A 2005. december és 2006. február közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 883 ezer, a munkanélkülieké 327 ezer fő volt – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH közleménye szerint a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékosra emelkedett.
Figyusz, volt 4 évetek, és basztatok az oktatási rendszere, helyette egy kalandor szadeszosra biztátátok, Magyar Bálintra, aki 98 elött is alkalmatlan volt erre a posztra.
1 éve meg ez a barom egy tragikus érettségit csinált, és még mindig a helyén van, nem váltottátok le.
Februárban az EU-n belül nálunk nőtt a legjobban a munkanélküliség - igaz, még így is a tizenötök és a huszonötök átlaga alatt van.
(Ha így haladunk, nem sokáig)
Az uniós tagállamok közül Magyarországon növekedett legnagyobb mértékben (6,7-ről 7,6 százalékra) egy év alatt a munkanélküliségi ráta - adta közre az Eurostat. A 7,6 százalékos egyhavi, februári adatnál a KSH múlt héten nyilvánosságra hozott háromhavi adata még rosszabb. E szerint hétéves csúcson áll jelenleg a munkanélküliség.
Az eurózóna munkanélküliségi rátája egy százalékkal csökkent februárban 8,2-re, egy évvel korábban 8,8 százalékon állt. Az EU-25-ben 8,5 százalékos volt februárban, ugyanannyi, mint januárban. A kibővült Európában egy éve 8,9 százalékos volt a mérték. Amerikában 4,8, Japánban 4,1 százalékos volt a ráta februárban.
Akik rosszul állnak, és akik nem
Az Eurostat szerint a legrosszabb adatok Lengyelországból (17 százalék), Szlovákiából (15,8), Görögországból (9,6), Franciaországból (9,1) és Németországból (8,9) származnak. Öt országban nőtt a munkanélküliség: Magyarországon, Máltán, Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Portugáliában. Írországban 4,3, Dániában és Hollandiában 4,4, Nagy-Britanniában 4,9, Ausztriában 5,1 százalékos volt a ráta februárban. A huszonöt tagállam közül tizenhétben csökkent a mérték az utóbbi egy évben.
A fiataloknak a legnehezebb
Az eurózónában 17,7, a teljes EU-ban 18,5 százalékos volt a 25 év alattiak körében a munkanélküliség. A fiatal korosztály Európán belül Hollandiában, Dániában és Írországban van a legjobb helyzetben, a legrosszabbul pedig Lengyelországban, Szlovákiában és Görögországban áll.
Az EU statisztikai hivatala szerint 12 millió ember volt munka nélkül az EU15-ben, 18,4 millió az EU25-ben. Egy év alatt a férfiak és a nők körében is csökkent a munkanélküliség: az eurózónában élő férfiak esetében egy év alatt 7,6-ról 7 százalékra, az EU25-ben 8-ról 7,6 százalékra. Az eurózónában élő nők rátája 10,3-ról 9,7-re, az EU25-ben 10,1-ről 9,6-ra mérséklődött.
Túlképzett recepciósoknak ígérgetnek a pártok 2006. március 29., szerda, 17:12|Utolsó módosítás: 2006. március 30., csütörtök, 12:35
A cikk betűmérete : kisebb nagyobb
Alig ér valamit a bölcsész, jogász, tanári diploma, egyre több a diplomás recepciós vagy asszisztens: a pályakezdő diplomások gyakorlati tapasztalat nélkül nem találnak munkát - állítják sokan. Erre a pártoknak is válaszolniuk kell. Megnéztük, mit mutatnak a statisztikák és mit ígérnek a pártok.
"PhD-hallgatók állnak sorba akár minimálbérért" 1/2. oldal >>
Fotó: MTI Gyakorlat nélkül keveset ér a diploma
Álláskeresők, 2006 március
Nyilvántartott összes álláskereső száma: 422 797
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma: 38 248
Nyilvántartott pályakezdő diplomás álláskeresők száma: 3258 (ebből főiskolai végzettségű 2320, egyetemi végzettségű 938) (forrás: FMM) Ajánlat Munkaügyi Minisztérium (FMM) Oktatási Minisztérium (OM) Állami Foglalkoztatási Szolgálat Ajánlat A diplomásoknak kevésbé tetszik az oktatás Karrier diplomás pályakezdőként - ahol várják őket
"Sok helyen mondták, hogy a bölcsész tudással nem tudnak mit kezdeni munkatapasztalat nélkül" - mesélte egy szociológia szakot végzett lány, aki diploma után hónapokig hiába keresett állást. "Én csak négy hónap után kaptam munkát komoly kompromisszumok árán, mint HR-koordinátor egy hostess ügynökségnél" - tette hozzá.
"A munkáltatóknak sokszor vannak fenntartásaik. Vannak olyan állások, ahol egyértelműen túlképzettek a bölcsészek és előfordul, hogy egyszerűen nem értik, miért akar valaki ilyen végzettséggel mondjuk recepciós lenni" - mondta. Szerinte a munkáltatók azt is jól tudják, hogy az alacsonyabb pozíciókból "az első adandó alkalommal lelépnek" a frissdiplomások, így nem szívesen alkalmazzák őket.
A frissdiplomásokkal is sokszor van gond a lány szerint: a legtöbben tapasztalatlanok interjúhelyzetben, ráadásul a többség az egyetemi évek alatt egyáltalán nem gondol az elhelyezkedésre, és később nem tudnak mit beírni az önéletrajzukba. "Az egyik minisztériumban is próbálkoztam, ott megmondták, hogy PhD-hallgatók állnak sorba akár minimálbérért, annyira szükségük van a tapasztalat-szerzésre".
Egyre többen vannak a diplomások, és a munkaadók ma már egy-két éves gyakorlatot várnak el - mondta az egyik nagy fejvadász cég munkatársa az [origo]-nak. "Szakirányban elindulni valóban nagyon nehéz frissdiplomásként: ők nagy számban legfeljebb asszisztensként, recepciósként kapnak munkát" - magyarázta. Szerinte korábban sok cégnél jellemző volt a betanítási idő, vagyis vállalták, hogy ezzel "ráállítsák a pályára" a kezdőket. Ma már kevesebb az ilyen, a nagyobb cégeknél sokszor nincs erre idő - vélte az ügyintéző.
Tíz éve még jóval kevesebb diplomát osztottak
A tavaly szeptemberi adatok szerint 1800-nál is több frissdiplomás pedagógus (azaz bölcsész) jelentkezett be munkanélküliként a munkaügyi központokban. Ők azok, akik diplomázás után, egy éven belül nem találtak állást, de jelentős lehet a nem nyilvántartottak száma is. Több mint 1400 mérnökvégzettségű frissdiplomás is bejelentkezett - ez az adat, a kevésbé piacképes mérnöki szakokon végzetteket jelöli -, a harmadik helyen a közgazdászok állnak, csaknem 1200-an - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az [origo]-hoz eljuttatott adatai szerint. Sokan vannak az elhelyezkedni csak nehezen tudó jogászok is. A számok ugyanakkor nem szólnak arról, hogy ha egy frissdiplomás végül talál munkát, az mennyire felel meg a végzettségének. Fotó: MTI
Évente mintegy ötvenezren végeznek
Évente, Magyarországon, átlagosan ötvenezren végeznek felsőoktatási intézményben, közülük, a legfrissebb nyilvántartások szerint 12,7 százalék nem talál egy év alatt munkát. Ez a munkaügyi minisztérium szerint az uniós átlag feletti arány. A jelenség ugyanakkor újnak számít: hazánkban 1995 után ment végbe a "felsőoktatás expanziója": vagyis ekkortól emelkedett ugrásszerűen az egyetemre, főiskolára bejutók száma. Ebben, annak ellenére sem tapasztalható lényeges visszaesés, hogy közben fogy a népesség - mondta az [origo]-nak Schranz Edit, a munkaügyi minisztérium illetékese.
Nyugat-Európában ez a folyamat már korábban végbement. Nálunk a diplomák piaci értéke 2000-ig nőtt, azután azonban lelassult, majd csökkent - vagyis a pályakezdő diplomás munkanélküliség csak az elmúlt években vált jelentőssé. Ahogy egyre több frissdiplomás lett, a középfokú végzettséget igénylő állások közül is sokat ők foglaltak el és kiszorították a többieket.
Jelenleg, egyébként az összes nyilvántartott álláskereső 4 százaléka rendelkezik diplomával. A pályakezdő álláskeresők között (akik körében mindenféle végzettségű 15-30 évesek szerepelnek) 8,5 százalék a diplomások aránya. Az ide vonatkozó munkanélküliségi mutatók februárhoz képest javultak.
1/2 következő oldal >>
1. "PhD-hallgatók állnak sorba akár minimálbérért"
Te hol élsz?Németországban, vagy Magyarországon.A te problémádat a Német Kormány oldja meg, vagy a Magyar.Ezért fals a Kormányoldal állandó másra való hívatkozás, jobb lenne, hogy a hazai viszonyokra hívatkozna, de azt nem meri megtenni ezért terel és hülyiti a népet, amig lehet.De remélem, hogy azért mindenki azért csak el töpreng, hogy a saját érdekei mit kivánnak és egy ember, vagy párt dönti el hogy hova karcol, ha nem az, hogy ki ajál kíszámithatobb jövöt neki és családja unokája számára.
Nem kell tapsikolni, de Németországban két százalékponntal, Csehországban több mint tíz százalékponttal magasabb a munkanélküliség.
Mégha igaz is lenne amit itt írsz - mint ahogy nem igaz -, ez vígaszt nyúj arra, hogy a maszop kormány idején 5,6%-ról 7,8%-ra ugrott a munkanélküliségi ráta? Ezt a páratlan teljesítményt csak ez a kormány tudta produkálni.
Jobb, ha tudod, hogy sem az Unió átlagában 2002-höz viszonyítva nem nőtt a munkanélküliség, hanem stagnált, és egyetlen tagállamban sem volt példa ilyen mértékű növekedésre. A környező országokban és az új tagállamokban pedig szinte mindenhol csökkent.
A cseh munkanélküliségi ráta nemhogy 10 százalékponttal, de semmivel sem magasabb (7,9%) a miénknél.
Nem kell tapsikolni, de Németországban két százalékponntal, Csehországban több mint tíz százalékponttal magasabb a munkanélküliség. A Lengyeleknél is valamivel rosszabb a helyzet. romániában kb. fél százalékponttal, Szlovéniában kb. egy százaléponttal jobb a helyzet. A munkahelyteremtéshez sok olyan új cég kellene, amelyek sok embert tudnak foglalkoztani. Tevékenységükben sok az élőmunka. Erre kicsi az esély, mert nem nagyon éri meg ilyen cégeket létrehozni, mert lassan térül meg a befektetés. A nagy világcégeg többnyire olyan gyáregységet, üzemeket működtetnek, ahol kevés ember nagy értéket tud előállítani szupermodern gépsorokon.
Ha igaz lenne, amit most az mszp propaganda mond, hogy csak ezért meg azért nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, akkor a másik felmérésnek, mivel nincs köze az előzőhöz, mást kellene mutatnia.
E pontosan így van! A bolsevik propaganda előszeretettel próbálja magyarázni gyalázatos 4 éves tevékenységük bizonyítványát azzal, hogy csak azért nőtt a (regisztrált) munkanélküliség, mert sok inaktív vonzónak találja a regisztrációt.
Arról azonban soha nem beszélnek, hogy miért nőtt a KSH munkanélküliek száma 100 ezer fővel, akiknél semmiféle szerepe sincs annak, hogy bejelentkeztek-e a munkaügyi központba, vagy sem.
sajtoskenyér annyi mindent írt az 53. hozzászólásban, már azt hittem, hogy normális vitapartner lehet. Már készültem összegyűjteni mindenféle adatot. Most olvasva a hozzászólásokat, felesleges...
A minduntalan ismételt kérdésére - fényt valószínűleg az általa oly sokat emlegetett Index cikk keltett benne (én nem olvastam) - szóval a kérdésére az a válasz, hogy a 30. hozzászólás képe kétféle mérési módszer adatait tartalmaz.
Mind kettő az abszolút számokra vonatkozik. Bővebb infó a hozzászólásnál szereplő linknél. - Az alsó görbe, ha jól emlékszem, az EU által kívánt felmérési módszer, nincs köze a munkanélküliek nyilvántartásához.
Ami fontos, hogy mindkét módszer ugyanazt mutatja ki: 1998-2002: csökkent a munkanélküliek száma 2002-2006: nő a munkanélküliek száma
Ha igaz lenne, amit most az mszp propaganda mond, hogy csak ezért meg azért nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, akkor a másik felmérésnek, mivel nincs köze az előzőhöz, mást kellene mutatnia.
"Úgyhogy hagyjuk ezt a primitív kormánypropagandát, ami a gyalázatos 100 ezres munkanélküliség növekedést a sorkatonaság megszüntetésével akarja magyarázni."
Az általad szolgáltatott számok alapján nem áll természetesen. De én is ezért írta, az mszp magyarázata akkor sem állna meg, ha több sorkatona lett volna, hisz a besorozott sorkatonák nem munkanélküliek voltak.
Utólag korrigáltam, ha nem vetted volna észre. Tisztában vagyok vele, hogy a KSH azt nézi, ki vallja magát munkanélkülinek. Erről szól a cikk is. Most már többen is beleférnek a KSH szerinti definícióba.
