Nyitotta:még csak az kéne, 2006.04.28 14:03 |
Hozzászólások: 59 | Hozzászólók: 19
Hát igen nincs mit tenni, ha egyszer egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb a keresőképes.
De erre számítani lehetett, az MSZP családellenes kormányzásával, hogy kevesebb gyermek születik és így elöregedik a társadalom.
Cikk: "Egy nyugdíjrendszerbe elméleti alapon is három ponton lehet belenyúlni: a korhatár, a járulék és az indexálás (a nyugdíjemelés mértéke) megállapításánál. A CEMI porgramjavaslata szerint mindhárom ponton szükséges a társadalom részére aligha szimpatikus módosításokat végrehajtani."
Nem hiszem, hogy Görögország olyan sokkal nagyobb lenne mint mi. Az viszont tény, hogy ügyesebben csalnak az éves hiányokkal, és a EU mindíg csak utólag veszi észre.
Azért az EU tagországok között van jó néhány, amelyiknek kedvezőtlenebb az államadósság helyzet, mint a magyar (különösen ha nem az éves hiányt, hanem az összes adósságot nézzük, ami a 60%-os magyarénál 100-120 %-ot is elér pár országban). 6% hiány mellett is több mint 10 év amíg utolérjük a görög vagy az olasz adósságot.
A munkaképes lakosságnál meg van még kb 1 milliós tartalékunk akik dolgozhatnak a nyugdíjba vonulók helyett, és évi 50 ezres nyugdíjba lépő - új fiatal munkavállaló különbözet mellett ez a tartalék is kitart kb 20 évig.
Kritikus évtized áll a magyarok előtt - beleőszülünk? 2006.05.01 09:00
Egyetlen fejlett ipari állam sem nézett még szembe olyan kedvezőtlen államadósság-helyzettel, illetve egyszerre olyan drámai demográfiai kilátásokkal, mint Magyarország. Ezt a politikai vezetésnek minél hamarabb fel kell ismernie, és drákói megszorítások kellenek annak elkerüléséhez, hogy a magyar adósságot a BBB-kategóriába minősítsék le a nagy nemzetközi hitelminősítők - áll az elismert amerikai hitelelemző cég, a CreditSights közelmúltban megjelent összefoglalójában. Az elkövetkezendő 7-8 év különösen kedvezőtlen lesz, ugyanis amellett, hogy a munkaképes korú lakosság folyamatosan és gyorsuló ütemben csökken, a nyugdíjas korú réteg létszám-növekedési üteme robbanás előtt áll. Mindez pedig óriási kihívást jelent a költségvetés számára.
A téma egyrészt azért aktuális, mert a választások után a kormány ezekben a hetekben dolgozza ki az átfogónak ígért közigazgatási reform részleteit, mely az államháztartási hiány csökkentését szolgálná. A reformokban fontos lenne figyelembe venni az itt részletezendő igencsak szorító demográfiai kereteket is, és a nyugdíjrendszer átalakításán is elgondolkodni. Másrészt a választási kampányban a nyugdíjas réteget érintő különféle - és az alábbiak alapján, költségvetési szempontból igencsak veszélyes - ígéretek hangzottak el, ezek átgondolása is szükséges lenne.
Kritikus évtized állnak előttünk...
A CreditSights elemzése szerint a munkaképes korú (besorolása szerint 20 és 59 év közötti) magyar lakosság létszáma az elmúlt 3 évben összesen mintegy 0.5%-kal csökkent, míg az elkövetkezendő 5 évben összesen további 2%-os csökkenés várható. 2011 és 2016 között ezen felül további 4%-os visszaesésre lehet számítani. Gyorsul tehát ezen réteg létszámcsökkenése, ami értelemszerűen az állam felé teljesített adóbefizetésekben is komoly hatással jár.
Ezzel párhuzamosan a nyugdíjas korú lakosság létszáma az elmúlt néhány évben évente közel 1%-kal nőtt. A létszám-növekedési ütem az elkövetkezendő években tovább gyorsul, és az elemzés szerint 2013-ban 2.5% körül éri el csúcspontját. (Megjegyezzük, hogy az elemzés a 60 év felettieket sorolja a nyugdíjas korú lakosság körébe, ugyanakkor jelenleg 62 év Magyarországon a férfiak és nők nyugdíjkorhatára.)
A két folyamat alapján értelemszerűen egyre inkább csökken az egy nyugdíjasra eső eltartók száma (20 és 60 év közöttiek). Ez 1980-ban még kb. 3.2 fő volt, míg tavaly 2.8 fő körüli; 2020-ban azonban már csak mintegy 2 fő lesz.
Amint az alábbi ábrán látszik, az ezredforduló óta egyre inkább romlik a magyar demográfiai helyzet: a munkaképes korú lakosság létszáma fokozatosan csökken, ennél azonban gyorsabb ütemben nő a nyugdíjasok tábora. 2008 körül a két, már önmagában is kedvezőtlen folyamat jelentősen felerősödik, és 2013-2014-ig rendkívül kedvezőtlen évek jönnek. Ezt követően lassul a nyugdíjasok létszámának növekedése, az aktív népesség létszámcsökkenése pedig nem gyorsul tovább.
A CreditSights elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak egy, a költségvetésre pozitív vetülete is van (lenne): mivel a gyermekek és tizenévesek száma erőteljesen (az elkövetkezendő 10 évben évente mintegy 1.5%-kal) csökken, a számukra fizetett támogatási összeg is hasonló tendenciát mutathat. Ez azonban a múltbeli adatok alapján korántsem biztos: 1980 óta a 19 éves és annál fiatalabb korosztály létszáma összesen 26%-kal (!) csökkent, azonban ennek a költségvetés kiadási oldalán csak minimális kedvező hatása volt (egyre növekvő gyermekekkel kapcsolatos támogatások miatt).
Valóban ennyire komoly a helyzet?
Amint a fentiekben láttuk, egyre gyorsabb ütemben nő a nyugdíjas korú népesség létszáma, eközben a CreditSights elemzőinek véleménye szerint nem elegendő az a gazdasági növekedés, amely mellett a generálódó adóbevételek fedezni tudnák a szociális jellegű kiadásokat. A probléma pedig igazán az, hogy a gazdasági növekedéshez fontos munkaképes korú lakosság létszáma gyorsuló csökkenésnek néz elébe.
Ezek az államháztartás egyensúlyi pozíciójára fokozottan kedvezőtlen folyamatok jól látszanak az alábbi ábrán: a társadalombiztosítási alap hiánya a 2002-es 101 milliárd forintról 2005-re 470 milliárd forintra ugrott (2005-ös árakon számolva). Fontos utalni rá, hogy az államháztartásban keletkező deficit az államadósság növekedésének elsődleges hajtóereje, ez utóbbit (is) kiemelten figyelik a nemzetközi hitelminősítők.
A CreditSights elemzői szerint helytelen a magyar helyzetet az ír, vagy a japán szituációval összevetni, ugyanis véleményük szerint egyetlen másik fejlett ipari ország sem nézett még szembe olyan demográfiai helyzettel, mint hazánk, melyet az államadósság-probléma miatt is mindenképpen kezelnünk kell. Írországban komoly strukturális előny volt az, hogy az 1990-es (robbanó gazdasági növekedést mutató) években az ír társadalmon belül a 20-59 év közöttiek aránya évente 1.9%-kal nőtt, míg nálunk 1% körüli csökkenés várható az elkövetkezendő években.
Japánban 2000-ben kezdett el csökkeni a 20-59 éves korosztály létszáma, melynek üteme idén az elemzés szerint eléri az 1%-ot. Ez hasonlít a magyar helyzetre, de Japán lényegesen kedvezőbb államadósság-aránnyal rendelkezik, mint Magyarország.
A CreditSights elemzői kiemelik, hogy az öregedő társadalom problémája távolról sem csak magyar sajátosság, a régióban pl. Bulgária, Oroszország, vagy Ukrajna adatai még a magyarnál is rosszabb demográfiai trendeket mutatnak. A nagy különbség az, hogy mi indulunk ezen országok közül is a leggyengébb finanszírozási helyzetből (legmagasabb államadósság/GDP arány), emiatt nálunk a probléma kezelése a legsürgetőbb, az adósság besorolásának további rontása azonban reális veszély.
Az elemzés utal rá, hogy a Moody's februári kilátásrontási (stabilról negatívra módosított) lépésekor udvariasan hallgatott arról, hogy Magyarországnak nem sok lehetősége van kikerülni ebből a kedvezőtlen adósságtrendből addig, ameddig ilyen rossz demográfiai kilátásokkal rendelkezik. Mint ismert, tavaly decemberben a Fitch már BBB-kategóriába csökkentette a magyar devizaadósság besorolását, a Standard and Poor's és a Moody's pedig egyetlen lépésre van ettől, a negatív kilátás pedig egyértelmű figyelmeztetés.
Csalóka választási ígéretek - lehetséges megoldások
A CreditSights elemzői a fenti borús képhez hozzáteszik: az egyre nagyobb létszámú nyugdíjas társadalom ténye "megköti" a politikusok kezét, hogy átfogó reformokat hajtsanak végre a nyugdíjrendszer terén a társadalombiztosításnál keletkező hiány csökkentésére. Megítélésük szerint a gyorsuló létszámbővülés mellett szinte lehetetlen lesz legalább szinten tartani a tb-alapok hiányát egy mélyreható nyugdíjrendszerbeli reform nélkül. Maga az elemzés azonban konkrét javaslatokat nem tartalmaz a helyzet lehetséges megoldására vonatkozóan.
A jelen helyzet és az ígéretek
Többek között a Magyar Nemzeti Bank is felhívta elemzéseiben a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a magyar nyugdíjrendszer távolról sem önfenntartó (a be- és kifizetések között jelentős különbség van). Évente a GDP-nek mintegy 2%-át kitevő deficit termelődik (kb. 450 mrd Ft-ot).
Egy tavaly decemberi, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával foglalkozó MNB-tanulmány szerint a jelenlegi "determinációk" alapján (3%-os diszkontráta mellett) a GDP mintegy 2.4-szeresét (több mint 50 ezer milliard forintot!) kellene arra költeni, hogy a nyugdíjrendszerünk hosszú távon egyensúlyban legyen. Az elmúlt évekbeli befizetés-csökkentések (járulékok), illetve kifizetés-emelések (13. havi nyugdíj) jelentősen fokozzák a nyugdíjrendszerbeli finanszírozási egyensúlytalanságot.
Közel 25 éve vagyok a katedrán, akkor is ott voltam amikor a szakma megbecsültebb volt (bár gyöngén fizettek) és most is amikor a béka s...e alatt van a presztizse. Végzős osztályokban senki nem készül tanárnak!!!! Azt veszem észre hogy egyre távolodom, egyre nehezebben értek szót a diákokkal. Na ha most 65 év lesz a korhatár, gondolom a gyerkőcök nagyon fognak örülni a sok nagypapának és nagymamának.
ez már egy érv, ami egy normális vitaalapot teremt szemben az olvtárs valóságot elferdítő, tipikusan fidesznyikes közhelyeivel
nyilvánvaló, hogy a GDP bizonyos része összefügg az eladósodottság növekedésével, de - melyik kormány alatt nem volt olyan, hogy a GDP növekedés egy részét nem az adósságnövekedés finanszírozta? - önmagában az, hogy az infrastruktúra-beruházások hatására - is - nő az adósság (és GDP) miért probléma? a probléma az, hogy költségvetési hiány jelentős része nem termelő kiadásokból származik (tb/nyugdíj alap hiánya, túlzott méretű állami/közigazgatási szféra) - ezeken a területeken nyilvánvalóan reformok kellenek - ha korrigálunk az általad említett 2%-al* még, akkor is 2% feletti a GDP növekedés üteme
és ha már mindenképpen boncolgatjuk a GDP növekdés szerkezetét és ez alapján hasonlítjuk össze a két kormányt, akkor az a korrekt, ha számszerűsítjük a kormányok által kevésbbé befolyásolható tényezők hatását: pl. nemzetközi konjunktúra (ld. '95-'00 és '01-'05 között), energiaárak
idézd már légyszíves, hogy én hol utaltam az orbán kormányra!? a mostani helyzetről beszéltem, úgyhogy te a saját paranoid vízióiddal hadakozol:)
"Mert az előző szoci kormány tönkretette a gazdaságot. Ha nem tette volna tönkre, most nem kéne megszorítás" az államháztartás és a magyar gazdaság mióta szinonímája egymásnak? már nem szociban élünk!
egyébként az állam sincs még csődhelyzetben és ha még időben változtatnak az eddigi hibás folyamatokon, akkor nem is lesz
ráadásul az államháztartást részben pont azzal baszták el, hogy a privát szektor reáljövedelmét növelték (növekvő közalakalmazotti bérek, csökkenő fajlagos adóterhelés) -> ez pedig az alapfelvetésedet cáfolja, hiszen nőtt a gyereknevelésre fordítható összeg
A "volt pénz a gazdaságban" a kis és középvállalkozásokra vonatkozott, amik a legtöbb embernek adnak munkát az országban.
Attól, hogy most 1-2 cég keres annyit a szoci kapcsolatok jóvoltából, amennyit akkoriban 1000 cég keresett, nem jelenti azt, hogy ma lenne pénz a gazdaságban.
gondolom ezt alá is tudod támasztani statisztikai kimutatásokkal:
"...De erre számítani lehetett, az MSZP családellenes kormányzásával, hogy kevesebb gyermek születik és így elöregedik a társadalom..."
Biztosan be tudsz linkelni grafikont, amelyen látszik, hogy a nem-MSZP kormányok alatt hogyan szökkent meredeken felfelé a gyerekszületések száma, és hogyam hanyatlott vissza ugyanez a görbe a választások napján, amikor az MSZP győzött.
A dologban az a legszörnyűbb, hogy nyilván Nyugat-Európában is mindenütt az MSZP kormányoz, családellenesen, hiszen mindenütt szembetalálkoznak ugyanezzel a problémával.
Gondolom, a sok nugdíjast meg a FIDESZ nyugdíjasbarát politikájának köszönhetjük: amikor ők voltak hatalmon, azonnal megugrott az átlagos élettartam.
Nem betanult szüveg, hanem így volt, hiába is szeretnétek az agymosó propagandátokkal elfelejtetni az Orbán ciklus kormányzati eredményeit.
Hiába magyarázol, aki emlékszik az tudja.
Inkább térj rá arra, hogy minek kell megszorítás:
Mert az előző szoci kormány tönkretette a gazdaságot.
Ha nem tette volna tönkre, most nem kéne megszorítás.
A "volt pénz a gazdaságban" a kis és középvállalkozásokra vonatkozott, amik a legtöbb embernek adnak munkát az országban.
Attól, hogy most 1-2 cég keres annyit a szoci kapcsolatok jóvoltából, amennyit akkoriban 1000 cég keresett, nem jelenti azt, hogy ma lenne pénz a gazdaságban.
"A fidesz idején tapasztalni a gazdaság élénkülését, volt pénz a gazdaságban, nem úgy mint most. A vállalkozások fejlődtek, az alkalmazottak jól kerestek, mit ahogy írod is."
és ezt így hogy?
a tipikus semmitmondó, a valóságot elferdítő panelekre építő betanult szöveg
nézz utána néhány dolognak és utána gyere vissza: "lehetett tapasztalni a gazdaság élénkülését" - tehát most nem? akkor nézz utána a GDP és vállalati szektor profitbővülésének "volt pénz a gazdaságban" - tehát most nincs? akkor nézz utána a nemzetgazdasági szintű beruházásnak , a működő tőke (FDI) beáramlásnak "az alkalmazottak jól kerestek" - tehát most nem? akkor nézz utána a reálbérek alakulásának
"...szakszervezetek egyébként azt is kifogásolják, hogy immár az állami alkalmazottak esetében is visszaállítsák a 40 órás munkahetet. Erről tavaly októberben született megállapodás, követve a termelői szektort, ahol már régen a múlté a 38 (pláne 35 órás) munkahét..."
"Ez ellentmond annak a ténynek, hogy az EU-ban egyre csökkentenék a munkaidőt, és heti négynapos munkavégzére törekednek."
igen az a kilnecvenes évek közepén még slágertéma volt, azóta nyilvánvalóvá váltak az elöregedő társadalom és a jelenlegi nyugdíjrendszer buktatói nézz utána, hogy a friss tanulmányoknak és törekvéseknek és ne ilyen lejárt szavatosságú sallangokkal gyere
"A francia 2006-os év annyiban biztos különbözni fog a többitől, hogy 50 év után az aktív népesség száma újra csökken. Innentől fogva 2006 végéig a baby-boomer nemzedék mintegy 600 000 dolgozója válik nyugdíjassá. Ez jelentősen több az eddiginél. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az aktív népesség 10%-a munkanélküli, nem biztos, hogy kedvező a tendencia. A munkahelyek nem helyettesíthetők ugyanis a gazdasági szolgáltatási szektor fejlesztésével és a termelékenység növekedésével, csak időlegesen, mert ez újabb problémához vezet: a népesség egyenlőtlensége (kevesebb fiatal, több idős) felbomlasztja azt a nyugdíjrendszert, amelyet épp az aktív és inaktív népesség egyensúlyára alapoztak. Mit lehet ilyenkor tenni? Többet dolgozni? Ez logikusan hangzik. Az átlagéletkor folyamatos növelése, az aktív élet meghosszabbítása ésszerű megoldásnak tűnik. Angela Merkel, szembesülve azzal, hogy Németország elöregedett, 2012-től 67 évre javasolta növelni a nyugdíjkorhatárt. Hasonlóan alakul Spanyolország helyzete, ahol a szocialista Zapatero kormány arra ösztönzi a dolgozókat, hogy 65 éves korukig tartsanak ki munkahelyükön. Nagy-Britanniában bonyolultabb a helyzet: ha a Turner-bizottság emelné a nyugdíjat cserébe a korhatár 65-ről 67 évre növeléséért, Blair a szakszervezetek nyomására elintézné, hogy az állami szektorban már 60 éves korban nyugdíjba mehessenek. Mivel a franciák 77%-a „rossz dolognak” tartja a nyugdíjkorhatár csökkentését és közülük 24% tovább is szeretne dolgozni (CSA felmérés), a terv, úgy tűnik, megvalósítható."
A fidesz idején lehetett tapasztalni a gazdaság élénkülését, volt pénz a gazdaságban Ez igaz, csak nem szabad elfelejteni, hogy ez a Bokros-csomag nélkül nem így lett volna... Horngyufát nem nagyon bírom, de az egyik nagy érdeme volt, hogy nem hagyta Bokrost lemondani, amíg meg nem csinálta. Pedig akkoriban nem volt ezzel túl népszerű :)
Medgyóék ott szabták el, hogy nem azoknak kedveztek akik a munkát adják a többi embernek, hanem éppen ellenkezőleg, nekiálltak megfojtani a hazai vállalkozásokat. A megfojtás ugye főként úgy ment, hogy a munkaerő drágult, ahogy javult az életszínvonal. Na ez meg a Fidesz alatt kezdődött, emblematikus pontja a minimálbér 25-ről 40 ezerre emelése volt. A gazdasági lassulás már 2002 elején érezhető volt.
Ne érts félre, nem a komcsikat akarom fényezni, csak érzékeltetném, hogy itt kormányok fölött átnyúló folyamatok vannak, nem lehet csak így rámondani, hogy ez jó, az meg nem. Ha pontozni kell, akkor az eddigi legjobb és legrosszabb teljesítményt is az MSZP nyújtotta. A Fidesz jó közepes, az MDF elégséges lenne nálam...
A fidesz idején lehetett tapasztalni a gazdaság élénkülését, volt pénz a gazdaságban, nem úgy mint most.
A vállalkozások fejlődtek, az alkalmazottak jól kerestek, mit ahogy írod is.
"de aztán meg elkezdte az az életszínvonalat növelni (2000-2002)"
Medgyóék ott szabták el, hogy nem azoknak kedveztek akik a munkát adják a többi embernek, hanem éppen ellenkezőleg, nekiálltak megfojtani a hazai vállalkozásokat.
Azon kívül nem a piac szabályozta önmagát, hanem minden projektet többszörös áron a "meghívásos közbeszerzés" nevű szoci találmány keretében osztották le a klientúrának.
Gyakorlatilag a fidesz idején egyenesbe jött a társadalom, ehhez kellett négy év,
Bocs, de mit jelent, hogy "egyenesbe jött a társadalom"?
Mert az államháztartás rendberakása, a gazdaság növekedő pályára állítása 1995-ben történt a Bokros-csomag által. (Amit egyébként már réges-rég, egy kormánnyal korábban meg kellett volna lépni, és akkor nem lesz olyan drasztikus).
Aztán kellett egy kis idő, mire ez látszani kezdett - olyan 98-99 -re.
A következő kormány eleinte szigorú pénzügyi politikát folytatott (Chikánék), de aztán meg elkezdte az az életszínvonalat növelni (2000-2002) közt. Ez persze csökkentette a gazdaság teljesítményét, de sok területen szükség volt rá.
A durva hibát Megyóék követték el, amikor továbbmentek ebbe az irányba a ciklus elején (ez mindig a korrekciók ideje!). Ezt már nem bírta el a gazdaság. Gyurcsi a maradék másfél évben nem sok érdemi dolgot tehetett, ha akart még a kormányrúdhoz kerülni... Most viszont itt az ideje, és ajánlom neki, hogy ne puskázza el a reformokat!!! :)
Ez ellentmond annak a ténynek, hogy az EU-ban egyre csökkentenék a munkaidőt ...ami válsághoz is vezetett, ti. az ipar elkezdett menekülni, mert drága volt a munkaérő, de legalább keveset dolgozott... úgyhogy most léptek vissza párat (ld. Németország, néhány éve a Siemens-megegyezés...).
Gyakorlatilag a fidesz idején egyenesbe jött a társadalom, ehhez kellett négy év, mert 44 évnyi szoci ámokfutást kellett rendbetenni.
Amikor meg már minden sinen volt, megint visszajött az mszp, tehát nem sikerült kiérlelődnie a demográfialilag kedvező helyzetnek.
Aki az Orbán ciklusban n gondolkodott családalapításon, az először is lakást vásárolt, hitelre.
Amikor odakerült volna, hogy gyereket vállal, akkor meg már a szocik jöttek és elvették az adókedvezményt, ezzel gyakorlatilag megakadályozták ezeknek a fiataloknak a gyerekvállalását.
A francia társadalommal meg nem tudom minek példálózol, az EU-ban ott születik a legtöbb gyerek a népesség arányához képest.
"nyilvánvaló, hogy a növekszik a várható életkor és az átlagéltekor akkor növelni kell a munkával eltöltött időt is (remélem nem kell magyaráznom, hogy miért)..."
Ez ellentmond annak a ténynek, hogy az EU-ban egyre csökkentenék a munkaidőt, és heti négynapos munkavégzére törekednek.
Akkor meg minek jár nekik 13 havi nyugdíj? Népszerűsítő fogás, így adtak emelést, nem kell filozófiát keresni mögötte :) . Ökörség, mint a közalkalmazottak 13. havi fizetése. Csak átláthatatlanná teszi a dolgokat. Remélem ,eltörlik/beépítik a 12 haviba...
A nyugdíjkorhatár emelés viszon szemét dolog, gyakorlatilag addig dolgozz meg tejelj az államkasszába amíg fel nem dobod a talpad. Ha elolvastad a cikket, tudhatod, hogy a korhatárt elsősorban azért kell emelni, mert az átlagéletkor nő.
