Vajon miért ér az Andrássy út 3. „csak” 328 millió forintot, és a Divatcsarnok 3,6 milliárdot, mikor mindkettőben Lotz Károy freskói találhatók, azzal a különbséggel, hogy az Andrássy út 3-ban több falfestmény van?
Lassan a szálak összeérnek és helyére, kerül aminek a helyére kell kerülni, azaz Btk kihágás. Az ötleteket volt honnan lopni...elvégre szomszéd kerületek.:-)) -------- Azonosságok, párhuzamosságok Fidesz: nagyobb ingatlanügyek vannak a VI., mint a VII. kerületben
2008. december 04. 19:40
Sokkal nagyobb "ingatlanpanama-ügyek" vannak a VI., mint a VII. kerületben, és felmerül a gyanú, hogy megpróbálták eltussolni azokat - közölte Illés Zoltán, a Fidesz terézvárosi szervezetének elnöke és Hassay Zsófia, a Fidesz-KDNP kerületi frakcióvezetője csütörtökön.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság visszautasítja Illés Zoltán állításait - a honlapjukon megjelent közlemény szerint.
Hassay Zsófia elmondta: jelentős azonosságok, párhuzamosságok vannak a VI. kerületi Andrássy úti paloták eladása és a VII. kerületi ingatlanbotrány között. Példaként említette, hogy a paloták eladása és a VII. kerületi ingatlanok értékesítése ugyanabban az időszakban - 2003 és 2005 között - történt. A pályáztatási technika is azonos, "tehát nincs pályáztatási technika" - tette hozzá a frakcióvezető.
Hassay Zsófia szerint nagyon hasonló volt az értékesítés is: általában olyan cégeknek adták el a kerületi ingatlanokat, amelyek aztán több áttételen keresztül, esetenként offshore cégek bevonásával tovább értékesítették azokat, míg végül követhetetlenné váltak az ügyletek.
Az is közös jellemző - sorolta a frakcióvezető - hogy az eladott ingatlanok lakói nem élhettek elővásárlási jogukkal, és volt olyan is (a VI. kerületi Andrássy út 21. vagy a VII. kerületi Király utca 15. alatti ház esetében), hogy a bérlők az újságokból értesültek az értékesítésről. A VI. kerületben is csak egy értékbecslőt foglalkoztattak szinte minden ingatlannál, akárcsak a VII. kerületben.
Hassay Zsófia elmondta, hogy a VI. kerületben összesen nyolc palota - az Andrássy út 3., 19., 21., 23., 47., 68., 8. és 52. szám alattiak - eladását vizsgálja a Fővárosi Főügyészség.
Illés Zoltán elmondta, a nyomozó hatóságoktól azt kérik, hogy ne eltussolni, hanem megoldani igyekezzenek ezeket az ügyeket. "Van arról információm, hogy a BRFK megpróbálta eltussolni egyik-másik ügyet, meg akarták szüntetni a nyomozást" - közölte. Az elnök szerint ezt a VI-VII. kerületi ügyészség nem tette lehetővé, és arra kötelezte a BRFK-t, hogy további nyomozást folytasson - tette hozzá Illés Zoltán.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a VI. kerületi önkormányzat területén található ingatlanokkal kapcsolatban folyó mind a négy eljárásban fokozott ügyészi felügyelet mellett folytatja a nyomozást, minden egyes nyomozati cselekményt az ügyészséggel egyeztetve, az ügyészség felügyelete mellett hajt végre - olvasható a BRFK internetes honlapján csütörtök este megjelent közleményben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság sem most, sem korábban, sem a jövőben nem tussol el ügyeket, a hatályos jogszabályok alapján, törvényesen, szakszerűen jár el - áll a közleményben.
Andrássy 21 Lakóközösségi Egyesület
"A ház - kinek vagyontárgy, kinek bevételi forrás - nekünk Otthonunk."
Kedves Barátaink és Segítőink , Tisztelt érdeklődők !
Örömmel értesítünk benneteket, hogy az Andrássy út 21 tizenhárom lakójából alakult pertársaság 2007 junius 25-én megnyerte az Önkormányzat és a "befektető" ellen 2005 nyarán indított pert - már első fokon.
Mint ismeretes, ennek a háznak különösen bonyolult, mókás jogi helyzettel kellett szembenéznie, mivel az önkormányzat közeli Mátyás és Garai Ügyvédi Iroda holdudvarához tartozó, extra csókos Amelus Kft. az önkormányzattal karöltve kikezdhetetlennek vélt trükköt eszelt ki a lakók kijátszására:
csereszerződést kötöttek egy fürdőszobaboltra az egész ház fejében (mely több mint ötször akkora üzlethelyiségeket, valamint 30 fölötti számú lakást foglal magában), a csere tárgyát pedig opciós szerződéssel az azonos tulajdonosi kör egy másik társasága számára visszavásárolhatóvá tették.
A haszonélvező és kezes társaságok közül több Co-Nexus eredetű, amelyek már a 90-es évek derekán az önkormányzattól sikerrel elidegenítették az Andrássy út 4. sz. ház több albetétét, mára a ház több mint 50%-át tulajdonolják. Maga az önkormányzatnak csereként felajánlott fürdőszobabolt is önkormányzati eredetű. De az Amelus Kft. ma is kiemelt önkormányzati kedvenc, ez a társaság az önkormányzati "befutó" a Hunyadi téri piacra is. A világért sem merülhet fel semmi kapcsolat az önkormányzat emberei és a befektető között, mivel jó távoli - Marshall szigeteki - tulajdonosokat brillantottak bemutatóra szóló névérték nélküli papírok formájában.
Ebben a "fő" perben született kedvező ítéletnek azért is jelentősége van, mert ugyenezen házban már született több olyan első fokú ítélet is, mely gátlástalanul elmeszelte az önállóan perlő lakókat, akik jogi képviselő nélkül próbálták érvényesíteni elképzelésüket.
Ez az ítélet alapjaiban különbözik az Andrássy 47 korábbi ítéleteitől is, mivel ott lakók nem szerepeltek felperesként, így nekünk egy másik érvrendszert kellett felépíteni.
Ugyancsak különbözik az eddigi Andrássy úti perektől, hogy itt a végén bekapcsolódhatott a Fővárosi Ügyészség is, mely önálló keresetében a lakók korábbi kereseti elemeit a közérdek-sérelem különböző elemeivel egészítette ki.
Az ítélet két pilléren nyugszik:
Egyrészt kimondja, hogy a lakóknak igenis van jogi érdekeltségük az egész házra kötött szerződést támadni, mivel az önkormányzati bérlőből piaci bérlővé minősülés nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb bérleti díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (családtagok bejelenthetősége, stb.) elvesztését is eredményezi.
Ha pedig a perképesség fennáll, akkor vizsgálható a szerződés törvényességének kérdése.
(E tekintetben szerintünk egyszerű a helyzet, lényegében az a kérdés van-e olyan eleme a szerződésnek, ami törvényes ?) Az elsőfokú bíróság a sok közül azt állapította meg, hogy az önkormányzati rendeletekbe ütközés miatt semmis a szerződés.
Megvárjuk az ítélet írásbeli indoklását, de nem elképzelhetetlen, hogy az ítélet egyes részeit mi magunk is megfellebbezzük, mivel szerintünk jóval több kereseti elemet kellett volna a bíróságnak elismernie. A lényegen és tényen ez mitsem változtat: jelenleg a csereszerződés és az opciós szerződés is s e m m i s státuszba került.
Hangsúlyozni kívánjuk ugyanakkor, hogy mi ezt a pert önvédelemből, kényszerből, a figyelmeztetés nélkül előbukkant fenyegetettség elhárítására indítottuk.
Ismert céljainkat nem feltétlenül per útján, sokkal inkább az azóta megújult Önkormányzattal való együttműködésben reméljük elérni. Reményre ad okot, hogy bár személyi összetételében csak kevéssé változott a képviselő testület, a főkolomposok (Fürst György alpolgármester, Orbán Pál választókörzeti képviselő és Tölgyesi, a tulajdonosi bizottság egykori elnöke) kikerültek, már nem tagjai a testületnek.
(A tény felér egy vallomással, hogy éppen ők nem kaptak szerepet.)
Mi egyszerűen el kívánjuk érni, hogy a ház felújítása megtörténjen, mivel az Önkormányzat éppen ennek fejében kapta tulajdonba az ingatlant az államtól ingyenesen. Ez az Önkormányzat részéről vállalt kötelezettség nem volt kényszer, azt vissza is utasíthatta az Önkormányzat (meg is tette egyes épületek esetén) A folyamat eredményeként el kívánjuk érni, hogy az Andrássy út többtucat házához hasonlóan a mi házunk lakói is megvásárolhassák lakásaikat.
Már 2005 február 18.-án a Terézvárosi Civil Konferencián, több kerületi képviselő előtt ismertettük a műemlék épületek felújításának és működtetésének civil alternatívájaként kidolgozott koncepciónkat.
Ennek lényege,hogy a majdani tulajdonos lakók közössége a nem lakás célú albetétek (üzlethelyiségek), valamint a közös helyiségek (pince, tetőtér, udvar) egy részének értékesítésével illetve hasznosításával teremti meg a forrást a felújításra. Ezzel lekerül a kerületi vezetés válláról a sokat emlegetett felújítási „teher”, de a képviseleti demokrácia is kiteljesedik, mivel a helyi döntések ténylegesen a helyi szinteken – és nem az önkormányzati „érdekviszonyok” közepette - születnek.
Több építész irodával és tetőtér beépítővel, kivitelezővel vagyunk kapcsolatban, akik szakmai realitást biztosítanak mindehez. Világos tehát, hogy az Örökségvédelmi elvárások teljesítéséhez NEM szükséges semennyi külső állami vagy önkormányzati forrás, az ennek hiányáról szóló önkormányzati trillák hamisak, de még Európai Úniós vagy Unesco pályázat sem szükséges, az áldott ház maga biztosítja a fennmaradás forrását.
Garantálni lehet azt is, hogy a felújítási folyamat végén a mostani "befektető" által biztosított bevételnél több juthat az önkormányzat kasszájába !!!
Terézváros, 2007 06 25
Tisztelettel és baráti üdvözlettel:
Andrássy 21 Lakóközösségi Egyesület
"A ház - kinek vagyontárgy, kinek bevételi forrás - nekünk Otthonunk."
(Lakóközösségi Egyesületünk az országos hatáskörű és kiemelten közhasznú LABE szervezet helyi csoportja, mely annak alapszabálya szerint 2005 januárban alakult.)
Az újabb fejlemény. Asszongya az Ennet kft. képviselője, hogy mossák kezeiket, nekik semmi közük a magyar viszonyokhoz. Akkor tárják fel szépen annak a "lupinus" bermudai offsórnak a tulajdonosi összetételét. ---------------------
Házivona Andrássy út 47.: újra kell kezdeni a pereskedést 2007. február 22. 15:19
Ma tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság az Andrássy út 47. épületét megvásárló Ennet Kft. felülvizsgálati kérelmét. A cég azt várta, hogy a korábban megsemmisített adásvételi szerződésüket visszaállítják, míg a bérlők azért szurkoltak, hogy a ház visszakerüljön eredeti tulajdonosához, a VI. kerületi önkormányzathoz. Az ügyészség közben kezdeményezte, hogy az Ennetet töröljék a palota tulajdoni lapjáról.
A mai bírósági pengeváltás előtt mindkét fél reménykedve várta a tárgyalást. A Legfelsőbb Bíróság ítélete előtt a Főváros Ítélőtábla által tavaly ősszel jogerősen semmisnek ítélt adásvételi szerződéssel rendelkező Ennet Kft.-t képviselő Hidasi Gábor ügyvéd szerette volna elérni, hogy az ügyet kirobbantó Octogon Kft., a házban lévő kávézó tulajdonosa perbeli jogképességét is vonja el a bíróság, hiszen, érvelt Hidasi, az Andrássy út 47. házának adásvételi szerződésében a szerződő felek a Terézvárosi Önkormányzat és az Ennet. A Legfelsőbb Bíróság mai felülvizsgálati eljárása során azonban helybenhagyta a bérlő Octogon kereseti jogát, ugyanakkor hatályon kívül helyezte az első és a másodfokú ítéletet is, és a feleket új eljárásra kötelezte. A bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek annak eldöntésére, mi a palota valós értéke, ezért az ügyet első fokról kezdik újra.
A peres felek és az érdekeltek még az új perek előtt meg kívánják gyúrni a közvéleményt. Hidasi saját ügyvédi irodájába hívta meg az újságírókat, igaz, utána csak annyit mondott, hogy nem erre számított, majd amerikai utazására hivatkozva sietősen távozott. A paloták bérlői viszont ma az utcán a polgármester hivatal előtt mondják el véleményüket a feltételezett ingatlanpanamákról. Délután öt órakor a Védegylet és a Nagymező Utcaiak Egyesülete protestál a kerület vezetése és az Ennetéhez hasonlóan vitatott adásvételek ellen. A civilek úgy vélik, hogy a többi elővásárlási jogától megfosztott Andrássy úti ház lakói perében sorsfordító lehet, hogy mi lesz a szerződés semmisségéről szóló, általuk precedensértékűnek tartott jogerős ítélettel. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptemberi 21-iki ítélete azonban egyelőre csak adalék lesz az új eljárásban, amely visszakerül a Fővárosi Bírósághoz és – elnézve a felek harci kedvét – előreláthatóan a másodfokon majd újra ítélkező ítélőtáblához.
Az ügynek a polgári peres mellett büntetőjogi folyományai is vannak. A feltűnő értékaránytalanság és a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállását alapozhatja meg az a tény is, hogy az Ennetben rövid ideje 65 százalékos résszel bíró angol tulajdonosok 1 926 240 eurót fizettek ki a kft üzletrészéért a ház tulajdoni lapján található bejegyzés szerint, amely 250 forinttal számítva az eurót 481 millió 560 ezer forint. A házat tulajdonló cég 100 százalékának értéke, így ezek szerint 741 millió forint körül lehet. Mivel a projektcég egyetlen vagyona maga az Andrássy út 47. alatti ház, különösen érdekes, hogy az Ennet 2004-ben 150 milliót fizetett az önkormányzatnak.
Vissza a feladókhoz
A hvg.hu úgy értesült, hogy az új többségi tulajdonos, az Rich Investement Group műemléki rehabilitációra szakosodott jó nevű angol cég azonban tulajdonrésze értékénél lényegesen tetemesebb pénzt (a fenti összeg majd tízszeresét) áldoz majd a ház rendbetételére. Irodákat terveznek kialakítani a Liszt Ferenc tér sarokházában, amiért számukra is fontos lenne a jogi helyzet mielőbbi tisztázása. Leginkább kényes helyzetben éppen emiatt a belga Christian Polet, az Ennet Kft. ügyvezetője van. Ha elveszíti a pert, elveszíti a frissen szerzett angol tőkések bizalmát is, és talán még pert is akaszthatnak a nyakába.
Peter C. Rich, a Rich Investement Group angol cég, illetve az Ennetben tulajdonrészt vásároló Lupines Limited bermudai offshore cég képviselője a hvg.hu kérdéseire válaszolva elmondta, cégüknek nem volt tudomása arról, hogy a ház eladása előtt korrumpálni próbálták volna az ott kávézót üzemeltető bérlőt, és az adásvételi szerződésért cserébe 150 millió forintot kértek táskában lerakni. Arról sincs tudomásuk, hogy az Ennet jelenlegi ügyvezetője, Christian Polet-nak ehhez bármi köze lenne. Tőlünk értesültek arról is, hogy az általuk „megvásárolt” ház miatt a Legfőbb Ügyészég hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, és az ügyben a BRFK Gazdaságvédelmi alosztálya jár el.
„Mi az Ennet Kft. 65 százalékos üzletrészét vásároltuk meg. A céget átvilágíttattuk, az épületet értékeltettük. Az épületet a múltban eladó önkormányzat működésének vizsgálata nem tartozott az adásvételi procedúrához” – írták levelükben a hvg.hu-nak. A többi visszaélés gyanúját firtató kérdésünkre pedig azt felelték: távol áll tőlünk, hogy minősítsék vagy bírálják bármely más országot vagy annak kultúráját. Örülnek, hogy lehetőségünk van hazájukon kívül is befektetésekre, és remélik, hogy mi itt Magyarországon is úgy érezzük, hozzáállásuk tiszteletet mutat hazánk iránt.
Megkerestük a kerületi önkormányzatot is az Andrássy út 47. körül kialakult vitás helyzettel és a képviselőtestület ellen folyó nyomozással kapcsolatban. A helyhatóság sajtóreferense írásbeli válaszában azt írja: azért nem kezdeményezték a ház önkormányzati tulajdonjogának visszaállítását, mert erre nem kötelezte őket a bíróság, és a Legfelsőbb Bíróság mostani ítéletére vártak. Azt a levelet, amelyben a hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozásról tájékoztatnák a hivatalt, egész egyszerűen mind a mai napig nem kapták meg. Verók István polgármestert pedig november óta még egyszer sem hallgatták meg a BRFK nyomozói.
Időközben az ügyészség még a mai tárgyalás előtt kezdeményezte, hogy az Ennetet töröljék a palota tulajdoni lapjáról. A mai ítélet után azonban, amely visszadobta az első fokú bíróságra az ügyet, az Ennetet egy ideig aligha tehetik ki a tulajdonból.
Bocs. Ez megérdemli, hogy idemásoljuk. Amit érdekesnek találok, a Csányi féle bank máris 11 MrdFt jelzálogjogot jegyzett be az ingatlanokra, ami szinte lehetetlenné teszi az eredeti állapot visszaállítását. A Bank meg a Brancs mindent visz! (((:
--------------------------------- Andrássy út 47.: áll a bál Megfenyegették a hvg.hu-nak nyilatkozó kávézótulajdonost
2007. február 12. 07:13 | Utolsó módosítás:2007. február 12. 09:38
A hatodik és hetedik kerületben továbbra sem csitulnak az önkormányzati házak eladása körüli botrányok. A Nemzeti Nyomozóiroda és a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálódik. Az Andrássy út 47. alatti kávézó tulajdonosát, Losonczy Pált néhány napja ismeretlen telefonáló életveszélyesen megfenyegette.
Korábban többször is foglalkoztunk a terézvárosi és erzsébetvárosi önkormányzati tulajdonú házak egészen sajátos, a köz számára nehezen követhető értékesítésével. Négy civil szervezet feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) jelenleg is hűtlen kezelés alapos gyanújával vizsgálja Erzsébetváros ingatlanügyeit. A részletes, kötetnyi terjedelmű feljelentés ellenére immár nyolc hónapja folyik a vizsgálat, de eredmény még nem született. Február 7-én Demszky Gábor főpolgármesternek is kicsúszott a száján, hogy a VII. kerület ugyan Budapest egyik legsokszínűbb, legpezsgőbb életű városrésze, de "óriási ingatlanspekulációk" is jelentkeznek a kerületben. Utóbb a főpolgármester munkatársai és a VII. kerület vezetői is kínos magyarázkodással értelmezték újra Demszky szavait.
Közben a Legfőbb Ügyészség nyomozást indított a Verók István által vezetett hatodik kerületi képviselőtestület ellen. A gyanú ez esetben is "különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés". Az ügyészség azokat a helyi politikusokat vizsgálja, akik az Andrássy út 47. alatti bérpalota potom 150 milliós vételárát megszavazták. Eredmény még itt sem mutatkozik, noha előkerült egy Andrássy úti friss tulajdonlap is, amelyen az áll, hogy a 415 millió forintért eladott palotára - 130 másik ingatlannal együtt - 11 milliárd forintos jelzálogjogot engedélyezett bejegyezni az OTP bank.
Magát Belgiumból fogják keresni
A Liszt Ferenc tér saroképületének is számító Andrássy 47. számú ház napokon belül újabb mérkőzés tárgya lesz. Az ingatlant az önkormányzattól az Ennet Kft. vásárolta meg. Ám az adásvételi szerződést másodfokú jogerős ítéletében érvénytelennek mondta ki a bíróság. Ennek ellenére a tulajdonviszony helyreállítását az önkormányzat nem kezdeményezte. Az Ennet a Legfelsőbb Bírósághot fordult, kérte az ítélet felülvizsgálatát, ítéletet február 22-én hirdetnek. Az Ennet közben változatlanul tulajdonosként lép fel a ház lakóival szemben, folytatja a ház kiürítését, noha erre jogosítványai enyhén szólva kétségesek.
Közben drámai események tarkítják az épületben kávézót üzemeltető Losonczy Pál életét. Ő egyben az Ennet ellen pert kezdeményező és megnyerő Oktogon Kft. tulajdonosa. Mint magánszemélyt, becsületsértésért feljelentette őt Verók István. A dolog előzménye az volt, hogy Losonczy a hvg.hu-nak kitálalt: közvetítőkön keresztül neki is felajánlották, hogy megveheti a házat, ha 150 millió forint kápét táskában letesz a döntéshozók asztalára.
Néhány hete ennél lényegesen nagyobb összegről szóló ajánlattal keresték meg, a feltétel az volt, hogy "soha többé ne nyilatkozzon a sajtónak". Miután Losonczy az ide vonatkozó titoktartási nyilatkozatot nem írta alá, pár napja telefonon megfenyegették.„Ide figyeljen, bácsikám! Önt Belgiumból meg fogják keresni, mert olyan dologba nyúlt bele, amihez magának semmi köze!”- mondták, majd letették a telefont.
A Király utca 40-nel kapcsolatban újabb bontási eljárást kezdeményezett a VI. kerület a Fővárosi Bíróság határozatának segítségével, amely hatályon kívül helyzete a bontás elutasítását kimondó Fővárosi Közigazgatási Hivatal álláspontját. Perczel Anna, az Óvás! Egyesület építésze szerint a hatóságok vagy nem ismerik saját rendeletüket, vagy szándékosan félrevezették a bíróságot. A kerületi szabályozásról szóló önkormányzati rendelet (36/2001/X.12), amire hivatkoztak, nem tartalmazza a Király utcai Hild-ház lebontásának tervét, ellenkezőleg, megmaradó épületnek jelölték– hangsúlyozta Perczel Anna.
Az ingatlanok körül további szabálytalanságokra bukkantunk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) meglehetős kusza nyilvántartásából adódóan a régi műemlékek nincsenek bejegyezve a tulajdoni lapokra. Hoffmann László ügyvéd állítja, ez olyan kiskapu, amelyet a befektetők ki tudnak használni. Az önkormányzati házak elpasszolásában kulcsszerepet játszó Szíjártó Piroskának és csapatának eladott ingatlanok közül csak egy, a 2005-ben műemlékké vált Király utca 27. szerepel a KÖH-rendelet műemlékeket felsoroló „friss” jegyzékében.
Az új legfőbb ügyész lehet hogy teszi a dolgát és mégiscsak ül a kolektív bűnösség?
"November 3.-án a Legfőbb Ügyészség indokoltnak minősítette az Oktogon Kft. azon kérését is, hogy a ház eladásában segédkező képviselők ellen vizsgálatot kell indítani, mert alapos a gyanú-, hogy a képviselőtestület „túllépte hatáskörét a feljelentés tárgyát képező vagyonértékesítésnél.” . „ Magatartásukkal olyan fokú kárt idéztek elő, mely polgárjogi eszközökön túl büntetőjogi tartalommal is bír”."
Na végre történik valami és remélem egyúttal gátat is szabnak a további gátlástalanságnak. Azt ugyan nem értem, hogy csoportosan elkövetett hűtlen vagyonkezelés miért nincs a Btk-ban. Ha tíz pofa testületileg jóváhagyva elmegy bankot rabolni attól tartok nem tudják büntetlenül megúszni. Netán a Nemzeti Bankot szabad?
Ide is másolom a cikket. --------------------- Paloták szenespinceáron
2006. november 8.
Ügyészségi vizsgálat és bírósági perek övezik a világörökség részének számító Andrássy úti bérpaloták privatizációját. Az önkormányzat a lakók feje fölül adta el az épületeket az ellenzék szerint nevetséges áron – írja legfrissebb számában a Figyelő. Nemrég a fővárosi bíróság jogerősen megsemmisítette az egyik adásvételi szerződést.
A fővárosi bíróság szeptember végén jogerősen megsemmisítette az Andrássy út 47. szám alatti palota 2004-es adásvételi szerződését, amelyben a Terézvárosi Önkormányzat 150 millió forintért eladta az egész bérpalotát – ez volt az első eset, hogy a bíróság azoknak a lakóknak adott igazat, akiknek a feje fölül az önkormányzat eladta az ingatlanokat, ráadásul a kerületi Fideszes képviselők szerint nevetségesen alacsony áron – írja legfrissebb számában a Figyelő.
A Legfőbb Ügyészségen mindenesetre a főváros egyik legfrekventáltabb környéke további kilenc ingatlanának eladásával kapcsolatban folyik vizsgálat: az Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 52. és 68., a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszky út 3. szám alatti épületek adásvételi szerződéseit, valamint a szerződéskötés körülményeit tanulmányozzák a gazdasági nyomozók. A vizsgálatok eredménye legfeljebb a kontraktusok semmissé nyilvánítása lehet, büntetőeljárást nem kezdeményeznek, mert a szerződéseket a kerületi képviselőtestületek jóváhagyták, testületi felelősség pedig nincs.
Egy példa
Az Andrássy út 47. szám alatti ház vevője váratlanul kereste meg az önkormányzatot, de az ajánlatuk beérkezését követő napra a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester, a szocialista Fürst György és stábja már el is készítette a szerződéstervezeteket.
Az előterjesztés láttán az ellenzéki képviselők alig hittek a szemüknek. A 47. számú házra az ajánlattevő egy Magyarországon élő belga vállalkozó volt, aki érdekeltségein keresztül már megszerezte a ház nagyjából harmadának bérleti jogát – csakhogy mintegy 6 millió forint bérleti díjtartozást görgetett maga előtt. Ebből 5 milliót ugyan bérlőelődjétől örökölt, de maga is megfejelte egymillióval. Az ő 150 milliós ajánlata feküdt a képviselők előtt.
Közben kiderült: van másik vételi ajánlat is. A ház földszintjén lévő kávézót üzemeltető vállalkozó, Losonczy Pál, amikor hírét vette, hogy az önkormányzat eladja a bérleményét magában foglaló palotát, tájékozódott a lehetőségei felől. Üzlettársa egy drága étteremben találkozott egy bennfentessel, aki állítólag azt közölte: „200 körül lesz a házeladás, de ugyanennyit kell majd szétdobni”. A vendéglátós vállalkozó nem ezt az utat járta: banki hitelminősítéssel vételi ajánlatot adott be az önkormányzathoz, és jelezte, hogy licitben is részt venne. Választ nem kapott.
Az eladásról döntést hozó testületi ülésen Verók István polgármester és Fürst alpolgármester egybehangzóan állította, hogy más vételi szándékról nincs tudomásuk; az ülésen az MSZP és az SZDSZ képviselői egységben szavaztak az előterjesztés mellett, az ellenzék minden javaslatát – amely drágább ellenajánlatot, licitálást is tartalmazott – félresöpörték – írja a Figyelő.
Jogi alapok
Hogyan lehet mégiscsak eladni a lakók feje fölött, megkérdezésük, hozzájárulásuk nélkül egy-egy bérpalotát? Egyszerűen: az önkormányzat testülete dönt a társasházi forma megszüntetéséről. Az új tulajdonos majd lerendezi a lakókat: cserelakást ajánl, vagy a kialkudott négyzetméteráron kifizeti őket. Az eladásról szóló szerződés soha nem tisztázta, milyen feltételekkel kell kielégíteni a bérlőket. Viszont pont a lakókra hivatkozva lettek befutók a mesésen alacsony árajánlatok.
A gyakorlatban ez értékesítés úgy folyt, hogy a vevő árajánlatát Fürst alpolgármester a testület elé vitte és megmagyarázta, azaz felsorolt néhány ellenszolgáltatást - például felújítást és a bérlők kártalanítását -, amelyet a vevő bevállal. A felújítás ígérete volt általában az aduász, mert a műemléképületek esetében a törvény az önkormányzatot kötelezte az állagmegóvásra, és mindig lehetett arra hivatkozni, hogy erre nincs pénz a kasszában. 2004-ig ilyen módszerrel az önkormányzat eladta összes műemlékpalotáját a környéken egy képviselő jegyzőkönyvben rögzített szavaival - „szenespince áron” – olvasható a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában.
(A lap több másik palotaeladás történetét is feleleveníti, beszámol arról is, hogy melyik joghézag teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy kibújjanak a műemléképületek felújítási kötelezettsége alól, és hogy mit szólt az Állami Számvevőszék a VI. kerület gazdálkodásához. Elolvashatjuk még az egyik képviselőtestületi ülés jegyzőkönyv-részletét, amelyben a polgármester „válaszol” az alacsony árakat firtató ellenzéki kérdésekre.)
Lelkem! Örülök, hogy megnyugvással tölt el a CoNexus mögötti Szdsz pártszínezet. (Csak úgy mellesleg szeretném megjegyezni, hogy a CoNexus féle lenyúlás az MDF kormányhoz kapcsolódik és elég rejtélyes, természetesnek tűnő halállal halt meg vezetője.) Szerénységemet ezek a pártosságok nem nyugtatják meg. Nagyon jó lenne ha végre többek levetnék a hasonló "lilaköd" szemellenzőt, mert szép lassan a fejünkre fog sz@rni ez a pártfüggetlen alvilág, miközben veled is elhitetik az egyetlen pártellenséget.
" A vacsorán egy befolyásos egykori főrendőr és köre közölte velünk, hogy csak akkor tarthatjuk meg a kávézót, ha a házat megvesszük 150-200 millióért és még egyszer ennyi kenőpénzt is leteszünk. Nem hittem a fülemnek."
Andrássy 47: 150 milliós vételár, meg ugyanennyi zsebbe? 2006. június 26. 12:10 Utolsó módosítás: 2006. június 26. 12:49
A budapesti Trieszt Café tulajdonosa, Losonczy Pál, amikor megtudta, hogy eladják az Andrássy út 47-et, amelyben kávézója működik, vételi ajánlatot tett le banki biztosítékkal a Terézvárosi Önkormányzat asztalára. Hivatalos választ nem kapott, de egy tisztességtelen ajánlatot igen. Tekintélyes emberek egy pazar vacsora közben megsúgták neki, 150-200 millióért akár övé lehet az egész ház. Feltéve, hogy ugyanennyit hozzátesz - egy aktatáskában.
Az Andrássy út 47. az Oktogon és a Liszt Ferenc tér sarkán áll. Réges régen felállványozták, ami a gyanútlan járókelőben azt az érzetet kelti, hogy már csak a szentlélek tartja a falakat. És valóban, a ház már három éve felkerült az önkormányzat kiárusítási listájára. A bérlőket tájékoztatták, hogy az épület életveszélyes, felújítására nincs pénze a kerületnek, ezért a házat eladják.
Megvan a vevő is: a belga Christian Polet tulajdonát képező Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. Polet úrnak és nejének három önkormányzati lakása volt ebben a házban. Több százezer forint bérleti díjjal tartoztak ugyan a kerületnek, de minthogy "jelentős bérlők", Fürst György VI. kerületi gazdasági alpolgármester pályáztatás nélkül elfogadta a szerény 150 millió + ÁFA-s ajánlatukat a házra.
Polet a szerződéskötést megelőző napon kifizette az önkormányzatnak az elmaradt bérleti díjat. Ezután már nem volt akadály az üzletkötés előtt. Az önkormányzat testületi ülésén Lászay János önkormányzati képviselő még megpróbálkozott - néhány társával együtt - hogy levetesse a napirendről az Andrássy 47 eladását. Fürst György gazdasági alpolgármesterhez címezte szavait: „az, hogy te nagyon szeretnéd, nincs az indokok között”. Ám kisebbségben maradt, és az ügyletet a testület jóváhagyta.
Veszélyes, vagy mégsem?
Különös, hogy a kerületi vezetés még az eladás előtt kicseréltette az életveszélyesnek mondott épületben az összes közmű gerincvezetékét. Új vízvezetéket, elektromos kábeleket húztak be a házba, gázcsonkokat kötöttek be. Azóta Döbrentei Gábor igazságügyi ingatlanszakértő, aki az Alkotmánybíróságnak is készít szakvéleményeket, megvizsgálta a házat, és kiderítette, hogy messze nem életveszélyes. Mint szakvéleményében kifejtette, az állagromlás a kőműves szerkezeteket érinti s ez a látványt befolyásolja, de a ház valódi állapotához nincs köze.
A ház értékét ő egymilliárd forintra becsülte. Szerinte, ha az egymilliárdból levonjuk a felújításra fordítandó összeget, és figyelembe vesszük a ház lakott jellegét, úgy is mintegy 450 millió forintra tehető az Andrássy 47 jelenlegi értéke. Ezzel szemben a VI. kerület által megbízott Dollarland nevű cég nem egészen 139 millió forintra taksálja a házat.
Losonczy Pál és üzlettársa - mint a házban működő a Trieszt Café tulajdonosai- különös ajánlattal találkoztak, mikor a ház megvásárlásáról érdeklődtek. Egy elegáns belvárosi étterembe hívta őket vacsorára egy asztaltársaság, amelyik jó kapcsolatokat ápol az Erzsébetvárosi Önkormányzat felső vezetésével.
Egy (vagy két) tisztességtelen ajánlat
Mint Losonczy a hvg.hu-nak kifejtette: „négy éve még eladási tilalom volt a házon, mikor beindítottuk a kávézót. Több mint 150 millió forintot költöttünk rá, hogy olyan legyen, mint most. A vacsorán egy befolyásos egykori főrendőr és köre közölte velünk, hogy csak akkor tarthatjuk meg a kávézót, ha a házat megvesszük 150-200 millióért és még egyszer ennyi kenőpénzt is leteszünk. Nem hittem a fülemnek. Az ügyvédem tanácsára a társammal hivatalos vételi szándékot nyújtottunk be a kerülethez 250 millió forintra, banki háttérrel." Ekkor hivatalosan még nem volt a ház Cristian Pole cégének tulajdonában.
Losonczy folytatja: "Többszöri érdeklő-désünkre sem kaptunk semmilyen választ. Elmentünk hát Fürst Györgyhöz, aki sajnálkozva közölte velünk, hogy a ház elkelt. A pályáztatás pedig azért maradt el, mert olyan rossz állapotban van az épület, hogy annak értéke nem éri el a szükséges értékhatárt. (A VI. kerületben a pályáztatási limit 20 millió forint- a szerk.) Nála készségesebb volt Verók István polgármester, aki megadta Polet telefonszámát, hogy beszéljünk vele, és talán megegyezünk."
A belga vevővel azonban nem sikerült dülőre jutni. Előbb elzárkózott, majd felajánlotta, havi 15-20 ezer eurós bérleti díj fejében a Triesztesek kapnak valahol a házban egy 200 négyzetméteres üzlethelyiséget, amelyet "a házban tervezett luxuslakások színvonalának és építészeti jellegének megfelelően alakítanak ki és mint étterem üzemeltetik. Erre Losonczyék nem voltak vevők.
Per és patthelyzet?
A pórul járt vállalkozók ezek után pert indítottak a Polet-al kötött adásvételi szerződés visszavonására. Jaszkovics László, megbízott ügyvédjük precedens értékű ítéletet vár a Fővárosi Bíróságtól. Annak megállapítását kérik, hogy a két fél között létrejött szerződésbe jogosan beleszólhasson egy kívüálló, ám az ügylethez mégis szorosan kapcsolódó harmadik személy. „Ha a bíróság megállapítja a szerződés jogtalanságát, a ház visszaszáll az önkormányzatra" – nyilatkozott Jaszkovics László. A hvg.hu megkereste Christian Pole-t, aki megerősítette, hogy övé a Liszt Ferenc téri sarokház, de egyelőre nem akart bővebben nyilatkozni.
Vagy talán mégsem Polet a tulajdonos? A cégnyilvántartás szerint az Ennet Ingatlanfejlesztő Kft. idén áprilisban gazdát cserélt: 65 százalékos többségi tulajdont szerzett a cégben a Bermuda szigetén bejegyzett Lupines Limited. A Lupines tulajdonosairól Magyarországon hivatalos adat nincs.
Megkérdeztük Fürst Györgyöt, a VI. kerületi gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármesterét is, hogy miért adták el potom 150 millióért a házat, pályáztatás nélkül. "A legjobb létező ajánlatról döntöttünk"- nyilatkozta lakonikusan Fürst.
Csak úgy kérdem: mit lehet tenni?! Mit lehet tenni az ellen, hogy bárki van kormányon, a korrupció általános és mindennapos és aki hozzáfér, az jól jár; mindenki más meg szív?! Hiába szavazunk le bárkit és hiába választunk meg új társaságot; ugyanaz zajlik tovább. Az egyiknek kajaibrahimja van, a másiknak nomentanája (vagy milye), a harmadiknak szalaieditje! Székházeladás, palotaeladás, mittudéoménmieladás! Nincs olyan törvény, hogy - ahogy a beruházásokat, nagyösszegű megbízásokat pályáztatni kell - önkormányzati v. állami tulajdont csak árveréssel lehet értékesíteni?! És valami független szakértő által megállapított minimális értéken felül! Vagy függetllen szakértő már nem is létezik? Egy-egy ilyen palotaeladásnál milliárdos nagyságrendű kár éri az állampolgárokat ill. az államot! Csak ezer hasonlót kéne megakadályozni, és kétszer annyit spóroltunk, mit amennyit az ICEG javasol! (http://origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060425aziceg.html) Miért nem szerepelt az SZDSZ programjában idén a LOPSTOP? Rémes, rémes, szörnyű!
//"....Az eladási jog tulajdonosai mára az önkormányzathoz közelálló üzleti körök apró káeftéi lettek, amelyek üzletrészüket, a ház tulajdonjogával együtt, továbbpasszolják, újabb és újabb „befektetőnek”, mindaddig, amíg nem akad vevő magára a házra. .."//
Mégcsak nem is újabb, meg újabb befektetőknek! Dokument van arról, hogy a tetőtéreladásokat is ilyen önkormányzatból alapított cégekkel kötötték meg. Ugyanaz a tulajdonos minálunk már haramadik, vagy negyedik nevén futtatja a vállakozását, és egyikében sem fizeti a közös költségeket. Viszont amelyik ház tulajdonosi közössége nem engedélyezi a beépítést, azt egyszerűen megzsarolják. Mondjuk éveken át nem kapja meg a jogos önkormányzati "segélyt" a házfelújításhoz.
Hatodik kerület, már megint? Hol az elvtársak egymást leplezve emelhetik ki a páncélszekrényből csak úgy a százmilliókat? Verók elvtárs, ősszel, szerintem ismét győzni fog, mert karácsony előtt minden nyögdíjas kap tőle legy lejárt szavatosságu ajándékcsomagocskát.
Valamit valamiért tartja a közmondás, nem etikusan ugyan, de amolyan piacorientáltan.
"Úgy tűnik, a nyilvánosság ereje mégiscsak el tud érni valamit: Morvai Attila a Fővárosi Főügyészség szóvivője megkeresésünkre megerősítette, az Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 47., 52. és 68., valamint a a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszki út 3. sz. házak adásvételi szerződéseivel kapcsolatban a Főügyészség Magánjogi Osztálya vizsgálatot folytat."
.... mert bűnözők minden országban vannak, de az már nem teljesen OK, hogy ehhez önkormányzati döntnökök kollaborálnak.
A bűnözői alvilágnak nagyon kinyílt a csípájuk mostanság, mert nem elég hogy a zűrös offshore pénzüket elkölthetik, hanem még jó ócsítottan is akarnak venni.
Andrássy út Dobra vert paloták III. 2006. május 06. 08:33 Utolsó módosítás: 2006. május 06. 17:10 A VI. kerületi városvezetés tíz nagyértékű lakóingatlanját értékesítette az elmúlt években, ezeket az ügyleteket ma már a Fővárosi Főügyészség vizsgálja. Az önkormányzat likviditási gondokra hivatkozik, a bizonytalanságtól tartó lakók viszont panamát emlegetnek. Írásunk harmadik, befejező része.
A VI. kerület, azaz Terézváros önkormányzatának ingatlaneladásait több dolog rokonítja a szomszédos Erzsébetváros helyhatóságának ügyleteihez (lásd korábbról a hvg.hu Erzsébetvárosi ingatlaneladások: az önkormányzat trükkjei, valamint Erzsébetvárosi ingatlanbotrány: a többi néma csend? című cikkjeit). Itt is - miképpen a VII. kerületben - kicsiny, minimális törzstőkéjű projektcégek vásárolják fel az értékes palotákat, amelyek több tulajdonosváltás után esetenként offshore cégeken keresztül juttatják el az ingatlanokat végső tulajdonosukhoz. Terézvárosban is van egy szűk ügyvédi kör, amely a hozzátartozó cégeken keresztül több kerületi nagy beruházást bonyolít. Az Andrássy út 3. eladását például (ezt a házat az A3 Express Kft vette meg) ugyanaz a Marosi András ügyvéd jegyezte ellen, aki évekkel korábban feltűnt a Balettintézet feltűnően alacsony áron történt eladásánál.
Az önkormányzatok ügyletei jogilag nehezen támadhatók. Az ötvenes években államosított lakásokat a kormány 1993-ban a Vagyonátadó Bizottság (VÁB) egyik határozatával az önkormányzatok tulajdonába adta. Azzal a kitétellel, hogy a teljes felújításig a lakások egyenként nem értékesíthetők. Jogászok szerint ezzel nem ellentétes, hogy a bérlők gyakorolhassák elővásárlási jogukat, ha vállalják a rekonstrukciót. A nyugdíjas bérlők lakásai eleve értékesítési tilalom alá esnek, ezért egyfajta vegyes tulajdon jöhetett volna létre. A gyakorlatban számos példa akadt, hogy a ház lakói a tetőtér vagy a pince értékesítéséből oldották meg a felújításokat.
A VI. kerületben az önkormányzat nem akarta sem felújítani, sem a lakóknak eladni az ingatlant. Megengedhette magának, hogy nem újítja fel a házakat, mert a ’93-ban vállalt felújítási kötelezettség megtagadását a határozat semmilyen módon nem szankcionálta. Idővel a tétlenség még hasznot is hozott, mivel a legtöbb ingatlannál a rossz állapotra való hivatkozással tudták értékesíteni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem lépett közbe, nem élt a gyanúperrel, hogy a tranzakciók során tőkeszegény cégek kapnak megbízást felújításra, és minden esetben hozzájárult a magánosításhoz.
Előfordult, hogy az önkormányzat egy-egy adásvételnél az évtizedek óta ott lakó embereket is elfelejtette értesíteni (pl: Andrássy út 21-es ház esetében). Sokan csak az újságokból tudták meg, hogy gazdát cserélt a ház a fejük felett.
Az eladási jog tulajdonosai mára az önkormányzathoz közelálló üzleti körök apró káeftéi lettek, amelyek üzletrészüket, a ház tulajdonjogával együtt, továbbpasszolják, újabb és újabb „befektetőnek”, mindaddig, amíg nem akad vevő magára a házra.
Levélben fordultunk Fürst Gyögyhöz, Terézváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármesteréhez is, de kérdésünkre, hogy miért adták oda 328 millió forintért, „bagóért” az Andrássy út 3-at egy ismeretlen cégnek, nem érkezett válasz.
Verók István a VI. kerület polgármestere az ingatlanértékesítések okának megválaszolásakor likviditási gondokra hivatkozott. Ennek nyoma sincs az Állami Számvevőszéknek a kerület 2003-as évi gazdálkodásról szóló jelentésében. Sőt, a Számvevőszék megállapította: az önkormányzat a módosított kiadási és bevételi előirányzatán belül gazdálkodott. De ha mégis lennének likviditási gondok, akkor az lenne a természetes, hogy az önkormányzat maximális bevételre törekedjék az ingatlan eladásokból. A nyilvánosságra került szerződések nem igazolják ezt a szándékot.
Úgy tűnik, a nyilvánosság ereje mégiscsak el tud érni valamit: Morvai Attila a Fővárosi Főügyészség szóvivője megkeresésünkre megerősítette, az Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 47., 52. és 68., valamint a a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszki út 3. sz. házak adásvételi szerződéseivel kapcsolatban a Főügyészség Magánjogi Osztálya vizsgálatot folytat.
"A strómanoknál benne van a pakliban,hogy bajba kerülnek,de addig is havaj."
én nem csinálnék parasztáldozatot, hogy aztán bebukott emberek mindenfélét valljanak ellenem, inkább Kaya Ibrahimosra venném a figurát, az már többször bevált másnak, profitól meg nem szégyen koppintani
Már bocsánat, de megest nem értem a kérdésedet, hiszen Te magad válaszolod meg.:-)) "de még mindig nem tudom, hogy mi a politika abban, hogy - 16 éve minden párt megsérti a választási törvényt, mindegyik költségvetésében van egy rahedli hiba"
Persze hogy vannak bűnözők az országban, csak az a kérdés mennyire szőtték be magukat az államigazgatásba, azaz a politikába.
2006. május 05. 09:50 Utolsó módosítás: 2006. május 05. 11:33 Az Andrássy út. 21. műemlék-épületét a terézvárosi önkormányzat 2004 szeptemberében adta el egy kft-nek. Ebbe a lakók nem nyugodtak bele, így az ügylet egyelőre a bíróságokon folytatódik. A kérdőjelek sokasodnak.
Érdekek és értékek aránytalan küzdelme folyik Budapest belvárosában. A hatalmas ingatlanvagyonnal rendelkező belső kerületi önkormányzatok a helyi lakosok érdekképviselete helyett ingatlanberuházói érdekek kiszolgálói. Tevékenységük messze túlmutat a városfejlesztés magasztos eszméin.
A VI. kerület egyik legnagyobb projektjeként számon tartott Hunyadi téri piac építésében résztvevő Európa-Ház Rt. többségi tulajdonosa, Mátyás László kiemelkedő Terézvárosi kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd. Ő - több kerületi képviselő szerint - igen jó kapcsolatban van Fürst György gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterrel és Verók István polgármesterrel is. Ezt egy személyes hangnemű levél is alátámasztani látszik, amelyben Mátyás arra kérte a polgármestert, hogy az Andrássy út 21. eladásánál mégse az M&V Kft-t hozza ki nyertesnek a testület, hanem az AMELUS Kft.-t. Érdekesség, hogy mindkét cég az ő érdekeltségi körébe tartozik. De övé az M&M, az M&G és az M&V Kft. is. Őszinte sajnálatunkra, sem Verók, sem Fürst, sem Mátyás nem kívánta a hvg.hu-nak kommentálni sem a levelet, sem az Andrássy úti épületekkel kapcsolatos ügyleteket.
A Mátyás László ügyvédhez köthető M betűs cégeket, e 3 millió forintos minimális törzstőkével alakult kft-ket közvetlen szálak fűzik a CoNexus Rt.-hez. Az M&M-be és az M&V-be is beszállt a CoNexus Rt., amelyet annak idején összefüggésbe hoztak egy 4 milliárd forintot érő állami vállalatcsoport ellehetetlenülésével. (A CoNexus Rt. 1991. decemberében szerződött az Állami Vagyonügynökséggel, „megőrzésre” átvett öt évre egy négymilliárd forint értékű vállalatcsomagot azzal, hogy a cégeket nyereségessé teszi, ennek fejében az ez idő alatt kitermelt haszon őt illeti. Ám öt év után nem hogy nyereségessé nem váltak a vállalatok, de még a korábbi vagyonuk is alaposan megcsappant.) Az M&V egyenesen a CoNexus Befektetési és Tanácsadó Kft.-ből alakult. (Mindegyik cégnél egyébként tulajdonosként szerepel a Marshall szigetekre bejegyzett Labor Ltd. is.)
Az M&V Kft. egy fürdőszobaszalonként üzemeltetett üzlethelyiségben működik, az Andrássy út 4. szám alatt. A kft, amikor ajánlatot tett az Andrássy út 21. számú házra, ezt az üzlethelységet ajánlotta fel a VI. kerületi önkormányzatnak, 341 millió 250 ezer forint készpénzzel együtt. Végül az Andrássy út 21-et - mint fentebb írtuk – Mátyás László másik cége, az AMELUS Kft. szerezte meg 2004 szeptemberében. (Az AMELUS tulajdonosaként a Mátyás és Garay Ügyvédi Iroda, valamint a Labor Ltd. van feltüntetve).
Az AMELUS vállalta a ház műemléki felújítását, a lakók kiköltöztetését, ugyanakkor opciós visszavásárlási jogot igényelt a fürdőszobaszalonnak helyet adó ingatlanra. Ezekre a terézvárosi testület áldását adta, azóta az Andrássy út 4-be visszaköltözött az M&V.
Figyelemre méltó az önkormányzat megelőlegezett bizalma: az AMELUS a szerződéskötést megelőző évben 5 millió forintos árbevételt produkált, amelynek a 2003-as mérleg szerinti eredménye 2,2 millió forint volt, saját tőkéje 32 millió forint, és a szerződéskötés idején még az 1997 óta kötelező 3 millió forintos törzstőke befizetésével is el volt maradva, 1 millió még hiányzott. A 32 családnak otthont adó Andrássy út 21. szerződését a vevő cég egyszemélyi ügyvezetője, Mátyás Dóra Berta írta alá – történetesen a tulajdonos lánya -, aki akkor még a 21. életévét sem töltötte be, joghallgató volt.
A ház eladásába a lakók nem nyugodtak bele: Lakóközösségi Egyesületet hoztak létre, majd pert indítottak az önkormányzat, az Örökségvédelmi Hivatal és a vevő ellen. Akcióik nyomán az ingatlan még nem cserélt gazdát, a tulajdonosi- és jelzálogjogok nem kerültek bejegyzésre, és a tulajdoni lapokon most még csak a perfeljegyzések díszelegnek. (Folyt. köv.)
Kicsit off, de hátha mégsem. Nekem borzasztóra tetszett annak idején a magyarországi Formula 1 versenyek mögé, támogatóként beálló magyar állam döntése is. Amikor megmondták előre, hogy (itt most a hsamra ütök) 384 millió forintig állják a veszteségeket. Le is zavarták a versenyt, utána elkészítették az elszámolást és - na, nédmá, hogy mik vannak!- veszteségnek kijött 384 millió forint.
Nem volt kapcsolat,de most van..mert nem lényeges,hogy van.Az ukrán után futhatsz,a magyar cég meg nyúlcipő.A strómanoknál benne van a pakliban,hogy bajba kerülnek,de addig is havaj.Jogilag magyar cég kell a kavarás mögé,így egszerűbb,de hogy legyen kire mutogatni,hogy ő állt mögötte,oda is betették az ukránt.Következő lépcső tisztán az ukrán,megveszi a saját alcégétől..naés.Majd lesz itt még fordulat,pördület.
Kivéve,ha "visszakoznak",nagy lesza médiaviszhang,esetleg egy nagy keresztbeperelős sárdagasztássá válik az egész.Legalább lehet mondani hivatalosan,addig nem indítunk büntetőeljárást,nem is vizsgálunk semmit,amíg a perek le nem zárulnak és a viszonyok nem tisztázódnak...voilá,egyik módja,hogy mindeki megússza,mint a mesében.,"és boldogan éltek,amíg meg nem haltak",stb.
Köztes cégek--Egymásnak tulajai..te írtad le a kulcsszót.De nemérted.Vagyis nem értetted.
Mostanára már érted,mert biztos vagy benne "az" másképp ment..kár,hogy nem derül ki mivolt "az".
Amiről most szó van,"ez".Ugyanúgy megy,mint bármelyik.Ügyes-sokcéges,közeli- kiscéges,lefedett belhé,a végét és a "sarat" hajléktalanos cégre tolva vastagon lefölözik a zsetont.Már névleg..a strómanok.
Merthogy végül ki(k) kapjá(k)..az nem bizonyítható..de számomra nem is kérdés.
