http://www.nol.hu/voks/cikk/397169/ "Egyelőre túl friss az egész, hideg zuhanyként ért a dolog, (...) úgy érzem, mint aki megtudta, hogy nem az övé a gyerek" - válaszolta a politikus hétfőn, az MTI érdeklődésére. Hegedűs Tamás szavai szerit "politikai gyilkosság áldozata" lett.
Putyin két rendeletet írt alá, az egyiket Litvinyenko meggyilkolásáról, a másikat az ehhez használt, "rendkívül drága" polónium-210-es sugárzó izotóp beszerzéséhez szükséges 9 millió dollár kiutalásáról.
Nehezen kepzelem el hogy Putyin 9 millio dollart hajlando kolteni valakinek a megoleseert, es hogy kompromitalo nyomokat hagyna raadasul.O egy szakember.
Értesülések szerint az Európai Emberi Jogi Bíróság elé viszi férje megölésének ügyét Alekszandr Litvinyenko özvegye, így próbálva elérni, hogy Moszkva beismerje felelősségét az egykori orosz titkosügynök haláláért.
Az Anna Politkovszkaja orosz újságíró meggyilkolásában való bűnrészességgel gyanúsított Pavel Rjaguzov előtt szerdán ismertették az ellene felhozott vádat: eszerint ő adta át az ügyben ugyancsak őrizetbe vett csecsen Samil Burajevnek az újságírónő lakcímét.
Rjaguzovot, aki a KGB utódszervezetének, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az alezredese volt, egyszer már őrizetbe vették. Erről, valamint arról, hogy a gyilkosság kapcsán tíz gyanúsított már rács mögött van, Jurij Csajka legfőbb ügyész számolt be előbb Vlagyimir Putyin elnöknek, majd az ő felszólítására a nyilvánosságnak, de három nappal később három személyt szabadlábra helyeztek. hirextra
Egy ötvenkilenc éves rokkantnyugdíjas halála valóságos vihart keltett Bulgáriában a minap. A magányos férfi egyedül lakott, több napja halott volt már, amikor megtalálták. Neve azonban meglehetősen ismert hazájában: Szergej Antonov volt ugyanis a lengyel pápa elleni 1981-es merényletben a "bolgár nyom".
A brit titkosszolgálatok akadályozták meg - szerdai londoni sajtóértesülés szerint az utolsó pillanatban - a Londonban élő orosz pénzember, a jelenlegi moszkvai vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij meggyilkolását.
A legnagyobb brit tömeglap, a The Sun "exkluzívként" közölt cikkében azt írta: Berezovszkijt egy orosz merénylő akarta "tarkón lőni" az egyik londoni Hilton szállóban az "elmúlt két hét során". A brit belső és külső elhárítás, az MI5 és az MI6 azonban tudomást szerzett a készülő akcióról, és a rendőrség elfogta a merénylőjelöltet, mielőtt az akcióba léphetett volna.
Berezovszkij, akit hazájában nagy értékre elkövetett csalás címén köröznek, 2000-ben szökött Londonba, ahol politikai menedékjog oltalma alatt él, jóllehet Moszkva többször kérte kiadatását.
A milliárdos szerdán a BBC-nek megerősítette, hogy a Scotland Yard figyelmeztette: az életére akarnak törni, és a legjobb lenne, ha elhagyná az országot. Egy hétre távozott is, és csak akkor tért vissza, amikor a rendőrség ezt biztonságosnak ítélte.
A szerdai The Sunban közölt történet szerint ugyanakkor az orosz merénylő a londoni Park Lane sugárúton lévő Hiltonba akarta csalni Berezovszkijt. Az MI5, az MI6 és a Scotland Yard terrorelhárító ügyosztálya folyamatosan figyelte mind Berezovszkij, mint a merénylő mozgását. Kibéreltek egy szobát a Hiltonban, közvetlenül a gyilkosságra készülő orosz és a pénzember találkozójának helyszínéül szolgáló szoba mellett, és közbeléptek, mielőtt "a merénylő lőhetett volna".
A cikkből nem derül ki, hogy Berezovszkij ténylegesen megjelent-e a Hiltonban. A lapnak nyilatkozó forrás szerint az orosz merénylő társaságában, "a kisebb feltűnés érdekében" egy gyerek is volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes rendelete alapján ölte meg Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) Londonba dezertált ügynökét egy volt KGB-ügynökökből álló csoport, amely már fél évvel a gyilkosság előtt kitelepült Londonba - írta cikkében Oleg Gorgyijevszkij, a legmagasabb rangú egykori KGB-tiszt, aki valaha is Nagy-Britanniába szökött.
Gorgyijevszkij, a szovjet titkosszolgálat volt ezredese és egykori londoni rezidense a The Independent - a legnagyobb brit liberális napilap - keddi számában azt írta: számára egyértelmű, hogy államilag végrehajtott merénylet történt, amelyet Putyin személyesen rendelt el, mivel "Oroszországban így mennek a dolgok".
Gorgyijevszkij - információja forrásának megnevezése nélkül - hozzátette: Putyin két rendeletet írt alá, az egyiket Litvinyenko meggyilkolásáról, a másikat az ehhez használt, "rendkívül drága" polónium-210-es sugárzó izotóp beszerzéséhez szükséges 9 millió dollár kiutalásáról.
Bizonyíték hiányában felmentette a bíróság szerdán a Roberto Calvi római üzletember 1982-es meggyilkolásával vádolt öt embert.
A Vatikánhoz fűződő szoros üzleti kapcsolatai miatt a sajtóban "Isten bankáraként" emlegetett Calvit 1982. június 19-én a londoni Blackfriars híd állványzatára felakasztva találták, zsebeiben nehéz kövekkel és 15 ezer dollárral. A rendőrség először öngyilkosságnak minősítette az ügyet.
A család nyomására azonban folytatódott a vizsgálat, s ennek eredményeként emeltek vádat a maffia bankáraként emlegetett Giuseppe "Pippo" Calo, Ernesto Diotallevi üzletember, valamint Calvi sofőre, testőre Silvano Vittor és az áldozat volt barátnője, az ausztrál Manuela Kleinszig ellen. Az ügyészség négyük számára életfogytiglani börtönbüntetést kért, Manuela Kleinszig esetében viszont felmentést javasolt.
A vádirat szerint Calvi a Banco Ambrosiano vezérigazgatójaként pénzt mosott tisztára a maffia számára, a gyilkosságot pedig Calo rendelte meg. Az ügyészség feltételezése szerint a maffiafőnökök úgy gondolták, Calvi meglopja őket és miután a Banco Ambrosiano nem sokkal korábban csődöt jelentett, attól tartottak, szorongatott helyzetében nyilvánosságra hozza ügyleteiket.
Szó sem lehet Andrej Lugovoj kiadásáról - reagált az orosz főügyészség arra a hírre, hogy Nagy-Britanniában vádat emeltek az egykori FSZB-ügynök ellen a Londonba menekült orosz titkosügynök, Alekszandr Litvinyenko megyilkolása miatt. Maga az érintett egyelőre hallgat.
Egy hamburgi napilap értesülése szerint váratlan fordulat történt a Litvinyenko-ügyben, ugyanis a koronatanúnak tekintett ugyancsak egykori titkosügynök, Dmitrij Kovtun hajlandó Moszkvából Németországba utazni és részletes vallomást tenni. Ellenszolgáltatásként azt kérte, hogy semmi esetre se szolgáltassák ki Nagy-Britanniának és biztosítsák számára a háborítatlan kiutazást is.
Alexandr Litvinyenko az orosz állambiztonsági szolgálat alezredese volt, de miután szembe kerül a céggel, az ezredfordulót követően Nagy-Britanniában kért menedéket.
November végén háromheti haláltusa után egy londoni egyetemi klinikán hunyt el, ahol megállapították, hogy a szervezetébe került nagy mennyiségű plutónium 210 radioaktív izotóp végzett vele.
Alekszandr Litvinyenko a mérgezés feltételezett napján, november 1-én egy londoni szállodában együtt teázott két másik orosz ügynökkel, Dmitrij Kovtunnal és Andrej Kugovojjal, akiket a brit rendőrség azóta is gyanúsítottként tart számon.
A brit detektívek Hamburgban is nyomoztak, ahol Dmitrij Kovtun volt felesége él, ugyanis Kovtun az asszonynál tett látogatás után érkezett Londonba és találkozott Litvinyenkóval.
A nyomozók Kovtun hamburgi szálláshelyein, de az őt szállító repülőgépen is észleltek sugárzást. Dmitrij Kovtunt az eset után heteken át egy moszkvai kórházban kezelték.
Egy hamburgi lap közlése szerint Kovtun elvált felesége útján tájékoztatta a német hatóságokat, hogy kész Hamburgba utazni és kimerítő vallomást tenni, ha szavatolják a szabad eltávozást és semmi esetre sem szolgáltatják ki Nagy-Britanniának.
The FBI and US police are investigating the shooting of a Russian intelligence analyst, days after he said Moscow was involved in a former KGB agent's death.
Paul Joyal, 53, was shot several times as he returned to his home in the suburbs of Washington DC on Thursday.
Reports say Mr Joyal, an American, had items stolen in an attack that appeared to be a random robbery.
Az orosz különleges erők Alexander Litvinyenko megmérgezett orosz ügynök képével ellátott célkörökre lőnek a kiképzőközpontban - a pikáns felvételek a brit nyomozók érdeklődését is felkeltették.
A nyilvánosság számára készített filmen a belügyminisztérium Vityaz brigádjának katonái láthatók egy Moszkva melletti kiképzőtéren, ahol azt igyekeznek bizonyítani, hogy megfelelnek az orosz hadsereg legjobbjának tartott különleges alakulat, a Specnaz követelményeinek.
A katonák pisztollyal lőnek a célkörökre, amelyeket Alexander Litvinyenko képe díszít, és amelyet rövidesen kilyuggatnak a 9 milliméteres lövedékek.
A gyakorlat után, november 7-én az orosz Szövetségi Tanács elnöke, Szergej Mironov kilenc katonát nevezett ki a Specnaz tagjává - hat nappal azután, hogy Alexander Litvinyenkót megmérgezték Londonban.
A Litvinyenko-család szóvivője, Alexander Goldfarb szerint ez is mutatja, hogy Alexander Litvinyenko az orosz biztonsági szolgálatok első számú közellensége volt.
Véletlen egybeesés?
A kiképzőközpontot működtető, a különleges erőknél korábban magas rangot elérő Szergej Lysiuk ugyanakkor visszautasította, hogy szándékos lett volna a dolog, szerinte a lőlapokat egy korábbi kiárusításon vette. A férfi elmondta azt is: a kormánynak nincs köze a dologhoz, szívességből látta vendégül korábbi bajtársait.
A Kreml szóvivője is azt hangsúlyozta, hogy az államnak nincs köze a felvételhez, és a belügyminisztériumot hibáztatta, amiért nem védette le a Vityaz nevet még a kiképzőközpont megnyitása előtt.
Az eset után névtelenül nyilatkozó források közölték: a Scotlan Yardot is magyarázatot vár Moszkvától, hogy került Litvinyenko a célkeresztbe.
Holtpont
A gyilkossági ügy egyébként holtpontra jutott, miután az orosz hatóságok nem engedik meg a brit nyomozóknak, hogy kihallgassák a mérgezéssel gyanúsított Dmitij Kovtunt és Andrej Lugovojt.
Az orosz hatóságok ugyanakkor egy száz névből álló listát állítottak össze azokról a Nagy-Britanniában élő személyekről, akiket ki akarnak hallgatni az üggyel kapcsolatban.
A brit hatóságokat irritálja a lista nagysága, szerintük az oroszok nem Litvinyenko gyilkosait, hanem a Jukosz olajcég kapcsolatait akarják megtalálni.
Azért egy deci teavíz felmelegítéséhez legalább 4-5 watt teljesítményű polónium kell, ennyivel meg nem biztos, hogy ilyen sokáig eléldegélt volna a Litvinyenkó.
A repülőtéri kamerák rögzítették Vlagyiszlavot - A langyos teavizet a polónium melegítette fel
Azonosította a brit rendőrség a november 23-án, háromhetes pokoli szenvedés után elhunyt Alekszandr Litvinyenko gyilkosát - értesült a The Times. A 2000-ben Londonba dezertált volt KGB-alezredest óriási mennyiségű polónium-210 sugárzó izotóppal tették el láb alól.
A Scotland Yard által feltételezett merénylő látható a Heathrow repülőtéren elhelyezett biztonsági kamerák felvételein. Megjelenése egybevág a volt titkosszolgálati tiszt által röviddel halála előtt adott személyleírással. A "határozott közép-ázsiai vonásokat" viselő magas, erőteljes testi felépítésű, rövid, fekete hajú, harmincas évei elején járó, Vlagyiszlav névre hallgató férfi Dimitrij Kovtunnal együtt érkezett november elsején Hamburgból Londonba. Az ugyancsak sugárfertőzött Kovtun ellen eljárás van folyamatban radioaktív anyag csempészése miatt.
A londoni nyomozók munkáját segítő egykori brit- orosz kettős ügynök, Oleg Gorgyevszkij tájékoztatása szerint Vlagyiszlav hamisított szlovák vagy litván útlevéllel érkezett a szigetországba. Litvinyenko, Kovtun, valamint egy harmadik, egykori belbiztonsági tiszt - az ugyancsak vizsgálat alatt álló és szintén megfertőzött Alekszej Lugovoj - a Millennium Hotel negyedik emeleti szobájában tárgyalt a rejtélyes férfivel. "Szasa" Litvinyenko reményei szerint Vlagyiszlav hozzá tudta volna segíteni egy moszkvai őrző-védő cég "anyagilag vonzó" megbízásához.
A megbeszélés közben az állítólagos üzletember teával kínálta vendégeit, de a vízforralóból kiöntött langyos vizet a hozzácsempészett sugárzó izotóp melegítette fel. Hideg vízben meglátszott volna a polónium-210. A gyilkosság vélt színhelye, ahol a legmagasabb sugártartalmat mutatták ki az érintett londoni címek közül, továbbra is le van zárva.
2007.01.11 A Jukosz orosz olajtársaság társalapítóját, Jurij Golubevet halva találták londoni lakásában.
Az egykori Jukosz elnök-vezérigazgató, jelenleg bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij volt cégtársa halálának okát még nem állapították meg, azonban Hodorkovszkij holdingcége, a Menetep egykori részvényese, Konsztantyin Kagalovszkij szerint nem kell gondolni semmi gyanúsra.
Kétszer is megmérgezték merénylői Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági tisztet a sugárzó polónium 210-es izotóppal, hogy biztosan meghaljon – írta a The Sunday Telegraph rendőrségi forrásokat idézve. Más vasárnapi londoni sajtóértesülés szerint az orosz rendőrség Londonban nyomozna a tettesek után.
A The Sunday Telegraph, a legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap szerint a Scotland Yard nyomozói azt gyanítják, hogy Litvinyenko szervezetébe az eddig sejtett mérgezési időpont – november 1-je – előtt néhány nappal is jutott a radioaktív anyagból.
A rendőrség szerint a londoni Millennium hotel bárjában november 1-jén elkövetett mérgezéses merénylet már a második támadás volt - áll a cikkben.
Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese 2000-ben dezertált Londonba, miután szembekerült a szolgálattal, amelyet későbbi könyvében a második csecsenföldi háború kirobbanásához vezető, csecsen terroristáknak tulajdonított moszkvai lakóház-robbantások kitervelőjének nevezett.
Litvinyenko tavaly november 23-án, hosszas haláltusa után hunyt el egy londoni kórházban, miután szervezetébe máig tisztázatlan forrásból súlyosan mérgező polónium 210-es izotóp került. Korábbi londoni sajtóértesülések szerint a volt FSZB-tisztet 10 millió dollár értékű, a halálos adagot több mint tízszeresen meghaladó polónium-mennyiséggel ölték meg.
A The Sunday Telegraph értesülése szerint a halottkémi vizsgálat két sugárzási kiugrást mutatott ki Litvinyenko szervezetében, ami arra utal, hogy két külön adagot kapott a polóniumból. A nyomozásban részes egyik detektív azt mondta a lapnak: a gyilkosok valószínűleg teljesen biztosak akartak lenni abban, hogy áldozatuk soha nem épül fel.
Őrizetbe vették az olasz hatóságok Mario Scaramellát, a radioaktív polóniummal megmérgezett volt orosz titkosügynök, Alekszandr Litvinyenko "olasz kapcsolatát", aki az utolsók között találkozott megmérgezése előtt a november 23-án elhunyt egykori KGB-ügynökkel.
Az önmagát biztonsági szakértőnek és nemzetközi szaktanácsadónak mondó rejtélyes figurát Nápolyban tartóztatták le vasárnap, Londonból való hazaérkezésekor. A férfit a belbiztonsági és antiterrorista ügyekre szakosodott olasz rendőrség, a Digos emberei fogták el.
Scaramellát mindazonáltal nem az orosz titkosügynök rejtélyes halála ügyében tartóztatták le, hanem az ellene még a Litvinyenko-ügy előtt fegyvercsempészet és államtitkok kiszivárogtatása, valamint illegális hulladékelhelyezés címén indított vizsgálat részeként. fn.hu
