Látom nem nagyon van javaslat. De ez kicsit necces, mert ha valaki javasol orvost és neked aztán rossz tapasztalatod lesz vele, akkor az kínos lehet a javaslattevőnek. Pedig engem is érdekelne olyan, aki nem csak műtétben tud gondolkodni amíg nem muszáj.
Prof. Dr. Tenke Pétert leginkább magánban tudod elérni, de a Dél-pesti Kh. urológián ő a főnök, és amúgy is a Magyar Urológus Társaság elnöke. Nagy szaktekintély, és ha szerencséd van intézi a kórházi tennivalókat is. Szerintem rendes ember, csak elfoglalt és néha morcosnak tűnik.
Tudnátok Budapesten jó (magán) urológust ajánlani akinek ha kell, kórházi háttere is van? És aki a komplex képet nézi és meg lehet vele beszélni a továbbiakat?
Értem, de akkor szerencsés véletlen hogy ilyen korán megműtöttek, mert a TURP után akkor még egy műtét kellett volna. Ha tokon belül van rákos sejtek, akkor mi a garancia hogy nem terjed tovább? Biztosan tudod azt az 5%-ot?
" Neked is azért távolitották el mert 5%-ban rákos sejtek voltak benne. "
Nem tudtak a rákos sejtekről, mert egy évekkel azelőtti biopszia eredménye negatív volt.
A műtét után derült ki, hogy 5 % rákos.
Egyszerű dugulással indult és ha nincs Covid, akkor előbb kerülök kés alá és a rák talán nem érhette volna el a felszínt, másképpen fogalmazva tokon belül maradt volna.
Nem mond ellent az elvnek hogy csak rák esetén csinálják a teljes prosztataeltávolitást! Neked is azért távolitották el mert 5%-ban rákos sejtek voltak benne. Ha nincs rák, az orvosok nem fogják eltávolitani (a páciens érdekében, mert minőségi életminőségromlást jelent).Azt a megjegyzést hogy a TURP-al szükülést akarsz? Nem értem azért csinálják hogy megszünjön a szűkület. Az egy másik dolog hogy sokszor ismételten megnő a prosztata és ismét szűkület lesz, de nem minden esetben de előfordul (pl nálam is 2x TURP most meg rezüm műtét)
Nálam nem volt prosztatarák,így ez irányú tapasztalatom nincs. Akiknél rák volt és ismertem őket, náluk minden esetben a radikális eltávolítás történt.Ez persze nem zárja ki, hogy egyes esetekben TURP is lehet, erről nem tudtam.
Mielőtt belemerülnénk a stádiumokba, fontos tisztázni két alapvető eszközt, amelyet az orvosok a prosztatarák jellemzésére és a prognózis felállítására használnak. Ezek segítenek megérteni, hogy egy adott daganat mennyire agresszív, és mennyire terjedt el a szervezetben.
1. A Gleason-pontszám: A Daganat Agresszivitásának Mérőszáma
Amikor a prosztatából szövetmintát (biopsziát) vesznek, a patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a rákos sejteket. Azt nézi, mennyire térnek el a normális, egészséges prosztatasejtektől. Minél jobban eltérnek, annál agresszívebb a daganat.
A skála: A sejteket 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol az 1-es a legkevésbé, az 5-ös pedig a leginkább agresszív (leginkább eltérő) sejttípust jelöli.
A pontszám összeállítása: A Gleason-pontszám két számból tevődik össze. Az első szám a mintában leggyakrabban előforduló sejttípus fokozata, a második pedig a második leggyakoribb. Ezt a két számot összeadják. Például egy Gleason 3+4=7 pontszám azt jelenti, hogy a daganat nagy része kevésbé agresszív (3-as fokozatú), de egy kisebb része már agresszívebb (4-es fokozatú).
Mit jelentenek a pontszámok?
Gleason 6 vagy alacsonyabb: Alacsony kockázatú, lassan növő daganat.
Gleason 7: Közepes kockázatú daganat.
Gleason 8, 9 vagy 10: Magas kockázatú, gyorsan növő és terjedésre hajlamos daganat.
2. A TNM-rendszer: A Daganat Kiterjedésének Leírása
A TNM-rendszer egy nemzetközileg elfogadott módszer a rák kiterjedésének, vagyis a stádiumának leírására.
T (Tumor): A daganat méretét és helyi kiterjedését írja le.
T1: A daganat túl kicsi ahhoz, hogy fizikális vizsgálattal érezhető vagy ultrahanggal látható legyen. Általában más okból végzett vizsgálat (pl. PSA-szint mérés) során fedezik fel.
T2: A daganat már érezhető, de még teljes egészében a prosztatán belül helyezkedik el.
T3: A daganat áttörte a prosztata tokját, és a környező szövetekbe (pl. ondóhólyag) terjedt.
T4: A daganat a közeli szervekre is ráterjedt, például a húgyhólyagra vagy a végbélre.
N (Nodes, nyirokcsomók): Azt jelzi, hogy a rák átterjedt-e a közeli nyirokcsomókra.
N0: Nincs nyirokcsomó-áttét.
N1: A rákos sejtek jelen vannak a medencei nyirokcsomókban.
M (Metastasis, áttét): Azt mutatja meg, hogy a rák átterjedt-e távoli szervekre.
M0: Nincs távoli áttét.
M1: A rák távoli áttéteket képzett, leggyakrabban a csontokban, de előfordulhat a tüdőben vagy a májban is.
A Prosztatarák Tipikus Fejlődési Útvonalai
Az orvosok a Gleason-pontszám, a TNM-stádium és a PSA-szint (prosztata-specifikus antigén) együttes értékelésével határozzák meg a betegség lefolyását és a kezelési stratégiát.
1. Stádium: Lokalizált (Korai) Prosztatarák
Ez a leggyakoribb stádium a diagnózis idején. A daganat ebben a fázisban teljes egészében a prosztatán belül található (T1 vagy T2 stádium, N0, M0). A legtöbb esetben, különösen alacsony Gleason-pontszám mellett, a prosztatarák rendkívül lassan növekszik.
Jellemzők: Gyakran nincsenek tünetei, és a szűrővizsgálatok során derül rá fény.
Tipikus lefolyás: Sok férfi esetében a daganat olyan lassan fejlődik, hogy soha nem okoz komoly egészségügyi problémát az élete során.
Kezelési lehetőségek: A lehetőségek széles skálán mozognak. Az alacsony kockázatú esetekben gyakran az aktív megfigyelés a javasolt, ami rendszeres PSA-mérést, orvosi vizsgálatot és szükség esetén ismételt biopsziát jelent. Ha beavatkozás szükséges, a radikális prosztatektómia (a prosztata műtéti eltávolítása) vagy a sugárterápia jöhet szóba, mindkettő magas gyógyulási aránnyal bír ebben a stádiumban.
2. Stádium: Lokálisan Előrehaladott Prosztatarák
Ebben a fázisban a daganat már elkezdett a prosztata tokján kívülre terjedni (T3 vagy T4 stádium), de még nem adott távoli áttéteket (N0, M0).
Jellemzők: Okozhat vizelési problémákat vagy merevedési zavarokat, de lehet tünetmentes is.
Tipikus lefolyás: Ez már egy komolyabb állapot, amely kezelést igényel, mivel a daganat hajlamosabb a továbbterjedésre. A prognózis azonban még mindig jó lehet a megfelelő terápiával.
Kezelési lehetőségek: A kezelés általában kombinált. Gyakran alkalmaznak sugárterápiát hormonkezeléssel kiegészítve. A hormonkezelés célja, hogy csökkentse a férfi nemi hormonok (tesztoszteron) szintjét a szervezetben, mivel ezek serkentik a prosztatarákos sejtek növekedését. Bizonyos esetekben műtét is szóba jöhet.
3. Stádium: Áttétes (Metasztatikus) Prosztatarák
Ez a legelőrehaladottabb stádium, amikor a rákos sejtek a nyirokrendszeren vagy a véráramon keresztül eljutottak a test távoli pontjaira (N1 vagy M1 stádium). A leggyakoribb áttétképzési hely a csontozat.
Jellemzők: A tünetek attól függnek, hova terjedt a rák. Csontáttétek esetén csontfájdalom, törések jelentkezhetnek. Általános tünet lehet a fáradtság és a fogyás.
Tipikus lefolyás: Ebben a stádiumban a betegség már nem gyógyítható, de hatékonyan kezelhető. A cél a daganat növekedésének lassítása, a tünetek enyhítése és az életminőség javítása, valamint az élettartam meghosszabbítása.
Kezelési lehetőségek: A kezelés alapja a hormonterápia (androgén deprivációs terápia, ADT). Amíg a daganat reagál erre a kezelésre, addig hormonszenzitív prosztatarákról beszélünk. Idővel azonban a rákos sejtek ellenállóvá válhatnak (kasztáció-rezisztens prosztatarák), ekkor más kezelésekre van szükség, mint például a kemoterápia, új generációs hormonális gyógyszerek, célzott terápiák vagy radiofarmakonok (radioaktív izotópok).
Milyen gyorsan nő a prosztatarák? Ez rendkívül változó. Sok daganat (jellemzően a Gleason 6-os) annyira lassan nő, hogy évtizedekig sem okoz problémát. Mások, a magasabb Gleason-pontszámúak, sokkal agresszívebbek és gyorsabban terjednek. Az orvos a diagnosztikai eredmények alapján ad becslést a daganat várható viselkedéséről.
A prosztatarák mindig halálos? Egyáltalán nem. A korai felismerésnek és a hatékony kezeléseknek köszönhetően a prosztatarák túlélési aránya kiváló. A lokalizált stádiumban felfedezett daganatok túlnyomó többsége sikeresen gyógyítható, és sok beteg teljes életet él a diagnózis után.
Milyen tünetekre kell figyelni? A korai prosztataráknak gyakran semmilyen tünete nincs. Előrehaladottabb állapotban jelentkezhetnek vizelési panaszok (gyakori vizelés, nehézkes vizeletindítás, gyenge sugár, vér a vizeletben), merevedési zavarok vagy csontfájdalom. Mivel a tünetek más, jóindulatú állapotokat (pl. prosztata-megnagyobbodás) is jelezhetnek, fontos, hogy 50 év felett (vagy családi halmozódás esetén már 40-45 éves kortól) rendszeresen vegyen részt urológiai szűrővizsgálaton."
" Az egész prosztatát általában csak rák esetén távolítják el "
Hát nem egészen van ez így, mert nálam megnagyobbodott proszti állt fenn évekig, de egy biopsziát követően ez jóindulatúnak volt titulálva.
Aztán jött a dugulás, 7 ( hét ) hónap katéter, mert bent voltunk a Covid közepén, majd jött a műtét, amit a doki teljes eltávolítással végzett, pedig korábban jóindulatúnak mondták, de a végén kiderült, hogy az állomány 5 %-ban rákos sejtek vannak, amit elég virulensnek mondtak.
Azóta eltelt több mint 4 év és még élek, semmi inkontinencia nem volt, így jóval 70 felett a sex nem érdekel, amúgy is évek óta szedek hormon gyógyszert, ami még tovább csökkenti a maradék vágyakat.
Tehát jóindulatú ide vagy oda, a Turp és társai szóba sem jöhettek, mert amikor rákérdeztem, felhorkant a doki és kérdezte, hogy azt akarom, hogy szűkület legyen?
"A prosztatarák kezelése Egyénenként eltérő lehet a prosztatarák progressziója, így a kezelés módjának megválasztásához minden körülményt (a daganat típusa, kiterjedtsége, a beteg életkora, egészségi állapota, életvitele, stb.) gondosan mérlegelni kell. Ha a radikális kezelés mellett döntenek, ennek többféle módja lehet: az egész prosztata eltávolítása hagyományos sebészeti eljárással, vagy a húgycsövön keresztül elektromos kaccsal (TUR), illetve a daganat fagyasztással történő elpusztítása (kriosebészet). Felmerülhet még sugárterápia illetve citosztatikus terápia is a tumorsejtek elpusztítására, és szükség lehet hormonkezelésre is, hogy a prosztatát (és vele együtt annak daganatos sejtjeit) befolyásoló férfi nemi hormon termelődését csökkentsék."
vagy a húgycsövön keresztül elektromos kaccsal (TUR) - ez a TURP, amúgy meg az egész prosztata eltávolítása azt jelenti, hogy a tokból szedik ki az összes szövetet. Ha már a tokot áttörte a daganat, akkor a tokot is eltávolítják, de az már csak nyílt hasi műtéttel lehetséges.
De hogy még pontosabb legyek:
"EüM szakmai protokoll (EüK 2008/9.)a prosztata daganatok ellátásáról
Készítette: a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium, a témában érintett Urológiai, Radiológia és Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumok jóváhagyásával
III. Gyógykezelés
3. A kezelés általános elvei
A kezelési eljárások megválasztását a staging, grading, beteg általános állapotának és társuló betegségek figyelembevételével végezzük.
3.1.2. Kismedencei lymphadenectomia (LA)
Retropublikus radicalis prosztatectomia, műtét első lépése a kétoldali kismedencei lymphadenectomia. A v. a. iliaca és a n. obturatorius által behatárolt háromszögből távolítjuk el a zsír és nyirokszövetet, valamint a nyirokcsomókat. 10 feletti PSA esetén egyre többen javasolják a kiterjesztettebb LA-t az aorta vonaláig. Perinealis prostatectomia esetében laparoscopos lymphadenectomia javasolt. Újabban laparoscoppal végzett radicalis prostatectomia során a lymphadenectomiát egy ülésben végzik. 10 ng/ml PSA szint alatt a lymphadenectomia elhagyható, metasztázisnak valószínűsége kicsi. Áttétes nyirokcsomók esetén a radicalis műtét nem indokolt, bár sokan csinálnak műtétet localisan előrehaladott esetekben is. Utóbbi időben többen javasolják a kiterjesztett RLA-t is.
3.1.3. Radikális prostatectomia
A radicalis prostatectomia lényege, hogy a prostatát és az ondóhólyagokat eltávolítjuk. A prostata apexe alatt átvágott húgycsövet katéter felett a hólyaggal egyesítjük. A katétert a 7-14. napon távolítjuk el, a kontrasztanyagos töltés, röntgen átvilágítás mellett az esetleges extravasatio felismerése céljából. Egyoldali daganat esetén egyesek csak az ép, mások mindkét oldalon megkímélik a prostata lateralis oldalán futó neurovascularis köteget és így a potencia megőrizhető. Az intraoperatív szövődmények: a vérzés, és rectum sérülés. Korai postoperatív szövődmény az említett extravasatio, sebgyógyulási zavar, inkontinencia és lymphocele. Késői szövődmény lehet az impotencia. Nem idegkímélő műtétnél ez 100%, de idegkímélő műtét után sem mindig sikerül a potenciát megtartani. Ez függ a beteg korától, társbetegségektől, a preoperatív szexuális aktivitástól, illetve attól, hogy egy vagy két oldalon történt idegkímélő műtét. Incontinentia a katéter eltávolítása után előfordulhat, de a javulás a műtétet követő 8-10 hetekben várható, és csak néhány százalékban marad fenn különböző mértékű incontinentia. Húgycső-anasztomózis szűkület aránya egy év után 1-6%. Az eltávolított prostata kiterjedésétől (T), a gleason score-tól, a vesicula seminalisok invasiojától, a resectios felszín daganatos infiltrátiojától függően különböző arányban, de a daganat recidíválhat. Műtéti idikáció: T1b-T2, Nx-MO, ha a várható élettartam több, mint 10 év (evidencia 1b). Opcionális műtéti indikáció: T1 hosszú életkilátással (evidencia 3). Nerve-sparing radicalis prostatectomia csak preoperatív potens, low risk betegnél indikált (evidencia 3). Neoadjuváns terápia T1-T2 stádiumban nem indokolt (evidencia la).
3.1.5. Palliatív transurethralis resectio (TUR).
Obstructio esetén indokolt. A prosztatarák kórismézése idején fennálló obstructió a kezelés hatására javulhat.
TURP után a sugárkezeléssel 4-6 hetet várni kell, hogy csökkentsük az urethra- strictura és a vizelet-incontinentia kialakulásának veszélyét."
Az egész prosztatát általában csak rák esetén távolítják el. Persze van olyan is, hogy a sokadik TURP műtét után is ha sokszor visszanőtt kiveszik az egész prosztatát,aminek azért vannak negatív szövődményei. Nekem nagy bánatom volt, hogy nem tudtam biztosra menni, ami az enukleáció lett volna (a tok kivételével majdnem 100%-os eltávolítás), mivel Debrecenben hosszú lett volna a várakozás, a BHC-ben meg még nem végeztek ilyet.Most attól félek, hogy mivel nem sikerült annyit eltávolítani,mint az enukleációnál, így visszanőhet és kezdhetem előlről.
Ezeket neked egy urológus mondta,hogy akkor, ha rosszindulatú daganat, vagy annak gyanúja van akkor kell minél több prosztata szövetet eltávolítani a TURP műtét folyamán ? Rosszindulatú daganat esetén nem végeznek TURP műtétet. Vagy csak te gondolod így, vagy olvasgattál róla ? Én amiket leírtam azokat 3 urológus is egybehangzóan állította.
Az alap az hogy a húgycsőre nehezedik a prosztata nyomása. Ezt a nyomást különböző módon csökkentik: a TURP-al a húgycsövet lefaragják " késsel", a többi módszerrel kiégetnek, forró gőzzel, lézerrel stb a prosztatából szövetet távolítanak el azt ami a húgycsőnél van. Sokszor a prosztata lebenye a húgyhólyagkijáratnál nehezedig a prosztata a lebenye elzárja a kijáratot azt is ki kell operálni ezekkel a módszerekkel. Mivel a nyomás mindenhol csökken a záróizmoknak jobban kell működni, (de miért működne jobban mint eddig? pláne miután hetekig, vagy sokkal tovább a páciens katéteren volt). Prosztatából nagyobb mennyiséget ,vagy az egészet csak rák esetén műtenek ki.
Én úgy tudom hogy akkor van gond ha a záróizmot megsértik ami a prosztata alatt van. Az hogy mennyit távolítanak el a prosztatából annak nincs hatása a vizelettartásra. Illetve annyi hogy a megnövekedett prosztata dugoként nem engedi a vizelet áramlását. Mikor ez megszünik (kivágnak a prosztatából) nagyobb terhelés éri a záróizmot ami okozhat átmeneti inkontinenciát.
Neked (meg nekem ) van igazad, nem is értem hogy mondhat ilyen butaságot. Nagyon is precizen el kell találni hogy a vízelet is jöjjön (üröljön a hólyag) meg zárás is funkcionáljon még.
2x volt TURP műtétem 20 éve aztán 10 éve , most meg a Rezüm. Ez van ,10 év alatt nőt meg annyira a prosztatám hogy elnyomta a húgycsövet ill a húgyholyag kijáratát. De a műtétek jól sikerültek. Ez nem olyan hogy kiveszik a manduládat és egy életre túl vagy rajta. Túl sokat nem lehet kivenni, mert akkor meg más problémák jönnek (vízelettartás stb)
