Szabó G. Zoltán válasz | megnéz | könyvjelző 2006.03.06 19:14:34 (89)
"Egyébként Pásztor dumája éppen nem antiszemita, hanem alig burkoltan antiszemitizmussal vádolja a Fideszt: díszzsidókat ugyanis antiszemiták szoktak tartani."
Ezigaz, de ez a dolognak csak az egyik fele. Másfelől viszont:
Deutsch Für Tamás nem zsidó. Nem érdekel, hogy a nürnbergi törvények szerint annak minősülne-e, nem érdekel az anyja származása sem. Ő 19 évi politikai pályafutása során tudomásom szerint egyszer sem vállalta nyilvánosan a zsidó identitást. (Én legalábbis sehol sem bukkantam rá, ha tévedtem, akkor mea culpa.)
Mit ad Isten, amikor aztán azt a feladatot rótták ki rá a Szentkirályi utcában, hogy próbáljon tüzet csapni Gyurcsány "Van egy ország..." kezdetű hirdetéséből, akkor valahogy egy csapásra sikerült megtalálnia zsidó identitását, hiszen telekiabálta a sajtót azzal, hogy az ő hozzátartozóit, akik közül sokan zsidók, mennyire megriasztotta ennek a hirdetésnek a hitleri "Ein Volk..." hirdetéssel való állítólagos hasonlósága. Vagyis csak akkor kezdte emlegetni zsidó identitását, amikor úgy látta, hogy pártja ebből egy csipetnyi politikai hasznot húzhat.
Ezt IS magában foglalja a "díszzsidó" kifejezés. Vagyis nem a "zsidó" -t tette szóvá, hanem a "dísz" -t.
"Baloldali, de általában demokratikus oldalról a politikai ellenfél származását választási kampány témájává tenni tilos!"
Ebben igazad van, de Pásztor - mint a fentiekből látható - nem is tette ezt.
Aztán miért idéz tőle? Milyen relevanciája van Heller Ágnes magánvéleményének Deutsch dicstelen szereplésére nézve? Pásztor véleményére nézve? Szabó G. véleményére nézve? Az MSZP állítólagos antiszemita mivoltára nézve? A zsidóságra nézve általában?
Heller Ágnes a kőkorszaki irmavilma. (Saját szájából hallottam magam is ezt a hülyeséget!) Lehet, hogy neki jó "egy kis, irányított" antiszemitízmus, de hogy sem a zsidóságnak, sem a zsidóktól (ti. Heller Ágnes-féle zsidóktól!) megfélemlített, sakkbatartott gojoknak nem jó, az biztos.
A Heller-effektus csupán arra jó, hogy elbizonytalanítsa, ezt a világban szétszóródott népet a befogadó országok lakóihoz való viszonyában.
Szíves tájékoztatásul mi a f*om jelentősége van annak, hogy mit mondott Heller Ágnes a múlt században? Kicsoda ő neked, hogy mögé bújva magyarázd a hülyeségeidet?
Heller Ágnes mondta, amit mondott, márpediglen ezt mondta: "Mint zsidó azt állítom az antiszemitizmusról: jó nekünk, mert fönntartja a zsidóságot." De azt valóban nem mondta, hogy kik azok a "nekünk"? Tán a "nekünk" egy központi bizottság? Vagy egy gittegylet? És hányan vannak ezek a "nekünk" vajon? És miért is jó ez "nekik", ahova Heller Ágnes sorolja mag magát? Talán mégis azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy több Deutsch-Fürt, és sokkal kevesebb Heller Ágnest?
"Mint zsidó azt állítom az antiszemitizmusról: jó nekünk, mert fönntartja a zsidóságot. Az antiszemitizmus annak a népnek a szégyene, amelyik antiszemita. A magyar antiszemitizmust mint zsidó nem bánom, mint magyar szégyellem. A zsidóság legasszimiláltabb rétege szokott leginkább sikoltozni az antiszemitizmus miatt. Akik teljes mértékben el akarnak tűnni, s szegények azért sikoltoznak, mert nem tudnak. Katasztrófának tartják, hogy nem lehet nem zsidónak lenni. Ezért
De igen, ez bonyolult. Gondolkodni kell hozzá, amire -- a pártszimpátiájukat érintő kérdésekben -- néha még az intelligensebb fórumozók sem vetemednek.
Na de ha igy van, akkor miról szólnak ezek a topicok?
Amiről a hozzászólók beszélgetni akarnak. A fórum már csak ilyen :-)
//"....A zsidó cégnek díszgój kellett, hogy el ne vegye az állam. De ma már ott tartunk, hogy a gójoknak kell díszzsidót kiállítaniok, ha el akarnak érni valamit.
Érdekes metamorfózis, na....."//
A díszgoj tehát védte a zsidót. A díszzsidó védi-e gojokat? Ez még nem egészen tisztázott kérdés. De a metamorfózis valóban jelzésértékü!
Hm, ezt nem én mondtam... Ezt a díszes Szabó G. mondotta, én csak idéztem Szabó G.-t .
Szabó G.: " Ő 19 évi politikai pályafutása során tudomásom szerint egyszer sem vállalta nyilvánosan a zsidó identitást. (Én legalábbis sehol sem bukkantam rá, ha tévedtem, akkor mea culpa.)"
Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke bejelentette hogy Pásztor Tibor szocialista önkormányzati képviselő internetes naplójában a Fidesz díszzsidójának nevezte az ellenzéki párt alelnökét. Pásztor Tibor később elnézést kért Deutsch-Für Tamástól és mindazoktól, akiket megjegyzésével megbántott. Az V. kerületi képviselő ugyanakkor hozzátette: az ő esetében, aki nyíltan vállalja zsidó identitását, képtelenség antiszemitizmusról beszélni.
Valóban képtelenség?
Nos, attól függ, mit értünk antiszemitizmuson.
Ha fajgyűlöletet – tehát a „zsidó faj” gyűlöletét –, akkor alighanem igaza van írásunk alanyának; nincs miért kétségbe vonnunk, hogy zsidó lévén, nem gyűlöli a zsidókat.
Csakhogy: Csurka István sehol nem adta bizonyságát, hogy a zsidót mint fajt gyűlölné; írásaiból, nyilatkozataiból megítélve semmi baja a hétköznapi „kis” zsidókkal; azokkal van, akikről úgy véli – többé-kevésbé titokban, összeesküvéssel –, a világ sorsát igazgatják. Faji értelemben tehát még Csurka sem antiszemita.
Ha antiszemitizmuson zsidóellenességet értünk, már eggyel bonyolultabb a helyzet. Ha Csurka nem beszél is a kis zsidókról, ha nem foglalkozik is velük, a zsidók szerepének démonizálásával minden zsidóval szemben növeli (növelheti) az ellenérzést, a gyanakvást, ilyen értelemben határozottan kárt okoz általában a zsidóságnak, tehát helyénvaló antiszemitának – értsd: zsidóellenesnek – nevezni. Hogy egyáltalán marad bennünk halovány kétség az ítéletet illetően, ez csak azért van, mert fülünkben cseng Heller Ágnesnek a televízió nyilvánossága előtt tett egykori kijelentése, már hogy „nem baj, hogy antiszemitizmus van Magyarországon, mert ez fékezi a zsidók asszimilálódását”. Ha ez igaz, hogy fékezi, és az is igaz, hogy nem baj, akkor Csurkát ugyebár mégsem helyes antiszemitizmussal vádolni, hiszen ő eszerint éppen hogy jót tesz a zsidók ama részének, amelyik nem lelkesedik a fajták (?), fajok (?), népek (?) keveredéséért.
Vessük el azonban ezt a kissé meglepő – bizonyos értelemben nagyon őszinte, más értelemben pokolian cinikus – felfogást az indirekt hasznosságot illetően, s a közvetlen károkozást (rossz színben való feltüntetést, ellenérzés-keltést, hergelést, uszítást) tekintsük továbbra az antiszemitizmus (mint zsidóellenesség) lényegének, illetve szükséges kritériumának.
Így most már csak annak tisztázása marad, hogy minden „ellenesség” biztosan károkozás-e, illetőleg minden „károkozás” feltétlen bűnös dolog-e. Ha Heller Ágnes – és a hozzá hasonlók nem tudni mekkora szellemi halmaza – örül annak, ha nincs keveredés, ez csak úgy képzelhető el, hogy éppenséggel van eleve elkülönülés magyar és magyar között, mégpedig a jellemzően zsidó identitásúak és a jellemzően nem zsidó identitásúak között. De ha van ilyen elkülönülés, akkor ennek minden bizonnyal kulturális, sőt, politikai különbségekben is meg kell mutatkoznia, azaz a jellemzően zsidó identitásúak akarhatnak lényegesen más kulturális és politikai irányt venni, mint a nem zsidó identitásúak. De ha akarhatnak, akkor a jellemzően nem zsidó identitásúak, ám határozottan magyar nemzeti érzelműek nem csak eleve zsidóellenességből (tehát antiszemitizmusból), hanem önvédelemből is szembeszállhatnak eme akarattal és törekvéssel (lásd Csoóri Sándor hajdani Nappali Holdját); ebben az esetben viszont az ellenesség máris nem tekinthető bűnnek, semmiképp nem helyes tehát azt a kifejezést alkalmazni rá (vagyis az antiszemitizmust), amelyet a bűnök bűnére alkottak.
Megfordítva eme tételt: önvédelemről – s a bűnös antiszemitizmus nem létéről – csak akkor beszélhetünk, ha valóban van ki ellen védekezni, ha valóban vannak olyanok, akik származásilag és identitásilag élesen megkülönböztetik a „zsidót” a „magyartól”. De ha vannak is ilyenek, s ha emiatt jogosnak tekinthető is az önvédelem, a „zsidóellenesség”, akkor is igaz, hogy ez a fajta védekező ellenesség mindig generálhat olyan ellenességet, amely már nem a másik csoport jellemző identitására (sajátos szándékára, törekvésére) irányul, hanem a származására. Vagyis bűnös értelemben antiszemita.
Csakhogy a bűn elkövetésének felelőssége itt már igencsak megoszlik. Mert ki a bekövetkező kár legfőbb okozója?
Nem lenne helyes bűnösnek tekinteni azokat, akik kisebbségként – határozottan zsidó identitásúként – a saját identitásuknak megfelelő világot szeretnék kialakítani maguk körül. De ugyanígy nem lenne helyes bűnösnek tekinteni azokat, akik többségként – határozottan magyar identitásúként – csak addig a határig nézik szívesen bármely kisebbség akaratának érvényre jutását, ameddig – vélekedésük szerint – a többség életének, kultúrájának gazdagodását vonja maga után, nem pedig határozott romlását. Annál inkább bűnösnek kell tekinteni azokat, akik ördögi ténykedésükkel ott akarnak különbségeket felmutatni, ahol nincsen. Ahol nem áll élesen szemben egymással zsidó és nem zsidó identitás. Ahol – akinél, akiben – a zsidó éppen annyira magyar is, ahol a magyar éppen annyira zsidó is.
Mint például Deutsch-Für Tamás esetében.
Pásztor Tibor nem azzal követett el főbenjáró bűnt, hogy számon tartja, ki zsidó, ki nem. Ha csupán azt mondta volna Deutsch Tamásra, hogy „zsidó”, talán még joggal védekezhetett volna is úgy, ahogy védekezett: lévén ő is zsidó, képtelenség őt antiszemitának bélyegezni. Csakhogy ő ennél sokkal rútabb dologra vetemedett: díszzsidónak nevezte politikai ellenfelét.
Ezzel ugyanis azt juttatta végletesen kifejezésre, hogy zsidó csak akkor ülhet meg egy „nemzetinek”, „magyarnak” tekintett-hirdetett pártban, ha ő a kivétel, a kilóra megvett, az áruló – a díszzsidó. Ha Pásztor Tibor ezt komolyan gondolja, akkor mindazoknak védekeznivalójuk van vele – és Heller Ágnessel meg a hasonló felfogásúakkal – szemben, akik óvni akarják Magyarországot egy, magukat a többségtől határozottan elhatárolni („kirekeszteni”) igyekvő kisebbséggel szemben. Ha viszont Pásztor Tibor ezt a díszzsidózást nem gondolná komolyan, csupán a választók ama halmazának akart üzenni, amely tényleg meg van verve az igazi, faji alapú antiszemitizmussal, akkor bizony ő egyszerre két nagy bűnt is elkövetett.
A politikai előnyszerzés kedvéért mások származásár firtatta, azaz zsidózott egyet. Így remélve, hogy a megrögzött antiszemiták közül néhányan majd nem szavaznak a Fideszre, hiszen, lám, zsidó az egyik alvezér. Pásztor nem csak politikai tetűnek tekinthető emiatt, de határozottan butának – tudatlannak – is, hiszen a faji alapú antiszemitizmus nagyon korlátozottan van jelen Magyarországon, a jónépnek jobbára nem a Deutsch-fajtákkal (azaz a zsidókkal) van baja, hanem a Pásztor-félékkel (azaz a Pásztor-módra gondolkodókkal). Éppen ezért a firtatás (zsidózás) nyomán alighanem kevesebb szavazatot veszít majd a Fidesz, mint amekkora veszteséget a visszafelé elsült fegyver okoz gazdájának.
Pásztor másik nagy bűne pedig, bizony, a valóságos zsidóellenesség – a valóságos kár, amit díszzsidózásával a magyarságnak és benne a magyar zsidóságnak okozott. Pásztor a fellépésével mindenképpen azt a képet erősítette a közgondolkodásban, hogy itt mégis csak vannak olyan kiváltságosok, akik megkülönböztetik magukat a magyartól, akik szóvá teszik, ha a fajtájuk a magyarral keveredik. És nemcsak kiváltságosak ők, de igen fontosak is lehetnek, mert pártelnökük, lám, nem kívánja „cenzúrázni” őket, holott ha a másik oldalon fordul elő bármiféle zsidózás, akkor akár Washingtonig is kiszaladnak a példás büntetés harsány követelői. Egy-egy ilyen akció után sokat kell dolgozni azon, hogy a jónép belássa: a zsidók többsége éppen olyan jó magyar, mint akár Deutsch-Für Tamás, és a nem-zsidók között éppen annyi politikai és erkölcsi nulla van, mint amilyen nevezetesen Pásztor Tibor.
"Szerintem azzal, hogy Pásztor díszzsidónak nevezte Tompikat, gyakorlatilag (nem is burkoltan) azzal vádolta meg a fideszt, hogy a csak antiszemitizmusát takargatja (illetve az antiszemitizmus elleni vádat próbálja kivédeni) Deutsch, Fónagy stb zászlórúdra tűzésével."
Pontosan.
"Más kérdés, hogy ezt a nagyközönségnek elmagyarázni bonyolult, sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy "Pásztor zsidózott: lám-lám, ezexerint nem csak Zuschlag"."
Nem bonyolult, csak a piár szabályok szerint kontraproduktiv: nem ismételgetem az ellenem felhozott vádakat.
Na de ha igy van, akkor miról szólnak ezek a topicok?
gázárkommandó: " Ő 19 évi politikai pályafutása során tudomásom szerint egyszer sem vállalta nyilvánosan a zsidó identitást. (Én legalábbis sehol sem bukkantam rá, ha tévedtem, akkor mea culpa.)" Kezdheted a mea culpát. Tv nyilatkozatban mesélt katonaélményeiről, amikor a társai azt hitték, hogy sváb, és zsidóztak a jelenlétében. Ez egy legalább öt éve mesélt story. Akkor nyiltan beszélt zsidó származásáról.
