"Az egyik legfőbb probléma ezzel az, hogy maga Kádár is annak a kemény vonlnak a része, amelyik részt vett a 45-56 közto időszak csunyább részeiben. Ez alig köztudott. Szerepe a Rajk-perben, belügyminiszteri tevékenysége, és még sok minden.
A megtorlások jelentős részért személyesen is felelős. Az '57-ben, de főleg a 60-as években kialakult helyzet annak a felismerése, hogy a legnyugatibb csatlós államokban nem lehet ugyanazt csinálni, mint "otthon" a SZU-ban, mert ahoz ezek a társadalmak túl "nyugatiak" voltak. (Az orosz, román, bolgár stb.-hez képest.)
Szűcs Jenő elmélete a a 3 történelmi régióról valóban működött.
Én abban a látom a problémát, hogy a nálunk idősebbek csak a szépre emlékeznek, és ezel a részévével nem akarnak mit kezdeni, mert nem egyszerű elfogadni.
Kádárnak már nem sok köze volt gyakorlatban a 80-as évek végéhez, de a korábbi beidegződések egy része igen is működött még."
Ezt a beírást írtam be egy fórumba, itt a polidilin. Ellenvéleményeket várok, lehetőleg olyanoktól, aki értenek a dologhoz. Nálam jobban.
Mennyiben van igazam , és mennyiben nem. ott lehülyéztek érte, és megkérdőjelezték. Végzős történész vagyok.
A Kádár kor legmaradandóbb látható öröksége a lakótelepek. Számos hibájuk volt, ronda szürke külső, kis alapterületű lakások, rossz belső kialakítás. Az a vicces hogy több területen felülmúlják a mai városi lakóparkokat, több zöld felület, a közlekedési kapcsolatok előzetes kiépítése, üzletek, orvosi rendelők, óvodák, iskolák megépítése.
Az 1962-ben gyártott, tehát idén 60. születésnapját ünneplő, négyajtós és nyitható tetejű speciális Csajka (Sirály) eredetileg Hruscsov hivatalos parádézós autója volt hivatali éveinek kései időszakában. Összesen két ilyen autót rendelt a Szovjetunió vezetője, a másikat Gagarinnak adta.
ez azért nem jó modszer, mert a tudomány és törénelem rovatokban értékes információk vannak (vegy kellene lenniük) és gyakorta, ha visszaolvassuk akár egy évtized múlva, mert ez nem évül el mint politika, döglött linkek gyűjteményét találjuk.
Ugy hogy a Kádár rendszer kulurörténete és egy adott korszak történetének része a kulurtörténet, művelődéstörténet, zene, tudomány, festészet, szobrászat története
Ez számomra meglepő, mert én is a horvát határ mellet éltem gyerekkoromban Somogyban és a legkorábbi élményem az ágyudorgés és a félelem volt a Kádár rendszerből (vagy talán pár évvel később ugy 91 fele), pár éves kisgyerekként. Féltünk nagyon a konfliktus áterjedésétől és az öldöklés átcsapásátol (amiröl később mélyebb információkat Eduardo portréfilmjeiből szereztem és magam is végigjártam felnőve több helyszint).
Ha ez való, akkor a linkben szereplő javak horvát vagy szerb (?) exportját Magyarországra melyik cégek bonyolitották és ezek a cégek ma hol tartanak? Mi lett velük?
Ha jól emlékszem, ez kártyanaptár volt. Elsőtől harmadikig gyűjtöttem a kártyanaptárakat, iskolánkban még cserenapokat is rendeztek ezeknek. Hatalmas kötegeim voltak az 50-es évekig visszamenőleg (később szereztem két háború közötti példányokat is). Egyébként akkoriban a Ludas Matyi c. újságot is gyűjtöttem, az 1945-ös évtől. Sokféle módon szereztem a példányokat, a padlásoktól kezdve a régi példányok vásárlásáig. 7-9 évesen! Minden kedden-szerdán vártam az újságárusnál a friss számokat, mert néha már kedden, sőt volt, hogy hétfőn megjelent. Persze csúszás szintén előfordult. Amikor a többiek írni-olvasni tanultak, én már rég ilyeneket forgattam, és keresztrejtvényt fejtettem.
Újabb részletek derültek ki Joe Biden 1977-es magyarországi útjáról.
Mint korábban írtuk, a most hivatalba lépő amerikai elnök 1977-ben, Tom Lantos meghívására Magyarországon töltötte a nászútját, az akkor még fiatal szenátor közben sok fontos találkozón is részt vett, és feljegyzéseket is készített a magyarországi viszonyokról. Bidennek abban is komoly szerepe volt, hogy az Egyesült Államok visszaadta a Szent Koronát Magyarországnak.
"Elmentünk a Balatonhoz is. Egészen addig fogalmam sem volt róla, hogy az egyetlen hely a világon, ahol halat érdemes enni, az a Balaton. És azt sem tudtam, hogy minden, de tényleg minden lényeges és értékes dolog eredetileg Budapestről ered" – idézi a BlikkBiden Tom Lantos búcsúztatásán elmondott szavait.
Biden útja azonban komolyabb dolog volt szimpla nászútnál vagy balatoni halevésnél. Az ötnapos út során valóban eltöltöttek egy éjszakát Tihany közelében, valamint a magyar kormány jóvoltából félnapos kiránduláson vehettek részt Esztergomban és a Dunakanyarban, a fennmaradó idő azonban a magyarországi viszonyok feltérképezéséről szólt. Mint az út végén írt 56 oldalas jelentéséből is kitűnik, Biden nem véletlenül választotta a „nászút” célpontjának Magyarországot, hiszen úgy gondolta: az itteni tapasztalatok lehetnek a leginkább hasznára, ha a kommunizmus ellenszerét keresi.
„Bident nagyon foglalkoztatta keleti blokk országainak felszín alatti erjedése, és az ebben rejlő lehetőségek. Magyarország ebben az időben úgy tudott fokozatosan egyre szabadabb légkört teremteni, hogy az nem váltott ki erőszakos szovjet ellenreakciót” – mesélte a Blikknek John Ritch külügyi főtanácsadó, aki maga is elkísérte Bident a magyarországi útra.
A külügyi szakértő kísértetiesnek találta a magyar főváros hangulatát, de nem az emberek, hanem a közelmúlt, különösen a levert forradalom emlékei miatt. „Szinte magunk előtt láttuk a tragédia képsorait. Az 1956-os forradalom mindig is a történelem egyik kiemelkedő eseménye marad” – mondta Ritch.
A fiatal szenátort Budapesten kísérő Alan Hardy amerikai diplomata, a nagykövetség akkori politikai tisztviselője így emlékezett: „Bármelyik magyarral leülhettél úgy beszélgetni, hogy miközben fegyelmezetten felmondta neked a létező összes szovjet álláspontot, szavak nélkül is képes volt a tudtodra adni, hogy egy szót sem hisz el az egészből. Ez sok mindent megtanított nekem általában az emberekről, és az olyan elnyomás alatt élő országokról is, mint Magyarország.”
"- ... ezt követte egy kádári konszolidáció, tulajdonképpen az államszocializmusnak az elfogadtatása, a magyar néplélekbe való beillesztése, beágyazása. És ez szomorú tény, de a magyar társadalom zömének a körében a Kádár-rendszer legitim volt ...
- Ugye, van a kádárizmus, mint amelyik valamilyen formában nagyon sokaknak legalábbis Magyarországon, nem mindenkinek, megfelelő közeg. És a kádárizmus pont arról szól, hogy az állam majd ad neked annyit, amennyiből el tudsz lenni, és nem kell felelősséget vállalni a tetteidért ...
- ... a Kádár-rendszer valami ilyesminek a táptalaját képezte meg, ezt a féllegális létet megalapozta, ennek egy jó előzménye volt. Már a rendszerváltásunk is ebben a féllegitim folyamatban valósult meg. Húztunk egy vörös vonalat, és azt mondtuk, hogy aki eddig az államszocialista rendszernek a pillére volt, vagy a pártban vezető szerepet vállalt, vagy az előző, államszocialista parlamentbe az MSZMP vagy a Hazafias Népfront jelölésében bekerült, az legyen szíves, a következő két-három ciklus során ne induljon ... Ahogy ezt a vonalat nem húztuk meg a politikában, úgy nem húztuk meg a gazdaságban, úgy nem húztuk meg a szellemben, úgy nem vontuk meg a mentalitásban. Nem változtunk, mert nem akartunk."
1989. augusztus 25. Ausztria. Nyugatnémetek várják az illegális határátlépéssel a Fertő-tó felől érkező NDK-s állampolgárokat az osztrák határ mentén. A Nemzetközi Vöröskereszt Ausztriában a határ közelében több ideiglenes menekülttábort állított fel a keletnémetek megnövekedett határátlépései miatt. A magyar határőrszervek a tiltott határátlépést igyekeznek megakadályozni. MTI Fotó: Matusz Károly
Az 1989. augusztus 19-i az osztrák határ menti Páneurópai Piknik rendezvénye során a Magyarországon tartózkodó NDK-s turisták áttörve a kerítést illegálisan Ausztriába távoztak. A fokozódó nyomás hatására szeptember 10-én, Horn Gyula magyar külügyminiszter A Hét című tévéműsorban bejelentette: „Az itt-tartózkodó NDK állampolgárok saját, tehát NDK úti okmánnyal eltávozhatnak abba az országba, amely befogadja őket. Ez 0 órától lép érvénybe.” Már rögtön a bejelentést követően éjfélkor több ezer NDK-polgár hagyta el Magyarországot a hegyeshalmi határátkelőnél.
‐---------------------
Németh Miklósék megfelelő óvatossággal és tesztüzemmódban, a szovjet válaszreakció kipuhatolására készítették elő a terepet. Ezt szolgálta egyfelől, hogy nem állami szerveken keresztül, hanem a Vöröskereszt segítségével egyengették a keletnémetek útját, másrészt egy határvonalra szervezett osztrák–magyar piknikre ezek az NDK-s "turisták" valahogyan odakeveredtek, és önhatalmúlag törték át a határt a minden felkészítés ellenére kissé meglepett magyar határőrök ellenében. Gorbacsov nemhogy nem ellenkezett, hanem titkon valósággal szomjúhozta a lengyel és magyar rebelliót.
Szándékosan hagytam ki a felsorolásból a lengyelpiacokat, amik az én szememben már a 80-as évek legvégéhez, a szocializmus védőbástyáinak leomlásához kapcsolódnak. Hozzáértőbbek, északi határszéleken felnőtt emberek felvilágosíthatnának, létezett-e korábban ez a formáció - mármint nem a lengyelpiac-jelenség, lambadástul, Lagzi Lajcsi-stul, a maga egyébként is felfoghatatlan minőségű lengyel Ferrum Forte magnókazettáival, sőt még pokolibb, már-már szürrealisztikus ukrán adathordozóival. Ahol a délvidéki, jugó eredetű Napoleon konyak észak-közép-európai gyártmányú horgászszékek és az anatóliai textilipar egész elfogadható, bár nem nyűhetetlen remekeinek társaságában cserélt gazdát. Szóval volt-e lengyelpiac a 80-as évek elején, mondjuk, Miskolcon vagy Komáromban? Vagy akkoriban még inkább csak a közvetlen csehszlovák szomszédságból érte meg seftelni, és a lengyel gazdaság összeomlása még nem adott kényszerítő löketet a több ország határán átívelő csencselésre?
A magyar x generáció és a nintendo. Nálunk csak kvarcjátéknak hívták, és eleinte Bécsből szerezte be az egyszeri halandó. Még javában tombolt a puha diktatúra, sokan vártak új autóra a Merkurtól (ami gyakran olcsóbb volt, mint használtan megvenni ugyanazt, pont azért, mert utóbbi esetben nem kellett éveket várni), s a május elsején integető faszjankók korában már a kisiskolások között is tarolt a "kvarcóra"-őrület.
Az ún. kvarcórákat 1982/83 táján emlékeim szerint már biztosan lehetett kapni az ország különböző szegleteinek megfelelően a "román", "jugó", esetleg "cseszkó" (?) piacokon. Ezek a rendkívül összetett, jellemzően megyeszékhelyet érintő hetivásárszerű képződmények a nevüket onnan kapták, hogy a zöldségen és tojáson kívül a közel eső baráti államok portékáit is kiteregették a rutinosan seftelő, gyakran idős kereskedők, öregasszonyok. Így például a helyenként nagyon dinamikusan fejlődő békéscsabai románpiacon az erdélyi zománcos edényeken, ruhaneműkön (a bulákoktól csak azt lehetett hozni, meg legfeljebb kvarckristályt, amit a buta román határőrök olykor elvámoltak) és a használtcikkeken kívül jugó cigirágót, török Rin Tin Tin-es és egyéb rágógumit lehetett venni. Meg persze Donald-rágót, aminek a török rágógumikhoz hasonlóan szintén lehetett gyűjteni és csereberélni a belső papírját.
Az említett kultúrcikkek társaságában kaptak helyet a földön - előkelőbb esetben valami könnyű, szétnyitható asztalkán - a nyugati eredetű digitális órák és nyomkodós játékok. Az 1982/83-as tanítási évben az általános iskola folyosóin már azzal dicsekedtem, hogy a kvarcórám 7 féle ébresztési dallamot tud lejátszani. Le is esett az álla az óraközi szünetekben körém sereglő iskolabelieknek. Ennek persze újsütetű, ezüstözött keretű kvarcórám töltöttsége látta kárát: a nem napi szintű demózásra méretezett apró gombelem lemerült, és a következő hétvégén ki kellett szaladni a piacra utánpótlásért. Ahová egyébként szívesen jártam, többek között mert apukám egyik munkatársa a kollégiumi nevelőmunka mellett fóliázott. Kedélyes megnyugvással vettem tudomásul, hogy a magas, fekete szakáll keretezte arcú rutinos nevelőtanár szinte bármit rá tud sózni a gyanútlan háziasszonyokra fehér színű Wartburg kombiautójának rakteréből. Saját fülemmel hallottam, hogy az egyik vevő paprikáért indult bevásárolni, és pár hatalmas fej káposztával távozott a standok közül!
De vissza a nintendóhoz! A sikerszéria mögötti fejlesztésekről egy friss összefoglaló a 40 éves jubileum kapcsán:
https://index.hu/nagykep/2019/09/08/falusi_eletkepek_a_kadar-rendszerben/
“A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” A szocialista alkotmány tételmondata a fotón a pusztaszeri Árpád-kilátón vöröslik, a pódiumon a honfoglalók létező szocialista utódai ásványvizek társaságában. A korabeli vicc szerint mellesleg a konyak is a dolgozó nép itala, csak a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság nevében az általuk megbízott vezetők fogyasztják el - lehet, hogy már ezen az augusztus 20-on is csúszott le egy-két pohárral.
