Szerinted akkor a vitéz-bajnok-győztes szavaknak nem is lehet rokon értelmük és semmilyen nyelvre lefordítva nem lehet hasonló szóalakjuk?
A geroj sem volt jó példa korábban, mint a hős kizárólagos szláv fordítása, lévén nem szláv eredetű, ezt ugye nem kell sokat magyarázni... Mindenképpen kell eredeti szláv megfelelő is egy ilyen alapszónak.
Ügyesen megtaláltad a főnévből képzett igéket, de ez semmit sem bizonyít. Ha pl. a főnév az alapszó, akkor az ige lesz abból képezve, ha az ige az alapszó, akkor meg a főnév. A világon nincs olyan szabály, hogy csak az ige lehet az alap és a főnév csak abból képzett.
Pl. rajz (fn) -rajzol (ige). Ez a képzés pontosan egyezik a vit'az (fn) - víťaziť (ige) példáddal.
A románban is van viteaz, viteazul, ugyanolyan délszláv átvétel mint a magyarban. A román nyelv szókincsének kb. a fele szláv eredetű, a nyelvújításuk előtt még magasabb volt ez az arány. A szavak jelentése pedig átvételkor változhat.
Megismétlem, hátha másodjára neked is lejön belőle valami:
vitéz [1208 tn., 1372 u.] Déli szláv jövevényszó, vö. bolgár régi nyelvi [vitez] ’katona, lovag’, horvát-szerb vitez ’lovag, hős’, szlovén vitez ’lovag’.
Egy szó jelentés-változásait a magyarral rokon nyelvekben megengeded, a szláv nyelvcsaládban viszont egy szónak csak egy jelentése lehet minden nyelvben szerinted.
A bemásolt cikkely a vív igéről és annak (korai) képzett változatairól szó, egyetlen példa sincs vít- vagy vit kezdetű szóra.
A vitéz szó származékainak első megjelenése: vitézség [1372 u.], vitézi [1416 u.], vitézkedik [1416 u.], vitézlő [1416 u.]. Elég kései egy ókori eredetű szóhoz képest.
Az összes többi példádnak semmi köze a vitéz szóhoz, sem alakilag, sem tartalmilag.
Nekem alapvetően semmi bajom a hun és más, az altáji vagy uráli nyelvcsaládba tartozó ősi vagy ma is élő nyelvekkel való összevetéssel. Az a gond, hogy ha egy idegen nyelveket jól (akár anyanyelvi szinten) beszélő ember nyilvánvaló hibát talál, akkor az egész igyekezet hiteltelenné válik.
Nagyon tetszik a "Hun nyelv hatása a világ nyelveire" topic is, végre valaki nem szembeállítani akarja a finnugor (uráli) eredetet a török (altáji) származással, hanem rájött hogy az egyikkel való hasonlóság vagy rokonság nem zárja ki a másikkal való közeli kapcsolatot. Jó példa volt számomra a neten egy, a finn nyelvet bemutató videó alatt, hogy hány török olvasó kommentelte azt, hogy a finn nyelvtan mennyire hasonlít a törökéhez és ugyanakkor mennyire eltér minden más nyelvétől, amit eddig tanítani akartak nekik.
Bár nem olvastam vissza túl sokáig egyik topicot sem, de a szavak mellett érdemes lenne a nyelvtant is összehasonlítani, szintén uráli és aljtáji nyelvekből vett példákkal, igen tanulságos lenne.
2. érv: és ha azt nézed a vojna és vitaz messzebb van egymástól mint a viadal és a vitéz.
3. ellenérv: azért sem lehet a győztes értelmű jelentés az alapértelem, mert a vita-vitya akkor most az győzelmet jelentene (szlávul vityazsztvo : győztes-ség , ami angolul win)
honnan veszed, ha szlávban terjedt el? a 'vív' az magyar szó, nem szláv. ezt nevezik úgy, h a tények teljes kiforgatása és nemlétezőre alapozott állítás.
Ezen szónak gyöke a katonát különösen illető ví azaz, harczol, s törzse vagy vit, melyből vita, vitáz-ík is származtak, vagy maga a vita szó. (Lugossy J.).
azaz már az ómagyar nyelvben jelen van a szó.
az a főnévi vitéz igei értelmű alakja. mit csinál a vitéz? vív, vitézkedik.
2. ellenérv (kontrafakt) : a vityaz szó győztest jelent. zvityazi az győz (nem hősködik).
Az sem tűnt fel a nagytudású összehasonlító nyelvész professzorunknak, hogy egy olyan intuitív nyelvben, mint a magyar, egy ősi hun szó származékai csak több, mint 1000-1200 évvel később, a középkor derekán merülnek fel először. Azelőtt a magyar nyelv ezerakárhányszáz évig nem is próbált egy ősi alap főnévből melléknevet vagy más szószármazékot képezni...
Én nem is engednék a magyar nyelvhez szakmai szinten nyúlni senkit, akinek a 3 nagy európai nyelvcsalád (latin, germán, szláv) közül legalább 2 nyelvcsalád nyelveiből nincs legalább középfokú nyelvvizsgája. Alapvető analógiák és hasonlóságok derülnének ki, amik egy nyelvet önmagában vizsgálva sohasem merülnek fel és ezáltal félreviszi az egész nyelvészetet, ebből fakadóan a nyelvoktatást is.
Kár, hogy a nyelvet önmagával hasonlítja össze és nem veszi észre nyilvánvaló hasonlóságokat a szomszédos hatalmas nyelvcsaláddal. Nem furcsa, hogy egy "hun"szó csak a szlávban terjedt el, de ott az Északi Tengertől a déli Balkánig mindenhol, viszont semmilyen más olyan nyelven a több száz közül, amivel a történelme során tartósan érintkezett?
vitéz [1208 tn., 1372 u.] Déli szláv jövevényszó, vö. bolgár régi nyelvi [vitez] ’katona, lovag’, horvát-szerb vitez ’lovag, hős’, szlovén vitez ’lovag’. Megfelelők más szláv nyelvekben is élnek, vö. szlovák vitaz ’hős, bajnok’, orosz [vityazj] ’hős, harcos’. A szláv szavak valószínűleg germán eredetűek és a vikingek nevével lehetnek kapcsolatban, vö. ónorvég víkingr ’viking’. A vitéz régen a művelt irodalmi nyelv szava volt, ma már régies, illetőleg népies árnyalatú. Melléknévi értelme jelzős használat alapján keletkezett. Származékaira vö. vitézség [1372 u.], vitézi [1416 u.], vitézkedik [1416 u.], vitézlő [1416 u.].
A vitéz szó nem a szláv vityaz-ból ered? Ne találjunk már ki ősi hun szavakat középkorban átvett szláv szavakból.
Ugyanez a történet, amikor egy etruszk szóban felfedezték a magyar király szót. Senkit nem zavart, hogy Nagy Károly középkori frank király szláv átirata (král') a szavunk eredete. Biztos volt az etruszkoknak időgépük...
"The following Sumerian-Hunnic-Hungarian etymologies are based on my two basic works, the “EDH” (Etymological Dictionary of Hungarian, 5 vols., The Hague 2007) and the “HMD” (Hungarian-Mesopoamian Dictionary, The Hague 2007)"
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést ad.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről:
"Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket."
De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.
Van-e kapcsolat a hun és a magyar nyelv között? Döntse mindenki maga el. A kapcsolat mellett állnak többek között: Vahan Anhaghth Astvatzaturian/
Szongott Dénesprofesszor, a nyelvtudományok legendás művelője, az ókor-tudományok világklasszisa. Doktori diplomát szerez örmény nyelv- és történelemből. Libanonban , a Tyrosi Örmény Egyetemen örmény nyelvet és indogermán összehasonlító nyelvészetet tanít. Mintegy 80 kiváló, többnyire örmény származású történész-régész-nyelvész kutatásait irányítja. 1973-1976 között libanoni kulturális attasé az Iráni Császárságban.
Elképesztő nyelvtudása még ugyancsak polyglott munkatársait is elkápráztatta. Magyar és örmény anyanyelvén kívül az alábbi nyelveket beszélte magas fokon: Olasz, veneto-i, francia, spanyol, portugál, katalán, gallego, león-i, román, német, angol, holland, flamand, svéd, dán, izlandi, ír, kimru (welsh), finn, észt, lív, orosz, lengyel, ukrán, cseh, szlovák, szerb, bolgár, albán, új-görög, perzsa, kurd, hindi, grúz, csecsen, török (számos közép-ázsiai rokonnyelveivel), új-héber, arab, kopt.
A kihalt nyelvek közül a pun nyelvnek elsőszámú tudora volt, de nagyon jól ismerte az ó-görög, latin, ó-örmény, ó-perzsa, ó-arab, szír, ó-héber, ó-egyiptomi, szanszkrit nyelveket is. A hun-szkíta nyelvemlékek felderítésében és összegyűjtésében oroszlánrészt vállalt. Foglakozott az etruszk nyelv problematikájával is. ---------------- Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika megújítója. Latinul, németül, angolul, franciául, olaszul, oroszul írt és beszélt. (Később a keleti nyelvekben is otthonosan mozgott.) 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének külső munkatársa volt. 1969- ben hivatalosan is csatlakozott az ELTE Belső-Ázsiai Tanszéke mellett működő altajisztikai kutatócsoporthoz. 1990-ben megválasztották az Örmény Tudományos Akadémia külső tagjának, de az American Oriental Society és a Türk Dil Kurumu is tagjai között tudhatta. A budapesti Országházban is abban az évben, 1996-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Schütz Ödön tudományos tevékenysége szerte- ágazó volt, érdeklődési területe a nyelvészettől a történettudományon keresztül a keletkutatásig ívelt. Minden tettével mindig a tudomány ügyét, előrehaladását kívánta szolgálni. ----------------Lukács Béla elméleti fizikus, polihisztor. Kutatási területe elsősorban a relativitáselmélet és a kozmológia, A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, majd az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet tudományos tanácsadója. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe elsősorban arelativitáselmélet és a kozmológia, de magát inkább relativistának tartja. A Mindentudás Egyeteme mintájára létrehozott Mindent Tudás Főiskolája keretében számos előadást tartott, sokféle témakörben. Az MTA Geonómiai Tudományos Bizottságának tagja, az anyagfejlődési albizottság elnöke. Évekkel a 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés előtt, Paál Györggyel és Horváth Istvánnal közösen publikálta a nem nullakozmológiai konstanssal kapcsolatos eredményeit.
A földtudomány kandidátusa. 35 éve tanít az ELTE TTK-n. Vendégoktatóként eddig a szegedi, a pécsi, a debreceni és a soproni egyetemen és Japánban, a yamaguchi egyetemen tanított.
Fokozatok: Szakdolgozat: csillagászat, planetológia, ELTE TTK, 1975. Egyetemi doktori fokozat: matematika, techn. Rendszerek, ELTE TTK, 1987. Kandidátusi (Ph. Doktori) fokozat: planetológia, MTA, Geonómia Biz., 1994.
Tudományos tagságok MTA Geonómiai Tudományos Bizottság, (1986-) MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottság, (2005-) Vezető funkciók: Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport (1993-) MTA Geonómiai Bizottság, titkár (1996-2002), MTA Geonómiai Bizottság, Planetológiai Albizottság, elnök, (2002-), Társasági tagságok: Magyar Asztronautikai Társaság, (1975-), elnökségi tag (1994-), alelnök (2002-) Szakmai elismerések: TV Egyetem emlékplakett, (1977) Nagy Ernő emlékérem, Magyar Asztronautikai Társaság, (1978) Juhász Nagy Pál emlékérem, Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, (1998) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001) Magyar Örökség Díj (A nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel) (2010) Szerkesztői tevékenység: Symmetry: Culture and Science, 2001-2005.
The source of the Hun (askatan language b) scripts are from several ancient manuscripts (like the codex of Isfahan, original in Iran) collected by the armenian language institute, and they are mostly from armenian monasteries. Dr. Csaba Detre, a hungarian linguist (he speaks fluent armenian) compared them with other sources found in several countries, and were known as unknown scythian texts, for exemple the codex of Crete, from Greece, and several others from Syria, Iraq, etc. Its commonly known among linguists that armenian language sources of other languages used to be the most phonetically equal to the original version. So what he tried is to read the armenian words of scythian texts in Hungarian. He found several hundreds of words he understood. The more interesting is that he found the grammar is closely related to ancient Hungarian as well. With the help of these common words and letters, he could find out an other few hundred word too wich were unable to understand in Hungarian. He published his 20 years work in 2004 in a linguistic newspaper in Hungary. benzin Tudun Feb 24, 2011 Anhaght Astvatzaturian is an armenian priest scholar, born in Hungary, he spoked both language and he had better source for the manuscripts in the monasteries. According to him, there are at least 6 different scythian language in old armenian manuscripts. He found close relation between what he called Askatan a, b, and c language and hungarian. He died in 2009.
Askatan b language has very high number of common words with the codex of Crete, wich tell us about the language of the Scythes who invaded europe (The Huns) the Codex of Crete is created around 700 AD.
As I know, around 90% of the manuscripts in Armenia is not yet scientifically searched, so it may be an interesting topic for the future.
So the possibilities are the following : 1. Someone has the time to create thousands of words and phrases in Hunnic, even creates a complete grammar system. 2. its true.
---Dr. Detre Csaba: Geológus (1965), filozófus (1974), örmény nyelv és történelem (1988). Az előbbiekből egyetemi doktorátus: 1971, 1977, 1988.
Fő kutatási területei: Evolúcióelmélet, extraterresztrikus geológia, kozmológia-kozmogónia, örmény nyelv és történelem, ősnyelvek kutatása. http://www.filozofiaivitakor.hu/tag_dcs.html
Dr. Detre Csaba:
HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény(I) ill. görög (K) szöveg alapján
---Cikkek kigyűjtött hozzászólásaihttp://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=plugin&file=topicsforum ---Létezik egy akadémikus aki a Leningrádi egyetemen volt professzor: Mihail Artamonov. Tiszta véletlen, hogy ez az a professzor a Szkítákkal foglalkozott. Érdekes módon a kiemelkedő tanitványai között szereplő jelentősebb tudósok mindegyike a Szkíta,Ékírás, Sztyeppei népek, és hasonló témakörökkel foglalkoznak. Egyikük eltűnt, másik kettő eldugva él egy múzeumban a negyedik, Putyin mellet űzi a régészkedést. http://en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_Artamonov
Mikhail Artamonov, historian and archaeologist, founder of modern Khazar studies, excavated a great number of Scythian and Khazar kurgans and settlements, including the fortress of Sarkel
@szerda - szláv eredetű (lengyel: środa; środek=közép; a hét közepe)
csütörtök - szláv eredetű (lengyel: czwartek; czwarty/a/e=negyedik; a negyedik nap)
péntek - szláv eredetű (lengyel: piątek; piąty/a/e=ötödik; a hét ötödik napja)
a szerda lehet az is, de lehet más is, lásd vannak szerda-hely, szered, (+szerencs) nevű települések (azaz a szó magyar (is))
a péntek lehet az is, és a pün (aza bűn) püntatum (aza büntetés, lat. poena, puntia, penitio, punishment)
@szombat - nem tudom, gyanúsan szláv, de gondolom egy tőről fakad az olasz sabato és a lengyel sobota is, talán a sabbathból, de nem biztos
az eredeti szó szabbatum ami szabadnap. a vulgatak szövegében még ott van a szabbatti szó, ami a szabad-ot jelenti (kikövetkeztethető a mondatból, a többi latin szava értelméből).
a magyarban a hét napjainak nevei részben szláv hatással kerültek a magyar nyelvbe...
hétfő - nem kell hozzá magyarázat
kedd - nem tudom mi az etimológiája
szerda - szláv eredetű (lengyel: środa; środek=közép; a hét közepe)
csütörtök - szláv eredetű (lengyel: czwartek; czwarty/a/e=negyedik; a negyedik nap)
péntek - szláv eredetű (lengyel: piątek; piąty/a/e=ötödik; a hét ötödik napja)
szombat - nem tudom, gyanúsan szláv, de gondolom egy tőről fakad az olasz sabato és a lengyel sobota is, talán a sabbathból, de nem biztos
vasárnap - szerintem ez is egyértelmű
az angolban pedig latin, angolszász és óskandináv eredetűek...
Sunday - latin, a Nap napja (Sun's day); (latin: dies Soli)
Monday - "the moon's day" = a Hold napja (angolszász: monandaeg), az etimológiája a latinra vezethető vissza, a latin nyelvekben is ugyanez az eredete: luna (hold), francia: lundi; olasz: lunedí; spanyol: lunes
