Keresés

Részletes keresés

Teaway Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2804

Igen van, az utóbbi kettőt pl. én írtam :)

 

Előzmény: Carie* (2791)
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2803
Nagy Márton

szeretlek

tessék a kilenc betű.
komoly vagyok, ebben nincs derű,
szeretlek, nehezen, véresen,
könnyen és veszedelmesen
szeretlek.

mert jó szeretni és
szeretlek szeretni téged.
tudom hogy ezt érted, ezért is
szeretlek, ahogy megérted.

azért is mikor nemérted, ahogy
a hátad mutatod míg el nem alszol.
szeretem ahogy hallgatsz mikor eljátszol.

szeretlek. mert még nem fájsz nekem,
de napról napra több leszel bennem,
veled nő a súlyom, az érdemem,
mert nem felejtesz, de hiszel még nekem.

szeretlek mert nem mondod 'kedvesem',
és csak igazán ritkán, ritkán
hazdusz nekem.

szeretem ahogy olvasol, ahogy írsz,
és ahogy helyettem is sírsz,
mikor megérted a versemet,
mégis nevetve javítod ki a rímeket.

szeretem azt is hogy nem tudod a nevemet,
amíg szereted a testemet,
és elfordulsz mielött meglátnád a sebeimet.

szeretlek. szeretni kevés.
szeretni, gyűlölni is tévedés,
de veled ezt is szeretem.
nem nagyobb tévedés a szerelem
veled, mint nélküled az életem.
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2802
Kovács Anikó

Várlak - a lélek öröme


Szeretek várni rád.
Az „akkor” és a „most” rögtön
egyensúlyba billen,
ha csendben elfordítod majd
fényesre kopott sárgaréz-kilincsem, -
belépsz az ajtón,
többet már nem vagyok lélekegyedül,
s mint kamra mélyén véletlenül
ott hagyott mandulabefőtt :
a tegnapok hiányjeleket-villogó íze
számban ikrás mézzé csendesül.
Szemedben ottfelejtett utcák
és hátrahagyott nappalok,
könyvek fölött álmatlanul
átvirrasztott éjszakák
emelnek
dísztelenül fenséges,
sárgafalú, ódon templomot.

Elég csak annyi,
hogy magam mellett tudlak,
így nem kell helyet szorítanom
a torkomban megbújó,
feltörni vágyó síró-panasznak;
ha itt vagy, - minden helyére kerül
és nyugvópontra,
a röpke pillanatot sem kell
elengednem
egy halk búcsúszóval.

Van időnk egymás felé kitárni
a kettősszárnyú, szent oltárkaput,
és míg nálam felejted magadat,
boldogan bízom okos tekintetedre
minden kimondott szavamat, -
beszédünk és hangunk
suttogóan halk lesz
és olyan lágy,
melyből egyszerre megérted
az érett, csöndes férfikor szavát;
borostás magányodra puhán hull a fény,-
mit magadból nekem szánsz,
csak annyi, - de az mind legyen az enyém.


Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2801
Wass Albert

Mert nagyon szeretlek

Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
És én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog.

A csók, a csókod, az is én vagyok.
Végigálmodom az álmodat,
ölelésedben én epedek el,
csak én tudom minden kis titkodat.

A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja,
s a nyíl vagyok, amely sivítva
holttá sebzi vágyad madarát.

A dal vagyok, mely belőled zokog
holt mámorok tört ívén át az éjbe:
s én vagyok az a sápadtság, amit
éjfél után, ha bálból jössz haza,
rád lehel a sarki lámpa fénye.
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2800
József Attila

Eggyéölelődés vágya


Hiába gyúl ki nagy szemedbe máglya,
Csókos kín ajkamat hiába rágja
S ölelni vágyás: többet akarok.

Husodba forróság lohol lihegve,
Ruhád letépve szállna mély egekbe
S aztán? mi van még? - Többet akarok!

Mint csecsemő, kit gonosz, céda anyja
Kemencére vetett, mely összemarja,
Vágyban vonagló szép szivem olyan.

Ó úgy szeretnék eggyé lenni véled!
Hogy folyna eggyé vérem és a véred,
Mint szélvész ültén két fáradt folyam.

Egy lelkünk lenne, mely nyugodtan lengne
És semmisülne át a végtelenbe
S betelt egy-test, mely többé nem akar.

Két bús álomvirág, mely egynek nyilhat.
Mint eggyé lesz a szellő és az illat,
Ha már sunyít a romboló Vihar
*Felhő Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2799

MADÁRSZERELEM

Blake

"Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya vár?
Milyen fészek, milyen lomb?
Ó te rétek dísze, mondd!"

"Áll egy szép fa társtalan:
ott busúlok egymagam.
Hajnal issza könnyemet,
este nem hoz örömet."

"Én meg téged kivánlak,
kincse-hangja a nyárnak;
nappal erdőn kószálok,
éjszaka sirdogálok."

"Énérettem sirdogálsz?
Engem kívánsz? Engem vársz?
Bánatomnak vége hát!
Ó szerelmes jóbarát!"

"Gyere, hí csöpp lugasom,
zöld falomb közt, magoson.
Öröm szárnyán röpülünk,
virág alatt megülünk."

(Babits Mihály)

*Felhő Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2798
 

Csábítás

Különös játékot játszunk:te meg én,
Mosolygunk ostobán az élet értelmén.
Nevetsz,nevetek,valami fellobbant bennem,
Az eszem azt súgja,tovább kéne mennem.

Elindulok,de arcod egyre hív magához,
A szerelem földöntúli édes bájához.
Játszol,játszok,hisz ebből áll a lét,
Most tudom a szerelmünk a tét.

Hozzám érsz,remegek,mit teszel velem?
Átölelsz,egy érintéssel elcsavarod a fejem.
Nevetsz,nevetek,mit gondolsz megéri?
Egy rég elveszettnek hitt lány,álmait eléri?

Segíts nekem,szeretnék újra szeretni!
Valami átváltoztató csodát érezni,
Tudod,tudom,valami ég köztünk,
Az élet útján egy darabig együtt kell mennünk.

Azt mondod van remény,hagy'higgyek benne!
A te ölelésed e zord világban megváltás lenne.
Érzed,érzem,lángol lelkemben a tűz,
Arcod egyre a szerelem mezejére űz!
(Flo)

*Felhő Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2797

  Őri István

   Ne írj, ha nem lehet


  Ne írj, ha nem lehet,
  csak gondolj rám,
  s ez elég
  - tudom, hogy megteszed -
  mert a gondolat
  ideér,
  a gondolat
  elér
  nincs idő,
  nincs messzeség,
  csak diadal
 a gondolat
 megvigasztal...

  Ne írj, ha nem lehet,
  csak gondolj rám,
  mindig
 kedveset, szépeket,
  sötétet, napfényt,
  lépteket
 feléd,
  felém...

  a gondolat elér...

Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2796

Nagyon tetszik. Már átolvastam párszor, de nem tudom abbahagyni...

Köszönöm, hogy beírtad.

C*

Előzmény: *Felhő (2795)
*Felhő Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2795


 

Torma Judit: Mondd ...?

Mondd, van olyan hogy bocsánat-raktár?
Mondd, miért van, hogy nekem nem jut,
mikor te az előbb kaptál?
Mondd, van olyan ,hogy elfogy a bocsánat?
Mondd, mit kap az ,aki csak ennyit kér magának?
És mondd, van a bocsánatnak ára?
Meg tudja fizetni ,akinek nem telik ruhára
cipőre ,kenyérre , ételre, italra ,
-mondd, az ilyennek meg lesz-e bocsátva?

És mondd, mennyi időre kapod, hogyha kéred?
Örökké tied lesz, vagy csak egy időre bérled?
És mondd, mi van ha lejár az időd?
Hogy állsz meg majd akkor az emberek előtt?
Vagy ha végtelen a bocsánat joga:
minden bűnöd meg van bocsátva?
Mondd, a bocsánatot kitől kell kérni?
És aki adja, mindenkinek
egyforma mértékkel méri?

Mondd, miért nehéz megbocsátani?
Mondd,  kitől lehet az ilyet tanulni?
Mondd,a megbocsátást ő hol tanulta?
S mondd,nem felejthette el már
régen azóta?

Mondd,a bocsánatot elveszteni lehet?
S,ha találtam,továbbadhatom neked?
És,ha én valaha elvesztem,ha kaptam,
kérhetek megint,vagy örökre elhagytam?
Mondd,lehet-e több adagot kérni,
hogyha tőlem kérnek,én is tudjak adni?
Mondd,egy embernek hányszor jár bocsánat?
Mondd,a bocsánattal véget ér a bánat?

Mondd,-és bocsáss meg,hogy ennyit kérdezek-:
ez tényleg ilyen nehéz,vagy én vagyok gyerek?

 

Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2794
Elizabeth Barrett-Browning

Hogy szeretlek?

Hogy szeretlek? Figyelj. Amennyire
csak hatolni bír föl s le s szerteszét
a lelkem, mikor kiröppen a lét
és az eszmény végső egeibe.
Szeretlek a köznap szükséglete
fokáig; s ha nap süt, s ha gyertya ég;
nyíltan, ahogy férfi küzd a jogért;
tisztán, ahogy a hiúak sose.
Szeretlek, oly szenvedéllyel, ahogy
kínom lángolt, rég, s lánykori imám:
vesztett szentjeim szerelme lobog
benne,-könnyem ez, s mosolyom, s talán
egész életem!-s isten adja, hogy
még nagyobb legyen a halál után.

(ford:Szabó Lőrinc)
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2793
Petőfi Sándor

Szeretsz tehát

Szeretsz tehát, kedves szép angyalom?
Szeretsz valóban, én nem álmodom!
De miért hagyád a végső pillanatnak:
Megfejtését e drága szent titoknak?

Egy pillanat hozá meg üdvemet
És elválási gyötrelmeimet;
Ugy jártam, mint ki palotát építtet,
S midőn fölépül, számkiűzik őtet.

Sóvár szívemre föl nem tűzhetéd
Az ölelésnek tündér gyűrűjét;
Nem szakíthattam ajkad szép bokrárul
Egy csókvirágot édes útitársul.

Távol tetőled oly bús életem!
De egy eszmével meg-megszépítem:
Egykor mi mélyen, mélyen szállok én be
A viszontlátás gyönyörtengerébe!
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2792
Kiss Dénes

Részem lettél

Úgy élsz bennem akár a vérem,
nyitott szememben a világ,
fájdalmaink a létezésben.
Vagy ép üvegben a szilánk!
Belőlem már te ki nem válhatsz
mint halál a születésből,
éjszakáimból az álmok.
Élők a múló időtől.
Carie* Creative Commons License 2006.11.10 0 0 2791
Van még? Szépek és kedvesek, amiket hoztál. :)
Előzmény: Teaway (2789)
Teaway Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2790
Most meg túl kicsi lett:(
Előzmény: Teaway (2789)
Teaway Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2789

Nézd - Mennyi fény gyúl az esti parton,

Lásd - A távoli, aranyló napot,

Halld - A hullám fodros csobbanását,

Érezd - A test minden rezdülését,

Érintsd - A homokba süppedő körvonalát,

Szeresd - Úgy, ahogyan téged is szeret.

 

Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2788
Földi László

Lehunyt csillagok

Lehunyt csillagok sublótjában kutatok,
Míg ujjam közé szőtt szálak közt matatok,
Szeretnék szerelmet hajad közé túrni,
És álomarcodra varázsigét súgni…
Hogy szívünk dobbanását újraszámoljam,
Majd ajkad csókos rezzenését hallgassam.

Lennék tarka lepke, ki szirmát keresi,
Csacska szellő, mi a világot átszeli,
Sóhajként melled bársonyához simulnék,
Míg minden rejtelmed egyformán szeretném…
Hogy a rút felhőket tovahessegessem,
Majd megzilált lelkem tenyeredre tehessem.
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2787
Csak egy kicsit titok. :)
Előzmény: Teaway (2784)
Teaway Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2786

Ó, mily édes, meleg mosoly,

Olvad szádon, mint a cukor.

Kötök masnit, egyet, százat,

Csókolom a csepp kis szádat!

Kutat ások, merek vizet,

Szomjúságom oltom veled!

Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2785
Ligeti Éva


Tálcán kínálom a szerelmemet


Tálcán kínálom a szerelmemet
Ölelj magadhoz
Ölelj engemet!
Ne hagyd kihűlni forró vágyamat
Dajkáld lelkemet
Vesd meg ágyamat
Rózsaszirommal borítsd nyoszolyám
Szerelmi fészek
Legyen a szobám
Alig érintve csókold bőrömet
Borzongjon testem
Szerezz örömet!
Fölém hajolva rebegd nevemet
El ne engedj már
Fogd a kezemet!
Teaway Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2784
Igen, de csak ha nem titok.
Előzmény: Carie* (2781)
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2783
Kassák Lajos

VELED VAGYOK

Előtted megyek
te én előttem
a koranap aranylánca
csilingel kezemen.

Hová mégy - kérdezem
feleled - nem tudom.

Siettetném lépteim
de te jobban sietsz.

Előtted én
te én előttem.

Egy kapu előtt mégis megállunk.

Megcsókollak
te nekem adsz csókot
aztán elindulsz szótlanul
és magaddal viszed életem.
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2782
Polgár László

UNUS ES...

Egyedül te vagy állandó, igaz.
A mindegyek közt legvégső vigasz.
Szemedbe foglalsz: lásd, eléd ülök.
Ha sejtjeimmel sejtlek, szédülök.
Egyedül benned vagyok nem-mulandó.
Te általam vagy: így lettél halandó.
Ismersz engem, jobban, mint én magam:
kell, hogy szeress, jobban, mint én magam.
Bármerre vagy, rám nézel mozdulatlan.
Te bujkálsz bennem minden mozdulatban.
Te vagy a vágy, mely illó és örök.
Te megváltasz, miként megvált a rög.
Ma még tudom: csak szólnom kell, s te vagy.
Megvallak mindig. Magamra ne hagyj.
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2781
Jó nehezet kérdeztél. Választ is vársz rá? :)))
Előzmény: Teaway (2780)
Teaway Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2780
Köszönöm! És amúgy te ki vagy, azon kívül, hogy te nyitottad a topic-ot?
Előzmény: Carie* (2774)
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2779
Lesssssz is! :)
Előzmény: Gillian (2778)
Gillian Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2778
off
Ez nem ééér! Pont ilyesmi kandallót szeretnénk ... :-)))
:-***
on
Előzmény: Carie* (2777)
Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2777
Benczes-Sándor Gábor

a tűz



a kandalló előtt ülök,
halk zene szól,
izzik a parázs,
a fény elvarázsol…
nézem, mint vet el
sok-sok fénylő tűzmagot,
mint szór az ég felé
millió, apró szikracsillagot…
becsukom szemem…
tűz!
mint csába lény játszol,
a fa kéreg-fülébe
vágyat sugdosol,
meleg ujjaid, mint polip,
a fát átkarolják, lángkezed simítja,
csókot lehel rá forró szád…
és hirtelen belekapsz,
őrjöngve marod testét,
az visít, de már nem menekül,
jaj!
erősen fogod,
felizzik a halálos vágy, mohón
falod, míg végül holtan omlik össze
a nemrég még büszke, konok fa…
és a tűz erőre kap,
forogva keresi új áldozatát,
hogy vele is, és újra eljárja
szörnyű, ősi, erotikus tűz-táncát…
és a fa vágyón várja
halálát



Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2776
Ligeti Éva

Szivárvány hídja



Lágy szellő, hullámzó zöld fűtengert ringat
Búzavirág kéklik, szél pipacsot ingat
Álmodozva nézem, hogy úsznak a felhők
Közben azt hallgatom
Mit súgnak az erdők

Tarka pillangó száll, könnyű táncot ígér
Szitakötő lenge tüllruhában kísér
Léptem nyomán nyomban megújul az élet
Sajgó sóhajommal
Az egekig érek

Menny dördül felettem, s felhők gyülekeznek
Hatalmas Zeusznak, katonái lesznek
Vihar közeledik, jelzik baljós jelek
Nyári éjszakákon
Vakon szerettelek

Zivatar hevében kápráztató villám
Néhány pillanatig, lecsukom a pillám
Félve rezzen testem, az eső elered
Fátyol függönyétől
Nem látom a szemed

Lassan csendeseik, felsóhajt a rét is
Rejtekéből bújik, alig ázott gébics
Áthatol a napfény felhő szürkeségén
Ábrándozva állok
A sáros út szélén

Szarkaláb nyújtózik, könnyeit elejti
Fénytelen perceket a virág felejti
Aranyfényből épül, a szivárvány hídja
Szerelmes szívemet
Randevúra hívja


Carie* Creative Commons License 2006.11.09 0 0 2775
Li Shangyin (813-858)

Hulló virágszirmok

A vendég elment, a ház üres,
kis kertemben elvirágzott fák sora.
A lenyugvó nap felé a szél
kavargó szirmokat fúj tova.

Még nem söpörte el dolgos
kezem a tavasz hullt virágát -
csak ruhám maradt könnyektől foltos,
nem felejtvén csodás illatát...

(ford. Barczikay Zoltán)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!