A vallások misztériumai bizonyítottan az ösi asztrológiára bazíroznak.
A mai tudományos álláspont szerint az asztrológia tudománytalan, elvetendö dolog.
Következtetés: Ha az alap tudománytalan és elvetendö, hogyan hihetnek még a XXI. században Milliárdok az erre felépülö vallásokban?
láttam kommenteket filozófiai művek margóján „Nietzsche halott” meg „Dasein oder nicht Dasein”
láttam módosításokat szakácskönyvekben „lehet egy evőkanállal több” vagy „curry helyett fahéj”
láttam géptan puskát egy Filip Florian regény sorai közé kaparva
láttam szerelmeslevelet a másodikos fizikakönyv lapszélein körözni
az élő szó így veszi birtokába a halott betűt ez sem nagyobb bűn mint kivakart ősi nyelvemlék helyébe sekélyes prédikációt pacázni
amit ennél is jobban csodálok az a szövegkiemelő ez a rádiótávcső amely a legősibb lényeget kiemeli a kozmikus háttérszövegelésből
valaki idegen víziója egyetlen szó leírása nélkül miután szétnézett mások fejében
egy ihletett kiemelőforgató hideg leleményességgel szúrja ki a szakkifejezéseket a Médiaetika tankönyvben a hibákat egy szakdolgozatban az unokája nevét a Petőfi Népében
túlfűtötten festi ki a kedvenc jelenetét egy Ken Follettben Attila hun-magyar rokonságának levezetését az ellenfele arcképét a helyi hírekben
a profibbak kihúzzák egy tételben az ellentmondás bizonyítékait centókat alkotnak Hegelből és Kierkegaardból
a legnagyobb király ki tudott emelni egyetlen frázist a Bibliából: „és szeretik a mazsolás kalácsot”
Epimenidész és Pythagorasz is leszállt Zeusz (etimológiája: fény, élet) barlangjába az Ida-hegyen, ahol megtisztultak és beavatódtak... Maga Epimenidész el is aludt ott és 57 évet töltött bent; feltehetően ez a barlang (is) azonosítható Aion barlangjával, ahová Sol száll le, hogy az aureum saeculumot napvilágra hozza. Apropos: e barlangban hőseink tulajdonképpen egy vadzsra-beavatást kaptak, hiszen Pythagoraszt ott egy mennykővel (meteor?) dörzsölték be az iniciátorok, hogy megtisztuljon.
A hagyomány, amelyről Tertullianus beszámolt, és amely a szíriai–arab alkímikus Hermetikában is megtalálható, ugyanerre a pontra utal. Tertullianus a természet „átkozott és haszontalan” operációiról beszél, a fémek titkairól, a növények tulajdonságairól, a mágikus varázslás erejéről, és azokról a különös tanításokról, amelyek egészen a csillagok értelmezéséig terjednek. Ez tehát a mágikus–hermetikus tudomány corpusa, amelyet a bukott angyalok fedtek fel az embernek. Ezek a gondolatok egészen Henoch könyvéig nyúlnak vissza, mi több: ennek az ősibb hagyománynak a kontextusában még teljesebb formában és – a vallásos interpretáció értelmében – még egyoldalúbban vannak jelen. Henochnál a Hermon hegyén alászálló Ben Elohim, vagyis a bukott angyalok között van a Felébredteknek és Őrködőknek az a faja, akik lejöttek, hogy oktassák az emberiséget (hasonlóképpen, ahogy Prométheusz is „tanította a halandóknak az összes művészetet”, és ennek, mint Mereskovszkij kimutatta, a Jubileumok könyvében található egy világos párhuzama.
Sőt, mi több: Henochnál (LXIX. 6–7), az „Évát félrevezető” Azazeél (vagy Gadreél) az, aki a halál fegyvereinek használatát az embereknek megtanította, vagyis – a metaforát félretéve – aki a harciasság szellemét beléjük öntötte. Ebben az összefüggésben a bukás mítoszát ismerjük: az Angyalokat elragadta a „nő” utáni vágy. Azt azonban már elmagyaráztuk, hogy mit jelent a „nő” a Fával összefüggésben. Ha pedig a szanszkrit terminológia saktiját vizsgáljuk – ami átvitt értelemben Isten asszonyát, feleségét, és ugyanakkor hatalmát is jelenti –, értelmezésünk még inkább megerősítést nyer. Ezeket az Angyalokat tehát a hatalom utáni „vágy” ragadta meg: egyesültek vele, elbuktak, majd leszálltak a földre, a föld egy magasabb pontjára (Hermon-hegy). Ebből az egyesülésből eredtek a Nephilimek, egy erős faj (vagy ahogy a Gizehi papirusz nevezi őket: a titánok). Képletesen óriásokként írják le őket, de Henoch könyvének szavai rávilágítanak erejük természetfeletti voltára (XV. 11): „Nincs szükségük élelemre, nem szenvednek a szomjúságtól, és mentesek az (anyagi) érzékeléstől.
A Nephilimek, a „bukott Angyalok” nem mások tehát, mint a „titánok”. Ők „azok, akik őrködnek”, Baruch könyvében (III. 26) ők a „győzedelmesnek és harciasnak” nevezett fajta. Ez az a faj, amely az emberekben a harciasság és hősiesség szellemét felgyújtotta, kialakította művészeteiket, és amely a mágia misztériumát átadta nekik. Amikor az ember az alkímio–hermetikus tradíciót vizsgálja, mi lehet döntőbb bizonyíték, mint a legkorábbi hagyományokhoz tartozó szövegek kifejezett ismétlődése? Egy hermetikus szövegben olvasható: „Az ősi és isteni könyvek tanítják, mondja Hermész, hogy bizonyos Angyalokat rabul ejtett a nőért való szenvedély. Majd a földre szálltak, és a Természet működését tanították. Ők azok, akik a Hermetikus műveket összeállították, és tőlük származik e Művészet első hagyománya”. Maga a chemi szó – ami a chema-ból ered (melyből az alkímia és a kémia is) – már az első időktől kezdve éppen egy ilyen hagyománnyal összefüggésben jelenik meg a XII. Dinasztia papiruszain.
Ha már megtanultuk az időt visszafelé olvasni, akkor életünk során mi magunk is készíthetünk (és készítünk is) ideiglenes időpalackokat: visszatekintve súlyozzuk az előre élt eseményeket, keressük az összefüggéseket, megvilágítjuk addigi életünk keresztútjait. Az ilyen visszatekintéseknek szolgáltat alkalmat számtalan kisebb halálunk: amikor nagykorúak leszünk, amikor befejezzük az iskolát, amikor szerelmesek vagyunk, amikor elveszítjük szerelmünket, amikor családot alapítunk, amikor gyerekünk születik, amikor gyerekünk felnő, amikor nyugdíjba vonulunk, amikor első komoly betegségünket éljük át, amikor elveszítjük szeretteinket... Ilyenkor addigi életünk zavaros vize ideiglenesen kikristályosodhat értelmes totalitássá. Ez csupán egy rövid életű kristályszerkezet, mert a legközelebbi történés átíratja velünk az egész mesét, és újból termékeny zavarossággá változtatja.
Az antik világszemléletet, mely a kozmikus időt céltalan körforgásnak tekintette, felváltja a teleologikus szemlélettel, amelyben Isten irányítja a történelmet. Itt az idő már nem örök, hanem teremtett, mégpedig a világgal egyetemben, és felszívódik az örökkévalóságban a világvége után (ha itt az „után”-nak van egyáltalán értelme). A végső beteljesedés, ami felé mozog a világ, és amelynek irányába „telik” az idő, az utolsó ítélet és a feltámadás. Ágoston gondolkodásában a haladás nem más, mint „fáradhatatlan zarándoklat egy végső, túlvilági cél felé”
Az időtlen idő Platón az időt az örökkévalóság mozgó képének nevezte, sugallva ezzel is, hogy az időhöz képest az örökkévalóság az elsődleges, időrendileg és metafizikailag egyaránt. Ám ha az idő képzetével kapcsolatos nehézségeinket az örökkévalóság segítségével próbálnánk orvosolni, akkor rossz úton járnánk. Az idő fogalmának Ágoston által említett ellentmondásait az örökkévalóság fogalma csak fokozni tudja. Ugyanis az örökkévalóságot olyanfajta időnek kell elgondolnunk, amely nem múlik, nem folyik, hanem mindig, állhatatosan tart. Így az idő fogalmából ki kell lúgoznunk a lényegét, a folyó-jelleget ahhoz, hogy az örökkévalóságot elgondoljuk. Újból Ágoston szavaival élve: Isten fölséges örökkévalóságának szüntelen jelenében „el nem múlik semmi”. Semmi nem válik múlttá, sem jövővé, sub specie aeternitatis minden szimultán jelen van. Pontosabban: az örökkévalóság egyidejűleg egyesíti a múltat, a jelent és a jövőt. Az időfolyam dinamikus metaforája szembetalálkozik az örökkévalóság irdatlan, mozdulatlan tavával.
Az időtlen idő sokkal szelídebb formáját gondolja ki Jorge Luis Borges Az idő újabb cáfolatában. A kiindulópont az idealizmus két esete: Berkeley-é és Hume-é. Berkeley a materializmus elleni cáfolhatatlan érveként hozza fel azt a gondolatot, hogy végül is az érzeteink mögött nem szükséges feltételezni bármilyen tárgyat, anyagot, világot. Esse est percipi – lenni annyi, mint észlelve lenni, ezzel az elvvel Berkeley letörölte a Locke-féle üres táblára kerülő jelek referenciáját. Hume továbbmegy, és felveti az állandó én feltételezésének fölöslegességét: ahogyan fölösleges az észlelések mögött tárgyat látni, ugyanígy ezek alany nélkül is elképzelhetők. Amit emberi szellemnek nevezünk, csupán észleletek nagyon gyorsan váltakozó sokasága. Az egyik filozófus tagadja az anyag kontinuumát, a másik a szellem kontinuumát – de mindketten megőrzik az idő kontinuumát mint benyomásaink egymásra következését. Borgest lenyűgözte e feltételezések szédítő merészsége, és arra ösztönözte, hogy az időre is kivetítse az empirista elődök kételyét, kidolgozva a pillanatnyi időtlen idő képzetét, azaz az idő cáfolatát: „ha egyszer minden lelkiállapot autonóm, ha egyszer megengedhetetlen és felesleges hozzákapcsolnunk bárminemű körülményt vagy egót, mi jogon jelölünk ki számára valamilyen helyet az időben?” Felidézve a bölcs kínai, Csuang-ce esetét, aki lepkének álmodta magát, és filozófusként ébredve megfogalmazta azt a bizonytalanságot, hogy vajon lepkét álmodó filozófus-e, vagy filozófust álmodó lepke, megkérdezi, hogy anyag és szellem hiányában hogyan lehet összekapcsolni az álom pillanatát az ébredés perceivel és a kínai történelem bizonyos korszakával. Ha tagadjuk az anyag és a szellem kontinuumát, csakis úgy lehetünk következetesek, ha az idő kontinuumát is tagadjuk, és a benyomások radikális nominalizmusa útján haladunk. Persze Borges tudja leginkább, hogy ez a gondolati kísérlet, „az időrend tagadása, az én tagadása, a csillagvilág tagadása: megannyi nyilvánvaló kétségbeesés, egyszersmind titkos vigasz”.
Az ókorban Arisztotelész az üstökösöket rövid ideig tartó légköri jelenségeknek képzelte, a Tejutat éteri kipárolgásnak, amelyet a csillagok gyors Föld körüli mozgása eredményez.
Csak a felszínt súrolod, ez azért van, közben minden tejes lett.
Ez kortünet. Ma már az idő sem a lét nagy titka, csak egyszerűen múlik.
Ma már nem játszik az ógörög mitológia ismerete. Pedig nyakig vagyunk benne ha a bolygók, holdak között nézelődünk, vagy éppen leszáll előttünk egy nappali pávaszem.
"A görögök Kronosznak hívták a Tejút galaxis központi csillagát"
Nem akarom lenézni a régi görögöket, de nincs nyoma annak, hogy a Tejutat olyan csillagvárosnak vélték volna, ahogy ma ismerjük. Nincs nyoma annak, hogy központi égitestet feltételeztek volna hozzá. Geocentrikusok voltak, néha felbukkant egy-egy heliocentrikus gondolkodó is - ennyi.
A Betlehemi "csillag" Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz háromszori együttállása volt rövid időtartamon belül. A modern csillagászat megerősítette ezt , és a szimbolizmus megfelel a jövendöléseknek a Messiásról. Jupiter a királyok bolygója. A Szaturnusz a zsidók jelképe, ő adja a "zsidók királyát". Ez nagyon ritka együttállás és Kr.e. 7-ben következett be.Több zsinagoga padlóján is az állatöv 12 jegyét ábrázolták, a szentélyben kitett 12 kenyér az állatövet jelentette. Izrael a modern időkben bélyegeket adott ki állatövi jegyekkel, amelyeket Izrael 12 törzsével és a templom asztrológiai szimbolizmusával azonosítanak.A Biblia kijelenti, Isten azért alkotta az égitesteket, hogy "jelekben" mutassa meg a szándékait. Az asztrológia a jelek értelmezése."És jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban" (Luk. 21:25-27) Dávid írja a zsoltárjában: "A mennyek hirdetik Isten dicsőségét, és az égbolt mutatja a keze munkáját. Nappalról nappalra elmondja beszédét, éjszakáról éjszakára megmutatja a tudását. Nincs nyelv, amelyen a hangjukat nem hallani. Vonaluk keresztülhalad a földön, és a szavaik a világ végéig. A mennyben állított fel frigyládát a napnak." (Zsolt. 19:1-4)"Ki tudod hozni a Mazzaroth-ot (az állatövet) a maga idejében, vagy ki tudod vezetni a Medvét a bocsaival? (egy csillagképet)" (Jób 38:32)A Biblia beszél a hajnalcsillagról is, amely célzás a Vénusz bolygóra. A hajnalcsillag vagy "fényhozó", asztrológiai szimbólum, a hajnal kezdetét jelenti. Ragyogó "csillagként" jelenik meg éjjel, mielőtt a nap fölkel. E fényhozónak a feladata szimbolikus utalás a Messiásra, aki Isten fényét hozza az embereknek. A Biblia a hajnalcsillag kifejezést használja Isten valamennyi fiára, köztük Luciferre, a "fényhordozóra". "Én, Jézus, elküldtem az angyalomat, közölje veled ezt a tanúságtételt a templomoknak. Én vagyok Dávid gyökere, sarja és a ragyogó hajnalcsillag." (Jel. 22:16) "És bizonyosabbá tettük a próféták szavát, és jól teszitek, ha figyeltek rá, mint sötét helyen ragyogó fényre, míg el nem jön a hajnal, és a hajnalcsillag föl nem kel a szívetekben." (2 Péter 1:19) "Ahogyan megkaptam a megbízatást az atyától, meg fogom adni neki a hajnalcsillagot is." (Jel. 2:27-29) "Hogy leestél a mennyből, hajnalcsillag, a virradat fia! Ledobtak a földre, ahol egykor megaláztad a népeket! Ezt mondtad a szívedben, "FöImegyek a mennybe; Isten csillagai fölött emelem a trónomat; ott ülök a trónon a gyülekezet hegyén, a szent hegy legtetején. Fölmegyek a felhők fölé; olyanná teszem magam, mint a Legmagasabb." (Ézsaiás 14:12-14)"Ezután Jób kinyitotta a száját, és megátkozta a születése napját. Így szólt: "Vesszen el a születésem napja ... legyen a hajnalcsillagja sötét; várjon hiába napvilágig, és ne lássa meg a hajnal első sugarait, mert nem zárta rám az anyaméhet, hogy elrejtse a bajt a szemeim elől." (Jób 3:1-10) "Hol voltál, amikor leraktam a föld alapjait? ... Min állnak a lábazatai, vagy ki rakta le a szegletkövét – míg a hajnalcsillagok együtt énekeltek, és az angyalok kiáltoztak örömükben?" (Jób 38:4-7)József álmában látta, tizenegy csillag hajol meg ennek a csillagnak. Az álom értelmezése nyilvánvaló volt, József előtt meg fognak hajolni a testvérei. Mi persze tudjuk a történet további részét, azt, hogy valóban meg kellett hajolniuk József előtt, amikor a fáraó herceggé tette, az álomfejtő tehetsége miatt A csillagbölcselet szerint minden 2160. évben az állatöv egy másik jegye kerül olyan helyzetbe, hogy befolyásolja a földet. A Biblia leírja az eseményeket, amelyek az asztrológiai „korok” jegyeinek megfelelően következnek be.“És biztosan veletek vagyok, a korszak végéig.” (Máté 28:20)“A szent szellem ellen szólónak nem bocsáttatik meg, sem ebben, sem az eljövendő korban.” (Máté 12:32)“Az aratás az aionok végén van, és angyalok az aratók. Ahogyan a gyomokat kihúzzák és elégetik a tűzben, úgy lesz a korszak végén.” (Máté 13:39-40)“Mik lesznek eljöveteled és a korszak végének jelei?” (Máté 24:3)“Nem lesz olyan, aki elhagyta a házát, feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyerekeit Isten királyságáért, aki nem kap sokkal többet ebben a korban, és az eljövendő korban, örök életet.” (Luk. 18:29-30)“Mi a bölcsesség üzenetét hirdetjük az érettek között, de nem ennek a korszaknak, és nem e korszak uralkodóinak a bölcsességét (1 Kor. 3:6-8)“Ezek a dolgok történtek velük, mint példák, és leírattak, mint figyelmeztetések nekünk, akiken beteljesültek a korok.” (1 Kor. 10:11)"[Krisztust] messze minden uralom és tekintély, hatalom és uralkodás, minden megadható cím fölé emelték, nemcsak ebben a korszakban, hanem abban is, amely eljön.” (Eph. 1:21)“... akik megízlelték Isten szavának és az eljövendő korszak erőinek jóságát.” (Heb. 6:5)“Krisztusnak sokszor kellett szenvednie a világ teremtése óta. De most megjelent egyszer és mindenkorra, a korszakok korában.” (Heb. 9:26)“Méltók és igazak a te útjaid, korszakok királya.” (Jel. 15:3)Ezek a versek mind a Halak korának végére utalnak, valamint a Vízöntő kor elejére Jézus vélhetően a Kos (vagy bárány) korának végén született, és ez magyarázhatja, miért nevezte magát Isten bárányának. Amikor megkezdte a küldetését, már kezdetét vette a Halak kora. A Hal volt a keresztények jele. Jézus "halászokat" fogadott el, mint a tanítványait, hogy az "emberek halászaivá" tegye őket. A csodálatos halfogással etette meg az embereket. Követőit latinul pisciculi-nak, kis halaknak nevezték. Keresztény templomokban használt kép a „Vesica Piscis”, latinul "a hal szája". Alakja farkatlan halra emlékeztet. Sok templom és katedrális színes üvegablakain láthatjuk. A pápa fejfedőjének a formája mint a halfej. A kereszténységre vonatkozó, másik asztrológiai utalás a téli napfordulóval kapcsolatos, amely december 21-én kezdődik. Ez a nap, amelyen az éjszaka a leghosszabb, és a nappal a legrövidebb. A régi egyiptomiak észrevették, hogy az őszi equinox idején három napig a láthatár ugyanazon helyén tartózkodik. Látjuk a csillagokból, hogy a nap három napra megáll (meghal), aztán ismét fölemelkedik (feltámadás). A régi asztrológusok már az akkori eszközökkel megállapították minden év decemberének 25-én, hogy a nappal észrevehetően hosszabb lett. Sok különféle vallás követői választották ezt a napot, és ma is ez a hagyományos dátum, amelyen a nap "újraszületését" ünneplik,minden nap több napfényt kap, mint az előző . Ígéretnek látták, hogy a meleg ismét visszatér a földre. Számos kereszténység-előtti vallás ünnepelte isteneik születését vagy újraszületését ezen a napon, vagy e körül.A régi egyiptomiak tudták, hogy amíg a nap reggel fölkel, az élet folytatódik . Ez magyarázza, miért a nap volt az örök élet szimbóluma. Ma sok keresztény templom tornyán látni a kereszt jelét, közepén egy körrel. Ez a napot ábrázoló kör abból az egyiptomi hitből származik, hogy a nap az örök életet jelenti.Az APOKALIPSZIS a következő szimbólumokban beszél a fiú megjeIenéséről:“Íme, felhőkkel jön, és minden szem látni fogja őt.” (Jel. 1:7) A fiú (nap) a “világ fénye,” és mindenki látja.“Az igazság fia (napja) fölkel, és gyógyít a szárnyaival.” (Malakiás 4:2)Az egyiptomi vallás úgy tartotta, hogy Isten fiát, Hóruszt a Szűz jegyében ölték meg, de az Oroszlán jegyében feltámadt. Ezért volt a szfinxnek női feje (Szűz), és oroszlánteste (Oroszlán).Mózes idejében a hébereket az egyiptomi vallás befolyásolta. Amen-Ra (Isten) imádatának bevezetése előtt az egyiptomiak Íziszt (Isten anyját) imádták. Amikor a héberek elhagyták Egyiptomot, és megérkeztek Kánaánba, a vallásukat a kánaánita vallás befolyásolta, amelyben Isten neve El (a Saturnusz bolygó). Dávid csillagának szimbóluma a Szaturnusz “csillagból” származik, a régiek ezzel a bolygóval hozták kapcsolatba a zsidokat.A szombatot (Szaturnusz napját) tették meg az imádat napjának. A keresztények, akik számára erősebb volt a nap asztrológiai befolyása, vasárnap (a nap napján) imádkoztak.Jónás ("nap") története egy emberről szól, akit elnyelt egy cet (halál), három napot töltött a hasában, aztán kiszabadult (felszabadulás). Ez is asztrológiai szimbólum, a nap a téli napfordulo idején. Továbbá Krisztus feltámadásának a szimbóluma. Az állatöv elgondolása Mezopotámia kultúráiban gyökerezik. Valószínű, hogy a legrégebbi vallás. A 12 jegyből álló állatöveket ezeknek a kultúráknak az isteneiről nevezték el. A görögök a babiloniaktól vették át az asztrológiát, a rómaiak meg a görögöktől. Uj neveket adtak a mezopotámiai állatöv jegyeinek, a saját mitológiájuknak megfelelően. A mai nyugati állatöv jegyei a mediterrán mitológiából kaptak nevet. Az asztrológusok számára a reinkarnáció és karma magyarázat arra, miért születnek egyesek megpróbáltatások közé, mások pedig szerencsések ;igy érthetjük meg az isteni igazságszolgáltatást. A reinkarnáció magyarázza, miért vannak valakinek bizonyos személyiségi vonásai. Ezeket az elmúlt életeikből hozták --------------------------------------------------------------------------Szűz Mária a Szűz /virgo/ csillagképe.A Szűz csillagképet a "Kenyér Háza"-ként is említik, jelképe pedig egy szűz, aki kezében egy kéve búzát tart. A kenyér háza és a búza augusztust és szeptembert, az aratás idejét jelöli. Betlehem lefordítva annyit jelent: a kenyér háza. Tehát Betlehem a csillagképre utal, nem pedig egy földi helyre.A nyári napfordulótól a téliig a napok egyre rövidebbek és hidegebbek.Az északi félgömbről nézve a Nap dél felé halad, egyre kisebbnek és gyengébbnek látszik. A napok rövidülése és a gabona elfogyása az elmúlást, a halált szimbolizálta.A Nap halálát.December 22-ére a Nap hanyatlása kiteljesedik: miután 6 hónapig halad dél felé, eléri legalacsony pontját az égen. Itt érdekes történik: úgy tűnik, a Nap süllyedése három napig megáll. Ebben a három napban a Nap a Déli Kereszt, a Krux csillagjegy közelében van. December 25-én a Nap viszont 1 foknyit felfele, északra mozdul el, közelebb hozva a hosszabb napok, a tavasz ígéretét.Tehát a "Nap meghal a kereszten", 3 napig halott, majd feltámad.Ezért közös számos történetben a kereszt-halál, majd harmadnapra a feltámadás.A nap mozgása ez, amint újra elindul magasabb pályáján, elhozva a tavaszi újjáéledést, a megváltást.Ám a Nap feltámadását nem ünneplik egészen a tavaszi napéjegyenlőségig,vagyis Húsvétig. Ekkor győzedelmeskedik újra a világosság a gonosz sötétség fölött, mivel ezt követően a nappalok hosszabbak az éjszakáknál, és a tavaszi újraéledés megkezdődhet.Csillagászati motívum Jézus körül a 12 apostol. Ők a zodiákus 12 konstellációja, amikkel Jézus, a Nap együtt utazik. A 12-es szám végig jelen van a Bibliában. (Izrael 12 törzse, bírája, hercege, királya, József 12 testvére.)Térjünk vissza a zodiákus kereszthez, a Nap életútjának ábrázolásához! Ez nem csak művészi kifejezés volt, vagy a Nap mozgásának követésére szolgáló eszköz. Hanem egy pogány vallási szimbólum. Ez nem a Kereszténység szimbóluma, hanem egy pogány zodiákus kereszt-adaptáció. Ezért ábrázolták így Jézust a korai rajzokon. Mert Jézus a Nap. A megváltó, akinek várjuk az eljöttét, és ő reggel el is jön. Isten dicsősége minden reggel "újjászületik", és láthatjuk őt "a felhők között", "töviskoronával", azaz a napsugarakkal a feje körül. A Biblia asztrológiai-asztronómiai metaforák közül a legfontosabb a "Korok" szóval kapcsolatos. A szövegben számos utalás van a korokra. Hogy megérthessük, meg kell ismernünk a Napéjegyenlőségek előrehaladásának jelenségét.Az ősi egyiptomiak és az őket előző civilizációk rájöttek, hogy körülbelül 2.160 évente a Nap a tavaszi napéjegyenlőség reggelén a zodiákus más csillagjegyében kel fel. Ezt a Föld lassú függőleges imbolygása okozza.Úgy tűnik, hogy a csillagjegyek visszafelé haladnak 25.920 évbe telik mind a 12 jegyen történő áthaladás.Ez a Nagy Év-nek hívott ciklus, az ősi társadalmak ezt ismerték. Minden 2160 éves periódust Korszaknak neveztek.Mózes, amint lejött a Sinai hegyről a Tízparancsolattal, haragra gerjedt, mikor látta, hogy népe egy arany bikát magasztal. Összetörte a köveketA bibliakutatók ezt a dühöt annak tulajdonítják, hogy az Izraeliták hamis bálványt imádnak. Valójában az aranybika Tauruszt , Mózes pedig az elkövetkező Kost jelképezi. Ezért fújják meg a zsidók máig a Kos szarvát. Mózes a Kos új Korát jelképezi, és egy új világhonap /aion /kezdetén el kell hagyni a régit. Más istenségek tettei is utalnak erre az átmenetre, Mithra isten is emiatt ölte le a Bikát.Jézus eljövetele a Kos után Halak korát hozza el. A hal szimbólumára Jézus 5.000 embert lakat jól kenyérrel és két hallal. Galileában összebarátkozik két halásszal, akik követni kezdik. Manapság pedig sokak autóján látható Jézus hala. Ez a Nap pogány asztrológiai szimbóluma a Halak Korában. Jézus feltételezett születési dátuma is ennek a Kornak a kezdete. Amikor pedig Jézust megkérdezik tanítványai, mikor lesz újbóli eljövetele, ő így válaszol (Lukács 22:10): "Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; Kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy."Ez egyértelmű csillagászati referencia. Az ember Aquariust, a Vízöntőt jelenti, akit mindig egy korsóból vizet öntő emberként ábrázolnak. Ő a Halakat követő aiont jelzi. És mikor a Nap kilép a Halak Korából (Jézus), belép a Vízöntő Házába, úgy, ahogy a Vízöntő követi a Halakat . Jézus így mindössze annyit mondott, hogy a Halak Korát a vízöntő követi.Mindannyian hallottunk az idők és a világ végéről.A Jelenések Könyvében szereplő leírás mellett ez a Máté 28:20-ból ered, ahol Jézus ezt mondja: "...és én veletek leszek a világ végezetéig."Azonban a "világ" szó félrefordítás. Az eredetiben használt szó az "aion", vagyis a Kor volt. "...és én veletek leszek a K o r s z a k végezetéig." És ez igaz, hiszen a jézusi Halak Kora véget ér, mikor a Nap átlép a Vízöntőbe Az egész világvége-koncepció egy félreértett csillagászati allegória.Jézus karaktere is egy csillagászati-irodalmi hibrid, leginkább Hórusz, az egyiptomi Napisten megfelelője. Például 3.500 évvel ezelőtt Egyiptomban a Luxori templom falaira megfestették a jelenés, a szeplőtelen fogantatás, születés és imádat képeit, Hórusz történetét. Ízisz megtudja , hogy ő ad majd életet Hórusznak, aztán a szent szellem megtermékenyíti a szüzet, majd a születés, és a szűz imádása. Ugyanez történik Jézus csodás fogantatásánál is.Az egyiptomi és a keresztény vallás közötti hasonlóság elképesztő.Noé bárkájának története is ilyen, az Özönvíz-jelenségre több mint 200 utalást találhatunk, más-más helyen és időben. De elég megvizsgálnunk a Gilgameszi eposzt, amely i.e. 2600-ban született. Ez egy nagy áradásról szól, amit Isten bocsátott a világra, egy bárkáról, melyen állatok menekülnek meg, és egy galamb elküldéséről, majd visszatéréséről. Számos a hasonlóság a Bibliai történettel.Aztán itt van Mózes története. Születése után kosárba teszik, és egy folyó kegyeire bízzák igy megmenekülve a gyerekgyilkosságtol. Egy uralkodó lánya megtalálja, és hercegként neveli fel.Ez egy i.e. 2250-re tehető mítoszból lett átemelve, az Akkádi Szargon születéséből. Ő szintén kosárban, folyón leúsztatva menekült meg a gyermekgyilkosság elől. Akki találja meg és neveli fel, ő egy uralkodó felesége.Mózest ismerjük a Tízparancsolat elhozójának. Az Istentől eredő törvények próféta általi átadása azonban szintén régi történet. Mózes csak egy a törvényhozók hosszú sorában. Indiában Manou volt a nagy törvényhozó. Krétán Mínosz hozta le Dicta hegyéről Zeusz törvényeit, míg Egyiptomban Mises volt, aki kőtáblákon hozta el Isten törvényeit.Manou, Mínosz, Mises, Mózes.Ami a Tízparancsolatot illeti: az egyiptomi Holtak Könyvének 125-ik litániájából származik. A Holtak Könyve-beli "Nem loptam"-ból "Ne lopj!" lett. "Nem öltem"-ből "Ne ölj!". "Nem hazudtam"-ból "Ne hazudj!", és így tovább. Az egyiptomi vallás tehát valószínűleg a judeo-keresztény vallás alapja.Keresztelés, halál utáni élet, végítélet, szűz általi szülés, feltámadás, keresztre feszítés, szövetség, körülmetélés, megváltó, áldozás, özönvíz, Húsvét, Karácsony, újbóli eljövetel, és sok más,megfelel az egyiptomi vallás elméleteinekJusztin mártír, az egyik legelső kereszténység-kutató szerint: "Amikor azt mondjuk, hogy Jézus testi egyesülés nélkül fogant, keresztre feszíttetett, meghalt, majd feltámadt és mennybe ment, akkor semmit sem állítunk másképp, mint ahogyan azt a Jupiter fiainak követői tették."Másik művében azt írja: "Szűz szülte őt. Fogadjátok el úgy, ahogy Perzeuszt is!"A Biblia csillagászati irodalmi hibrid, ahogy szinte az összes megelőző vallásos mítosz is. Sőt, a szereplők jellemvonásainak átvitele egyikből a másikba magában a könyvben is benne van. Az Ószövetségben olvashatjuk József történetét.Jézus prototípusa volt. József szeplőtelenül fogant, Jézus is szeplőtelenül fogant. Józsefnek 12 testvére volt, Jézusnak 12 tanítványa. Józsefet 20 ezüstért adták el, Jézust 30-ért. Józsefet Juda nevű testvére adja el, Jézust Júdás nevű tanítványa árulja el. József 30 éves korában kezdte munkáját, Jézus úgyszintén.
Ez az eredeti címe annak a filmnek, mely a fordításban a Minden Matematika címet kapta. Hogy minden matematika volna, az nem új elképzelés. A püthagoreus metafizikában a kozmosz az isteni harmónia szerint rendezett, és e harmónia lényege a számokban áll. A kozmosz szót maga Püthagorasz használta elsőként a világ megnevezésére. A szó eredeti jelentése: rend, elrendezés; az Odüsszeiában a faló szerkezetét jelölni.)
Püthagorasz létmegértésében az arkhé, a világ őselve nem valamely anyag, hanem a számok törvénye. Platón így ír az Államban: "Meglehet, mondottam, hogy amiképpen a szemünk a csillagászat végett lett megalkotva, azonképpen a fülünk a harmónia tanulmányozása végett, s hogy ezek egymás testvértudományai, miként a püthagoreusok állítják, mi pedig, Glaukón, egyetértünk velük." Püthagorasz maga nem írt semmilyen művet, de hatása az antikvitásban hatalmas volt. Sőt. A szférák zenéjének püthagoaszi elképzeléséről Kepler könyvet írt. Descartes a matematikáról mint mathesis universalisról, a tudományokat egyesítő, az összes megismerhető dolgot vizsgáló tudományról beszél. Az emberi elme szerkezete - kozmosza - megegyezik a világ felépítésének rendjével. Hogy ez így van, az Isten műve. Újra felvetődik tehát, hogy Isten szám, vagy legalábbis a világot számszerűen tervező mester. Számszaki.
Ez a film - ahogy a természettudomány maga - hasonló felismerést közöl. Az atomok rendezett mozgása a számok isteni tánca. Ez objektíve létezik, de felé a lépcsők tudatlépcsők. A modern matematika egyre inkább az emberi tudat vizsgálatára irányul. Vajon meddig mehet el a matematika e téren, teszi fel a kérdést a film.A közeledés természetesen végtelen. Nincs teljes megismerés. Minél mélyebben tekintünk be a fizikai világban, annál inkább azt látjuk, hogy a matematika irányítja a dolgok működését, mondja egy tudós. A valóságos dolgok megfigyelésében bizonyos mélységet elérve azok elvont fogalmakká válnak, mintha a tudat termékei volnának. Előáll tehát egy háromszög: a fizikai, a tudati és a matematikai világ háromszöge. E világok egymásra utalnak, méghozzá elég rejtélyesen. A fizikai világ a matematikaiból emelkedik ki, az emberi tudat az agyból, tehát a fizikai világból születik, és matematikát talál ki. E kitalált matematika azonban nem kitalált, hanem önmagában létezik.
Kísértetiesen hasonlít mindez Platón háromszögéhez. Az ideák, a lélek és a világ háromszöge a lét és a megismerés rendjét írja le, éppen úgy, ahogy a matematika, a tudat és a fizika hármasa. Csakhogy ott minden az ideákból indul ki, az ő fényük a lét és a megismerés alapja. A mai tudatmatematikusok háromszöge nem ennyire stabil. Paradox módon titokzatos. Mondhatni költői. Csakhogy a maematika költőisége mégsem visz közelebb a a "költőien lakozó ember " létének mélyebb átérzéséhez, mert titka mindvégig a természettudomány kvantitatív, metafizikailag, költőileg végül is éretlen megértése terében pörög. A fizika, a matematika belátásai - titokzatos módon - ontológiailag súlytalanok. E tudományok bizonyára hatalmasan fejlődnek. (Ez is gyanús. Aminek ontológiai súlya van az nem fejlődhet, hiszen már eleve olyan mélységből szól, ami nem meghaladható, legfeljebb más módon megismételhető.) A lét táncának titkáról azonban ezután is a filozófia és a költészet szolgál a leghitelesebb, legemberibb, legszebb hírekkel.
"A számtalan villódzó naprendszerbe szétporciózott világmindenség egyik félreeső szegletében volt egyszer egy égitest, amelyen bizonyos okos állatok kitalálták a megismerést. Ez volt a legelbizakodottabb és leghazugabb pillanata a világtörténelemnek: de éppenséggel nem volt több egy pillanatnál. A természet néhány lélegzetvétele után megdermedt a bolygó, s az okos állatok egytől egyig elpusztultak.
Nietzsche írja ezt a nem morálisan fölfogott igazságról és hazugságról című esszéjében.
Nos, itt vagyunk mi, apró lények, a világegyetem egyik eldugott zugában, körülöttünk jeges űr, és tudjuk, hogy meg fogunk halni. Hogy az életnek nincs értelme. Ezt belátni, ettől meghatódni a legfőbb emberi feladat.
Mert ebből az érzésből születik a szeretet, ami - legalábbis Szent Pál óta - a legfontosabb.
A didergő, pillanatnyi életű lények összebújnak kicsit, így nem fáznak annyira.
Ez az érzés, miként az élet is, önmagáért van. Így szép. Ezt a szépséget kell átélnünk. Ha életünkben megtaláltuk azokat a célokat, feladatokat, tennivalókat, amelyek e lehető legmagasabb cél eszközei, akkor halálos ágyunkon elmondhatjuk: szép életet éltünk."
Kezdeném az "Isten 72 szelleme" ("Shem ha Mephorash") magyarázatát a Gólem legendájával, amit úgymond a prágai Löw rabbi (Löwy Juda ben Bezale; 1520-1609) 1580-ban "alkotott".
Néhány idézet a történet megismertetéséhez:
http://www.humboldtgesellschaft.de/inhalt.php?name=golem Der Name "Golem" findet sich bereits im Alten Testament (Psalm 139, 16) und bezeichnet im Hebräischen eine "noch ungeformte Masse", was Martin Luther mit dem Wort "unbereitet" übersetzte. In Bezug auf diesen einen Beleg wurde in der talmudischen Aggadah, der Sammlung jüdischer Geschichten und Legenden, golem als etwas Ungeformtes und Unvollendetes definiert. In den talmudischen Kommentaren ist mit dem Wort auch ein "Embryo" gemeint. Der Golem steht in Konkurrenz zu Adam. Diesen ältesten Belegen zufolge wird der Golem durch Buchstabenkombinationen belebt. Das hebräische Wort für Wahrheit tma wird emeth ausgesprochen und besteht aus den Buchstaben aleph, mem und tav. Auf der Stirn des selbst weder sprachbegabten noch vernünftigen oder fortpflanzungsfähigen Golem steht der göttliche Name JHWH (Jehovah). Durch die Buchstabenverbindung "JHWH elohim emeth" (Gott ist wahr) kann der künstliche Mensch zum Leben erweckt werden. Auch die Prager Legende vom Golem geht auf das mystische Traktat Sefer Jezira über die Schöpferkraft durch "Verwandlungen" der Buchstaben zurück . --A név "Gólem" már az Ószövetségben (Zsoltárok Könyve 139,16) megtalálható és a héberben egy "még formálatlan tömeget" jelez, amit Luther Márton "készületlen" szóval fordította le. Erre az igazolásra utalva a talmudi Aggadah-ban, a zsidó történetek és legendák gyüjtemény, Gólem mint formálatlan és befejezettlen van definiálva .A talmudi kommentár ezzel a szóval egy "embrió"-t is gondol/kifejez. A Gólem konkurenciája Ádámnak.( ! ) Ezeknek a legrégebbi igazolásoknak a következménye a Gólem betükombináción keresztül lesz felélesztve. A héber szó igazságtartalma emeth-nek lesz kiejtve és aleph, mem, tav betükböl áll . A beszélni nem tudó még értelmetlen vagy terméketlen Gólem homlokán van az isteni név YHVH (Jehovah). Betükapcsolaton keresztül "JHWH elohim emeth" (Isten létezik) tud müembert feléleszteni. A GÓLEMRÖL SZÓLÓ PRÁGAI LEGENDA IS A MISZTIKUS TANULMÁNYRA SEFER JEZIRA-ra MEGY VISSZA A TEREMTÖERÖ ÁTVÁLTOZÁSAIN KERESZTÜL.--( ! )
http://www.dieterwunderlich.de/Meyrink_golem.htm Rabbi Löw soll ihn 1580 am Ufer der Moldau nach verloren gegangenen Vorschriften der Kabbala aus Lehm geschaffen haben, weil er sich einen Diener wünschte. --Löw rabbi 1580-ban megalkotta öt (Gólem) vályogból a Moldva partján AZ ELVESZETT KABALA ELÖÍRÁSAI UTÁN (ALAPJÁN), mert magának egy szolgát kívánt.--
http://www.asztralfeny.hu/lexikon/lex-g.html Gólem: Héber szó, alaktalan anyagot jelent, például "hylét", de Ádámot is (139. zsoltár, 16. vers) jelöli megalkotása közben. A kabbalista hagyomány gyakran tesz említést arról, hogy nagy mesterek értettek állítólag ahhoz, hogyan kell elõállítani "robotszerû" szolgákat agyagból a teremtés szava segítségével (sem hamphoras). Így például Eleazár rabbi (talán azonos a Raziel angyalnak tulajdonított könyv szerzõjével), aki a titkos istennév hatékonyságát fejtegeti. Egy bizonyos zsidó legenda szerint a chelmi Elijah rabbi (16.sz.) készített egy Gólemet, és felírta az agyagfigura homlokára az Isten titkos nevét. E téren a legismertebb mester azonban a prágai Jehuda Löw ben Besalel rabbi volt, a "nagy Löw rabbi", II. Rudolf császár kortársa, aki a Gólem megalkotásáról híres. Maga Löw rabbi rombolta szét mûvét, amikor az megszentségtelenítette a szombatot. A Gólem-monda valószínûleg összefügg az alkímista elképzelésekkel is.
http://www.hhrf.org/up/szerz/fjj/04/05_abi_al_maarrii_x.htm Héber tudásodban nem kételkedvén bízom benne, hogy világos elõtted, mit jelent a gólem szó: alaktalan anyagot, de a 139. zsoltár 16. verse szerint Ádámot is jelöli megalkotása közben. A kabbalista hagyomány szerint nem egy nagy tudósnak sikerült robotszerû szolgát létrehozni az alaktalan anyagból a teremtés szava által. Errõl, a teremtõ szóról szóló elmélkedéseket olvashatsz a wormsi Eleazár rabbinál, aki tulajdonképpen nem más, mint a Raziel angyalnak tulajdonított könyv szerzõje, vagy a Jezirah-könyvet kommentáló Saadiánál. Egy zsidó legenda, de az is lehet, hogy a keresztény szentek legendáinak zsidó felhígítása elbeszéli, hogy a cheli Elijah rabbi készített egy Gólemet, amit azzal keltett életre, hogy az agyagfigura homlokára fölírta Isten titkos nevét. Az igazán nagy mester azonban a prágai Jehuda Löw ben Besalel, a nagy Löw rabbi volt . A nagy Löw rabbinak sikerült megalkotnia és szolgájává tenni a Gólemet.
http://www.interdnet.hu/zsido/UJELET/archiv/u990114.html Különös továbbá, hogy a héber nyelv két szót használ az igazság fogalmára: az emet és a már említett cedek szavakat. Természetesen, nem véletlenül, hiszen mind a kettõnek más-más jelentése van. Csak az elsõ (az emet) az isteni (égi) igazság, valóban csak "Isten tudja", miért történik úgy, ahogyan történik. A cedek viszont, a földi (emberi, társadalmi) igazság, amelyez régi magyar szóval igazságosságnak kellene fordítanunk. (Sajnos, ez a szó, a vele járó gyakorlattal együtt, szinte kiveszett korunk társadalmából.) Az emet az egyik legkülönösebb héber szó - a kabbala szerint Isten egyik bibliai neve, állítólag ezt írta a prágai Jehuda Léb ben Becalél Löw rabbi az általa elkészített gólem homlokára (vagy nyelve alá), s ettõl kelt az életre. Az emetrõl tudnunk kell, hogy ennek a szónak nincs többes száma - csak egyetlen igazság lehetséges! Raj Tamás (förabbi)
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=47137 A kabbala egyik csúcsteljesítményének számít a prágai Löw rabbihoz füzödö legenda, amely szerint ö egy agyagból készült emberszoborba Isten nevének mágikus használatával szellemet lehelt, és életre keltette azt (Gólem), megismételve a teremtést. A "hermetikus kabbala", azaz a nem zsidó ezoterikusok által követett változat -a zsidótól eltéröen- szinkretista irányba fordult, további görög, majd egyiptomi (John Dee), hindu, buddhista elemeket is felvett magába, és beépült a szabadkömüves és a rózsakeresztes kultuszokba, söt a modern mágiába (Aleister Crowley) is.
http://www.zsido.com/dict.htm Gólem - "teremtmény", "még végleges formát nem öltött tárgy". Átvitt értelemben: test nélkül, ill. olyan valaki, akinek nincs kiforott véleménye, nem elég okos, vagy az erkölcsi normája alacsony. A Talmud elmeséli, hogy Rává alkotott egy embert a "Széfer J'cirá" ("A teremtés könyve") leírása szerint (Szánhedrín 65 b). A világirodalomban is ismert gólemet a prágai R.Löw ben B'cálél (16. sz.) alkotta azért, hogy segítségével hittestvéreit megmentse a vérvádtól.
Természetesen a Gólem-féle legendát nem szabad szó szerint érteni! Ez szimbóluma egy születendö életnek, aki még nem rendelkezik önálló lélekkel! Mint ahogy azt Menáchem Mendel Schneerson rabbi gondolatai is tisztán tükrözik:
http://www.zsido.com/rebbe/02szuletes.htm A születés: a küldetés kezdete Chászid gondolatok a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi nyomán Mikor keletkezik a lélek? A lélek születéskor hatol a testbe s teremt ezáltal életet, önálló embert. A magzat természetesen muködö aggyal, szívvel és tagokkal rendelkezö, eleven szervezet. Mindazonáltal bár eleven, csupán az anyaság része. Tartalmaz ugyan életet, de nem önálló, nem önmaga erejéböl fenntartott életet. Születésünk pillanata földi küldetésünk kezdete, amelynek lényege, hogy anyagi világunkat a lélek kifejezödési formájává az Örökkévalótól eredö szellemiség hordozójává formáljuk. A születés azonban nem pusztán az anyag egyik formájának másikká történö alakítása, hanem egy végtelenül titokzatos esemény, olyan folyamat, amelyben semmiböl teremtünk valami kézzelfoghatót. A technikai fejlettség bármilyen magas fokára jutottunk is, sem a legokosabb férfi, sem a legokosabb nö nem tudja megmagyarázni a születés misztériumát.
A test a lélek hordozója! A szellem ugyan test nélkül is jelen van, de a lélek a világrajövetelünk pillanatában "születik" a szellem által, ami a testre ható kozmikus hatások összességéböl adódik! Ezen alapszik pl. a keresztény "szeplötelen fogantatás" gondolata, ami nem a szexuális aktusra értendö, hanem a szellemi fogantatásra, azaz a lélek születésére!
Löw rabbi felfedezte (számítások alapján!) az akkoriban kialakult kozmikus konstellációt, ami "Isten 72 szelleme" közül az egyiknek a "forrása". Életre persze csak úgy kelthette ezt a szellemet, ha talált egy olyan újszülöttet, aki ennek a hatása alatt született!
Ez a kozmikus konstelláció ugyanúgy, mint a többi általam bizonyított adat, kizárólag a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz bolygók által "építödött" fel! Jézus születési konstellációja is ezeken alapszik!
Azt írod, hogy: Mózes a legenda szerint a Sinai Hegyen ennek a keresztnek a szellemével "kötött szövetséget". Ö jó ismeröje volt az asztrológiának, az egyiptomi és mezopotámiai titkos misztériumoknak. Egyszóval Mardukból, Amun/Atonból YHVH lett.
Igen, a zsidó történetírás, hagyomány szerint...
Nem szándékozom ismételni magam, de én azok közé tartozom, akik nem ismerik el az emberiség, főleg nem a magyarság, istenének a szemita kreálmányt, Jahvét.
Az Úr személyében a zsidóság a mindenkori asszír uralkodókat tisztelte, sőt félte, akiknek hűbérese volt, és ezekkel a valóságos, földi uralkodókkal kötöttek szövetséget is, többek között, a kánaáni lakosság kiírtására, javaik kisajátítására.
5Móz 6:10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél; 5Móz 6:11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő-és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel: 5Móz 6:12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Egyiptom földéről, a szolgaságnak házából! 5Móz 6:13 Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére esküdjél. 5Móz 6:14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;
5Móz 6:15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne töröljön téged a föld színéről.
Elgondolkodtató, hogy miként lehetnek a zsidók büszkék egy közönséges rablógyilkossal való szövetségre...
Ami engem illet, sokakkal együtt, nagyon jól megvagyok a kizárólag zsidóknak szánt Ószövetség nélkül. Miért is fogadnánk el egy idegen istent, uralkodót? Jézus is folyamatosan elítélte, bírálta a zsarnoki törvényeit, vérengzéseit. Egyébként már nagyon sok bizonyíték támasztja alá Jézus pártus származását, nem alaptalanul.
Ján 13:34 Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
1Ján 4:16 És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten [is] ő benne. 1Ján 4:17 Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert a mint ő van, úgy vagyunk mi is e világban. 1Ján 4:18 A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.
Tehát szó sincs bosszúálló, vérszomjas ószövetségi Istenről, mint korábban írtad...
Klaus arra mekkora esélyt látsz, hogy itt a fórumon eseteleg követőkre találsz?
Ehhez a beharangozott, abszolút negatív megnyilvánulásában megmutatkozó, zsidóbarát Rettegés Fejedelmének elfogadtatása úgysem fog menni ép lelkivilágú emberek számára. Legfeljebb lesz pár, zsidó Messiást váró, rajongód, de többet nem tudok elképzelni. Tekintélyelven, félelmet keltve már nem lehet meggyőzni embereket, az a korszak már lejárt, szerencsére.
Ha szerinted a zsidóság számára lett megtetemtve a bolygónk , mint teóriádból kitűnik, akkor óriási tévedésben vagy... Milyen csillagállásokat hagysz meg más nemzetek számára, mint vezérlőelv, iránymutató? A kozmikus keresztek, a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz, Uránusz bolygókkal, a zsidóké, ezt tisztáztad...
Nekünk, pl. magyaroknak, mi marad? Esetleg a Merkur, Vénusz, Jupiter, Neptunusz és a Plutó...?
