"Elhunyt Kaló Flórián színművész
2006. február 28. 17:18
Elhunyt Kaló Flórián színművész, a Jászai Mari-díjas színészt, érdemes művészt életének 74. évében, kedden hosszú betegség után érte a halál - közölte a József Attila Színház társulata. Kaló Flórián 1932. június 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után pályáját a szegedi Nemzeti Színházban kezdte, 1961-től a József Attila Színház tagja volt. Számos klasszikus és modern, zenés és prózai műben alakított emlékezetes karakterszerepet.
A színházi közönség ismerhette őt Szilvai professzorként (Szigligeti: Liliomfi), Alfieriként (Miller: Pillantás a hídról), és Ulyssesként (Shakespeare: Troilus és Cressida) is. Játszott egyebek mellett a Két emelet boldogság (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), a Mici néni két élete (1962), a Meztelen diplomata (1963), a Minden kezdet nehéz (1966) és a Lányarcok tükörben (1972) című filmben.
Színpadi műveket és rádiójátékokat is írt; ezek közül a Mai történet 1976-ban, a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, A kitaszított 1987-ben jelent meg."
Kaló Flórián Szeged '56-os hőse volt A Nemzeti dalt szavalta a tüntetéseken
Ajánlja a cikket?
Szieszta | 2006-03-04 |
Hosszú betegség után kedden elhunyt Kaló Flórián. A 74 éves Jászai Mari-díjas színész Szegeden kezdte pályafutását, és 1956-os fellépése miatt csak hét év után kerülhetett vissza a fővárosba. 1961-től harminc éven keresztül volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze.
<!-- -->
Kaló Flórián 1932. június 16-án született Budapesten. A színművészeti főiskola elvégzése után 1954-ben Szegeden kezdte pályafutását feleségével, Domján Edittel. Kaló Flórián 1956 októberében több szegedi spontán tüntetésen is elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Az ifjú színészről Bálint László 1956, A forradalom Szegeden című könyvében is olvashatunk. Néhány rövid beszéd elhangzása után a színészekkel az élen elindult a tömeg a színháztól a Klauzál térre, a Kossuth szoborhoz. A menet élén Bicskey Károly haladt, kezében az egy méteres Kossuth címerrel. Utána vonultak a színészek, valamennyiük ruházatát nemzeti színű szalag vagy kokárda díszítette. A kokárdákból jutott a tüntetőknek is. Utánuk vonult az egyre hangosabb és lelkesebb tömeg. A Klauzál téren fellobogózták a Kossuth szobrot, talapzatán elhelyezték a Kossuth címert.
Kaló Flórián elszavalta a Nemzeti dalt, Bicskey Károly pedig a Szózatot. Ezzel véget ért Szegeden az október 23-i tüntetés. Ekkor már közel volt az éjfél..." A forradalmi eseményekben később is szerepet vállalt Kaló Flórián: október 25-én is elszavalta a Nemzeti dalt a Klauzál téren. Sőt: tagja lett a színház forradalmi bizottságának, illetve szerepet vállalt abban a küldöttségben, mely Budapestre utazott, hogy fölvegye a kapcsolatot a színészek ottani forradalmi bizottságával. Majd november 22-én a szegedi munkástanácsok 15 pontos követelését a Kádár-kormányhoz eljuttatni akaró delegáció tagja lett. Visszatérve, november 25-én beszámoltak útjukról a szovjet városparancsnoknak. Ám annak tilalma ellenére sorra járták a város gyárait és üzemeit, hogy beszámoljanak fővárosi tárgyalásaik tapasztalatairól...
Kaló Flórián szegedi 1956-os fellépése miatt csak 1961-ben mehetett Budapestre, ahol a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt haláláig. Számos klasszikus és modern, zenés és prózai műben alakított emlékezetes karakterszerepet. A színházi közönség ismerhette őt Szilvai professzorként (Szigligeti: Liliomfi), Alfieriként (Miller: Pillantás a hídról), és Ulyssesként (Shakespeare: Troilus és Cressida) is. Játszott egyebek mellett a Két emelet boldogság (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), a Mici néni két élete (1962), a Meztelen diplomata (1963), a Minden kezdet nehéz (1966) és a Lányarcok tükörben (1972) című filmben.
Színpadi műveket és rádiójátékokat is írt; ezek közül a Mai történet 1976-ban, a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, A kitaszított 1987-ben jelent meg.
Kaló Flórián mosolyában mindig volt valamilyen cinkosság, vállát mindig egy kicsit előreejtette. Így lett rá jellemző a mozgása, s összetéveszthetetlen volt kissé gunyoros hangja" írta egy kritikusa. Amikor visszavonult, nem mondott indokokat. Csak eltűnt. Arról sem lehetett hallani, hogy beteg. Csak most derült ki, a halálhíréből.
Én nemrég a Villányi úton lévő Kisvigadó étteremben láttam, egyedül volt és levest rendelt. Ami feltünt, hogy igen magas (190 cm körüli) de az egész ember volt vagy 40-50 kg.
Már majdnem átszóltunk, hogy Kenderice Ákos, meg Gazsi bácsi, de aztán nem tettük.
Most látom, már írtál a filmről. Egyedül csinálta, feleség (Domján) nem volt otthon. A szőke cicababa, szomszédasszony segített neki (Krencsey Mariann).
Mi az, h "lett volna"??? VOLT! Sajnos múlt időben! Nem vagy alig volt darab, amelyben ne játszott volna a JA Színházban! Persze ezek közt voltak rövidebb, de voltak hosszabb, nagyon fontos szerepek is - és mindegyikben remekelt!
Mellékszereplőként értem azt, hogy nagy lett volna.Főszerepet nem igazán kapott volna ,mert akcióhősnek nem igazán jött volna be,de komikusként szerintem nagyon jó lett volna.
En a Ket emelet boldogsag cimu szocral filmben lattam eloszor ahol Domjan Edit volt a filmbeli partnere es ujdonsult felesege es akkor az IRL is a felesege volt .es szilvsgombocot akartak csinalni mint uj hazasok es vagy sok volt benne a liszt akkor kemeny volt vagy sok a krumpli akkor meg elfolyt es vegul; az egesz lakasuk tele volt szilvasgomboc tesztaval mire eltalaltak a helyes aranyt