A sikertelen mezőkeresztesi próbálkozás után itt csapott össze újra a keresztény és a török fősereg mezei csatában - és az előbbiek arattak nagy győzelmet, Montecuccoli nem vállalt felesleges kockázatot, a Vasvári békében pedig csalódtak a magyarok. A háttérben az óvatosság mellet ott volt a Türkenhilfe szabályozása is.
csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az offtopikra vannak még topikok itt a Történelemben, vagy ha adott esetben nincsenek, akkor nyugodtan nyiss egyet.
Nem vagyok a Pubid, ezt otthon sütögesd el annak, aki elviseli. A helyzetben pedig benne volt az elvi lehetőség, mint nyilván olvastál már erre utaló tanulmányokat, akik ezzel a felütéssel hiányolták a birodalmi sereg bevetését. / Személy szerint nem tartom reálisnak, de ettől még létezik. Nem kell mindenkivel egyet érteni, például veled se.
Egyébként meg, ha valamivel nem értesz egyet nem feltétlen kell farkast kiáltani. Ezzel mégy be az index alá nálam, s felőlem kiabálhatod ezt követően.
Pubi, ennek mi köze van a török kiűzéséhez, ami 1664-ben a szentgotthárdi csatánál kezdődött (az első jelentős vereség a törököknek nyílt mezei csatában 1526 óta) és 1699-ben a karlócai békében ért véget, amit a zentai csatában elért abszolút győzelemmel ért el Savoyai?
Az off-topikra éppen elég topik van még itt a Történelemben.
Szulejmán török szultán 1529-ben sikertelenül ostromolta Bécset, de nem hagyta annyiba és 1532-ben újra a császárváros bevételének a céljával szállt hadba. Azonban a leharcolt dunai hadiútról Eszéknél letért és a Dráva vidéken keresztül indult meg Bécs felé, azonban Kőszegnél elakadt. Nézzük mi történt az augusztus 5-én kezdődött ostrom alatt és a háttérben!
de igen, mindenképpen a császáriak győztek volna, csak lassú volt a felvonulásuk, fejlettebb volt a császári hadsereg hadvezetés szempontjából és a katonái is jobban képzettek voltak
A mezőkeresztesi csatában már győzelemre álltak a keresztények, már a táborba is betörtek, ahol a kor szokása szerint elkezdtek zsákmányolni a zsoldosok, ami elég volt a janicsároknak, hogy rendezzék a soraikat és kiverjék őket. Bécsnél meg két tűz közé szorultak a janicsárok, s ellentámadás helyett azzal voltak elfoglalva, hogy az életüket megmentsék.
Konkrétan annyira magabiztos volt, hogy a janicsárokat ott hagyta a Bécs körüli árokrendszerben, ahelyett, hogy kivezényelte volna a csatába, s csak annyit hagy vissza, amely elég a kapukkal szemben az esetleges kitörések blokkolására. A tüzérséget se csoportosította át kelően, s akkor arról még nem is szóltam, hogy nem képzett megfelelő tartalékot, nem készült fel a tábor védelmére.... már pusztán ezekért megérdemelte (volna) a selyemzsinórt.
"A bécsi erdő alatt vívott sikerhez Kara Musztafa hibája is kellett. "
Ez alatt mire gondolsz? Valami konkrét hadvezetési stratégiai vagy taktikai hibára vagy arra, hogy a 17. sz. végi katonai erőviszonyok és haditechnikai fejlettség tükrében a Bécs elleni török hadjárat eleve egy kudarcra ítélt vállalkozás volt?
Igen. Sobieski teljesítette szövetségesi kötelezettségét, sőt kicsit túl is, mivel Párkányig részt vett az üldözésben is.
A bécsi erdő alatt vívott sikerhez Kara Musztafa hibája is kellett. Egyébként szerintem se vették volna be Bécset a törökök a lengyelek nélkül se, de, hogy jóval tovább tart az ostrom és a felmentés sokkal nehezebb, az borítékolható. Akárcsak az is, hogy a török nem fejvesztve vonul el, hanem tábort bontva, mint ahogy Eger alól elvonult. A birodalmi csapatok erejéből nem futotta volna üldözésre.
Hát igen, a lengyelek nagy szerepet játszottak a győzelemben, vsz nélkülük is győztek volna a császári csapatok Bécsnél de sokkal több lett volna a halottak száma.
A török-tatár-kozák sereget a három napos hotyini csatában teljesen szétverte Sibieski János, lengyel nagyhetman által vezetett keresztény szövetséges sereg. A csatát a szárnyas huszárok rohama döntötte el.
A török kiűzésének egyik kulcspontja a nagyharsányi, avagy a második mohácsi csata, ahol a Lotaringiai Károly által vezetett Habsburg - birodalmi sereg döntő vereséget mért a Szulejmán nagyvezír vezette törökre. Ezt követően Károly Erdélybe vonult, amelyet harc nélkül megszállt...
Az 1821-ben kitört görög felkelés egyik legvéresebb atrocitása a kioszi görögök lemészárlására volt. A szigeten partra tett expedíciós haderőt a flotta biztosította.
A legnagyobb muszlim ünnep a ramadán, a böjt végén hagyományosan nagy vacsorát tartanak a hívők. A görög felkelők is tudták ezt és 1822 június 18-án éjjel a Kiosznál állomásozó török flotta 84 ágyús vezérhajóját meglepték és felgyújtották. A tűzvészben elhunyt Ali, kapudán pasa is, a főadmirális. A törökök a sziget görög lakosságán álltak véres bosszút. Részletek a cikkben:
Egy apró pontosítás: Jászvásár nem Moldovában van, hanem Moldvában ( régebben mind a kettő Moldva volt, de előbbit az oroszok lekapcsolták, jelenleg pedig független állam).
Egy kiegészítés: a görög szabadságharc ellen a törökök előszeretettel alkalmaztak albán zsoldosokat is, akik többször, több helyen vérengzést hajtottak végre.
ez igaz, de akkor is kevesebb magyar foglalkozik vele, így a teljesítmény is kevesebb :)
pont erről beszéltem, sok szócikk van, de mert kevesebb idő van elkészítésükre, rövidebbek és hiányosak általában, persze vannak kivételek, én most az engem érdeklő történelmi témákról beszélek, lehet hogy mondjuk a fizika szócikkek világelsők
gondolom ott is az van, hogy akinek fontos volt, elkészítette a szócikket, de utána már senki nem foglalkozott a frissítésével, csak azoknál a témáknál teszik, amik sok embert érdekelnek
A magyar tényleg elmarad általában az angoltól, általában annak rövidebb, töredékes változata, látszik hogy nálunk sokkal kevesebb ember foglalkozik a szócikkek készítésével, az angolszászoknál viszont az ideológiailag kényes szócikkekkel van gond, ott csak a balos változat maradhat.
