Ezért van, hogy x^3=1 esetén x^3 nem egyenlő 1x1x1 És mert nem egyenlő, hát eleve SZORZATKÉNT SEM ÍRHATÓ FEL! Csak mint a három harmadfokú egységgyök szorzata- különböző jelölésű egységekkel.
Az 1 nem egységgyök éppen? mert éppen ennek az egységgyöknek a szorzatát írtad fel.
Más: általánosítsuk kijelentésedet:
x^n=1 esetén x^n nem egyenlő 1x1x1... x1 (n tagú szorzat)
Ott kezdedődik a probléma, hogy összeadni csak az azonosakat lehet.
SZOROZNI MEG CSAK KÜLÖNBÖZŐKET! -Szerintem
...
- a térgörbületre gondolhatsz, amit a gravitáció okoz- mondok én, és a szamárra gondolok, amely habár négylábú, azonban ugyebár kellőképpen nem intelligens, s így úgy gondolom, az egyik lába mindig a levegőbe lóg...
Ráböktél a gyengémre, hogy imádok meghatározni- a két fórumra valóban ilyesmiből röpke két év alatt kb. 5000 oldalt írtam (ami inkább a fórumok türelmét dicséri), viszont kemény erőfeszítéssel elértem, hogy már tudok egymondatos hozzászólást is írni (igaz, hogy még csak kicsit hosszút), de végül is az egyéni rekordom egy üres hozzászólás, amelyet csak nemrég értem el- így most már a negatív hosszúságúra tartalékolom az erőimet....
Ugyan, ugyan. Csak ezen a fórumon 2521 hozzászólásod van... Ha ezt 2/3 definició és 1/3 tétel arányban osztom fel és következetes sorrendben elindultál volna egy területen, akkor mára Te fénylő csillag lennél az Index egén, ami túlragyogja az Origót is.
matmérnök Hiába küzdök azért, hogy egyszer annyi pénzem legyen, hogy kellő energiával csak a saját képzésemre koncentráljak, hogy érthetően leírhassam, amit esetleg (részben) helyesen gondolok, és amiben Te, (de a többiek is) segíteni próbáltok- sohasem érhetem el azt a nívót! De valóban hiszek abban, hogy valakinek közületek kedvére valóra lesznek ezek a gondolat-csirák, és tud majd velük kezdeni valamit.
Ezt a korábbi hozzászólásom sajnálom, hogy leírtam, mert jól lejárattam magam- magam előtt, amit a leginkább szégyellek.. Mert ugyebár- szinte a téridő ellen szól...ahol a négy hosszkoordináta állítólag létezik, közülük az egyik a képzetes időtagos*c. Sőt- akár végtelen számú hasonló koordináta képezhető (mások dimenziónak mondják...)
Biztos persze, hogy ebben tévedek- valószínűleg a mechanikai érzésem ódzkodik, ami azt mondja, hogy : - Statikailag meghatározottnak csak a háromlábú szék tekinthető! - Igen, de szinte minden szék négylábú-- mondja a szkeptikus - Az igaz, hogy négylábú, de billeg is a nyavalyás, valójában tehát mégis csak háromlábú, legfeljebb van egy negyedik, esetleg ötödik is, mint a lónak, hogy lógjon, mondom én... - Látszik, hogy a mezőgazdasághoz sem értesz, mert a ló ugyan statikailag határozatlan, mert négy lába van, azonban elég intelligens ahhoz, az egyikben pont annyit állítson a rugóerőn, hogy minden lába közel egyformán terhelve legyen. Létrejön benne egy deformáció...mondja a szkeptikus... - a térgörbületre gondolhatsz, amit a gravitáció okoz- mondok én, és a szamárra gondolok, amely habár négylábú, azonban ugyebár kellőképpen nem intelligens, s így úgy gondolom, az egyik lába mindig a levegőbe lóg...
Szóval, nem lehetek meggyőződve arról, hogy valamely bázisvektorhoz csak 3 db koordináta rendelhető! De azt szeretném még tőletek megkérdezni, hogy vajon ez a képzetes hosszúság =i*c*t vektor e, vagy sem? Mert a hosszúság az vektor... Ha a képzetes hosszúság is vektor, akkor melyik része az? Az idő, a fénysebesség, vagy az i?
flogiszton Amit felírtál, az csak egy "váz", amelyre minden bázis ráaggatható. Ott kezdedődik a probléma, hogy összeadni csak az azonosakat lehet. SZOROZNI MEG CSAK KÜLÖNBÖZŐKET! -Szerintem.
Mert a szorzásnál a "minőség" változik. Így értelemszerűen osztásnál, és gyökvonásnál is. Ezért van, hogy x^3=1 esetén x^3 nem egyenlő 1x1x1 És mert nem egyenlő, hát eleve SZORZATKÉNT SEM ÍRHATÓ FEL! Csak mint a három harmadfokú egységgyök szorzata- különböző jelölésű egységekkel.
A komplex számok nem azért keletkeztek, mert felfedeztük a gyökvonást! Mindig is voltak. Csak mert az eredményt mindig természetes számként vártuk, megtehettük, hogy ne írjunk megkülönböztető jelölést. De a harmadfokú egyenletben az orrunk elé tolakodott...itt vagyok, létezek, vegyetzek végre észre!- és mi azt hisszük, most keletkeztek csupán?
És ebbe a hidelmünkbe az 1x1=1 monoton duruzsolása úgy megerősített, hogy amikor pedig már felnőtt, ivarérett fizikussá válunk, le merünk írni olyan értelmetlen képletet, hogy V=lrl^3. És olyan csodabogarat, mint a gravitációs gyorsulás képlete.
Igen. Ezeknek a példáknak nem is az áramkör a lényege. Bár az egy jó és egyszerű szemléltetés.Hanem a mögötte levő műszaki tartalom. Mi a folyamat amit leirnak.
Nem beszálve arról. mdnf nem is egyértelmű mindig.
A gyakorlatban is előfordulhatnak olyan feladatok, amikor az igazságtáblázat bizonyos sorait nem adják meg, ilyenkor az áramkör azt csinál amit akar (vagyis amit a tervező választ hogy a leghatékonyabb áramkört készíthesse)... az, hogy az egyik bemenetnek egyáltalán ne legyen jelentősége, az tényleg túlzásnak tűnik (vagy a diákok éberségét akarja tesztelni?)
Akkor tanulja meg a teljes diszjunktiv normálformákat normálisan leadni nektek (vagy konjuktivat) és adja meg a szükséges feltételeket és jól definiálja mit akar és ne szivassa a diákságot. Ellenkező esetben a megadott 8 feltétel az igazságtáblában ki lesz egészitve a szükséges 11-hez még a szükséges hárommal ami hiányzik és erre a háromra feltételezve lesz, hogy hamis az értéke. Ekkor az igaz sorokat diszjunkciónak a változókat konjunkcióval mint logikai művelettel összekötve egy perc alatt fel tudod irni ezek alapján a kérdéses logikai függvényt. Ha azt is akarja a feladat, hogy minimális diszjunktiv normálformát add meg akkor meg Quine módszerrel leegyszerűsitheted.(nem konnyü ide ekkora táblázatot bepötyögni). Te pedig vehetnéd a fáradtságot és megtanulhatnád évközben. De ha a t.d.n.f et adod meg azért már jár a kettes, talán.
azt mondta, hogy csak ilyen értékeket vegyen fel...na mindegy. köszi a segítséget. amúgy a v-k táblával hülyeséget mondtam természetesen, megoldásra nem jó. bocs. :(
De a GO (is) nem korlátos V tartományokra is igaz, hacsak a felületi integrál integrandusának abszolutértéke O(1/r3) ha r tart végtelen. Vagyis v(r) parc. deriváltjai elég ha folytonosak ( divergencia miatt), a felületi integrál létezését bizonyitani kell. Egy elégséges kritérium pl. hozzá a fenti. Tehát a traktrix lehet a tartmány határa ha megadunk egy ilyen feltételeket kielégitő v(r) vektor-vektor fv. ami a térfogaton és a felületen egyértékü és abs(v(r)) O(1/r3) ha r tart végtelen.
Igen. Ezen nem lehet GO tételt használni, mégis van véges térfogatuk, tehát szerintem a GO tételen alapuló térfogatfogalom nem elég általános ahhoz, hogy térfogatfogalmat lehessen definiálni rá.
Éppen ellenpéldaként hoztam fel egy olyan felületet, ami nem zárt (ergo GO-tétel nem alkalmazható), de véges térfogatú teret ölel körül. kérdés, hogy van e ilyen felület?
