Ha szigetelő cipő van rajtad, és nem folyik áram, akkor nem ráz. Ilyenkor az áram nem "cirkulál" benned, hanem "feltöltődsz" a megérintett elektróda feszültségére. (Valamekkora kis áram így is fog folyni kapacitív úton a talp és a föld között, de az nem ráz érezhetően.)
Az kohóban a nagy áram a fémolvadékon folyik, ami jobb áramvezető, mint az ember, ezért elég kis feszültség is nagy áramerősséghez. De a fémet jól megrázza az áram, csak nem kiabál :-) inkább megolvad.
A villanypásztor feszültsége azért magas, hogy a jól szigetelt cipőn (patán) is biztosan át dudjon folyni az áram. Az áram viszont be van korlátozva, hogy csak csípjen de ne legyen veszélyes.
A feszültség tehát csak ahhoz kell, hogy az áramot átkergesse a delikvensen.
Ha egy vastag talpú, szigetelő cipő van rajtam és megfogom a 230-at és nem vagyok földelve, akkor nem ráz, csak a cipőig megy az áram. De ott mit csinál, mit csinál a testemben? Kering bennem? Viszont, ha le vagyok földelve, akkor keresztülmegy rajtam, de mért baj ez (ugyanaz az áram van a testemben mindkét esetben)? A korábban leírtak szerint ha a szigetelés miatt csak nagyon parányi áram folyhat rajtunk keresztül akkor nem ráz; de attól az áram még a testemben van és ott nem okoz kárt, de mért nem, mi történik a beáramló elektronokkal? Meg korábban volt egy ilyen mondat: A feszültség maga nem ráz, hanem az áram. De akkor, hogy van az, hogy a 4V-os és több százezer amperes kohó nem ráz, de a 10000V-os, 30mA-os villanyoásztor igen? Én is mindenhol azt hallottam, hogy a nagyfeszültségű, de kicsi áramerősségű áram nem veszélyes (pl. villanypásztor), de ez is ellentmond a kohósnak. Véletlen nem fordítva vannak az adatok a kohósnál?
A http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0509/tichy0509.html címen az olvasható, hogy "Tapasztalatom, hogy ha egy elég nagy vékony falú fémdobozba zárom a telefont, akkor megszólal. Ez akár egy fémhálóból kialakított doboz - amilyen a bemutatásra szolgáló Faraday-kalitka -, akár ez egy vasláda, vagy egy nagyobb süteményes doboz lehet." "Ha kisebb dobozba tesszük a telefont, például egy konzervdobozba, vagy becsomagoljuk alufóliával, akkor a leárnyékolás teljes. Mi a különbség a nagy és a kis doboz között? A megoldást szintén a rezonancia effektusában kell keresnünk, de itt nem a plazmongerjesztés jelentős, hanem a doboz - amit a mikrohullámmal foglalkozó szakemberek üregnek neveznek - rezonanciája." "Alacsony frekvenciánál az elektromos tér hatására elmozdulnak a töltések. Ezek addig mozognak, míg létezik az a tér, amely mozgatja. Elmozdulnak a fém széléig, ahol feltorlódnak, helyi töltéssűrűség jön létre, és a töltéssűrűség által keletkezett tér kompenzálja a külső teret, a fémdoboz belsejében megszűnik az elektromos tér. Ez a Faraday- kalitka ismert magyarázata. Ha növeljük a frekvenciát, a töltés még mindig tudja követni a teret, mert kis elmozdulás is elég, és a fém közepétől nem megy a töltés a széléig, hanem mindegyik töltés csak kicsit mozdul el. Az effektus kulcsa abban van, hogy az elmozdult töltések nem rögtön kompenzálják a teret, mivel az elektromágneses hatás fénysebességgel terjed. Idő kell arra, hogy a terjedő hatás eltolja a töltéseket. A karakterisztikus frekvencia az, amikor a hatás a doboz egyik felétől a másikig éppen el tud jutni, azaz a doboz mérete hullámhossznyi. Tehát eljutottunk oda, hogy hullámhossznál nagyobb doboz nem tud leárnyékolni, kisebb pedig árnyékol. Itt most olyan dobozról van szó, melynek fala vékony."
Az a helyzet, hogy énmagam semmilyen fizikai kísérletre nem emlékszem, nem azért, mert baj lenne a memóriámmal. Kémiából meg annyira emlékszem, hogy egyszer-vagy kétszer láttam borszeszégőt és magnéziumot égni (oxidálódott) és egyszer vasoxid vízben oldását nézhettem meg (az a kék ásvány), bár ennek nem tom hogy van köze a rézgálichoz.
Csak az idegesító fizikatanárnőre emlékszema fizikaórákból, akit utáltam, és ideges volt, és folyton egyenleteket kellett oldogfatni.. rosszabb volt, mitn a matek..
Ja egyébként tudod milyen az oktatási színvonal.. mit ért egy általános iskolás diák a fizikaórából? Főleg nem is emlékszem rá, hogy bármit is magyaráztak volna, max egy fogalmat adtak, aminek kibogozhatatlan az értelme. Semmiben nem mélyítik el az embert, aztán nem tud semmit. Lehet, még a tanárok se tudják?
Ez komoly kritika a tanároddal szemben. Lehet, hogy jogos, de az is, hogy nem.
Egy általános iskolai fizikatanárnak egyébként nincs valami könnyű dolga. Túl mélyen nem magyarázhat, mert abból a gyengébbek semmit sem fognak érteni. Szerintem a legtöbb, amit tehet, hogy kísérleteket mutat be, amelyekkel illusztrálja a fogalmakat és az összefüggéseket.
Az áramerősség mértékének mondjuk az ezüstnek az ezüstnitrát oldatból az áram hatására adott idő alatt kiváláló mennyiségét tekinthetjük. Ha tudjuk, hogy ehhez mennyi töltés kell, akkor abból már az áramerősség egzakt definícióját kapjuk.
A feszültségre most egészen direkt alapkísérlet nekem sem jut eszembe; azt vagy a Coulomb-törvényből levezetett potenciál fogalmára lehet visszavezetni (és elektroszkópos kísérletekkel vizsgágatni), vagy galvánelem-kísérletekkel kimutatható elektródpotenciálokra, vagy fémek érintkezése során fellépő (szintén elektroszkóppal kimutatható) kontakt-potenciálra.
Aztán persze, ha már megvannak ezek a fogalmak, akkor jöhet az Ohm törvénye, soros és párhuzamos kapcsolások méregetése volt- és ampermérővel.
Ezeket a dolgokat jól felépített tanmenetben lehet rendesen elsajátítani. A legszerencsésebb helyzetben talán az van, aki gyerekkorában elkezd egyszerű elektromos áramkörökkel barkácsolni, mert ő akkor már tudja mihez kötni az iskolában elhangzottakat.
Szerintem pedig egész jó (bár tényleg nem így szokás bevezetni).
Gondolj bele, hogy a feszültség az egységnyi töltésen végzett munka. Mármost ez a munka mit csinál? Gyorsítja az elektronokat, amelyek persze a rácsatomoknak ütközve leadják az így megszerzett kinetikus energiájukat. Az átlag kinetikus energiájuk (vagyis az átlagsebességük négyzete) arányos a feszültséggel.
Az elektromos feszültség vagy potenciálkülönbség mértékegysége a volt (V), jele: U.
A volt olyan vezető két pontja közötti elektromos feszültség, amelyben 1 A állandó erősségű áram folyik, ha az áram teljesítménye e két pont között 1 W.
Az áramerősség definiciója kb. helyén van. Azzal a különbséggel, hogy nem csak elektrnok, hanem bármely elektromos töltéssel rendelkező "részecskének a mozgása" áram. Ez többnyire elektron.
Másik, hogy nem egy ponton, hanem egy adott felületen (keresztmetszeten) keresztül menő áramról van szó. Amit számítási modellekben lehet pontnak is képzelni.
Ja egyébként tudod milyen az oktatási színvonal.. mit ért egy általános iskolás diák a fizikaórából? Főleg nem is emlékszem rá, hogy bármit is magyaráztak volna, max egy fogalmat adtak, aminek kibogozhatatlan az értelme. Semmiben nem mélyítik el az embert, aztán nem tud semmit. Lehet, még a tanárok se tudják?
A villanypásztorral kapcsolatban igazságod van, most néztem pontosan utána. 5000-9600 V-ig láttam prospektusokat.
Itt az a helyzet, hogy ahogyan mások utalnak rá, a betápteljesítmény van korlátozva néhány J (Jule) nagyságrendben.
A feszültség és a test ellenállása egyértelműen meghatározza az áramerösséget. Ezért két megoldás lehetséges. Villámgyorsan lecsökken a feszültség vagy maga a készülésk szakítja meg majd rövid időn belül visszateszi a feszültséget és így tovább.
Így elérhető, hogy időátlagban kicsi legyen az átlagos áramerősség.
De ezzel azt akarod mondani, hogy amikor az áram az emberi bőrrel érintkezik, akkor olyan ellenállásba ütközik, hogy nem képes továbbhaladni, ezért másfele terelődik? Ez eddig szép, de hogy függ ez össze a cipőtalp meglétével vagy hiányával?
Képzeld el, hogy autóval egy útelágazáshoz érsz és az egyik teljesen be van dugulva egész az útelágazásig érnek az autók mert a végén mondjuk útfelbontás van (tudom, hogy ilyet Budapesten nehéz elképzelni, de azért próbáld). Te nem akarsz várni és a másik útvonalat választod, mert kis kerülővel az is a célodhoz visz.
Az autó egy elektronnak felel meg, az útfelbontás a cipőtalpnak az előbbi példából.
A villanypásztort meg sosem nyalogattam, de az, hogy mennyire vág meg az áram a feszültségen és a cipőtalpon kívül attól is függ mennyire terhelhető az áramforrás.
Ha csak kicsit mint mondjuk egy sokkoló x ezer Voltja akkor nem döglesz bele (mert ahogy zárod az áramkört a kezdeti feszültség leesik vagyis nagyon beterheled), de ugyanannyi Volt egy távvezetékről már szénné fog égetni. Remélem ez elég elrettentő volt és nem fogsz távvezetéket nyalogatni (már csak a bacilusok miatt sem).
Mindezek alapja az elektron. Ennek van töltése, ami miatt ha felhalmozunk valahová elektronokat akkor asok elektron "taszítja - feszíti" egymást és ha lehetősége van akkor átfolyna valahova ahol kevesebben vannak, vagyis kisebb a "taszítás-feszítés".
Ha pedig valahonnan "kiszivattyúzunk" elektronokat, akkor az összes olyan
helyről ahol nagyobb a sűrűségük, szeretnének erre a kiürített helyre átfolyni..
Az áramlása az áram, amikor "átfolynak" valahonnan valahová..
Kérdezz csak nyugodtan. Szívesen válaszolok. Gondolom, most ismerkedsz
Kevered. A feszültség amit potenciál különbségnek is nevezhetünk, abból
következik, hogy a vizsgált két vezetőn különböző mértékben lettel összezsúfolva a töltések. Így ahol több töltés van az negatívabb lesz a másikhoz képest.
Az elektronjaink az atomjaink körül ill. a molekuláinkban kötő elektronokként
a helyüknek megfelelelő térerősséggel kötődnek a "helyükön".
Bármilyen anyagra igaz ez, úgy a porcelánra, mint a kezünkre. Ha ennél
a kötő térerősségnél nagyobb külső térerősséggel hatunk az elektronjainkra
akkor ez a külső tér fogja meghatározni az elektronok új helyét.
Maga az áram lehet gigantikus és mégsem éget vagy mégsem "ráz". Ilyen pl.
egy alukohó, ahol a normál üzemben a kádfeszültség 4 V körüli miközben
akár százezer amperek csordogálnak a sinekben..Kézzel hozzáérünk, év mivel
a 4 V érezhetetlenül kicsiny áramot hoz rajtunk létre, nem is érzékeljük..
Ellenben a tehénpásztor 10 000 V-os feszültsége keményen megráz, pedig
az áram kevesebb mint 30 miliamper vagyis az ampernek csupán kevesebb mint
Már bocs, de ha a távvezetékeken levő porcelángyűrűk elektronjait is le tudja szakítani az áram (bizonyos mennyiségig), akkor az emberi kézről hogyhogy nem tudná? Olyan erővel halad az elektronáradat, hogy az emberi kezet is szénnésütné!, még ha nem is érintkezek a talajjal... nem ééértem!
Hát ez nagyon érdekes, mert én úgy tudom, villanypásztorokban több ezer volt feszültség van, és ez nem halálos, csak fájdalmas. A halálos áramütéshez szükséges erőbe beleszámít az, hogy a feszültség mellett mekkora az áramerősség. Villanypásztor esetében több ezer volt a feszültség, de csak nagyon kicsi az áramerősség. Vagy rosszul tudnám?
Annyit még illik hozzá tenni, hogy a Faraday -kalitka nem teljesen szigeteli el
a belsejét a külső térerősségtől, csupán csökkenti azt. Így extrém nagy térerősség esetén a kalitka belsejében is kialakulhat életveszélyes térerősség..
Az áram a feszültségtől keletkezik. A feszültség maga nem ráz, hanem az áram. Ha ez nem halad meg egy bizonyos mértéket, akkor nem veszélyes vagy észre sem lehet venni. Ez függ a közben lévő közeg ellenállásától.
Ha két pont között feszültség van, akkor gyakorlatilag mindig folyik áram. Ha a két pont között több út is van, a kisebb ellenállású úton folyik a több, míg a nagyobb ellenállású utvonalon a kisebb áram. (Esetleg gyakorlatilag nulla.)
Gyakorlatilag 42 V (törpefeszültség) az a határ, ameddig normál körülmények között nem életveszélyes a dolog, de már kellemetlen érzést okoz. (Tudtommal a villanypásztorok ebben a nagyságrendben működnek.)
Az emlegetett térerősség miatt az összes elektron megpróbál elfolyni, de csak azoknak sikerül, akiket a kötelékeik engednek is elmozdulni.. Minél több elfolyatható
van annál jobb vezető vagyis kisebb az ellenálása a dolognak (akár ember akár Alu vezeték), viszont minél kevesebb és egyben nagyon erősen helyhez kötött annál jobban szigetelő..
Ha már olyan nagy a térerősség, hogy nem csak a vezetésre képes elektronokat,
hanem a kötötteket is képes letépni a helyükről, akkor azok leszakadva, lavina
szerűen magukkal sodorva más szintén kötött elektronokat is "átüt" vagyis
ilyenkor van a szikra vagy nagyobb áramnál villám...
Jó, de az áramnak el kell jutni a cipőtalpig, hogy rájöjjön, hogy ott nem tud továbbhaladni, nem igaz? De ha már eljut odáig, akkor végig is haladt az emberen! Akkor hogyhogy nem rázza meg?
Előre nem tudhatja, hogy az emberen keresztül nem jut el a földig!
