Álmukban törtek rá a katonák a burmai szerzetesekre
Már kilenc halottja van a tiltakozásoknak Több száz szerzetest hurcolt el kolostoraikból a burmai katonaság mára virradóra, sokat közülük még azelőtt megvertek, hogy teherautókra kényszerítették volna őket. A tüntetések ennek ellenére ma is folytatódtak az országban, sokan attól tartanak, hogy a hadsereg a civilekkel szemben még brutálisabban lép majd fel.
Éjszaka tört rá a hadsereg Burmában több buddhista kolostorra, és hurcolt el több száz szerzetest, akik a főszereplői voltak eddig a katonai diktatúra ellen már a tizedik napja tartó tiltakozásoknak.
A BBC-nek szemtanúk arról számoltak be, a katonák betörték a kolostorok ajtajait és ablakait, majd válogatás nélkül ütni kezdték a szerzeteseket. Néhányan el tudtak ugyan menekülni, de több száz társukat teherautókra rakták, és elhurcolták.
Tegnap - először - a katonák rálőttek a tiltakozókra, a nyugati hírügynökségek eddig kilenc halottról tudnak. Köztük van egy japán állampolgár is, a burmai japán követség szerint valószínűleg egy újságíróról van szó, aki videófelvételeket készített az utcán, de egyelőre még nem sikerült azonosítani az áldozatot.
A főváros, Rangun utcáin ennek ellenére ma is folytatódtak a tüntetések, a szerzetesek helyett egyre több civilt is látni. Megfigyelők attól tartanak ugyanakkor, hogy a hadsereg ellenük még keményebben léphet fel, mint a köztiszteletben álló szerzetesekkel szemben. Sokan már attól tartanak, hogy megismétlődik az 1988-as mészárlás, amikor a hadsereg több száz embert ölt meg a hasonló tiltakozások leverésére.
A katonák ma is hangosbeszélőn figyelmeztették a tüntetőket, hogy "nagyon súlyos következményekkel" néznek szembe, ha nem hagyják el az utcát. A burmai brit nagykövetség egyik tisztviselője azt jelentette, hogy a házi őrizetben tartott ellenzéki vezér, Aung San Suu Kyi lakóhelyéhez már nem engednek oda senkit a katonák.
A nemzetközi tiltakozásoknak egyelőre semmilyen hatása nincs az országot irányító katonai junta tagjaira. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a kínai vétó miatt ma sikertelenül próbáltak büntetőintézkedéseket elfogadtatni, így csak egy gyenge nyilatkozatot adott ki a testület, melyben arra szólítják fel a burmai vezetést, hogy ne alkalmazzon erőszakot. A Világszervezet különleges megbízottja, Ibrahim Gambari ugyancsak napok óta vár a burmai beutazási vízumára.
Nem mindegy: A demokratikus ellenzék Burmát mond, a katonai junta Mianmart
A katonai junta 1989-ben változtatta meg az ország nevét, de az 1990-ben demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, így nem hagyhatta jóvá a változtatást.
Az amerikai kormányzat a szóhasználat terén is harcolni kíván a burmai katonai rendszer ellen, és nem hajlandó használni a Mianmar országnevet - közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Szándékos, hogy a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus, rezsim szótárát - magyarázta Tony Fratto elnöki szóvivő.
A katonai junta 1989-ben változtatta meg az ország nevét, de az 1990-ben demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, így nem hagyhatta jóvá a változtatást.
"A demokratikus ellenzék továbbra is a Burma nevet használja. A demokratikusan megválasztott vezetőket állhatatosan támogató amerikai kormány ezért szintén a Burma nevet használja" - erősítette meg a külügyminisztérium is.
Amennyibe jártál már buddhista kolostorokban és templomokban, beszélgettél buddhista szerzetesekkel, láttad, őket nap, mint nap, megismerted gondolkodásukat és életüket, továbbá éltél már katonai diktatúrában naponta kockára téve életed csak azzal, hogy az utcára lépsz – nos akkor magad is tudod a választ.
Hogy értsd: a demokráciáért folytatott harc nem azonos a demokrácia elleni zavargásokkal.
Brutális tömegoszlatás - tüntetők közé lőttek Mianmaraban
Belelőttek a békésen tiltakozó tizenötezres tömegbe a burmai hadsereg katonái – jelentette az AFP francia hírügynökség egy francia diplomatára hivatkozva. Eddig egy halálos áldozatról tudni és valószinüleg sokan megsérültek. A katonák állítólag először a levegőbe lőttek, majd a demonstrálók – köztük buddhista szerzetesek – ellen fordították fegyvereiket.
Több mint százezren tüntettek hétfőn a katonai junta ellen a korábbi mianmari fővárosban, Rangunban, a menet élén több ezer buddhista szerzetes haladt. Bár független becslések nem állnak rendelkezésre a résztvevők számáról, elemzők szerint ettől eltekintve is csaknem két évtizede ez a legnagyobb tüntetés a junta ellen.
Rangunban és az ország más részein már egy hónapja zajlanak tüntetések. Vasárnap csaknem húszezer ember, köztük tízezer szerzetes tüntetett a volt fővárosban, amely egyúttal Mianmar legnagyobb városa is. Voltak, akik jobb életkörülményeket követelő, mások nemzeti megbékélést hirdető transzparensekkel vonultak fel hétfőn.
A mianmari kormány egy hónappal ezelőtt megemelte az üzemanyagok árát, tüntetések sorozatát váltva ki intézkedésével. A megmozdulások időközben már nemcsak az áremelések, hanem a kormányzat gazdaságpolitikája ellen is irányulnak. A szerzetesek szolidaritásuk jeleként csatlakoztak a lakosság tüntetéseihez, és azok élére álltak.
Az augusztus 19-e óta zajló tüntetések résztvevői közül 218 embert vettek őrizetbe, többségében LND-tagokat. Egy thaiföldi emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy az őrizeteseket testi-lelki kínzásnak vetik alá.