*** hello emberkék, régebben kísérleteztem én is apró fa makettekkel , „nádfedeles vályog kunyhók, csúcsos fatemplom, szélmalom " , tegyetek fel minél több részletet, makettet , a rajzok is nagyon érdekesek ..
Szerintem a vendégcsapolásnak, vagy a csapolás utáni ékelésnek, - amit pl. a rusztikus asztaloknál, vagy a gyalupadoknál ma is használnak - működnie kell. A szentandrei skanzenban láttam nagy mezőgazdasági épületeket, templomot, haranglábat, amit így építettek a régi idők ácsai, minden fém alkatrész nélkül.
Szeretettel várunk. De remélem úgy jösz, hogy közben részt veszel az ostromgép találkozónkon is :)
"Szóval parasztházikó? Szép lehet, ha le tudnád fényképezni..."
Az a baj, hogy be van dobozolva a padláson valahol, mert még nincs rendes bútorunk :) De amint megtalálom, küldök róla fotót.
"lefelé menet nem fordulnak át a vödrök!"
Valószínű, ezért nem is kopogtak, mert tökéletesen rögzítve voltak a nem kis súlytól is feszülő menetköteleken. Agyagból tényleg szebb lenne egy ilyen modell. Bár el tudnám képzelni mogyoróhéjból, vagy a tölgymakk sapkájából kifaragva.
"Ti milyen módszerekkel dolgoztok a faelemeknél?"
Sok munkámról egyenlőre még nem tudok beszámolni, de a mostani (és egyben első :) ) modellemnél a csapolást kombináltam a faragasztóval.
(Azon elgondolkodtam, hogy a faragasztó korhű megoldás-e. Valójában igen, mert a régi időkben a csontból kifőzött enyvet használták ragasztónak.)
Ez ezt nagyobb méretű modellnél már nem találnám kielégítőnek. Mindenképpen csavart használnék. Bár egy nagyobbacska modellnél a Gábor által említett vendégcsapolásnak is tökéletesen működnie kell, mert nem tudom elképzelni, hogy egy szívós akácfa-csap eltörhetne. Fémpántokat is használtak további megerősítésre. (de szerintem kizárólag a fa anyagát felhasználva is "törhetetlen" gépezetet össze lehet állítani)
No engem azért elvonnak egyéb dolgok, azt hiszem, lassan fogok haladni.
Azon már meg sem lepődöm, hogy Nyugaton külön cég foglalkozik épületelemekkel.
Kipróbáltam a vésett téglát, remek lesz. A gipszet azért vetettem el, mert később majd terepasztalba szeretném beépíteni automatizált folyóval. Mondjuk egy közel-keleti arabiátus elemeként, de ez már tényleg a jövő zenéje.
Már viszket a tenyerem, de hétvégén a fővárosban leszek, így halasztanom kell. Jövő héten jelentkezem!
"Ti milyen módszerekkel dolgoztok a faelemeknél? Gábor, nálad láttam csavarokat. De ha jól emlékszem, csak a teniszlabdás szerkezetnél."
Igen, a teniszlabdásnál kifejezetten a működés a fő szempont, korhűség elhanyagolva. Egyik-másik kisebb modellnél is van csavar csak igyekeztem elrejteni. A ragasztást és a csapolást szeretem használni, vagy a "vendég csapolást", amikor szinte szegként használom a facsapot.
Meglestem a váratokat is Karesz. :-) Nagyon tetszetős hely, ha majd tehetem örömmel elmegyek. Szóval parasztházikó? Szép lehet, ha le tudnád fényképezni...
Az anyag falként nekem is eszembe jutott. A volt munkahelyemen élőben láthattam, amikor gyerekek anyagoztak, így azt is, hogy jól színezhető, festhető. Ilyen pici mérettel számolva talán nem is fontos kiégetni, csak rábízni a nyári napra.
Délután kint járkálva megláttam a téglahalmunkat. Van köztük szép fehér is, holnap megpróbálok megvésni egyet, és sóderrel lekerekíteni az éleket. Talán ez is egy járható út.
Az anyagvedrek számomra is furcsák, jó nagyot koppanhattak. De bizonyára nyomós oka volt a cikkszerzőnek, ha ezt jelölte meg anyagukként. (Talán valahol előkerültek ilyenek?) Minél többször megnézem a képet, annál érdekesebb részletekre bukkanok. Pl. lefelé menet nem fordulnak át a vödrök! Oldalán árkos kiképzéssel könnyedén megoldható lehetett.
Nekem viszont eléggé problémás lenne (pláne első próbálkozásra) ennyi apró edényt gyártani. Úgyhogy inkább a bőr vagy a fa közül választok. A rögzítés miatt egyre inkább hajlok a mohás felé. :-) Hmm, eszembe jutott gyerekkorom gémeskutas hűtött görögdinnyeje.... Mint Proust petite madelein-je!
A faszerkezet külön gyönyörűség lesz. Nem akarom elnagyolni és egyben legyártani a kerekeket. Túl egyszerű lenne a mai szerszámokkal. Sokkal izgalmasabb (és bosszantóbb?) lesz csapolni ekkora méretben, még akkor is ha becslésem szerint kb.80-100 cm-es lesz a magasság (a medertől számítva). Észrevettétek a nagy vízikerék legyezős, négyes osztását? Egészen elképedtem. :D
Ti milyen módszerekkel dolgoztok a faelemeknél? Gábor, nálad láttam csavarokat. De ha jól emlékszem, csak a teniszlabdás szerkezetnél.
Egy-egy lap ára kb. 10 USD + szállítás, vám, ÁFA. Persze több lapot kellene megvenni. Nekem kicsit még borsos az ár, sajnos :- (
Ha mégis rászánnám magam, akkor is a nyílászárókat, meg a tetőzsindelyt igyekeznék fából kialakítani. A festéssel is "takarékos" lennék, inkább anyagában színezném, vagy nem csak gipszet használnék.
A vízemelő bivaly figura imitálását Laci (Sanyi-szannak mondom, hogy Laci az ostromgépes topikra ír) biztosan úgy oldaná meg, hogy a figura lépkedjen is. Laci nagy mestere az ilyen mechanizmusoknak.
Szerintem is a bivaly csak utólagos látványelem. Még ha a Gábor szerinti rásegítés miatt elképzelhető is lenne, akkor is látszódnia kellene valami csatolónak, ami a bivaly mozgása közben lekapcsolja a vízben forgó lapátkereket. Az edényeket én is inkább bőrből tudnám elképzelni, amik semmiképpen sem lapulnak össze, de legalább is a szájuk nem.
Nincs is szebb egy mohás ("mohos") favödörnél! :)
Köszöntlek körünkben Sanyi szan!
Kérdezted, hogy miből készítenénk egy téglafalat.
Annak idelyén olyan szinten akartam modellezni egy téglafalat, hogy vöröstéglából faragtam pici téglákat, de gondolhatod, hogy az első 5 után meguntam.
Azután készítettem egy kis parasztházat agyagból (feleségemnek, aki akkor még nem volt az, de a parasztház is a cél eléréséért készült, mert ő is imádja az ilyen régi dolgokat), ahol még az omladozó vakolat is meg volt mintázva. Ahol kilátszott a tégla, ott tűvel karcoltam bele a mintázatot, majd befestettem. Nem elég élethű, mivel a kilátszó tégla széleinek teljesen lekopottnak kellene lennie. Itt pedig a karcolás mentén inkább kifordultak a szélek. Ezt persze lehet javítgatni vizes ecsettel, de akkor sem lesz az igazi.
Leendő tervemben az áll, hogy agyagból készülne az egységes fehérre meszelt fal. Ahol pedig kilátszódik a tégla, ott korábban kiformált és lekerekített szélű (és befestett) kistéglákat nyomkodnék a nyers agyagba. Így már biztos lenne a hatás. A lényeg, hogy egy vakolatnyi vastagsággal bentebb legyenek a téglák, mint a külső felület. Az is megfordult a fejemben, hogy egy teljes téglaépületet kiraknék kistéglákból. Itt nem is az elkészítésük a nehéz, mert csinálni kell egy formát, amibe belenyomkodva a képlékeny agyagot, hamar készen lennének a kistéglák (vizes szivaccsal meghúzgálva az éleket meg a sarkokat). Inkább a falazás lenne a nehéz, mármint a habarcsozás.
Köszi a címeket. Úgy emlékszem, hogy valamilyen angol lapról vettem le a képet.
Klassz a kép is.
Látom, illetve olvasom a csalafintaságot! Tehát a koron áll és vagy csak bivaly, vagy csak vizikerék, vagy makett-illúzió a fa bivallyal.
Az agyagveder érdekes lehet a felerősítés, hogy ne koppanjon keményen, amikor a kerék átfordul. Eleink biztosan ügyesen megoldották, mint sok minden mást :- )
Megkuksiztam a képeidet, minden elismerésem! Még az is látszik, bár nem avatott a szemem, miként fejlődtél az egy év alatt. Beleolvastam a másik témába is, az ostromgépek egyelőre nem vonzanak. Talán majd amikor a római táboromat megépítem. Vagy majd társulunk! :-)
Mindenképpen természetes anyagokat fogok vadászni. Előtte azért még kutatok egy kicsit. Például a vödrök anyaga. Alighanem azért is lehetett bőr, mert odafenn egy hengeren "lapulnak ki", ráfekszenek, amennyire ki tudtam silabizálni, majd onnan csorog le a gyűjtőmedencébe. Én ráleltem a cikkre, mindjárt visszakeresem és belinkelem. Már csak azért is, mert van némi turpisság a bivaly körül. :))
Eddg még épület maketteket nem építettem, leszámítva nénány papír makettet. Ezek is inkább csak ujjpróbálgatások voltak.
Nálam az ostromgépek esnek a "főcsapás" irányába. Az előző üzenetemben írt képtáras galérián látható gépek az elmúlt kb. 1 év termései. Főleg a működőképesség volt a fő szempont. Igazándiból ezek nem is mekettek, hanem működőképes modellek. A korhűség egy későbbi szempont lehet. A léptékek érzékelhetősége miatt tervezek egy-egy dioráma jellegű "körítést". A műanyagokat széles ívben szeretném elkerülni, legfeljebb a figura lesz kereskedelemben kapható műanyag "baba".
Az ostromgépek utáni kutakodás során fedeztem fel a szélmalmok, vizimalmok működő modelljeiben rejlő lehetőségeket.
Előzőekben ecsetelt elveimet követném itt is. Lehetőleg csak természetes anyagot használok majd. A fa elemek pácolása, estleg vékony lakkozása még elfogadható számomre, de inkább csak természetes eljáráokat utánzó antikolást szeretnék. Lehetőleg elkerülöm a hagyományos makettezés színes festéses eljárásait.
Rátérve a "téglázásra":
A léptékhelyes téglákból való falazást túlzottan aprólékosnak itélem. Az egytömegű mintázás inkább járható út, mondjuk azt is gipszből és nem műanyagból. A színt is az anyag megválasztásával (valamilyen kerámia, samott, kőpor, stb) vagy színező anyag bekeverésével adnám meg.
A vízkiemelőről sajnos nincs más képem és leírásom. Még a forrást sem jelöltem meg, csak hirtelen lementettem azt a képet. Remélem közös gondolkozással pótolni tudjuk a hiányt. Tetszik a bőrkosaras ötleted. A közel- és távol-kelet megfelelő éghajlatú területein a bambusz egy sokat használt anyag, így még akár a pálmalevél is szóba jöhet.
Izelítőnek felteszek még egy képet kinai ostromgépekről, bár egy kicsit off. Hátha kedvet kapsz ezekre is.
Nem gondoltam én kínzásra. Istenments! Csak a megvalósíthatóságból kiindulva jutott eszembe és ugye vannak kifejezetten játékos és segítő,ááá, meg is találtam "munkakutyák. Innen jött a kutya. Most hogy így mondod, egészen kedvet kaptam a megépítéséhez. Még újdonság számba is menne a műanyagmakettek mellett!
Egye kukac! Viszont akkor segítsetek, ha tudtok. Épületekbe azért sem vágtam még bele (bár a Ronin állatorvosa a mai napig itt él a képzeletemben), szóval hogyan oldjátok meg a "téglákat". Milyen anyagot használtok a falaknál? Sok apróval dolgoztok vagy egy tömeg mintázva?
Gábor, van netán még képed erről a szerkezetről? Netán leírás? A kosaraknál vajon bőrt használtak? Az illusztrációt nézve és ismerve a Közel-Kelet domborzatát, valóban az általad is vázolt verzió tűnik reálisnak. Mármint kis sodrású, alsószakasz-jellegű folyónál elnézve és megsaccolva a faszerkezet tömegét elkélt egy kis rásegítés. No meg ha megfigyeled az épület tetejét, a terasz részen levő keréken látható, miként rögzítették a "bőrvedreket". Tehát még véletlenül sem lenne szerencsés hagyni (egészen kicsi sodrás ellen szerintem a fatömeg megcsinálná), ha fordítva pörögnének a vedrek.
A bivaly szerepén én is elgondolkodtam egy kicsit.
Jó lenne tudni, hogy az alatta lévő korong a tengelyre rögzítve van-e és együtt forognak-e.
Ha a padló áll és a bivaly nyakában lévő járom a tengelyre rögzítve van, akkor éppen a bivaly ereje rásegíthet a tengely forgatására, de hibás szinkronizálás esetén inkább a járom húzza a bivalyt. :- )
Lehet, hogy a bivalynak csak akkor van szerepe, amikor olyan kicsi a vízhozam, hogy az nem tudja a vizikereket kellő erővel forgatni, de a vízhordó kanalak még beleérnek a vízbe.
Aztán lehetnek más megoldások is :- ) Gondolkozzunk rajta!
Nincs kedved makettnek, vagy inkább működő modellnek megépíteni?
A nick-neved alapján nem áll éppen távol Tőled a távolkeleti kultúra. A kínaiak nagyok voltak az ostromgépek építésében is. Ha érdekel ez a téma, akkor nézz át a másik topikunkra:
A közel-keleti vízkiemelő gyönyörű, csak azt nem tudom, mi a "bivaly" szerpe? Indítómotor? A kosaras megoldás egy régi játékra emlékeztett, kicsi koromban nekem is volt, bár naon homályos emlék. (26 vagyok.)
Itt aztán nincs bizonytalanság, mint esetenként az ostromgépeknél, hogy vajon lehetett-e ilyen. Ezek valódi, meglévő épületek.
Írod:
"úgyhogy felvettem őket a -megépítendő szerkezetek- listámra"
Én is így vagyok. Nagyon szeretnék "pancsolni" már egy ilyen vizimalom működő modellel :-)
Írod:
"Bár az első kissé futurisztikus látványt nyújt."
Igen elég fura egy szerkezet. Lehet hogy ez csak tervezőasztalon volt? Bár ilyen függőleges tengelyű szél- és vizikerekek léteznek.
Nehezen gyülekeznek itt az érdeklődők, de ne csüggedjünk.
Lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok a tevékenységünkkel, meg nem nagyon akarom kritizálni a modellező, makettező társadalmunkat. Véleményem szerint sok örömtől fosztják meg magukat azok, akik műanyag, modern harci repülőket festenek a működő szerkezetek helyett. De ők ennek örülnek, lényeg az, hogy örömükre tevékenykedjenek.
Az egyik nem egy szokásos magyarországi szélmalom, talán még Európában sem lehetett belőle sok. A másik egy vízkiemelő. A leírás szerint Közel-Keletre volt jellemző.
Mind a kettő érdekes modellépítési feladat lehetne :-)
Üdvözlöm az új topikot és a remélhetően egyre több érdeklődőt!
Ajánlom a két alábbi cím, egy kis történelmi áttekintés látogatását:
http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/27.htmlhttp://www.xsany.hu/szelmalom.html
Lehet, hogy elitélhető, de egy kicsit hűtlenkedem a magyar, sőt európai technikatörténettel. Az alábbi amerikai "szélgépek" vannak most az érdeklődésem középpontjában. Ezek igazán nem szélmalmok, vízszivattyúk, de az eredeti jellegzetes holland szerkezetek is ilyen célból épültek. Remélem a csapodárságom ellenére befogadtok a topikba.
A másik képet inkább csak érdekességnek teszem fel. Helyes kis modell!
