20 éve "épített" zárt gyalult deszkás fenyőkerítésem (lucc) felett sajnos eljárt az idő, hiába kentem át 2 évente lazúrral.
A közeljövőben aktuális lesz cirka 42 m hosszan a csere, az alábbiak jöhetnek számításba:
- Vörösfenyő gyalult deszka - ezt elég lenne pár évente valamilyen teraszolajjal lekenni? (10 liter cirka 50 ezer ft. ) Nem szükséges rá lazúr? Megoldanám sajátkezűleg, bár a kenegetésért nem rajongok. :)
- WPC - drágább valamivel, de mellette szól, hogy nem szükséges ápolni, így a kezdeti hátrányt hamar "ledolgozza". Magam összerakom ezt is. Nem tudom a valóságban, hogy fogja bírni a forró nyarakat...
- Betonelemes kerítés. (előnye a gyors telepítés, viszont az összerakást nem vállalom, 80 kg-os elemeket 2 sérvvel nem emelgetnék :( Meg igaz, hogy mintás, de nekem picit olyan laktanya feelingje van a mai napig. Ha cég telepíti, ezzel se igazán jövök ki olcsóbbra, mint a wpc-vel, ahol csak az anyagot kell megvennem.
- Épített kerítés zsalukőből, ez a leghúzósabb, 10m3 beton alap+ 20m3 a zsalukőbe, ez cirka 800 ezer + a zsalukő. Ha olyat veszek amit nem kell vakolni semmivel azok pedig jóval drágábbak.
Vagy épített kerítés Barabás kőből, ez tetszik, csak beton alap kell, viszont nem értem a szisztémát, ha 1,8 magasan kötőanyag nélkül egymásra pakolom a blokkelemeket, nem tud eldőlni, ha van sík beton alapja?
betonozz be egy kisasztalt. tenyérnyi 5ös vaslemez ráhegesztett betonvas lábakkal. kiszintezve berakod, aztán ehhez majd olyan oszlopot hegesztesz amilyet akarsz. a magasságát kell eltalálni, hogy a fedőlapot majd ne zavarja.
Zsalukőből építenék kerítést a zsalukőoszlopok 2.3mre lennének,mivel vizstintes kerítés elemek lennénel ezért középre kell még egy plusz tartó oszlop.ezt elég fúrni?vagy betonozzuk be a zsalukőbe?
Zsákos előrekevert habarccsal szokták összerakni a zsalukövet, ha pontos munka kell, mert a zsalukő nem annyira pontos, mint ahogy gondolná az ember, és korrigálni kell.
Amikor kicsit kell vele játszani, hogy szépen álljon, akkor jó a habarcs ágyazásnak, vagy a kis faék, korrigálni az anyag a pontatlanságát.
Ha beöntötted betonnal, akkor meg már nem mozdul semerre - ha jól raktad össze.
Mindenképp olyan laza rögzítéssel tenném fel, ami centis mozgás enged neki. téli -20 nyári 80 fok között egy kétméteres panel már több mm-t változik méretre.
Ovális lyuk, vagy 10es furatban 6os csavar nagy alátéttel, ilyenek.
Az alábbi hivatkozáson is látható lézervágott design kerítéspanelek felszerelésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Valakinek van tapasztalata a felszereléssel? Mik a buktatói egy ilyen lézerkerítés felszerelésének? Mivel fémből készülnek, és jellemzően fekete/sötét színre porfestve, nyári melegben mennyire befolyásoló tényező a hőtágulás?
Na, ezzel bátran fúrhatod a lyukakat betonba! Jó tanács: ne te nyomd a fúrót, hagyd dolgozni a pneumatikát, a gépet csak tartsad irányban szép lazán ;)
Jó munkát (bár ugye jó munka és szép öregasszpny nem létezik :D )
Ha (!) el kell szállíttatni, és nem tudod helyben elteríteni, vagy valahova betölteni.
Az elszállítás-lerakás kb 3-5 ezer m3-enként.
Amikor számolod a gödör méretét, akkor legalább +30%ot számolj rá, az lesz az elszállítandó föld, mert amikor a markoló kiemeli, akkor fellazul a föld, és a térfogat nagyobb lesz.
(Ha elész tömör sziklás talaj van, akkor szoktak néha 50% lazulást is számolni.)
Nem Bp, ez Borsod (annak is frekventáltabb része) : 20 fm meglévő kerítéslábazatot (50cm magas) és az alapot (csak 30 cm mély volt) bontottak szét, aztán kiásták az alapot 70 cm mélyen, 30 cm szélességben. Elvittek minden törmeléket, földet.. 2x 8 m3-es konténer tele lett.
Mindezt egy kis gumilánctalpas kotróval.
Fél nap alatt kész lett, 120 ezret kóstált. Természetesen számlával :))
Munkagépet órára számolják, egy mini exkavátor 8-9 ezer körül van egy órára.
két óra mindenképpen fizetendő a munkán kívül. ( kiállás/beállás )
Ha nem kell a kitermelt anyaggal szarakodni, és egyből rá tud állni a nyomvonalra, és amit kiemel csak ledobja az árok mellé, akkor egy nap alatt meg lehet csinálni.
Persze mostanában vannak nagyon elvetemült árakon dolgozó melósok is.
nem vitatva a "jó szerszám=fél munka" állítás igazságát, jegyezném meg, hogy észzel használva a szeszámokat sok minden megoldható.
Nyilván egy 800wos ütvefúróval nem fogja sorba lőni a furatokat.
A nagy teljesítményű jó szeszám azoknak igazán fontos, akik azzal keresnek pénzt, hogy egy nap alatt ki tudja fúrni mind a 200 furatot, utána felveszi érte a pénzt, és megy a következő helyre fúrni.
Ha magadnak csinálod, akkor nem olyan fontos hogy #kurvagyorsan meglegyen, és van ideje a szerszámnak hűlni.
persze, ha elég "puha" a beton és egy-két furat kell csak akár meg is lehet próbálni, de beton fúrásához fúrókalapács kell, nem pedig ütvefúró, mert nem fogja sokáig bírni...nekem pl a palfonba nem is sikerült megfelelő méretű lyukat fúrnom :/
"SDS tokmánya azoknak a gépeknek van amivel lehet csak vésni is. (amikor vésőt fogsz be a tokmányba, és a tokmány nem forog, csak üt.)"
Nos, ez sem teljesen így van, de a cikkben erről is van pár sor :) azért dióhéjban: az SDS rendszerű szerszámbefogás a tengelyirányú elmozdulást teszi lehetővé és a hornyok segítségével adja át a forgatónyomatékot.
ha erről van szó, akkor az ütvefúró, és lehet vele betont fúrni. A kalapács állásba kell kapcsolni, akkor ütvefúr.
Nem, nem kell ahhoz SDS tokmány, hogy vídiás betonfúróval betont tudvál fúrni.
Pont akkora furatot fúrj, mint amekkora a betonacél, de egy kicsit járasd meg benne a fúrót a végén ki-be. 10 es fúrót be tudsz fogni, és az elég is a 10 es betonacélnak.
A betonacélt kapapáccsal fogod beleverni a furatba.
Fúrjál le addig, ameddig a fúró csigamenete engedi. A tüskézés az oldalirányú elmozdilás ellen biztosít, de jó ha minél mélyebben van a betonacél beágyazva a ságalapba. 10-15 cm már elég, 30 cm nél több meg már nem jelent semmi többletet.
és a meglévő fúróddal meg tudod csinálni, csak lassabban fogsz haladni, mint egy 1500w-os sds tokmányos Hilti-vel.
És előtte próbáld oda a zsalukövet, és jelöld be, hogy hol legyen a furat, mert amikor pont a zsalukő átkötőjénél lesz a találomra készített furat, akkor nem lesz őszinte a mosolyod.
Sziasztok! Telekhatárra szeretnénk hátsó- és oldalkerítésnek famintás trapézlemezt. Igazából a hátsó résszel el is készültünk, most következik az oldalhatár, ahol kétoldalt szinezett lemezt fogunk felrakni. A kérdésem az lenne, hogy láttam néhány helyen, hogy a bordák vízszintesen futnak, és a lemez csak az oszlopokhoz kerül rögzítésre, az oszlopok nincsenek egymással összekötve. Valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, vélemény, jótanácsa? :) Nem találok a neten semmit ezzel kapcsolatban, de aggaszt, hogy a szerkezet így elég stabil-e? Viszont látvány és költség szempontjából kedvezőbb lenne.
