Nos a' nélkül, hogy megnéztem volna az általad ajánlott linket néhány szóban a jelenleg alkalmazott rendszerekről:
A hőszivattyús fűtési rendszer nem más mint egy nagy teljesítményű "kifordított" hűtőszekrény. A földalatti talajegy részében található hőmennyiséget aránylag kis energia befektetésével átszivattyúzza a lakásba. Az átalad kifizetett azaz a rendszer által felhasznált energia és az átszivattyúzott mennyiség aránya kb 1:3 - 1:4 között változik.
Ez az első érvem ellene. Ugyanis a jelenlegi áram/gáz árak mellet - tekintettel arra, hogy a kapható hőszivattyúk árammal működnek - gyakorlatilag ugyananyit fogsz kifizetni áramban, mintha gázzal fűtenél. Ha azonos volna a két energiahordozó ára, akkor már lehetne nyereségről beszélni. Ebben az esetben is egy átlagosnál nagyobb családi ház esetében mennyi idő kellene, hogy bejöjjön a 2-3 milliós beruházási költség? De jelenleg erre esély sincsen.
A másik: a rendszereket általában gépészmérnökök tervezik és készpénznek veszik, amit fennhangon hirdetnek is: a Föld hője kimeríthetetlen. Hát azért ez nem így van, legalábbis lokális hőkivétel esetén. Mert mi pótolja/pótolhatja a kivett hőmennyiséget?
1: maga a földi hőáram. Na ja! De arról ügyesen nem szólnak, hogy at 0.1 W/négyzetméter. Ha a telked 1000 nm-es akkor el is éred a 100W teljesítményt. Ennyit pótol a föld maga.
2: Ha talajvizes rendszert alakalmazol akkor már nagyobb területről kaphatod a hőt.
3: Nyáron visszatáplálod, amit a házad hűtésére használsz.
Szóval ha belevágnál egy ilyenbe csak olyan rendszert alkalmazz, amelyik nyáron fordított üzemmódban tud dolgozni, különben kb 10 év alatt felhasználod a rendelkezésedre álló hőmyennyiséget amelyett 30-50 m mélységig tartalmaz a talaj.
Mindenkép a talajvizes rendszert ajánlanám, mert kisebb mélységű fúrásokkal, olcsóbban alakítható ki.
stb, stb, stb.
Na egyelőre ennyit.
