Én szar alatt azt értem, hogy az ember egész nap dolgozik, ezért épp csak annyi pénzt kap hogy nem dobják ki az albérletből tudja fizetni a törlesztőt, a rezsit etc"
Amikor elkeseredek sokszor eszembe jut. Azért dolgozok, hogy eltartsam az államot
Ami bevétel, az megy az élelmiszerre,rezsire. A következő hónapban kezdődik előlröl. Félretett pénz 10ezres nagyságrend. /nem havonta/
Azért nehogy elsirjam magam és kukagyujtogatásba kezdenék, az állam engedélyez az élelmiszerek közt egy pálinkát/sört/kannásbort, a rezsiben meg TV előfizetést hogy legyen só is, ha kinyitok egy sört.
ez a topik erendően az érvényesülés egyéni útjairól szól, tehát kevésbbé közélet, nem az egész ország felemelésére vontakozó ötletekről van szó, hanem egy-egy emberé (amiből persze lehet következtetni közéleti szintű problémákra is)
Egy másik sikersztori az amerikai Flash Gordon filmsorozatból ismert.
A filmsorozat egyik epizódjában a főhős Flash Gordon űrhajója balasetet szenved és le kell szállnia egy olyan bolygón ahol az egész bolygó szarból van.
Ám Flash Gordon sikeresen megoldotta a nehéz helyzetet, szarból épitett magának új őrhajót amivel a végén legyőzte a gonoszt.
ami sikersztori ismeretes az a következőkön alapult:
- az átlagnál sokkal tehetségesebb, és szorgalmasabb ember (legfelső 5%), aki képes napi 12-14 órában dolgozni, magánéletet nem él, hobbija a munkája, és persze a kezdőtőkét feketén, vagy alacsony adókulccsal szedi össze, mert különben a szorgalom sem számít, csak arra jó hogy sok adót fizessen
- nem kellett neki soha kezdőtőke megszerzésével bíbelődnie, mert azt megörökölte készen, esetleg kapcsolatrendszerrel együtt. Tehát az illető beleszületett a gazdasági elitbe, vagy a felső középosztályba. Egyúttal már a rokoni-baráti kapcsolatai, amelyek szintén ehez a társadalmi csoportból származnak, megteremtik a sikeres vállalkozás kapcsolatrendszer rovatát. És otthonról ellesheti azt is hogy kell vállalkozást vinni.
- az illető lehúzott x évet külföldön, olyan országban ahol alacsony az újraelosztás, vagy legalábbis ezt kompenzálják a magasabb bérek, és így nincs meg az erdeti csapdahelyzet a nulla megtakarítási képességgel, meg tudta szerezni alkalmazottként a kezdőtőkét, és a szakmai tudást is. Kapcsolatrendszer ebből nem következik, tehát ebben lesz hátrányban, amit jobb minőséggel és olcsóbb árral tud kompenzálni.
- a pályáját bűnözőként kezdte, kurvákat futtatott, drogot árult/csempészett, vagy szinesfém kereskedése volt, esetleg uzsoráztat, így át tudja ugorni a kzdőtőke jelentette korlátot, viszont a kapcsolatrendszere később esetleg kifejezetten hátrányos lesz a számára, szakmai tapasztalatot sem abban szerez, amit később már legálisan akar csinálni
lehet hogy a szarkádon a dugó közelebb van, nem ? ;)
viccen kívül, milyen vállalkozási forma/stratégia vezet ki a szarból?
Én szar alatt azt értem, hogy az ember egész nap dolgozik, ezért épp csak annyi pénzt kap hogy nem dobják ki az albérletből tudja fizetni a törlesztőt, a rezsit etc
viszont megtakarítani, előrelépni egyről a kettőre eljutni nem lehet
beleütközik a dolog a munkabért terhelő határ adókulcsba, önálló vállalkozásként a piacralépés alsó összeghatárába, meg abba hogy az adott piac már eleve telített
én a legnagyobb korlátnak azt látom, hogy a piacra lépés alsó határát, ami áll:
- kezdőtőke
- kapcsolati tőke -> főleg piac, ügyfélkör szempontjából
- szakmai hozzáértés + nem szakmai menedzsment
ezekből a beugrót összegyűjteni csaknem lehetetlen, mert
- a kezdőtőke összegyűjtését a magyar adórendszerbe épített többszörös progresszív, és eleve nagyon magas adókulcsok akadályozzák
- a kapcsolati tőke megszerzéséhez vagy pénz kell, vagy politikai kapcsolatok, elkötelezettség, származás etc (pl próbáljon meg egy cigány származású vállalkozó betörni a könyvelési piacra)
- a szakmai hozzértést meg a korábban oktatás minősége determinálja - ez ugye elég szar, ezen kívül az hogy alkalmazottként milyen feladatokat bíznak rá a főnökei, amihez meg jó kapcsolatban kell lenni azzal a főnökkel, akire folyton kulimunkát bíznak, az szakmailag sem meg anyagilag sem tud eljutni kitörési pontig
ráadásul ez fokozottan köszön vissza a menedzsment oldaláról + jogi / pénzügyi ismeretek, amit nem fognak egy szakinak megtanítani
"Igazad van, erre nem gondoltam, marmint hogy "Magyarorszag vs. mas orszagok" szemszogbol nezni a temat!"
Az a nagyobb gond, hogy erre a magyar politikusok sem gondolnak, holott a magyar EU-tagsággal és a globalizáció térnyerésével már Magyarországon is megérett a helyzet arra, hogy a magyar állam versenybe szálljon a saját vállalkozóiért. A szoclib politikusok például még mindig ott tartanak, hogy a zöldmezős beruházásokat megvalósító multiktól várják a megoldást, holott ez az út még csak megközelítőleg sem kecsegtet olyan esélyekkel (akár a gazdaság állapotát, akár az aktivitási ráta javulását nézve), mint a magyar KKV-szektor fellendülése. Jónéhány hozzám hasonló középvállalkozót ismerek odahaza, egyre többük költözteti a cégét, vagy annak profitcentrumát barátságosabb, alacsonyabb sarccal járó környezetbe. Nem tudom, hogy a magyar politikai elit ennyire vak, hogy ezt nem látja, vagy egyszerűbb nem tudomást venni erről az egyre inkább felerősödő folyamatról?
A pályafutásom kezdetéről írtakat köszönöm.
Kedves reallib!
"először is válasszuk szét a kkv-t a kicsikre, és a közepesekre"
Csakugyan célszerű volna, én meg is tettem, amikor a kisvállalkozói problémákról külön tettem említést.
" Sok minden igaz a kisvállalkozásokra abból amit írsz, teszem hozzá, hogy ez a nagy USA-ban is részben jellemző."
A fekete alkalmazás egyes szektorokban igen (főleg latinok esetében), viszont - a korábban említettek miatt - tőkéhez sokkal-sokkal könnyebben és kedvezőbb feltételek mellett juthatsz.
"A középvállalatoknál viszont nem gondolom, hogy nagyon másképp működnek a dolgok."
Persze, ott már sokkal jobb a helyzet, de nagyon kevés azon magyar középvállalatok száma, amelyek olyan területen dolgoznak, ahol jelentősebb ugrásra van esély. Mert egy építőipari vállalatnál gondolom senki nem számít olyan innovációs képességre, amely máról holnapra leigázza a nemzetközi piacot. Ami meg felmerült ezen a téren (üvegbeton), azt is Nyugaton váltják pénzre.
"Van az OTP-nek masszív konkurrenciája"
Nem igazán ez a lényeg (SZVSZ nincs), hanem az, van-e lehetősége az OTP-nek arra, hogy a nyugati átlagot jóval meghaladó marge-ot realizáljon? Van.
"Akik meg a nemzetközi piacon játszanak, végképp nem látom az esetleges monopóliumból származó előnyt. A MOLnál esetleg felmerülhetne, de hát szabad a pálya, itt is az OMV ami nem is Százhalombattáról vásárol."
Tudtommal az OMV egyetlen cég, amely nem a MOL-tól veszi a naftát. Mi ez, ha nem egy rendkívül kényelmes helyzet? Gondolj csak bele, hány kisvállalkozó versenyez úgy a kisker piacon, hogy gyakorlatilag az összes konkurense az ő nagykerjében veszi meg az árut?
"Tehát egyenlőségjelet tenni valóban túlzás lenne (nem is azt mondtam), de a különbségek nem akkorák, mint Te láttatni szeretnéd"
Én dolgoztam már vállalatigazgatóként is és voltam aktatáskás kezdő vállalkozó is. Pontosan látom, hogy milyen eszközei vannak a nagynak és a kicsinek. No de hogy konkrét példát is láss: az én szektoromban (gyógyszerkutatás) elméletileg jó eséllyel pályázhatnék az Advent International kockázati tőketársaság pénzére (Romániában 40+ millió dolláros ügyletet is bonyolított egy gererikus gyógyszergyártó megvételével). Csakhogy az én projectem lazán kijött 2 millió dollárból (a legtöbb kisvállalkozó tizedennyiben gondolkodik!), ők meg jellemzően 10 és 25 millió közti ügyleteket bonyolítanak, éppen az általam említett költségek miatt. A hasonló cégeknél eleve annyira fent van meghúzva a határ, hogy a kicsik szóba sem jöhetnek partnerként. Olyan ez, mint a cégek 5 éves társasági adókedvezménye: a feltételek mindenkire egyformán vonatkoztak, az adómentesség járt, de be kellett érte fektetni 1 milliárd forintot. Ettől fogva az azonos feltételek mellett folyó verseny a multik házibulijává vált.
"és ezek a különbségek túlnyomórészt nyugaton is jelen vannak, nem specifikusak a magyar gazdaságban"
Nem jelentkeznek ilyen élesen ezek a különbségek, erre bizonyíték az a sok-sok magyar innováció, ami Nyugaton kommercializálódik, mert Magyarországon nem tud. A tények magukért beszélnek...
"És itt is igaz, hogy a kisvállalkozásoknak egyébként van előnyük is a nagyokkal szemben, a rugalmasság, stb. révén"
Persze, de minél jobban fejlődik a mikroökönómia és a nagyvállalatok technológiája, annál kevésbé lesz ez jellemző. Nézd csak meg, milyen rugalmatlan szervezet volt egy multié 20 évvel ezelőtt, ehhez képest hol tart ma. Az idő nekik dolgozik.
"Na itt a lényegi különbség kettőnk álláspontja között. Szerintem az állam ezt a büdös életben nem tudja pótolni, a megmozgatható tőke mérete miatt."
Teljesen nem is fogja pótolni, részben viszont muszáj lesz a nagyobb bajok elkerülése végett. Ez egyébként megint csak egy hitvita, elmúlt a rendszerváltás óta 15 év, a modelled szemlátomást nem működik a gyakorlatban. Kérdés, érdemes-e a kis cégeket ostorozva újabb 15 évig várni, vagy le kell térni erről az útról, mert ez szemlátomást nem vezet sehova.
Na, a Gripen pénzre mi is rárepültünk, egy Amerikában sikeres termékkel, ami kéne Svédországban is... A vicc, hogy Amerikából lehet, hogy el is fogjuk adni oda, innen meg a hegyekben álló elkölthetetlen Gripen ellentételezésből meg nem megy. Ennyit a nem piaci alapon működő tőkéről...
Viszont mászik a bogár bele a fülembe. Ha valahol valami nincs, akkor nem siránkozni kell, hanem megtalálni a business opportunityt... Szóval érdemes ezt elemezgetni, hogy miért nem talál egymásra a tőke és a kkv, mert ha igény van, akkor lehetőség is...
A politikai kapcsolatok általi meggazdagodás elsődleges feltétele a gerinctelenség. Akinek van büszkesége, az soha nem fog politikai pályára lépni és onnan gazdagságot remélni. Dolgozni kell, és azáltal gazdagodni.
Ki lehet emelkedni csak be kéne fejezni a lopást! Ezt határozták el Orbánék és ezért tiltakozik annyira a korrupciós ügyekkel teli szdsz és csatlósa, az mszp!
