Eladó Nikon1 J5 MILC fényképezőgépem megkímélt, jó állapotban. Objektívekkel (Nikkor1 18,5mm 1:1.8, Nikkor1 10mm 1:2.8, kiválló állapotban. Nikkor1 30-110mm 1:3,8-5,6. Minimális por, melyek az elkészült képeken nem láthatóak. Illetve egy Nikkor1 10-30mm dp zoom objektív.) Közgyűrűkkel (Viltrox DG-1N 16mm, 10mm), Kenko UV szűrőkkel. Akkumulátora kifogástalan állapotban van. Szerettem, vigyáztam rá.
Szerintem tökéletes hobbi fotózásra. Használtam túrázás közben természetfotók készítésére.Illetve a 10mm-es obival velence szűk utcáin.
Szeretném egyben eladni új tulajdonosának. Ár nem alkuképes.Csere sem érdekel.
Vettem nemrégiben egy kezdő gépet de sajnos nincs hozzá magyar használati utasítás . Segítséget szeretnék kérni kinek van NIKON F55-hőz magyar használati utasítása . Neten sokat kerestem de sajna nem találtam sehol. Légyszives segítsetek , aki tud . Előre is köszönöm.
Lehet, hogy valami épületesen nagy marhaságot írok le, de a bagolyal kapcsolatosan jutott eszembe egy nagyon régen valahol felszedett információ ami kb. imigyen szólott:
A bagoly arcán, a szeme körül a tollak azért állnak olyan tányérszerűen, mintha lokátorok volnának, hogy az ilyen formán rendeződött tollak a hangot felfogják, és tereljék a fül felé.
Hogy aztán eben menyi a fantázia szülte hülyeség, vagy tényleg van valami gyakorlati haszna is nem tudom megitélni.
Minden esetre tényleg úgy néz ki, mintha két parabola antenna lenne az arcán.
Viszont lehet, hogy vissza kene terni az igazi termeszetfotozasos forumba, kenyelmetlen erzes ebben a rosszemleku topikban ertelmes dolgokrol beszelgetni :)
A hallas alapjan torteno tajekozodas alapjan termeszetesen NEM az ekholokaciot ertem, ilyenre tudomasom szerint egyetlen europai madarfaj sem kepes (a fecskefeszek-leveses barlanglako fecskeknel van ilyen ha jol emlekszem). Egyszeruen arrol van szo, hogy a baglyok hihetetlen pontosan kepesek beloni egy hangforras helyet azzal, hogy a fejuk mozgatasaval es az aszimmetrikusan elhelyezkedo fulnyilasaik segitsegevel "kiharomszogelik" a hangforras helyet.
lehet ám hogy csak a számunkra láthatatlan tartományban is látnak. nem tudom. De AZ biztos hogy a hallásuk olyna hihetetlen hogy térdfelett érő fűben viharos szélbe 100m-ról meghallják a rágcsálóok neszezését...
Korábban volt egy vita róla, hogy a bagoly képes-e kizárólag a hallásával tájékozódni (tehát észlelni a hangtalan tereptárgyakat, akár a denevérek). Valaki itt amellett érvelt, hogy ha szembevakuzzák, akkor is képes gond nélkül repülni. És ezt alátámasztandó hivatkozott erre a filmre és kísérletre, ami emlékei szerint azt bizonyította, hogy a madár a fülei segítségével találja meg az utat a gerendák között a sötét szobában. A filmben alkalmazott ún. "teljesen sötét" szoba nyilván nem fotonmentesen lezárt szobát jelent, hiszen a madár látását vizsgálták. (Ez valószínűleg ki is derülhetett a film elejéből.) Ami viszont biztos, hogy a kísérlet nem foglalkozott a hallással, így nem keresett és nem is talált bizonyítékot arra, hogy a bagoly képes denevérszerűen a hallásával tájékozódni. Igaz, nem is cáfolja ezt, de a bagoly ilyen képességeire továbbra sincs semmilyen tudományos/féltudományos/gyakorlati bizonyíték, vagy tapasztalat, amire hivatkozni lehetne.
Bocs, ha felreertheto voltam, sose lattam ezt a bizonyos filmet, csak mas helyeken olvastam a baglyok 'latas-szeru' hallasarol. Engem is nagyon erdekelne ez a vaksotetes dolog, mert ahogy eke is tobbszor leirta mar, foton nelkul nincs latas - es ugyan a szemeik hihetetlen erzekenyek, de azert valami, akar az emberi szem szamara mar erzekelhetetelenul gyenge fenyforras nekik is kell ahhoz, hogy lassanak. Persze az is elegge kozismert, hogy a baglyok milyen jol elvannak csak a fuleikkel is.
Meg aztan volt egy csomo olyan kiserlet/megfigyeles, ahol egyertelmuen a hallasaval "latott" a bagoly (ho alol kikapott pocok, meg ehhez hasonlo, toksotet szobaban vegzett kiserletek). Es hat persze nem veletlenul aszimmetrikus a baglyok fulenek elhelyezkedese a mar amnugy is eleg furcsa fejukon.
Látással, természetesen. (Bár ez így ebben a formában nem is volt kérdés a filmben, hiszen maga a vizsgálat eleve a bagoly látását hivatott bemutatni. A helyszínt nem ismerhette a madár és az akadályokat átrendezve meg is ismételték a röptetést.)
Nem teljesen az elejétől kapcsolódtam bele, így nem derült ki számomra, hogy hogyan fénymentesítették a helyiséget. Csak általánosan jellemzik, mint "szurokfekete sötét", "teljesen sötét" ill. "semmit sem lehet látni". De az egész kísérlet lényege az volt, hogy a bagoly "szeme elég érzékeny ahhoz, hogy az egész útvonalat áttekintse" és a hallásról szó sem volt. Egyébként infravörös fényt használtak a felvételekhez, amit - a film szerint - nem képes érzékelni a bagoly szeme sem.
Ma ment a NG csatornán az a bizonyos film, amiben egy baglyot röptettek egy sötét szobában. A vonatkozó részt éppen sikerült felvennem. Ha valakinek kétségei lettek volna, el tudom küldeni emailben (2-3 MB). De természetesen szó sincs benne a bagoly füléről, annál több a szeméről.
