Mert az okos előrelátó, és átgondoló
Az meg hogy nem erőszakos a figyelmeztetés, hát elég nagy baj lenne, ha ijedtemben és félelmemben kezdeném megtisztítani magamat, ha ijedtedben kezdenél átgondolni
Miközben egyébként is nem kevesebbről van szó, mint az életedről vagy a halálodról
Ugyan majd az lesz, hogy a halálfélelmedben belátó leszel, és a figyelmeztetés a szégyenedre szolgál
De gondolj majd arra, hogy a szégyened is téged szolgál
A döntésedet senki sem fogja elvenni, hanem tisztelni fogja a halálodban is, mint ahogy tiszteli az életedben is
Amit valaki maga akar magának, az jogossá válik
Ami meg megtörténik minden ínség, és szörnyűségek azok nem mások, mint az önös én következményei
Ami meg sokkal több, mint két test kölcsönhatása, mert egyrészt mögötte van az akarat, másrészt minden egyes gondolatod és beszéded
Amikor ítéletre kerülsz, azt nem mondhatod, hogy nem tudtad, hiszen eléd kerül az, amit nem akartam
Miközben megkaptad a Tanításokat
Miközben megkaptad a lelkiismereted figyelmeztetéseit
Miközben mindenkinek van az életében Istentapasztalása, és te sem vagy abból kivétel
Sőt engeszteltek érted, hogy lefejtsenek rólad minden külső akaratot, és megtévesztést, hogy ne maradjon más a számodra, mint a saját belátásod
És ha előre megkapod ezt a gondolatsort, azért kaptad, hogy nyugodt körülmények között gondolhass át még időben
Aki meg nem azt a lányt keresi, majd követi, majd lesz hozzá hűséges, aki a szívének kedves, nem tesz mást, mint a saját életét teszi önmaga önmagának tönkre
Ugyan mi az irgalmam, ha akkor segítek az idős szüleimnek, amikor ráérek, és szemtanúim is lesznek, vagy akkor segítek, amikor a szükségük, és nekem meg éppen alkalmatlan?
Ha a tehetetlen szüleim kezéből kiveszem a munkát, és perelek velük, hogy mért oly lassúak
Vagy azért morgolódok, hogy mozogjanak, és maguk végezzenek, amit tudnak, és mivel mozgásra késztetem őket, ezért évekkel hosszabb lesz az életük
Látványosan segítek, vagy úgy, hogy maradjak láthatatlan?
Majd hallgatok róla, vagy úgy panaszkodom, hogy dicsérjenek, vagy éppen úgy beszélek, hogy elítéltessenek?
Kívülről ugyanaz látszik, és lehet, hogy ugyanaz hallatszik, mégis az egyikben élek, és a másikban meghalok
Hogy a gyerekkorban legfontosobb a jó kedélyvilág, ahhoz hozzá tartozik, hogy a szülő se ne szíjjal, se ne majomszeretettel neveljen, hanem jó belátással
A testhez hozzá tartozik a saját és mások hierarchikus helyzetének elfogadása
A lélekhez szabadság tartozik
A szellemhez meg a szeretet
Mások ajnározása és dicsőítése a lélek szabadságának ledöntése
Elég baj, ha valaki komolyan veszi, amikor mások túlzottan dicsérik
A tömegek azt várják, hogy hierarchikus magasságból kapjanak tanítást az igazságról
Miközben az Isten azt hívja meg beszélni, aki kicsi, és gyenge
Hogy ne gondoljak a közelségedre, hanem a távolságodra gondoljak, annak nincs köze az igazsághoz
Hogy meg megtagadjalak, az az egyenes akarata, hogy elszakadjak Tőled
Miközben elepedsz értem, azaz érted
Miközben azt gondolom, hogy kétezer év rettenetesen nagy idő, amikor is gondoltál rám a kereszten
És elferdíted az igazságot, ha nem gondolsz arra, ahogy személyesen gondolt rád a kereszten
Miközben a megértésben a kétezer év, egy cseppnél is kevesebb az idő tengerében
És ugyan a szentek arra vágytak, hogy a korszakunkban éljenek, amikor is elrejtik az igazságot
De csak mi maradtunk erre az időre, akik lemaradtunk a többiektől, akik már megelőztek minket, és megjárták a Föld poklait, majd már a Földön beléptek a paradicsom kapuján
Miközben mi meg azon morfondírozunk, hogy milyen színűre festjük a pokol kapuját
Hogy meg még Jézust is megkérdezzem erről, hát nem lesz jogos, ha azt mondja nekem, most mit tegyek veled szörnyű értetlenségedben, amikor tudatosan az értetlenséget választottad
Hogy Krisztus testet öltött, és tanítását adta Jézusban
Majd keresztre feszítették és feltámadt
Az azt jelenti, nem hatalommal jövök, és nem erővel, hanem a hívásommal
Először is, hogy mindenki mérlegeljen, majd eldöntsem, élni akarok, vagy halni
Majd amikor az életet választom, azt is jelenti, hogy senkit sem lehet erőszakkal az életbe vinni
Így a legfontosabb leckémbe, a szeretet leckéjébe beletartozik, hogy a szeretetbe vonzzak
És azt is jelenti, ha az életet választom, senki sem vihet a halálba
Miközben a jó szándék még nem élet
Az élet ott kezdődik a gondolatban, majd folytatódik a lábamban és a kezemben
Miközben a jó szándék nem több, mint a gondolatom indulásának a pillanata
Az meg hogy elvárjam, hogy Jézus az életbe emeljen, az még önmagában értelmetlen, miközben tehetem, hogy az életbe lépjek, és akkor az életbe emel engem
Amit a templom kőfala hordoz ellentmondás, az majd az égben lesz feloldva
De amit az akaratod hordoz ellenmondást, azt a földön kell feloldoznod
Mert amíg az ellentmondást hordoz a számodra, hogy a bűn ereje a törvény, addig nem vagy tisztában a legelemibbel
Mert hogy a Tízparancsolatot törvénynek veszed az rendben van
De amint sem gyermeket sem lovat nem lehet ostorral jobbá tenni, az miközben rád is vonatkozik, úgy te sem tudsz másokat kényszerrel megjobbítani, hanem csakis egyedül az önmagam elhatározása tudja a legnagyobb csodát velem, se veled megtenni
Így maga a Tízparancsolat, miközben törvény, ha a törvény kényszerét veszem kötelezőnek magamra, vagy veszem kényszernek másokkal szemben, az nem visz máshova, mint a lekötözöttség ítéletébe
Miközben ha azt úgy veszem, mint egy lehetőséget az életbe, illetve felismerem, hogy a be nem tartása a halálomat hozza, és abban mérlegelek és döntök, anélkül, hogy azt kényszerré tenném, az kiszabadít engem a lekötözöttségemből, és másokat sem kényszerítek a halálba
És amikor ezt a törvényt rákényszerítem másokra, akkor éppen a halálba kényszerítem, és magamat is megölöm a halálba
Hogy mégiscsak te legyél az, aki növekedsz a megtalált szabad akaratodban
Nem hagyva magára az Isten akaratát benned, hanem felkeltve a figyelmedet
Ami meg nem elsősorban feléd irányított gondolat, hanem a gondolat folyamod
Ami meg nemcsak a mindennapok szükséges gondolatai, hanem az Isten felé irányított gondolataid is
Mint ahogy várod a gyermekeid gondolatait is az irányodban
Felvállalva a kamasz évek eltávozó gondolatait, és örvendezve, amint visszatérnek hozzád a gondolataik
És Isten felvállalja a kamasz éveinket, amikor mindenhol járnak a gondolataink, de nem keressük a gondolatait
Miközben a szemünket sem tudnánk sem kinyitni, sem becsukni, ha nem tartana meg minket
És mikor eljön a felismerésünk, ami megint több, mint egyszerű gondolat, amikor rádöbbenünk, milyen szoros a kapcsolatunk Istennel, és megjelenik bennünk a hála iránta
Megjelenik az igényünk, hogy ne csak kapjunk gondolatokat, hanem adjunk is
És ahogy minden más esetben annak a szemébe nézek, akivel beszélek, nemcsak mondok, hanem kapcsolatot emelek
És ahogy minden más esetben is, nemcsak mondok, hanem jelen vagyok a kapcsolatokban, akár gondolatok nélkül is
Akár úgy is, hogy közlöm az Istennel valamilyen formában, hogy együtt, vagy egyszerűen átérzem azt a kapcsolatot
Mint ahogy a lázadó kamasz lányod melletted lehet távolabb, mint a Föld legtávolabbi pontja
Hogy az Isten ellenségei, akik önmaguk szeretetébe vetették bele magukat, le akarják győzni az Istent, nem járnak sikerrel
Hogy el akarnak hitetni téged is, tagadva a származásodat, tagadva, hogy a lényeged lélek, ne higgy a próbálkozásaiknak
Hogy elterelik a figyelmedet magadról, nehogy bent kezdj el keresni, hiszen ahogy a kéz tapint és érez, úgy a bentre figyelésed is meghozza az érintéseit, és a tapasztalásait
Ha kérdéseket teszel fel, akkor meg fogod kapni rá a válaszokat
Hogy az Isten Szava az olyan, amint az ember nem képes beszélni, hiszen nem azért keres meg téged, hogy eltaszítson magától, hanem azért, hogy képes legyél megtalálni
Hogy az Isten három lépés távolságot tart, nem hármat csak egyet, és csak azoktól, akik nem akarják megismerni
Ha valakik azt mondják, egy vagyok a Fiúban, ahogy a Fiú egy az Atyában, abban nincs távolság, hanem egység
Ha meg nem kényszerrel jött, nem is kényszerrel léptek az egységbe