Keresés

Részletes keresés

zsánpól bemondó Creative Commons License 2007.02.16 0 0 82

Az is ugyanezen kategória, hogy miközben iskolákat zárnak be és vonnak össze, pedagógusok zsebéből húzzák ki a pénzt, 1,3 MFt-os táblákat akarnak venni az iskoláknak.

 

Csak a lényeg marad ki ebből:

amíg ilyen a jobboldal, addig sajnos marad ez a rablóbanda.

Előzmény: A falu Bikája (80)
A falu Bikája Creative Commons License 2007.02.14 0 0 80
Előzmény: zuglo_14 (72)
zsánpól bemondó Creative Commons License 2007.02.14 0 0 79

ja és te vagy a jobboldal, meg a lányod...

 

 

Előzmény: lenndélen (64)
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 78
Október 28.
Selmeczi Gabriella közölte, hogy az egészségügyi reform részeként 2001-re a jelenlegi helyett 3-4 egészségbiztosító látja majd el Magyarországon a finanszírozási feladatokat.
Október 29.
Hámori József miniszter bejelentette, hogy új pályázatot írnak ki a Nemzeti Színház felépítésére, amelynek lehetséges helyszíne az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási tér lesz.
November 2.
A helyi adókról szóló törvényjavaslat vitájában kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt kifogásolták, hogy a jelenlegi 20 százalékról 15-re csökkenne a központi bevételek helyben maradó része.
November 5.
A kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt a 4-es metró megépítésében.
November 18.
Demszky Gábor bejelentette, hogy Budapest a költségvetési tervezet szerint egyetlen fillért sem kap a címzett és céltámogatásokból, mert a kabinet így bünteti a Fidesz ellen szavazó fővárosiakat.
November 19.
Deutsch Tamás leszögezte, hogy nem ő szólította fel lemondásra az MLSZ főtitkárát. Kovács Attila ajánlotta fel immár harmadszor, hogy hajlandó távozni. A politikus szerint egyébként a sportvezető olyan idegállapotban van, hogy egy kispályás gyermekcsapat vezetését sem lehetne rábízni.
November 27.
Az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért a Tocsik-perben a csalás bűntettével vádolt Tocsik Mártára, Liszkai Péterre és az üzérkedés vétségével vádolt Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre.
December 1.
Az ellenzéki pártok kivonultak a parlamenti ülésteremből, miután a koalíciós pártok leszavazták az MSZP és SZDSZ által javasolt vizsgáló bizottságok vezetőit, Burány Sándort és Eörsi Mátyást.
Orbán Viktor szerint a Parlament az ellenzék nélkül is működik…
December 29.
Áder János bejelentette: javasolni fogja a Házbizottságnak, hogy februártól csak háromhetente tartson plenáris ülést a Parlament, mert ettől javulni fog a törvény-előkészítés színvonala.
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 77
Szeptember 25.
Pintér Sándor belügyminiszter határozottan cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint korábban kapcsolatban állt volna olyan bűnözőkkel, akik részesei voltak a robbantásos merényleteknek. Pintér a híreszteléseket az alvilág bosszújának tartja.
Torgyán József szerint teljesíthetetlen kéréssel álltak elő a gabonatermelők, de kész tárgyalni velük.
Szeptember 26.
Orbán Viktor bizalmáról biztosította Pintér Sándor belügyminisztert, és egyben bejelentette, hogy a következő 2-3 hónapban ismert szervezett bűnözői csoportok felszámolására lehet számítani.
Szeptember 28.
Orbán Viktor bejelentette, hogy nem jelenik meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt, hanem a később megalakuló vizsgálóbizottságnak akarja megmutatni az úgynevezett megfigyelési ügy dokumentumait.
Részletek >>
Szeptember 29.
Szalay Gábor felvetette, hogy a belügyminiszter szavahihetőségének helyreállítása érdekében tisztázni kellene, vajon ki vizsgálta meg valójában a Pintér Sándort ért vádakat. Kövér László válaszába közölte, hogy ezeknek az alaptalan vádaskodásoknak a kottáját az alvilág írja és mocskos mancsuk nyoma még mindig ott van a kottán”.
Október 1.
Erődemonstrációnak tartja a Kurír megszüntetését Pető Iván szabaddemokrata ügyvivő.
Október 4.
Az MSZP budapesti küldöttgyűlése nagy többséggel visszahívta főpolgármester-jelöltjét, Katona Bélát.
Október 6.
Demszky Gábor levélben kérte Orbán Viktortól, a kormány foglaljon állást a Nemzeti Színház ügyében, mert a kivitelezési munkálatok leállítása miatti időveszteség megdrágítja az építkezést.
Október 14.
Az országgyűlés 260 igen, 11 nem szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a NATO repülő-. szállító- és harci gépei igénybe vegyék Magyarország légterét egy esetleges jugoszláviai katonai akció idején.
Október 18.
Önkormányzati választásokat tartottak az országban. Az összes leadott voks 25,4 %-át az MSZP, 19,9%-át a Fidesz nyerte. Budapest főpolgármestere Demszky Gábor lett.
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 76
Kovács Kálmán, a parlament gazdasági bizottságának szabad demokrata alelnöke szerint a nyugdíjasok 20 százalék helyett csak 14 százalékos emelésre számíthatnak, ha a kormány már jövőre bevezeti a járadékemelés úgynevezett svájci módszerét.
A BUX index 14 százalékos esés után 5467 ponton zárt.
Augusztus 31.
Kövér László a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem adott tájékoztatást a nemzetbiztonsági bizottságnak egyes politikusok állítólagos megfigyelésének ügyében.
Részletek >>
Szeptember 1.
Kuncze Gábor szerint a Fidesz állítólagos megfigyelése már nem Watergate-, hanem bumeráng-ügy amely visszahullott Orbán Viktor fejére.
Részletek >>
Szeptember 2.
Mellár Tamás, frissen kinevezett KSH elnök cáfolta, hogy a Napi Magyarországnak azt mondta volna: az utóbbi három évben manipulálták a GDP adatokat.
Szeptember 6.
Orbán Viktor a Magyar Televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy jövőre 2-3 százalékkal nő a nyugdíjak vásárlóértéke, s a kormány olyan költségvetési tervezetet terjeszt a Parlament elé, amely a család minden tagjának valamilyen könnyítést hoz.
Szeptember 7.
A nemzetbiztonsági bizottság úgy döntött, hogy meghallgatásra hívja Orbán Viktort és Kiss Ernőt a KBI főigazgatóját.
A Nyugdíjasok Országos Képviselete elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány jövőre csak 13-14 százalékkal akarja emelni a nyugdíjakat.
Szeptember 8.
Az FTC küldöttgyűlése egyhangúlag társadalmi elnökké választotta Torgyán Józsefet.
Szeptember 11.
Kuncze Gábor bejelentette, hogy összegyűltek az aláírások az APEH új vezetőinek tevékenységét vizsgáló bizottság felállításához.
A BUX index 11 százalékkal esett és 4278 ponton zárta a hetet, amire 1996 decembere óta nem volt példa.
Szabó János honvédelmi miniszter lett a Kispest labdarúgóklub társadalmi elnöke.
Szeptember 14.
Az országgyűlés számvevőszéki bizottsága tényfeltáró parlamenti albizottságot alakított annak tisztázására, terheli-e felelősség az államot azért, hogy a Postabank az elmúlt években mintegy 110 milliárdos veszteséget halmozott fel.
Előzmény: tejfölfancsi (75)
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 75
Augusztus 10.
Ellenzéki politikusok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák, miután a Népszabadságban megjelent információk szerint a Fideszhez közelálló személyiségek – köztük az ÁPV Rt. elnök-igazgatója és az APEH leendő elnöke – egy kibogozhatatlanul bonyolult és több ponton homályos gazdasági ügyben érintettek.
Augusztus 11.
A rendőrség megkezdte a Fideszhez közelálló vállalkozások gazdasági érdekeltségeiről közölt Népszabadság-cikk adatainak ellenőrzését.
A BÉT egyik legnagyobb értékzuhanását élte át: az index 7,8 százalékot esett és 7147 ponton zárt.
Jelentősen gyengült a forint; a külföldiek nagymennyiségű állampapírt adtak el.
Augusztus 14.
A pénzügyminiszter az APEH elnökévé Simicska Lajost nevezte ki.
Augusztus 15.
Simicska Lajos, az APEH elnöke megkezdte munkáját hivatalában.
Titkársága közölte, hogy az elnök egyelőre nem kíván reagálni a személyét és kinevezését ért bírálatokra.
Augusztus 25.
Orbán Viktor azt mondta a Fidesz választmányi ülésén, hogy az előző kormány idején titokban adatokat gyűjtöttek fideszes vezető politikusokról és hozzátartozóikról, ezért parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik.
Részletek >>
Augusztus 27.
Járai Zsigmond a kormányülés utáni tájékoztatón közölte, hogy a tőzsdén és a forintpiacon kialakult helyzetnek csak külső okai vannak.
Orbán Viktor tájékoztatta a kabinet tagjait a Fidesz vezetők megfigyeléséről, s megerősítette, hogy abban egy magáncég vett részt.
Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt kérte a kormányfőtől, hogy juttassa el a testületnek a Fidesz-vezetők titkos megfigyelését bizonyító dokumentumokat.
Részletek >>
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 74
1988. Július 23.
A kormány úgy döntött, hogy 8,1 százalékkal drágul az áram, és 2,3 százalékkal a távfűtés. A kabinet meneszteni akarja a Postabank menedzsmentjét. A tb-önkormányzatokkal kapcsolatos teendőket a jövőben Selmeczi Gabriella politikai államtitkár irányítja, egyben felmentették a posztjáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Cser Ágnest.
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 73
Ma már tisztában lehetünk azzal, hogy Orbán Viktor – akkori – miniszterelnök valótlant állított 1998. augusztus végén, amikor azt állította: az előző – értsd: a Horn- – kormány idején közpénzből titkos, törvénytelen adatgyűjtést rendeltek el Fidesz-vezetők és családtagjaik ellen. Ez volt a híres-hirhedt megfigyelési botrány, amiről ma már tudhatjuk, hogy a Simicska Lajos APEH-ténykedését, valamint a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevével fémjelzett elementáris botrányt volt hivatott negligálni.
(Megjegyzés: az Orbán-garnitúra kebelbarátjaként és üzleti ügyeik intézőjeként ismert Simicskát nevezték ki az APEH élére, ami nem lett volna baj, csakhogy gyanú merült fel ellene a „hosszú bájtok éjszakája"-ként ismertté vált, ám nem bizonyított vélt ténykedések miatt. A Fidesz-közeli cégek sorát vásárolta fel Kaya Ibrahim és Josip Tot, akik bár létező személyek, de maguk mit sem tudtak cégvásárlásaikról.)
Kéri László politológus egyik elemzésében így emlékezik a megfigyelési botrányról:
„Bájos blöff volt Deutsch (ma már Deutsch-Für – a szerk.) Tamástól, amikor a „megfigyelési botrány” kitörésekor az esti televíziós beszélgetések során avval próbálta az esemény drámai erejét érzékeltetni, hogy a dokumentumok között szembesült tulajdon édesanyja leánykori nevével. A tájékozatlan néző rögtön fölhorgadhatott azon, hogy „ezek a mocskok milyen mélységekig képesek az ember magánéletében turkálni”. A gondolkodó néző viszont azt értette meg, hogy a miniszterjelölt (sportminiszterjelölt volt – a szerk.) fiatalembernek az égvilágon semmiféle terhelő adat nem áll rendelkezésére a hisztéria jogosságát igazolandó.”
A botrány kirobbantása után nyolc hónappal, másodszori meghívásra maga Orbán miniszterelnök is leereszkedett a Parlament által létrehozott megfigyelési bizottsághoz és elment „meghallgattatni magát”. A bizottság ellenzéki tagjainak kérdéseire válaszolva Orbán Viktor leszögezte: az előző parlamenti ciklus idején különböző formában történtek titkos és törvénytelen megfigyelések és adatgyűjtések. Hozzáfűzte: ezzel kapcsolatosan a jelenlegi kormány a szükséges vizsgálatokat lefolytatta. A bizottsági ülésről távozó miniszterelnök közölte, a meghallgatásról nem árulhat el részleteket. Annyit azonban elmondott, hogy a kormány pontosan tudja, kik végezték annak idején a megfigyelést. Orbán sejttette, olyan magáncégek végezték ezt a tevékenységet, amelyek tagjai egyben a titkosszolgálat munkatársai is. Az ülésen csupán az SZDSZ nem értett egyet a zárttá nyilvánítással.
Miután Orbán Viktor miniszterelnököt zárt ülésen meghallgatta az Országgyűlés titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottsága, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak a tanácskozásról.
Újságírók kérdéseire válaszolva közölték: „Kosztolányi Dénes, a bizottság fideszes elnöke diktatórikusan vezeti a testület ülését.”
Keleti György (MSZP) jelezte: az Országgyűlés elnökéhez fordulnak, hogy vagy váltsák le Kosztolányi Dénest, vagy Áder János „vegye át vele a házszabályt”.
Keleti György elmondta: a zárt ülésen a miniszterelnök átadta a bizottság titkárának a dokumentumokat, de a tanácskozás alatt a képviselők azok tartalmát nem ismerhették meg. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor rendszeresen kitért a kérdésekre adandó érdemi válasz elől.
Keleti György úgy vélte, hogy az ügyet „továbbra is el akarják tussolni". A megfigyelésre vonatkozó bejelentés óta nyolc hónap telt el. Ez idő alatt nem jutottak el a vizsgálat végére, és most a bizottságra akarják áthárítani a felelősséget – mondta Keleti György. A politikus utalt arra is, hogy ő mint a bizottság alelnöke, a zárt ülés alatt „picit beletekintett” a dokumentumokba. A dokumentumok elég újkeletűek – szögezte le. Hozzátette: első látásra nem talált közöttük 1997-es keltezésűt.
Miközben az ellenzéki pártok képviselői az újságíróknak nyilatkoztak, Kosztolányi Dénes a tanácskozás üléstermében megkezdte a sajtótájékoztatóját. Itt Keleti György is szót kért volna, ám ekkor Kosztolányi Dénes megkérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy „szíveskedjenek sajtótájékoztatójáról távozni". Mindebből jól látszik, hogy az egész bizottság közröhejes működésre volt kényszerítve.
Orbán egyébként a botrányt kirobbantó bejelentésekor tett megjegyzésével, miszerint az adatgyűjtés költségeit a polgárok állták, utalt arra, hogy a megfigyelést állami szervek végezték. A bizottsági ülés után már így nyilatkozott: „felfogása szerint" közpénzek felhasználásával folyt az adatgyűjtés. Itt annak a lehetősége vetődött fel, hogy gyakorlattá vált: magánszemélyek vállalkozásaiban végeztek munkát olyanok, akik állami alkalmazásban voltak, és ebben állami eszközöket is felhasználtak", fogalmazott Orbán Viktor.
Az állítólagosan megfigyeltek között ott volt Áder János, az Országgyűlés elnöke, felesége és édesanyja, Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, édesanyja, édesapja és – akkori, aktuális – felesége, Kövér László titkosszolgálati miniszter, édesanyja, felesége és öccse, Orbán Viktor és családtagjai, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, valamint Szájer József parlamenti frakcióvezető. Legalábbis őket nevezte meg Orbán a bejelentéskor.
Egy pár nappal a botrány kirobbanása után néhány magyar országos napilaphoz egy ismeretlen férfi – aki a svéd nagykövetség munkatársának adta ki magát – eljuttatta a megfigyelési ügy állítólagos dokumentációját. Az irat címe az volt, hogy Az Orbán Viktor által augusztus 25-én bejelentett megfigyelés teljes anyaga. Az akkori beszámolók szerint az irat nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy ki készítette és kinek a megrendelésére a megfigyelést. Ugyanakkor kiderült a dokumentumból, hogy nemcsak fideszes politikusok voltak a célszemélyek – ahogy azt a miniszterelnök állította –, hanem szocialisták, szabad demokraták és politikai tisztséget nem viselő üzletemberek is. Maga a dokumentum nem volt más, mint cégbírósági bejegyzések másolatai, amelyekből kiderült, hogy melyik politikus és családja kivel van üzleti kapcsolatban. A dokumentumok szabadon beszerezhetők voltak – ma is azok –, az elemzés fél nap alatt elvégezhető, azaz nyilvánvalóvá vált, hogy semmilyen titkosszolgálati megfigyelés nem történt. A Fidesz legalábbis nem tudta bizonyítani, hogy történt. Orbán Viktor miniszterelnököt pedig hazugságon kapták, hiszen valótlant állított.
Az egész botrány érdekes mellék- vagy nem is annyira mellékszála volt a Juszt-ügy. A Kriminális című hetilap főszerkesztője lapjában közölte azt a meghallgatási jegyzőkönyvet, amelyet mintegy fél órával elkészülte után az úgynevezett megfigyelési botrány legfőbb bizonyítékaként a miniszterelnök nyújtott át a parlamenti vizsgálóbizottságnak. Ezért ellene államtitoksértés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indítottak. A nyilvánosságra hozott dokumentum semmilyen tekintetben nem igazolta a miniszterelnök 1998. augusztus 25-i bejelentését, miszerint az előző ciklusban törvénytelen adatgyűjtés folyt volna a Fidesz-MPP politikusaival szemben. (Ezt egyébként a parlamenti „megfigyelési” bizottság zárt ülésén a dokumentumok tanúsága szerint maga a miniszterelnök is elismerte.) Ettől azonban a nyilvánosságra hozó még megvalósítja az államtitoksértés törvényi tényállását, ha a minősítés szabályszerű volt.
Csakhogy közérdek fűződött annak kiderítéséhez, valóban folyt-e törvénytelen adatgyűjtés egy parlamenti párt vezetői ellen. Ha pedig ez így van, akkor közérdek minden erre vonatkozó információnak a lehető legrövidebb időn belüli nyilvánosságra hozatala. Ellenkező esetben alappal merülhet fel a Btk. 177/A. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt közérdekű adat eltitkolásának vétsége. További érdekessége az ügynek, hogy miközben a törvény teljes szigorával akartak lesújtani az újságíróra, nem lehetett hallani arról, hogy az iratok titkos kezeléséért felelős állami tisztségviselők ellen is megindult volna az eljárás. Nem vizsgálta például a rendőrség a „megfigyelési” bizottság elnökének büntetőjogi felelősségét, hiszen a házszabály szerint az országgyűlési bizottságok államtitkot tartalmazó iratainak titkos kezelése az elnökök kötelezettsége.
Ami pedig a Kriminális főszerkesztője cselekedetének megítélését illeti: formálisan államtitokká minősített adatok publikálása adott esetben szolgálhatja a polgárok alkotmányban biztosított információszabadságának érvényesülését is, főként, ha kiderül, hogy az iratok tartalmának nyilvánosságra kerülése – a bíróság megítélése szerint – nem veszélyezteti a titoktörvényben meghatározott államérdekeket. Ebben az esetben a nyilvánosságra hozatal nemhogy nem volt veszélyes a társadalomra, és nem volt büntethető, hanem egyenesen a társadalmi érdeket szolgálta. Az újságíró pedig azt tette, ami a dolga: hozzáférhetővé tette a mindenki számára alkotmányosan megismerhető közérdekű adatokat.
Mindezek alapján kérdés, vajon a miniszterelnök az 1998. augusztusi, a törvénytelen megfigyelésekre vonatkozó bejelentésével egyidejűleg miért nem tett büntető feljelentést jogosulatlan adatkezelés bűncselekménye miatt. Az ügy parlamenti bizottság keretében való kivizsgálása ugyanis nem helyettesítheti a büntetőjogi felelősségre vonást. Ha pedig a miniszterelnök elmulasztotta az eljárás kezdeményezését, miért nem tette azt meg helyette az ügyészség, amelynek ez hivatalból kötelezettsége? További kérdés: miért nem volt elegendő két és fél év a miniszterelnöknek, hogy nyilvánosságra hozza a megfigyeléssel kapcsolatos közérdekű dokumentumokat? Ha pedig ez nem történt meg, miért nem indult még büntető eljárás közérdekű adat eltitkolása miatt azokkal – köztük a miniszterelnökkel – szemben, akik a mai napig eltitkolják a közvélemény elől a megfigyelési ügy dokumentumait? Az ügyészséget ebben az esetben sem mentesíti kötelezettségének teljesítése alól, hogy időközben politikai vizsgálatok folytak – egyébként a közérdekű adatot eltitkolók párttársainak vezetésével.

zuglo_14 Creative Commons License 2007.02.13 0 0 72
:-)

"Mit akar a kormányoldal?
Részletek az 1998-as választások előtti fővárosi közgyelési jegyzőkönyvből. Téma a 4-es metró:
Manninger Jenő (akkor MDF-frakcióvezető, ma a Közlekedési Minisztérium fideszes politikai államtitkára):
,ÉÚgy néz ki, hogy ez a hitel viszonylag jó konstrukcióÉa főváros hosszú távon vállalhatja ezt a metróterhet. Kormányzati beruházásként kell megvalósítani a metrót. É máshol is ilyen nagyságrende beruházásban a kormány részt vesz."
Horvát László (MDF fővárosi frakció):Ébizonyos fokig aggodalommal szemléltük az utóbbi időben azt, mintha a kormány talán ki akarna hátrálni bizonyos politikai megfontolásokból ebből a megállapodásból. Én csak azt szeretném mondani, ne hagyjuk, hogy kihátráljon, és minden erővel vegyük rá a kormányt, hogy ezt a megállapodást igenis teljesítse."
Miután a kormányváltás után éppen a fideszes pénzügyminiszter, Járai Zsigmond, kihátrált a beruházásból, a fővárosi fideszesek új nyomvonalötletekkel álltak elő. 2000 nyarán azt javasolták, hogy a 2-es metrót kellene meghosszabbítani. 2000 őszén megszavazták a 4-essel összefüggő felszíni rendezést, de a föld alatti munkákat nem.
Idén nyáron a kormány tárgyalást kezdeményezett a főpolgármesterrel egy 2012-ben rendezendő olimpiáról, a labdarúgó Európa-bajnokság megrendezéséről és az ezekkel összefüggő beruházásokról, korszeresítésekről. A tömegközlekedés fejlesztéséről viszont konkrétan nem kívántak tárgyalni. "
:-)
Előzmény: A falu Bikája (70)
nemkicsit Creative Commons License 2007.02.13 0 0 71

Mommá télleg elég ezekből. Nem a kúrmány mijatt van ez a sok szar, hanem azorbánáder mijatt.

 

Csakhogy van egy kis bibi...

Már 5 éve nem ők vannak kormányon, nem tűnt fel?

Amikor meg kormányon voltak, elsők voltunk a térségben. Most meg utolsók. Mi következik ebből. Az hogy most naggyon jó, ugye?

 

Kedvesem, a hülyeség, ha fájna, te biztos ordítanál.

Előzmény: zsánpól bemondó (-)
A falu Bikája Creative Commons License 2007.02.13 0 0 70

Orbán Viktor kijelentette, hogy a metró a gazdag városok luxusa, és letiltotta az előző kormány által megkötött szerződés teljesítését

 

LOL

 

A négyes metró históriája


1997. március 5. Kormányhatározat a Dél-Buda-Rákospalota metró első szakaszának megépítéséről
1997. december 9. Az állami hozzájárulás első, 200 millió forintos összegét tartalmazó 1998-as költségvetési törvény elfogadása
1998. márc. 27. Kormányhatározat a metró megépítéséről és a költségek 60-40 százalékos megosztásáról az állam és az önkormányzat között
1998. április 7. Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter pénzügyminiszter aláírja a megállapodást a beruházásról
1998. november 10. Járai Zsigmond pénzügyminiszter levélben közli: az állam nem vállalja a finanszírozást
1999. április 6. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az önkormányzat által indított perben megállapítja, hogy az 1998. április 7-ei megállapodás felmondása érvénytelen
1999. június 22. A Fővárosi Bíróság jóváhagyja az elsőfokú ítéletet, ezzel az jogerőssé válik
2000. április 11. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indoklásából felülvizsgálati eljárásban töröl három olyan megállapítást, amely az állam fizetési kötelezettségére utal
2000. szeptember 29. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete, az önkormányzat indította perben a 96 milliárd forintos állami tartozás megítéléséért. Az önkormányzat 26,5 milliárdot nyert
2001. április 7. A Legfelsőbb Bíróság elutasította az önkormányzat igényét. Az állam nem köteles fizetni
2001. december 12. Végállomás: az LB felülvizsgálati tanácsa is mentesíti az államot vállalt kötelezettsége alól.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=42516

 

Előzmény: tejfölfancsi (68)
A falu Bikája Creative Commons License 2007.02.13 0 0 69

miamanó, akkoriban az mszp-nél még a demokrácia eszköze volt kivonulni a parlamentből?

 

csak azóta nem az, amióta a fidesz vonul ki? :o)

Előzmény: tejfölfancsi (66)
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 68
„A metró a gazdag városok luxusa”

Az 1998-as önkormányzati választások előtt, szeptember 15-én Katona Kálmán a Fidesz-Kisgazda- MDF kormány közlekedési minisztere találkozott Latorcai Jánossal, a kormánypártok főpolgármester-jelöltjével, és biztosította őt arról, hogy a kormány elkötelezett a 4-es metró megépítése mellett. Miután az önkormányzati választásokon nem a kormánypártok jelöltje győzött, Orbán Viktor kijelentette, hogy a metró a gazdag városok luxusa, és letiltotta az előző kormány által megkötött szerződés teljesítését, évekkel halasztva el a metróvonal építését.
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 67
Csonka kuratóriumok

1998 december 28-án az ellenzék kivonult a parlament plenáris üléséről, mert a Fidesz-Kisgazda-MDF kormánytöbbség és az őket kívülről támogató MIÉP úgy duzzasztotta föl a Magyar Rádió és a Duna TV kuratóriumi elnökségét, valamint az MTI tulajdonosi testületét, hogy ellenzékinek számította a parlamentből kiesett jobboldali pártok, a KDNP és az MDNP küldötteit, és kormánypárti tagokkal ellensúlyozta őket. Az MTI tulajdonosi testületébe például Stumpf István kancelláriaminiszter kabinetfőnökét „ellenzéki” MDNP tagjaként delegálták
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 66
„A Ház ellenzék nélkül is működik”

1998 decemberében a Fidesz és koalíciós társai nem szavazták meg a kormány kinevezési gyakorlatát, sem a Simicska Lajos vezette APEH működését vizsgáló parlamenti bizottság tisztségviselőiről és személyi összetételéről szóló javaslatot. Így egyik sem alakulhatott meg. Az ellenzék kivonult az ülésteremből, így nem hallhatták, hogy a magukra maradt kormánypártiak szónoka azzal magyarázza a szavazási fiaskót, hogy két ellenzéki jelöltet elfogultnak találtak. Ilyen alapon egyetlen, az akkori kormánypártokhoz kötődő jelölt sem lehetett volna ezekben a bizottságokban, hiszen éppen az ő csínytevéseiket kellett volna megvizsgálni. Mikor megkérdezték a Fidesz frakcióüléséről távozó Orbán Viktort, mi lesz, ha az ellenzék a következő napon is folytatja tiltakozását. A miniszterelnök így felelt: "Úgy látszik, a Ház ellenzék nélkül is működik, talán nem lesznek olyan élvezetesek a viták, és elvesztünk néhány megfontolásra érdemes érvet is."
tejfölfancsi Creative Commons License 2007.02.13 0 0 65
A Fidesz programja 1998-ban

A Fidesz programja 1998-ban addig sohasem látott bőséggel kecsegtette a választókat. 400 százalékos fizetésemelést ígértek az egészségügyben, díjmentes autópályát, egyszeri nagyarányú adócsökkentést s főként tiszta közéletet. Pokorni Zoltán és több vezető Fideszes politikus szavát adta, hogy pártja soha, semmiféleképp nem fog össze Torgyán Józseffel és a Független Kisgazdapárttal.

Az egészségügyben ezután közel sem emelkedtek négyszeresükre a bérek, a drasztikus adócsökkentésből szolid emelés lett, az autópályák sem lettek ingyenesek, és végül Orbán

Viktornak a Kisgazdapárt elnökével is sikerült megegyezni a leányfalui Torgyán-nyaralóban, hogy azután négy éven át koalícióban kormányozzák az országot.
Előzmény: lilaköd mámor (51)
lenndélen Creative Commons License 2007.02.13 0 0 64
Megkérdeztem a lányomat, ő is köszöni.
Előzmény: zsánpól bemondó (63)
zsánpól bemondó Creative Commons License 2007.02.13 0 0 63

Köszön jük???  :-O

te és még ki?

Előzmény: lenndélen (61)
Nname Creative Commons License 2007.02.13 0 0 62

1994 és 1998 között 1.162 vállalatot adott el az akkori kormány

 

És mennyi volt összesen?

És mi lett a többivel, és a tsz-kell állami gazdaságokkal?

Gondolom a többi évről is ilyen pontos információd van.

Előzmény: lilaköd mámor (51)
lenndélen Creative Commons License 2007.02.13 0 0 61
Köszönjük az újabb őszinte aggódást a jobboldalért.
Előzmény: zsánpól bemondó (-)
zsánpól bemondó Creative Commons License 2007.02.13 0 0 60
Te valamit nagyon félrehallhattál, a sápadt majmod jobban a helyén van, mint valaha!
Előzmény: narancsfing (58)
narancsfing Creative Commons License 2006.04.26 0 0 59
Lehet hogy csak az egyik tűnik el, de az is csak porhintésből?
Hova lett a mi Mosolygós Jankónk?
narancsfing Creative Commons License 2006.04.14 0 0 58
a mikolamentesség kipipálva!
Képzelem a sápadt majmot, hogy blebordulhatott a feje, amikor megtudta: lapáton van
Előzmény: Törölt nick (54)
narancsfing Creative Commons License 2006.04.11 0 0 57
hajrá Ibolya!!!!!!!!!!!!!!!!
zsánpól bemondó Creative Commons License 2006.04.05 0 0 56
azt
Előzmény: Törölt nick (54)
Törölt nick Creative Commons License 2006.03.21 0 0 54

Orbán-Ádermentes jobboldalt!!!!!

 

Mostmár, Mikola-menteset is.

 

Előzmény: zsánpól bemondó (-)
zsánpól bemondó Creative Commons License 2006.03.21 0 0 53

Ja hogy nincs is kérdés?

Pedig úgy tűnt...

Előzmény: lilaköd mámor (51)
zsánpól bemondó Creative Commons License 2006.03.17 0 0 52
Mi a kérdés?
Előzmény: lilaköd mámor (50)
lilaköd mámor Creative Commons License 2006.03.17 0 0 51
1994 és 1998 között 1.162 vállalatot adott el az akkori kormány. Mára már csak olyan alapvető fontosságú cégek maradtak, amelyek többségükben nem minősülnek termelőüzemnek és amelyek eladásából származó költségvetési bevételek semmit sem oldanak meg. A Szerencsejáték Rt. eladásának szándékát mással nem is lehet magyarázni, csak azzal, hogy a szerencsejáték monopólium kerüljön a hozzánk közel álló gazdasági körök kezébe. A Volán társaságok privatizálásának szándéka a jelenlegi szabályozórendszer közepette nem teszi lehetővé pénzügyi befektetők megjelenését ebben a szektorban. Gyurcsány Ferenc mégis azt mondja: rendben van, kiszolgáljuk a liberális igényeket. (Megjegyzés: noha önmagukat baloldali pártként definiálva ezt nem tehetnék.)

Ugyancsak igent mondott Gyurcsány Ferenc és folyamatos előkészítés folyik a PPP (Public Private Partnership) konstrukciók kialakítására ott is, ahol lenne más észszerű gazdasági megoldás, avagy nincs olyan szükséghelyzet, amely ennek a megoldásnak az irányába hat. Nyugat-Európa minden államában van önálló PPP törvény. A PPP alkalmazására sokkal szigorúbb feltételek mellett nyílik lehetőség, mint egy közbeszerzési pályázat. Magyarországon nincs PPP törvény és a Polgári Törvénykönyv általános szerződési szabadság alapján a miniszterek azzal akivel akarnak, annyi időre és titkos feltételek mellett is megállapodhatnak. Úgy véljük a PPP csak és kizárólag a kormányhoz közel álló gazdasági csoportok érdekeit szolgálhatja.

2004 végére a kamarában már csak a megszállottak maradtak. Ezek a megszállottak azonban rendelkeznek annyi gazdasági ismerettel, tudásanyaggal, hogy felszínes, az igazi tartalmi kérdésekre választ nem adó, noha szellemes és élvezhető előadások ne tereljék el figyelmüket a lényegi problémákról.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! A kamara ennél többet érdemel!!!


http://www.pmkik.hu/world/pmkikweb.nsf/id/65A220739FAEA5C
Előzmény: BENTA (49)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!