" Ha megalapozott hülyeségeket szeretsz olvasni, kísérd figyelemmel a hozzászólásaimat." Hová tüntél HABÁR? Már tudom,igaz 7 év kellett hozzá! A lyukas kétfillérest még én is dobáltam a falhoz.
Örülök, hogy tetszett. Kár, hogy egy hónapig esett le a tantusz... Bár, lehet, azt se tudod már, hogy mi volt az? Én meg akkor is éltem már, amikor egy lyukas kétfilléres is érték volt.... Ha megalapozott hülyeségeket szeretsz olvasni, kísérd figyelemmel a hozzászólásaimat.
Szia Habár! A vicced nagyon jó volt. Még hogy nincs levitáció, hát van, csak akarni kell. Itt egy link a szimulációról:http://www.szabadgondolkodo.hu/szkeptikus/buvesztrukkok/levitacio.php Biztos ami biztos,de van benne egy svédcsavar is!!! A mágnessel is levitáltatjuk a vasmentes grafitot,vagy nem?
Neroka A jógiról egy alapvicc jutott az eszembe, kicsit hosszú, és ki is vághatnák: a lényeg-hárman dicsekszenek csodatételről, a harmadik azonban egy sikertelenről számol be. A másik kettő megkérdezi tőle- akkor mi ebben a csoda? Az felel nekik-"ez persze nem csoda, viszont a saját szememmel láttam."
De ha egy ürge meg tudja oldani, hogy 10x10 cm2 területen az összes levegőmolekula a háta alatt felfelé menjen, (ne keresztbe), akkor még 32 kiló trappistasajtot is vihet fel magával. Ez talán nem is lehetetlen, de megenni- képtelenség.
Neroka Csak ezrelék, nem mindegy, mmormotának az sem jó. Megpróbálom a problémát forgatószerűen, dramatizálva leírni. Talán javít.
Van két tömeg, kitámasztva egymáshoz. Egyikük a piramis a heggyel, a másik a Föld. Fúrnak egy alagutat a hegypiramis talpa közepén. A szintező kitűz egy vízszintest, pontosabban egy körívet, és mert lasere van, távolról, ahol a hegy tömege még nem játszik bele. A hegy közepén az alagútban azonban a hegy tömege felfelé vonz! Én azt állítom, hogy a felfelé vonzása 1 ezrelék nagyságrendű, lehet egy nagyságrend fel, és le- nincsenek adataim. Vagyis ott a mérlegre tett kenyér nem 1kiló (majdnem kg-ot írtam, bozse), hanem kevesebb.
Valaki a vagonbüfében az alagút közepén 1000 Ft-ért vesz kenyeret. A mérleg csak 0,999 kilót (ezt szabad?) mutat. Visszamegy, reklamál. De már kiértek az alagútból. Megint 1 kilót mutat.
A vásárló benyúl a zsebébe- elővesz 10 dkg bevásárlóközponti töltött párizsit, beleteszi a kenyérbe- most elsűl a ravasz, megette...egyszóval : végzett magával. Sírok-miért kellett, hogy így pusztuljon el?
Szia Habár. Mihez képest csökken a gravitáció 1 %-ot? Úgy mint a vízbe mártott test annyit veszít a s...........stb. Ugyan ezt a piramis belső terére érted a víz helyett?
"Persze aligha lehet elérni, hogy a talapzat kamráiba elhelyezett dolgok lebegjenek, például. De sokféle trükk- lehet mögöte, amelyet a régiek ismerhettek" Már nem emlékszem,hol alvastam de egy jógi a társai előtt a szent helyen a gyülekezet szeme láttára lebegni kezdtt.
Kedves mmormota A bosnyák Vicosia "piramis" lapos gúla, alatta több kilométer járata van, ezt vedd figyelembe "becsléseidben".
Egy mérnök nem engedheti meg, hogy ekkora eltérést a gravgyorsulásban figyelmen kívűl hagyjon, ha pld. hegybéli alagutat, vagy szurdokbeli utat tervez, mert akkor: - a szintezés szerinti vízszinteshez közeli nyomvonalon a víz nem le, hanem felfolyik - a füstgázok nem távoznak, hanem gyülekeznek stb. Még a tízezrelékes nagyságrend is érezhető-lehetnek 20 km -es alagutak 6 km magas hegyben is. Én erre próbáltam felhívni a figyelmet, pontosabb adatok hiányában egy fejszámolásal elkövetett becsléssel. Erre egyetlen válaszod, hogy hibáztam! Se az, hogy igazad van, erre eddig nem gondoltam, sem az hogy ennyit tévedtél,: olyan jellemző ez a fórumokra... Ezért nagyon szeretném látni a számításod! A homogén gúla tömegponti magasságát megadtam. A felvétel szerint a piramis és az alatta látható hegy, mint alap több kilométer hoszú, lehet vagy 5-6 km. Magassága (mettől- meddig?) ~650 m körüli. A sűrűsége 3-4000 kg/m3 Számítsd ki az eredményt!
Kár hogy bezáródik ez a topik. Most olvasom, hogy megtalálták Európa első, 650 m maga s piramisát. És próbáltam számolni, hogy annak alján mi történik a gravitációval? És azt tapasztalom, hogy a talapzat körül 1 %o- nyit csökkenhetett. Ez azt jelenti, hogy a víz akár felfelé is folyhatott, a piramis közepe felé. És hogy a légcirkuláció megbolydulhat ilyen helyen. A sűrűbb dolgok ott gyületkeztek. Pédául a széndioxid? És az azonos hőfokú rétegek ferdén helyezkednek el.
Sokféle hatása lehet ilyesminek.
A prizma tömegpontja m/4 szinten van. Persze aligha lehet elérni, hogy a talapzat kamráiba elhelyezett dolgok lebegjenek, például. De sokféle trükk- lehet mögöte, amelyet a régiek ismerhettek.
Tudományos igazságot áldoztam fel egy poénért. (Persze, a poén lehet hogy többet is ért...) Mert a tudományos igazság az, hogy csak az árapály potenciál változik köbösen az r-el, a teljesítmény viszont mástól is függ, mégpedig az impulzusmomentumtól, amely a forgási és a keringési szögsebességek különbségek különbségéből képezhető. És ami a Föld -Holdpálya viszonylatában nagy, de pont a Föld-USP viszonylatban nulla. Vagyis az USP pályán IMF'*V'= 0. Így azután pont csak az USP pályán nulla, de kicsit alatta, és felette már nem.- elegendő lehet egy kishold megsemmísitésére... Tehát egy részben igazad volt, hogy a relatív sebesség kicsi, másrészről nem biztos, mert a távolság lehet akár kicsinek is nevezhető.
Azért megjegyezném, hogy általában az USP nem egykönnyen meghatározható, mert nem egy vonal, hanem egy zóna. Mert pld. a Napban is különböző forgási sebességű övek vannak, amelyek elementáris módon külön árapály kapcsolatban vesznek részt. Így mindig van olyan őv, amely fékeződik, vagy fékez?
A szilárd bolygókon ez az ővezeti hatás kisebb, mint a gázbolygóknál, de szintén létezik, a Földön pld. a légköri és a tengeri áramlatok miatt. Ezek ugyan viszonylag kis tömeget képviselnek, de mert legkívűl vannak, hatásuk nem elhanyagolható. Végül is, az eltérés biztos kisebb, mint az előbb poénkodtam. Meg kellene komolyodnom.
A földi USP~42000 km. A Hold 3840000 km-re van, mégis 4 cm-t távolodik. Az árapály potenciál (ÁP) a távolsággal köbösen változik, vagyis az USP-nél többszázszor nagyobb, mint a Holdnál, ami 4 cm-t vándorok:
Az árapályteljesítmény: Q= K*G*F*(ró)*[IMF'*V']*Tau
Az árapályteljesítmények aránya, ha a szenvedő a föld, (V'1)/(V'2) =(384000/42000)^3=764
Ha nem pontos pálya energiát számolok, akkor ez közelítőleg 30 m/év távolodást, vagy zuhanást-100 m vízszintes távolságot okozhat egy évben.
Az nem kevés, ha arról van szó, hogy valaki a műfogsorát keresi a helyzetmeghatározó rendszerrel! Akár éhen is pusztulhat....
ez elég logikusnak tűnik, de szerintem az stacioner pálya környékén az egész hatás elenyésző, egyrészt a relatív sebesség kicsi, másrészt jó messze van
Pint Amúgy mit szólsz ahhoz a feltevésemhez, hogy az USP-n túl (geostacioner) a tether nem zuhan, de távolodik, viszont a Föld forgása csökken, és csak közelebb zuhan?
kezdjük pontosítással, amiről itt beszélünk, az EDT - elektrodynamic tether. két praktikus felhasználása van: az egyik, hogy olcsón le lehet hozni elöregedett műholdakat. amikor megunjuk, kiengedjük a madzagot, az összegyűjtött árammal meg melegítünk valami jó hősugárzó felületet. szép lassan a műhold leesik. a másik az, hogy napenergiát gyűjtögetünk, és a kanóccal a szondát magasabb pályára állítjuk. utóbbi egy egész okos módszer alapja is lehet: készíthetők lendítőműholdak, amik elkapják a különböző szondákat alacsony pályán magával a madzaggal, majd felhúzzák. eközben persze a felhúzó meg lejjebb megy, tehát amikor éppen nem húz fel, akkor napenergiával tornássza magát felfele a tetherrel.
Az árapály-fizikai, nem csillagászati jelenség. Értem alatta, hogy létre lehet hozni taszító hatást megfelelő forgó szerkentyűkkel, bárhol. Ha úgytetszik- olyan jelenséget is, hogy valami felemelkedjen.
Az Astra műholdak geostacioner, vagyis USP közeli pályán keringenek. Az USP instabil pálya, egy véletlen elkoborlás, és már vagy zuhan, vagy távolodik. Így ha takarékoskodni akarnak a pályakorrekcióval, pontosan ezen a pályán célszerű tartani a műholdat. Ehhez szükség is van segédrakétákra.
Más probléma, ha erre a pályára egy terjedelmesebb égitest kerül, például, mert az anyabolygó forgáslassulása miatt az USP befogja a holdacskát. Ezen a pályán a bolygó magja megolvad, és eltörik- a túlirésze távolodni, a közelebbi zuhanni kezd. Ahogyan ez a Phobos'Deimos marsi kisbolygóval is megtörtént, még valahol a Marstól 18000 km-re.-
"Semmi nem zuhan le árapály nélkül, illetve nem távolodik." Ez úgy értendő, hogyha légkör fékezi, vagy egyéb veszteség-nyereség tényező is van, akkor persze zuhan, vagy távolodik. De az Univerzumban szinte mindenütt, mindenért az árapály a felelős.
A legérdekesebb pálya a szinkron pálya, amelyet én általánosítva USP= univerzális stacioner pályának nevezek. Ennek az árapály miatt van jelentősége. Tudni kell, hogy ami ezen a pályán kívűl van (a Földön a Hold, a Marsnál a Deimos) azt az árapály távolítja, ami meg belűl, azt zuhanásra készteti (pld Phobos) Semmi nem zuhan le árapály nélkül, illetve nem távolodik. Az árapály teljesítmény képletét egyébként szintén sűrűségléptékben is levezettem, és bemutattam a "Mégis Földleány a Hold" topikban (is) A tether az árapály elektromágnes testvére. Már régóta hiányolok egy általános forgástörvényt. Mert ez a jelenség minden tekintetben megérdemel egy speciális hozzáállást. Mi történik egy a föld körül keringő vezeztővel, ha nem(csak) a gravitációs, hanem elektromágnes kölcsönhatás alá kerül?
Ebben az esetben is az USP- kritérium pálya. Persze lehet ez egy másik USP is, de alaphelyzetben, ha a földdel azonos fordulatu a mágneses erővonal, akkor a kettő azonos. Vagyis az USP-n pontosan sem nem zuhan, sem nem távolodik, és áram sincs, mert nem metsz erővonalat.
Eltávolodva a gravitációs kölcsönhatás kifelé "hajítja" a műholdat. Első közelítésben azt hiszem, hogy az elektromágnes kapcsolat is ezt erősítené. Vagyis- nem a műhold-kötél zuhanna le, hanem a Föld forgása fékeződne, miközben a műhold gyorsabban távolodna. Mégpedig a felvett teljesítmény függvényében. Ez csak az első gondolatom, lehet hogy tévedek. Mi a véleményetek? Zuhan, vagy távolodik, és mitől függően?
Mindkettőt egyszerre, elvégre csaknem vérre megy a buli? Habár a mai olajárak mellett... Amit tudtam, elmondtam. Ismétlem , nem én vagyok a projectmanager. De ezen az alapon azt is megkérdezhetnéd, mivégre van az űrkutatás...