Azért azt nem kéne elvárni, hogy Gyurcsány minden szakot felsoroljon, amelyben túlképzés van. Az oktatás szerkezetét valóban meg kell reformálni, s a szakképzés felé tolni a hangsúlyt. A sok diplomás munkanélküli az Orbán kormány alatt kezdte el tanulmányait. Akkor pumpálták fel a létszámot a felsőoktatásban /Főként a fizetőset/ A mi városunkban is főként a fizetős szakot végzett művelődésszervezők, meg könyvtár-ruhatár szakosok a munkanélküliek. De 200 ezer ft-ért sem találni minősített hegesztőt meg ácsot.
Azt mindenki tudja! De olvastál már jogi szöveget?
Nem biztos, hogy két ember egyféleképpen értelmezi. Emlékszel még a Magyar-Szlovák nemzetközi egyezményre? Hány "olvasata" is volt annak? Ahány párt, legalább annyi! És mindegyik "olvasata" eltért a szlovákokétól. :-(((((
//"....emelkedik viszont a műszaki, orvosi és szociális képzések létszáma. ..."//
Külföldön keresett szakmák! Mi fizetjük a tanköltséget, a globálvilág pedig felhasználja előlünk a képzett agyakat..
Azt nem értem viszont, hogy a közgaszdászok miért estek ki a pixisbűl. Az is nemzeközi szakma lett. Vagy mégsem? Igaz, a másik sorban is elbújt egy kakukkfióka: a szociális munkás. Csak nem ők lesznek az új rend kitanított agitátorai és szelektálói?
Három alapvető képesség jelenleg az érvényesülés kulcsa: biztos nyelvtudás, legalább felhasználói szintű számítógépes (és internet) ismeret és hogy az ember tudjon gyorsan tanulni. (aki azt hiszi, hogy tanulni nem kell megtanulni, az óriásit téved). Ha a háromból egyikkel nem rendelkezel, akkor mész a süllyesztőbe. Minden más "tudás" nem olyan fontos, hidd el nekem.
Sok igazság van abban, amit írsz, de azt látni kell, hogy a mai világban nagyon kevés ember engedheti meg magának, hogy hibázzon, hogy egy rosszul belőtt pályaválasztás közben, vagy azt követően pályát módosítson. Egy jogász, aki másod-harmadéven szakot akar váltani, mondjuk meggondolja magát, és mérnök akar lenni, mert annak jobb munkaerőpiaci kereslete van, az bizony már elkésett. De már az is elkésett, aki mondjuk agrármérnök, de rájön, hogy mit tudom én, egy másik speciális mérnök szakkal marhajól kereshetne, mert bizony ahhoz már nem megfelelő az előképzettsége és szinte nullával egyelő az esély, hogy először elvégezze a megfelelő gépészmérnöki szakot, hogy utána specializálhassa magát. Ezért mondom, hogy minél előbb meg kell tenni a felvilágosítást és szembesíteni a fiatalokat a korán sem fényes lehetőségekkel.
Igen tudom, kurvaszar csalódni a 14 évesen. De még szarabb 23 évesen...
Ld. pl. a "Felsőoktatásfejlesztési koncepció" c. topic
"MH 2005-10-19
Keretszámok: átrendeződő létszám Elfogadta a kormány a jövő évi felsőoktatási keretszámokat Az ideinél jóval kevesebb jogász-, közgazdász- és bölcsészhallgató tanulmányait finanszírozza jövőre az állam, emelkedik viszont a műszaki, orvosi és szociális képzések létszáma. Az összkeretszám nem változik: jövőre is hatvankétezer államilag finanszírozott hely lesz a felsőoktatásban.
Elfogadta a kormány a jövő évi felsőoktatási keretszámokat. Csakúgy, mint az elmúlt években, jövőre is 62 ezer helyet finanszíroz az állam, ezen belül azonban átrendeződnek a létszámok. Az oktatási tárca ugyanis jelentősen növeli jövőre a műszaki és a természettudományos képzések férőhelyeit, és az ideinél jóval többen iratkozhatnak majd be szociális diplomát adó szakokra is – mondta lapunknak Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár. Emellett a mostaninál száz fővel több orvostanhallgató kezdheti el a tanulmányait. A változtatásra az unió ajánlásai, a munkaerő-piaci elemzések és a külföldi befektetők jelzései alapján van szükség – tette hozzá Mang. Jelentősen csökken viszont a jogász- és közgazdászképzések, valamint néhány bölcsész szak, így a politológia, a kommunikáció és nyelvszakok létszáma jövőre. Az államtitkár úgy nyilatkozott: a tárca felkészült arra, hogy vitákat vált majd ki a csökkentés, ám a munkaerőpiac visszajelzései világosan mutatják, hogy erre szükség van. Konkrét számok még nem ismertek, ám információink szerint az említett szakoknál körülbelül tíz- százalékos növelésre, illetve csökkenésre kell számítani. Ez a keresettebb képzéseknél (jogász, műszaki, közgazdász) százötven–kilencszáz főt jelenthet. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az egyetemek annyi fizetős helyet hirdethetnek meg, amennyit a kapacitásuk enged – függetlenül az államilag finanszírozott létszámoktól. A lapunkhoz eljutott korábbi tervezettel ellentétben nem csökken ötezer fővel a nappali tagozatosok keretszáma, ehelyett emelkedik ötszáz fővel. Rovó Attila"
Szerintem akik ezekre a szakokra felvételiznek, tisztában vannak az egyetemi évek alatt rájuk váró áldozatokkal, azzal is, hogy nem lehetnek biztos abban, hogy a tanulásra fordított idő végül meghozza a gyümölcsét. Az egyetemek ebből tartják fent magukat. A gyengébb jelöltek úgyis az évek során kipotyognak, akik pedig sikeresen lediplomáznak, saját tapasztalatuk alapján is tisztában lesznek azzal, hogy a piacon mennyit érnek (nem a diplomájuk, hanem az ő tudásuk - mert ugyebár közhely, de igaz, hogy sok esetben nem a diploma értéke a lényeges, hanem az illető tudása és emberi értéke a diplomájával párhuzamban). Ha pedig azt tapasztalják, hogy sikertelenül indultak neki a nagybetűs életnek, még mindig lehetőségük van másoddiplomázni, egy másik területen is kipróbálni magukat. Az elmúlt években a társadalomban tapasztalható szó szerinti "felnőttéválás", önállóság, családtervezési szándék egyébként is kitolódott a 20-as évek végére. Hozzáteszem persze, hogy sajnos...
Az biztos, hogy sokoldalú, csakhogy a sok oldalból a piac hosszú évek óta csak párra tart igényt. Ezt a párat kellene nagyon tudni, a többit kevébbé. Ma viszont millókért kiképeznek egy eleve túlképzett emberkét, aki a tudásának töredékét használja az életben és ráadásul azt is többnyire pocsékul.
Annak a 4-5%-nak nem kell diplomát adni. Ez viszont nem a túlképzés problémája, hanem az egyetemek színvonaltalansága. Akkor is lehet túlképzés, ha színvonalas az oktatás és reális a diplomák értéke. Ha a túlképzés kérdése azzal oldódik meg, hogy ez a 4-5% nem kap diplomát, akkor rendben van...
Biztos, hogy csak jogászból van sok? Közgazdászokból, tanárokból stb. nincs túlképzés? De bizony, azokon a területeken is ez van...
Nem beszélve arról, hogy egy jogi diploma sokkal több mindenre ad rálátást, mint egy főiskolai gazdasági végzettség vagy egy fizika-szakos tanári diploma. Ha a jogászokat nem fogadja be a szakma, más területen is tudják hasznosítani képesítésüket és az egyetemen megszerzett tudásukat - többnyire sikerrel. A jogász diploma egy sokoldalú diploma.
Meg kéne végre értetni az emberekkel (különösen a szülőkkel), hogy kár fétist csinálni a diplomából, szart se ér, ha nincs mögötte munkaerőpiaci kereslet.
Nekem meg a másik tapasztalat, hogy rengetek, csupán közgazdasági középiskolát végzettre volna szükség, merthogy egyrészt olcsóbb munkaerő, másrészt, egész egyszerűen nincsenek már olyan bonyolultságú munkák, amihez egy egyetemet végzett közgazdász kellene (aki ráadásul dupla annyit kér.)
de az a gond, hogy a főiskolán végzett szinte semmit sem tud... ezzel szemben a közgáz középiskolában tanult meg tudja norámálisan végezni a dolgát... saját tapasztalat...
