Nyitotta:még csak az kéne, 2006.05.08 10:42 |
Hozzászólások: 66 | Hozzászólók: 30
Dübörög a gazdaság, nagy a jólét, jó úton járunk, újraválasztottuk az dübörgésért felelős MSZP-t.
Gyűjtsük össze hát a gazdaság dübörgésének csalhatatlan jeleit.
Az autópályaépítés költségeit egyre kétségbeesetteben akarják büdzsén kívülre helyezni. A mostani próbálkozásnál nem értem, hogy miért hiszik azt, hogy mondjuk 20% tőkeemeléstől (amely majd a tőzsdén történik, részvénykibocsájtás formájában) mitől lesz az eddigi ál-PPP-kből valódi PPP. Az EU sajnos ezt sem fogja bekajálni...
Szerinted egyébként szervilisen hűségesnek kéne lennie ahhoz a pénzhez aki "kitaníttatta"? Legyen adott tanulás eredménye bármilyen, pl. nem túl jól csengő eredményea tanítást finanszírozóra nézvést?
Amikor a Soros-egyetemen is azt tanítják már a politikusoknak, hogy a tisztesség relatív, a pénz beszél, a kutya ugat, és még a szavak értelmezési tartománya is attól függ, aki tehetősebb a másiknál. Lásd demokrácia, piacgazdaság, gazdaságtudomány liberalizmus, nemzet, jólét vagy dübörgés.
//"....A rendszerváltás után azt hallottuk, túl sok munkás van. Szanyi elvtárs nemrég megmondta, hogy túl sok gazda van. Más topikokban azt mondjátok, túl sok egyetemista/értelmiségi van..."//
Vedd hozzá, hogy túl sok a nyugdíjas is. Sokak szerint a gyermek is, aminek eredménye az a bizonyos 7 millió magzatáldozat. Aztán a túl sok mellett feleslegeink vannak: a munkanélküliek, hajléktalanok, betegek stb.
//"..Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy egyeseknek túl sok ez a 10 millió magyar...."//
Na látod! Abból meg a jelek szerint egyetlen egy is sok!!!! :-(((
Hitler és Sztalin általunk dicsőült meg a pokolban!
"Autópályák a pesti tőzsdére Eladnák az állami sztrádacégeket - A nem várt bevétel "csodát" tehet az idén a költségvetéssel Népszabadság • Munkatársainktól • 2006. május 9. Tőzsdére vinné az állami autópályacégeket Kóka János gazdasági miniszter. A váratlan húzással a sztrádák üzemeltetése és építése vitathatatlanul magánkézbe kerülne, tehermentesítve ezzel a "túlterhelt" államkasszát"
"Lakatost, hegesztőt, asztalost, stb. meg nem találnak a cégek, dolgozni nem akar senki."
Most oszinten,nem azert mondom de kitanulni egy szakmat ,ugy hogy a koma ertsen is hozza,akar autoszerelo, akar elektronikai muszeresz, vagy maros kicsit nagyobb szellemi megeroltetes,mint valami bufe ruhatar szakot elvegezni valami nevenincs foiskolan,vagy egyetemen.
Valamikor egy komuvesnek eleg volt ha a mernok eleje rakta a haz tervrajzat es megepitette magatol,mert tudott muszaki rajzot olvasni, de egy idomszeresz, maros, eszztergalyos is.ez volt a minimum.Egy TV szerelo barmilyen kapcsolasi rajz alapjan meg tudott epiteni barmit,ha anyag volt hozza.
Hát nem ezt akartuk? A korlátlan lehetõségek országát? Ahol végre a kimûvelt emberfõk mellett a hülye, a frusztrált, a szürke, a középszerû, a nagyszájú, az olvasatlan, az agresszív sem esélytelen? :))
Kíváncsi leszek, vajon mit szól a nb. ellenzék az egyetemisták számának leépítéséhez? Lesz-e vajon nemzethalál, a tehetséges fiatalok jövőjének elsorvasztása, a csodálatos magyar elme kiaknázatlansága és egyéb ilyen lózungok, amikor esetleg megfelezik a felsőoktatási férőhelyek számát. Mert ez lenne a minimum.
Mert ezek a népszerű szakok azok körében, akik "Hülye vagyok mindenhez, de kell egy diploma, ami nem túl nehéz. Meg közben még bulizok pár évet, anyáék addig eltartanak" alapon gondolják a továbbtanulásukat.
Ezek az iskolák meg a létszám után kapják a normatív támogatást az adónkból, de a fizetős szakok is a diákok fent említett igényei szerint szaporodnak.
A férőhelyek számának egyre kevesebb köze van a gazdaság igényeihez. Talán csak közvetett módon, ahol jól lehet keresne, az részben divatszakma lesz, de ezt a fenti szempont sokszor elnyomja. Persze tisztelet a kivételnek.
Egyszerűen nincs szükség ennyi diplomásra. És mivel soha nem látott ütemben nő a kiadott diplomák száma, ezzel arányosan csökken a a diploma értéka is: hiszen az emberanyag (az IQ) ugyanaz.
És még jön az utánpótlás is: Könyvtár-ruhatár szakos egyetemistából meg sajnos még vagy tizszer annyi.
A kb. 400 ezer felsőfokú diáknak a harmada, kb. 130 ezer valamilyen pedagógus szakon tanul most, ezzel szemben 90 ezer kisdiák ment elsőbe. Vagyis nemsokára elérjük a 2 pedagógus / 1 diák számot.
Lakatost, hegesztőt, asztalost, stb. meg nem találnak a cégek, dolgozni nem akar senki.
A Fidesz-MDF 1993-as pártszékházügye kapcsán került elõször nyilvánosságra Simicska Lajos neve. Simicska Orbánék kollégiumi társa volt, így került a Fidesz közelébe. Bayer Zsolt Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez címû 1994-es a Népszabadságban megjent cikkében a következõket írta: "Most itt az idõ az árulásra: igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem õket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres õr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón." Simicska neve késõbb az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökeként lett ismert a Fidesz kormányra kerülése után. Ekkor derült ki az is, hogy többek között Schlecht Csaba - és mások - segítségével több mint tíz, úgynevezett Fidesz-közeli céget adtak el jelentõs köztartozásokkal Josip Tot-nak és Kaya Ibrahim-nak. Simicska a Körösényi által gazdasági ügyeket intézõk legfontosabb figurája. A Fidesz-MDF székház eladásából például 1992-93-ban csaknem 700 millió forint bevételhez juttatta a pártot és a párt vezetõit. A székházból származó bevétel további útjáról csak sejtések vannak. Simicska ugyanakkor a Mahir Rt. vezetõjeként a jobboldali sajtó megteremtésében is jeleskedett: 1994-ben a Hírlapkiadó Vállalattól bérbe vette az állami tulajdonú Esti Hírlapot, az Expressz hirdetési napilapot, illetve a Magyar Nemzetet is. A Hírlapkiadó vezérigazgató-helyettesi székében ekkor az a Liszkay Gábor ült, aki ma a Magyar Nemzet tulajdonos-fõszerkesztõje. A Fidesz-közeli médiabirodalom kiépítéséhez vezetõ úton fontos lépés volt a Napi Magyarország alapítása volt - az újságot a Simicska közvetett tulajdonában álló Mahir Rt. egyik kft.-je hívta életre 1997 végén, majd 2000 áprilisában sor került a Napi Magyarország és a Magyar Nemzet összevonására.
Érdekes módon ezeknél a közintézményeknél a végkielégitsek és a prémiumok nagysága inflációt meghaladó mértékben növekszik. Van amugy forrásod, hogy mennyivek csökkent a támogatás??
