Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Bár az aranyra éhes spanyol konkvisztádorok is bedőltek a valóságban soha nem létezett Cibola aranyvárosa indián legendájának.
Ez az őslakosok legendái szerint valahol az aztékok birodalmától északra terült el, többnyire a mai Észak-Mexikó területén vagy inkább még északabbra, a mai USA délnyugati részén keresték, persze sehol sem találták, mert az egyszerűen nem létezett.
1775-ben jött létre az első nagyobb állandó angolszász település Kentuckyban (Boonesboro néven Boone után elnevezve), de a függetlenségi háborúban a britek és a velük szövetséges indiánok megtorló akciói miatt átmenetileg lecsökkent a bevándorlás, 1781-1782 körül kezdett ismét felpörögni.
Az 1810-es évek végére a fehér amerikaiak meg lényegében már benépesítették a Mississippi vonaláig terjedő óriási területeket, néhány kisebb szigetszerű terület maradt csak az őslakos törzsek kezében, akiket aztán az Indian Removal Act (1830) nevű törvény alapján az 1830-as években telepítettek ki a Mississippitől nyugatra elterülő síkságokra.
Tehát lényegében 1780 - 1820 között, azaz cirka 40 év alatt népesítették be az amerikaiak az Appalache és a Mississippi között elterülő térséget.
Állítólag 1769. májusában a Cumberland Gap valamelyik sziklaszirtjén állt mosómedveprémből készült sipkában, hosszú csövű Pennsylvania-puskáikra támaszkodva a virginiai John Findley és a pennsylvaniai születésű Daniel Boone.
John Findley korábban már járt itt, míg Boone akkor először.
Findley mutatta meg az alattuk elterülő végeláthatatlan erdővidéket a barátjának, Boone-nak.
Kinyújtotta a karját és azt mondta: "Az ott lent Kentucky."
Utána elfordul kb. 30 fokkal délnyugat felé és azt mondta: "Az meg Tennessee."
Állítólag ekkor kapta ez a két US-tagállam, akkor még csak felfedezésre és betelepítésre váró terület a nevét.
Persze talán mondanom sem kell, hogy mindkét állam neve indián eredetű, de érdekes módon mind a kettőnek a pontos jelentése vitatott, ill. többféle fordítási, értelmezési lehetőség van.
Boone utána egy másik barátjával felfedező és vadász-expedíción járt Kentuckyban, majd ő vállalta, hogy kijelöli a telepesek részére a Virginiából a Cumberland-hágón át Kentucky termékeny fennsíkjaira vezető, szekerekkel is járható utat.
Ez volt az ún. Wilderness Road, azaz Vadon-út vagy egy talán jobb fordítás szerint Út a Vadonba.
Hát állítólag így kezdődött a Középnyugat, azaz az Appalache-hegységrendszer és a Mississippi között elterülő, mezőgazdasági szempontból rendkívül termékeny terület angolszász betelepítése.
Francisco Vázquez de Coronado y Luján (1510 - 1554), mexikói spanyol gyarmati katonatiszt, majd tartományi kormányzó.
1540 - 1542 közötti felfedező és gyarmatosító expedíciója során óriási területeket jártak be és tártak föl a mai Délnyugat-USA száraz, sivatagos - félsivatagos tájain.
Többek között felfedezték a Colorado folyót és a Grand Canyont.
A magyar Wikipedia is elég részletesen, sok érdekes adalékot felvetve ismerteti az expedíciót:
Furcsa, hogy pont ez nem érdekel. Mert ez az emi rejtélyes, ugyanakkor egy egy felfedező hagytékábol az uj fajok reprezentánsai (tipuspéldányai) teszik ki messze a legnagyobb értéket, mert zek a preparált példányok képviselik egy egy adott faj etalonját és bármi probléma van egy faj (ÁLLAT, NÖVÉNY, MIKROORGANIZMUS) felismerése körül:
például biztos hogy a jó fajhoz a jó nevet irták a határozó könyvekben?
biztos hogy jó az adott könyv irójának az azonositása? stb. stb.
az uj faj adott fajjal azonos?, vagy vannak különbségek?, csak ezeket még nem irták le....
akkor mindig az adott faj muzeumban örzött etalonjához kell nyulni,
Az amerikaiak egy ellenséges indián csoportot üldözve mintegy véletlenszerűen fedezték föl a festői szépségű kaliforniai Yosemite-völgyet.
A kaliforniai milícia könnyűlovas Mariposa-zászlóalja nyomult be a völgybe az ellenséges indiánok után kutatva.
A milíciával tartott történetesen egy orvos, akit, mint írta, "szíven ütött a táj szépsége".
Ő írta le először a völgy természeti képződményeit és élővilágát, ezért az amerikaiak ma őt tekintik a völgy felfedezőjének.
Mondjuk azt nem tudom, hogy a Kaliforniát az amerikaiak előtt birtokló mexikóiak esetleg ismerték-e a Yosemite-t, de ha ismerték is, nem nagyon maradt fönt róla adat.
A Kongresszus 1864-ben védetté nyilvánította a Yosemite-völgyet, majd 1890-ben ez lett az USA második nemzeti parkja a Yellostone után.
1. az expediciós gyűjteményi anagából kiknek küldött példányokat és ezekből hány bizonyult eleddig ismeretlen fajnak (tökmindegy hogy azután minek nevezték, elnevehetik akár Passer rubrocaudatus-nak is).
2. Ezeket az értékes példányokat, amelyek egy egy a tudományra uj állat és növényfajt reprezentálnak, melyik gyűjteményekben őrzik?, ha például teszem azt angol kutatóknak is klüldött, akkor az valszeg a British Mus,. Nat. Hist-ben van.
Igen, ilyen sok van, például Grossinger monumentális enciclopedya sorozatából a Universa Physica Regni Hungaria 1780 után is csak néhány kötete jelent meg. A többi kéziratban van, ez pedig már 240 éves!
A természettudományos hagyatéka Telekinek hol van és az általa gyűjtött állat és növényfajokból hány, a tudományra uj fajt irtak le és ezek tipuspéldányai hol vannak letétben?
Humboldt és Bonpland kapcsolatát illetően inkább az az érdekes kérdés, hogy egy német és egy francia vajon hogy volt képes hosszú távon elviselni egymást. :-))))
Annyit megtaláltam, hogy Eduard Ender kortárs osztrák festő alkotása. Érdekes módon Rómában született és Londonban halt meg. Van valami adat, hogy járt volna a trópusokon?
