A Workout Kft.-n keresztül a jelek szerint sokmilliárdnyi vagyonhoz jutottak Fideszhez közel álló magánszemélyek, miközben maga a Workout nemhogy a veszteségeket nem mérsékelte, de tovább dagasztotta a konszolidáció állami költségeit.
NOL.
Tokajhegyalja - Orbán, Madarász, Lévai? - kontra Stop.hu: per vagy nem per?
2006. 03. 28. 13.00
Múlt heti cikkünk a jelek szerint kiverte a biztosítékot Orbán Viktornál, a Fidesz elnökénél: a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-t képviselő ügyvédi iroda helyreigazítást követel lapunktól egy hiteles dokumentummal alátámasztott írás miatt. Tették mindezt úgy, hogy a korábban a Postabank-ügyben feltett kérdéseink közül egyetlenegy sem került megválaszolásra.
Az elmúlt hetekben több mint 150 kérdést tettünk fel közpénzekről - a Postabankról, a Deutsch-féle sportminisztériumról. Kérdéseinket mindannyiszor dokumentumokkal egészítettük ki. A kérdések címzettjei a pénzek elherdálói, felhasználói voltak. Választ egyetlen egyszer sem kaptunk. Úgy tűnik, ezekben az ügyekben a Fidesz a Kaya Ibrahim-ügyben alkalmazott taktikát választja - ha nincsen jó válasz, akkor nincsen semmilyen, mert amiről nem beszélünk, az nincs is. De valóban nincs?
Amikor az első papírokat nyilvánosságra hoztuk, azt állították, hogy ezek hamisítványok, mert az a jelentés, amit bemutattunk, nem létezik. Viszont mindenképpen államtitok…
Utána Orbán Viktor jelentette ki, hogy a jelentés valódi. Miért mondták akkor előtte, hogy nem is létezik? Miért várt a beismeréssel Orbán? Miért hagyta, hogy egykori beosztottai hazugságból hazugságba botladozzanak? Ha pedig ismerte a jelentést, hogyan tűrhette el - esküjét megszegve -, hogy milliárdos értékű cégek 1.000 forintért kerüljenek ismerősei, politikustársai tulajdonába?
Ha már az ismerősöknél tartunk: a kiérdemelt sportsikereit ügyesen aprópénzre váltó bokszoló Kovács István sem reagált arra, hogy 2002. április 4-én, tehát 3 nappal az előző választások első fordulója előtt adta be a Gazdasági Minisztériumba a Széchenyi-tervre szóló pályázatát. A két forduló között – ez mindenkinek ilyen könnyen ment? - elbírálták és két nappal a második forduló előtt el is utalták számára a belvárosi Box Utca nevű éttermének a megítélt 25 millió 559 ezer forint vissza nem térítendő pénzt, ingyen – azaz közpénzből. A baj ezzel csak az, hogy mostantól kétkedéssel kell figyelnünk mindenkire, aki szolgálatot tesz Orbánnak, vagy odaül mögé a választási nagygyűlésen? Netán mindannyiunk pénzéből vették meg a jóindulatát?
Egyébként ekkor lett a Híd Rádió Kft. ügyvezetője Deutsch Péter, aki nem más, mint a Fidesz-kormány sportinisztere, Deutsch-Für Tamás testvére. Kinek vagy kiknek állt érdekében az értékesítés körülményeit takargatni? Ha egy több milliárd forintos céghez mindössze 1.000,- Ft-ért hozzá lehet jutni, akkor ebben mi takargatnivaló van?
A másik kérdéssor Deutsch-Für Tamásnak szólt, aki e témákban azóta sem kommunikál, pedig a kérdések választ várnak: hová tűnt el 5 milliárd forint az általa vezetett Sportminisztériumból?
Az 1,7 milliárdra tervezett beléptetőrendszerért – korábbi önmagát felülbírálva - a Dataware Kft. 4,8 milliárdos pályázatát írta alá a miniszter. Miért bírálta felül saját korábbi döntését?
Az érintett csapatok 12 évi jegybevételével azonos összegű beszerzés ellen a Hivatásos Labdarúgó Alszövetség 2002 januárjában tiltakozott Orbán Viktor miniszterelnöknél, azonban semmiféle választ nem kaptak, intézkedés pedig nem történt. Vajon miért nem vette figyelembe a szakemberek véleményét a miniszterelnök? Vagy legalábbis miért nem reagált rá? Miért volt olyan sürgős a még azóta sem létező stadionokba megvenni az elektronikát? A polgári erkölccsel összeegyeztethetőnek tartja Orbán Viktor, hogy egyik minisztertársa közvetetten egy másiktól, a Martonyi-féle ügyvédi irodától rendel 5 millió forintért egy olyan szakvéleményt, amelyre nincs is szükség? Mi szüksége volt Martonyi irodájának erre a megrendelésre a minisztertárstól? (1-2-3-4-5-6)
És hogy minderről tudott-e Orbán Viktor? Természetesen igen, hiszen az ő tudomása nélkül semmi nem történhetett kedvenc területén, a labdarúgásban. Erről írásban is nyilatkozott akkor, amikor 2001. szeptember 28-án válaszolt Demján Sándor levelére, aki a Magyar Labdarúgó Liga elnökeként arról tájékoztatta, hogy számításaik szerint a 38 stadionban felszerelendő beléptető rendszer nem kerülhet többe 1,7 milliárdnál, és amennyiben ennél többet fordítanak rá, az az egész stadionrekonstrukciós programot veszélyezteti. Hogy fordulhatott elő, hogy amit Demján már az első percben látott, azt Orbán még az utolsóban sem?
Most úgy tűnik, megtört a jég, lapunk ugyanis végre kapott egy ügyvédi felszólítást a volt miniszterelnök felesége által is tulajdonolt Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-t képviselő irodától. Ebben az a mondat szerepel: a Stop! március 24-én megjelent, Orbán Viktor tudott róla, bizonyítható, látható, olvasható című cikke „egyebek mellett a valóságnak meg nem felelő állítást is tartalmaz”. A több mint 150 kérdésből tehát egyet kifogásol egy ügyvédi iroda, mégpedig azt, amely arról szól, hogy kapott-e 145 milliót a fent említett cég. Tegyük túl magunkat azon az apróságon, hogy a kérdéseket nem helyreigazítani szokták, hanem megválaszolni, és mi -mint a korábbi esetekben is- kérdéseket tettünk fel, mellékelve néhány, de korántsem az összes dokumentumot. A kft. által kifogásolt állítást egy banki bizonylattal támasztottuk alá - az, hogy a szóban forgó hitel pontosan milyen időre került kihelyezésre a céghez, banktitkot képez és más kérdéskörbe tartozik. A dokumentumot mindenesetre a többivel együtt újból közzétesszük, ha a továbbiakban is bármiféle kifogás merül fel vele szemben, természetesen állunk az esetleges eljárások elé.
Addig is legyen teljes a paletta! Van még egy KEHI jelentésünk. Tudjuk, nem könnyű olvasmány, de legalább annyira izgalmas, mint egy krimi. Egy részét olvasóink már láthatták, de így, a mellékletekkel együtt komplett.
"A megjelenés helye konkrétan egy kegyvesztett MSZP aktivista szája volt."
Bácsicst - állítása szerint - valamilyen, a múltjára vonatkozó "szigorúan védett adatokkal" (priusz) járatták le tavaly, és nyílt rasszizmussal vádolta ellenfeleit, akik szerint ő "Cigány bűnöző, amilyenekre nincs szükség a pártban."
Ezzel nem csak a megjelenés helye a gond. Az egész egy íróasztal mellett kifundált baromság (jó rég óta ismert ráadásul). Ha az embernek lenne ideje meg energiája (de főként gusztusa), be lehetne mutatni, hogy a módszer tömeges alkalmazása egyszerűen nem megy ezer olyan ok miatt, amit az íróasztali álmok álmodói nem kalkulálnak. Pokoli drága, rendkívül nagy és feszes szervezettséget igénylő, igen kevéssé hatékony eljárás magas rizikóval és számtalan lebukási lehetőséggel.
Másfelől persze az kizárt, hogy egy kiszorult sértett emeszpés a hírtévén kezdi el duruzsolni a toi-toi zéerté gügyécske kis dalocskáit. Vagy ezt nem is olyan nehéz elképzelni? Meg kéne nézni van-e ilyenre példa.
Álláspont
Bár a választások kimeneteléről fogalmunk sincs, egyben biztosak vagyunk: most is lesznek apróbb szabálytalanságok, ám a voksolás végeredményét befolyásoló csalás most sem lesz. Ennek ellenére akadnak majd, akik csalásról beszélnek, különösen ha a Fidesz veszítene, méghozzá szoros küzdelemben. Ahhoz képest tehát, hogy a rendszerváltás óta ez már az ötödik választás, ahol csalási szempontból nem történik semmi említésre méltó, egészen érdekes, milyen virágzó folklór alakult ki e témában. A legszínesebb legenda kétségkívül a peraparált tollaké volt, amelyek tintája, ugye, kis idő után láthatatlanná válik. Aztán ott van a magát minden bizonyíték nélkül makacsul tartó láncszavazás technikája, mikor is a szavazófülkébe belépő ember nem dobja be a papírját, hanem leadja a pártaktivistának, az kitölti és odaadja a következő embernek, aki azt dobja be, a sajátját megtartva a következő csalónak stb. Szép elmélet, kár, hogy a szavazó könnyen érvénytelenítheti a fülkében a neki adott kitöltött szavazócédulát. Elvileg a szavazóbizottságban ülő pártdelegáltaknak is van lehetőségük manipulálni egy-egy szavazólappal vagy jegyzőkönyvvel, de a siker esélye kicsi, a lebukásé viszont óriási. A törvénytelen módszerek közül a legreálisabb a voksolás befolyásolására a választók máshol szavaztatása, de ezzel is az a helyzet, hogy ha kicsiben csinálják, nincs értelme, ha nagyban, akkor pedig roppant feltűnő. A pártok irracionális viselkedésének legszebb bizonyítéka, amikor a Fidesz a csalások veszélyére hivatkozva megakadályozta, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodók levélben szavazhassanak.Így akik olyan országban vannak, ahol nincs magyar külképviselet, nem tudnak élni választójogukkal, a nagykövetségeken voksolók szavazatai pedig fejenként is akár súlyos százezrekbe kerülhetnek a költségvetésnek. Miközben például a kisipari csalásoknál sokkal jobban fenyegeti a választójog egyenlőségét, hogy az egyes választókerületek népessége között milyen nagy különbségek alakultak ki, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb választókerület polgárának a szavazata sokkal kevesebbet ér, mint egy kisebben élőé. Beljebb volnánk, ha a csalásokkal való foglalkozás helyett a politikusok ennek a megoldásába fektették volna az energiájukat. A programírásról nem is beszélve.
Á, megvan -- a workout gumicsont újbóli meglengetése erre lehet válasz:
Láncban szavaztak a szocialisták?
A 2002-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódó választási csalást leplezett le pénteken a Hír TV-ben Bácsics Gyula, a nagykátai választási bizottság MSZP-s alelnöke. Állítása szerint pártja most is erre készült. A helyi szocialisták szerint Bácsics hazudik, és megüzenték neki: ki lesz zárva a pártból.
Minden egyes választáson csaltak a szocialisták Pest megye 6. választókerületében – nyilatkozta csütörtökön a Hír TV Célpont című műsorában Bácsics Gyula, a helyi választási bizottság MSZP-s alelnöke. Bácsics kifejtette: az úgynevezett „láncszavazásra” 2002-t megelőzően is volt példa, de igazán az előző országgyűlési választásokon terjedt el, amikor is Ron Werber, a szocialisták izraeli kapmánytanácsadója magyarázta el, hogyan lehet ezt úgy kivitelezni, hogy ne legyen feltűnő.
A láncszavazásos csalás lényege, hogy a láncban az első szavazó bemegy a szavazókörbe, felveszi a lepecsételt szavazólapot, majd a fülkében elrakja, és csak egy üres borítékot dob az urnába. A lepecsételt üres szavazólapot pedig elviszi magával az MSZP által berendezett központba, ahol beikszelik rajta a szocialista pártot, illetve jelöltjét. A következő lefizetett szavazó ezt a már kitöltött szavazólapot viszi magával a szavazókörbe, ezt teszi be a borítékba, amit az urnába dob, majd a kapott lepecsételt üres szavazólapot megint csak kicsempészi. – A szavazópolgár „addig nem kapta meg a pénzét, amíg az üres cédulát nem hozta vissza” – mondta el Bácsics.
Az így lefizetett választópolgárokat vendégül látták, etették, itatták, és csak a szavazás végén engedték haza. Bácsics Gyula azt is elárulta: az ilyen „baloldali” szavazóknak általában kétezer forintot szoktak adni a szocialisták.
A fenti módszer Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke szerint „feketén-fehéren” bűncselekmény, „a választás rendje elleni büntető törvénykönyv tényállásának a megvalósulása”. Szigeti ugyanakkor nem tart attól, hogy a csalás országos méreteket ölt, mert a pártok megfelelően ellenőrizik egymást. Az OVB elnöke szerint egyébként a láncszavazásos szavazatvásárlásra az lenne a megoldás, ha nem használnának borítékot a voksolásokon. Ugyanezen a véleményen van Tóth Zoltán választási szakértő is, aki arra hívta fel a figyelmet: a világnak már csak nagyon kevés országában használnak borítékot a választásokon, éppen azért, hogy az ezzel kapcsolatos visszaéléseket el lehessen kerülni.
A helyi MSZP-n belüli ellentétek miatt kitárulkozó Bácsics Gyula azt is elárulta: az előző választáson a kocsma volt a gyűjtőhely, most viszont a szocialisták óvatosabban készülnek, magánházaknál rendezik majd be a központokat mindkét fordulóban. Elmondása szerint a szocialisták most is szavazatvásárlásra készülnek, amelyet meg is beszéltek egy „felkészítő” ülésen. Pest megye 6. választókerülete egyébként az MSZP-s szakadásról híresült el, amely akkor következett be, amikor a pártvezetés Németh Imre bukott agrárminisztert erőszakolta rá kéviselőjelöltként a helyiekre. A pártvezetés Németh mellett állt ki, a többieket pedig jórészt már kizárták. Így a nagykátai szocialista székházban azt állították, hogy Bácsics hazudik, és megüzenték neki: ő is ki lesz zárva.
"Az eddig ismeretlen összefoglaló tudatta a miniszterelnökkel, hogy a banknál elvégzett portfoliótisztítás címén 1998 decemberében 154 milliárd forint értékben kerületek ki cégek, vállalkozások a Reorg Rt.-hez és a Workout Kft-hez, amelyeknek a Postabank kétes vállalkozásait kellett kezelniük."
Ennél a Reorg RT.-nél nem a Répássy képviselő úr testvére volt valami spiller?
parlamenti vizsgalobizottsag. rotflol. lehetoleg olyat, amelybol a fidesz kivonul, majd a vegen a szavazason megjelenik es leszavazza. hagyjuk mar a parlamenti vizsgalobizottsagokat..komolytalan...
Már nem titkos a Postabankról készült jelentés NOL • Népszabadság Online • 2006. március 24.
Feloldotta a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzek felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet titkosságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->
Pénteki közleményében a Kehi úgy fogalmaz: "a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet adatvédelmi szakértői felülvizsgálata megtörtént, amelynek alapján a 'Titkos!' minősítés megszűnt".
A további nyilvánosságra hozatalt a jogi feltételek korlátoznák, mivel a jelentéstervezet banktitkot tartalmaz, amely a jogosultak engedélye nélkül nem tehető nyilvánossá - közölte a Kehi.
A stop.hu internetes hírportál február elején olyan dokumentumot jelentetett meg, amely szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából, ami a 90-es évek végén zajlott. Az állam ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint a többletkiadásért a felelősség a bank menedzsmentjét terheli.
A Workout Kft. az interneten megjelent dokumentum szerint több jogszabályt megsértett, illetve a bank és a kft. közötti több ügylet esetén felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. A Postabank konszolidációjának költségei meghaladták a 150 milliárd forintot.
A PB Workout Kft-nek eredetileg az volt a feladata, hogy a Postabank vagyonelemeinek értékesítésével mérsékelje az állami konszolidáció költségeit.
A dokumentumot az Index internetes hírportálnak sem Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke, sem Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere nem volt hajlandó beazonosítani.
Ezt követően a pénzügyminiszter február 16-án kérte be a Kehi-től a Postabank vesztesége okainak és a személyes felelősség megállapítására vonatkozó vizsgálat anyagait. A Kehi elnöke másnap hat dokumentumot küldött át a Pénzügyminisztériumba, s egyben kérte, hogy a tárca foglaljon állást: indokolt-e az azokban szereplő adatok titkosítása.
A kérdésről szakértőket is megkérdezett a minisztérium, majd jelezte: nem ellenzi a minősítés feloldását, mivel azonban a titkosítást annak idején nem a Pénzügyminisztérium rendelte el, annak feloldásáról sem intézkedhetett. Ezek után kérte Kiss Péter a Kehi-től a felülvizsgálatot, illetve a dokumentumok mielőbbi nyilvánosságra hozatalát. Ezt követően kezdte meg a Kehi - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény alapján - a minősítés felülvizsgálatát.
Február második felében szintén a stop.hu azt írta, hogy mind Sepsey Tamás, mind Stumpf István, mind Varga Mihály pénzügyminiszter - állításukkal ellentétben - tudtak a Postabankról szóló konszolidációs Kehi-jelentés létezéséről. Ezen állítás forrása az volt, hogy portál üzemeltetője az üggyel kapcsolatban névtelen levelet és három, "szigorúan titkos" feliratot tartalmazó dokumentumnak nevezett iratot kapott.
A dokumentumnak nevezett iratok egyike a Kehi által készített, s 2020 végéig titkosított összefoglaló ellenőrzési jelentés fedőlapja, a másik Végh Lajos aláírással a jelentés utolsó oldala, mindkét irat dátuma 2000 decembere. A harmadik, dokumentumnak nevezett irat egy levél Papp Csaba rendőr alezredesnek, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság osztályvezetőjének.
"Egyetlen Kehi-jelentést fogadott el a kormány, 1999. június 30-án, a Postabankkal kapcsolatos felelőtlen gazdálkodásról, ennek alapján történt a feljelentés, és most is zajlik a büntetőeljárás Princz Gábor és társai ellen" - jelentette ki Stumpf István az MTI érdeklődésére azt követően, hogy a stop.hu nyilvánosságra hozta e dokumentumoknak nevezett iratokat.
Megjegyezte: "más Kehi-jelentés nincsen, ezért mindenki, aki azt állította, hogy Kehi-jelentésről nem tud, az igazat mondott. Részanyagok vannak, de hogy ezek milyen típusú részanyagok, arról halvány lila gőze nincs senkinek, mert nincs a kezében az eredeti példány, amivel össze tudja hasonlítani".
A Postabank-konszolidációval kapcsolatos vizsgálatot 2003 februárjában a Medgyessy-kormány állította le. Annak a kormánynak módja lett volna a vizsgálatot befejezni és a szükséges lépéseket megtenni. Medgyessy Pétert kell megkérdezni, miért nem tette meg - mondta február második felében az MTI-nek Stumpf István.
Nem ment fel senkit, természetesen. Csak azt jelenti, hogy az MSZP vezetés nem akart egy hosszabb, részletesebb vizsgálatot a Postabank-ügyben. Vagy azért, mert csak annyi husi van rajta, amennyi a kampány utolsó pár hetére elegendő, és ha tovább húzzák, kipukkad -- vagy azért, mert ha alaposabban megnézik, akkor az MSZP kellemetlen részletek is kiderültek volna.
Ha tényleg olyan komoly lenne, akkor parlamenti vizsgálóbizottságot alakítanak stb stb.
