Orbán Viktor a TB-járulék legalább 30 %-os csökkentését ígéri, mire a miniszterelnök azzal tromfol vissza, hogy akkor veszélybe kerül a nyugdíjak kifizetése. Vajon megint jön a "23 millió román"-effektus, ami döntőnek bizonyult 2002-ben?
"azt az ellentmondást mutatjuk be, mely a járulék csökkentés és a minimálbér emelése között feszül. Amint az a grafikonon is látható a minimálbér megemelése több mint ellensúlyozza a TB és EB járulék csökkentésének munkáltatókra gyakorolt hatását, s összességében mintegy 48%-os tehernövekedést jelent a foglalkoztatók számára, amennyiben kizárólag a minimálbéren foglalkoztatottak összes terhét tekintjük.
Természetesen a minimum 100,000 Ft-os bruttó bérért dolgozók esetében a fenti 2 hatás közül csak a járulékcsökkentés hat, s természetesen csökkentő irányban. (A grafikonon az idei év novemberében megszűnő EHO-t nem szerepeltettük.) " (portfolio.hu)
Nem csak 1600 forint a plussz kiadas! A vallakozonak a 100 eszres minimalbert is ki kell fizetnie: igy OV 41600 forittal novelne azt az osszeget amibe egy minimalberen foglalkoztatott dolgozo kerul havonta.
Fejleszteni, piacokat szerezni, átfogó reformokat, hogy az elvonások a lehető legkisebbek legyenek. Ezek együttesen növelhetik a termelékenységet és a nyereséget. Normális vállalkozók a nyereség egy részét bérfejlesztésre, a többit fejlesztésre és a dolgozók kápzézére fordítják (ha nem, akkor jön az erős szakszervezet).
Sajnos tudomásul kell venni, hogy a béremelésnek köszönő viszonyban kell lennie a termelékenységgel. Rengeteg olyan ágazat van (pl varrodák, kisboltok, ) ahol nem lehet kitermelni a magas minimálbért. Szvsz elmaradott térségekben még a kőműves, könyvelő se tud magas bérrel piacképes lenni.
Nem emlékszel a könnyűipari cégekre? Egy része (hazai kicsik) csődöt jelentett, a multik meg elmentek. Tény, hogy Orbán szerint a statisztika nem számít, de GyF ma hivatkozott is rá 2001-ben 40000-el kevesebb volt a biztosítottak száma, mint 1998-ban. Sajnos ez a szám igaz. Ráadásul rengeteg ember munkaszerződését 8 órásról 6 órásra írták át, hogy ki tudják termelni a minimálbért.
A kisvállalkozók nem túl bizakodóak, mégis létszámot bővítenének. A nagyok derűlátóak, fejlesztő beruházásaik után viszont elbocsátást terveznek. Minderről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Parragh László elmondta: a 8000 cégre kiterjedő felmérésük szerint a kisvállalkozók üzleti helyzetüket tekintve nem túl bizakodóak, ugyanakkor munkaerő-bővítésben gondolkoznak. A kisebb cégek sokkal szubjektívebben ítélik meg a saját helyzetüket, és az országét. Jobban befolyásolják őket az aktualitások, vagy éppen a kormányzati propaganda.
A nagyvállalkozók ugyanakkor derűlátóak. Ezek a cégek 1-2 évre előre terveznek, és nem befolyásolja őket például a napi politika. Ennek ellenére középtávon dolgozókat bocsátanának el, beruházásaikkal éppen ezt akarják elérni.
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-25339/rss
Nem értem én ezeket a nagyvállakozókat, hiszen még a tb is csökkenne és mégsem akarnak munkahelyeket teremteni?
Ezek után maradna az OÉT megállapodás felrúgása, a minimálbér (az ehhez kapcsolódó egyéb pl szakmunkás stb bérek) drasztikus emelése, majd a KKV-k tömeges csődje.
Ha már van mozgástér az adó- és járulékcsökkentésre, akkor érdemesebb a munkáltatót terhelő elvonásokat, a tb-járulékokat mérsékelni, mintsem az általános forgalmi adóban vagy az szja-ban megtenni ugyanezt - szögezte le Csaba László, a CEU egyetemi tanára. A közgazdász hangsúlyozta: a tb-járulék lefaragását tehát valami más közteher helyett és nem vele párhuzamosan lehetne megvalósítani.
Köllő János közgazdász, az MTI Közgazdasági Intézetének főmunkatársa szerint azonban már abban sem lehetünk biztosak, hogy egy harminc százalékos járulékcsökkentés tíz százalékkal mérsékli a munkaköltséget. A vállalatoknál maradó többletjövedelem felett ugyanis alku folyik a munkáltatók és a munkavállalók között, és a nettó bérek emelkedése részben, vagy akár egészben is felemésztheti az adócsökkentés pillanatában képződő megtakarítást. Alapvetően ezzel magyarázható, hogy számos nemzetközi összehasonlító vizsgálat nem talált szoros összefüggést a bérek adóterhelése és a termékegységre eső munkaköltség között. Nem beszélve arról, hogy a közgazdászok becslései ilyen mértékű járulék-teher csökkentésre csak akkor terjeszthetőek ki, ha a nettó bérek nem növekednének, és a bérköltség- és létszámváltozás között mindig ugyanolyan erejű összefüggés lenne.
Belyó Pál, az Ecostat gazdaságelemző és informatikai intézet igazgatója szerint a nagyvállalati körben elvégzett számításokra hivatkozni az egész gazdaságot érintő kérdésben nem helyes, hiszen a magyar munkaerőpiac egyéb sajátosságait nem veszi figyelembe. Például a fekete foglalkoztatás, ami Magyarországon még mindig jelentős, a nagyvállalatokra nem jellemző itthon sem. Az sem biztos, hogy minden szektor vállalata azonnal létszámbővítéssel reagálna a járulékcsökkentésre. Belyó Pál szerint a Fidesz állítás alátámasztásához új számításokra lenne szükség.
A foglalkoztatás bővülésének okait rendkívül nehéz egymástól elkülöníteni.
Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkaerő-piaci kutatója szerint sokkal inkább konjunkturális tényezők befolyásolják a versenyszféra létszámváltozásait. A járulékteher-csökkenés profittöbbletet eredményez a vállalkozóknál, amit befektethetnének ugyan új munkavállalók felvételébe, Ádler Judit szerint azonban nem ez a jellemző a gazdasági szférára. A nagyvállalatok általában munkaerő-kímélő beruházások eszközölnek, a kisebb vállalatok pedig inkább felélik a profittöbbletet, vagy ők is technikai beruházásokra költik.
Ádler Judit hangsúlyozta, hogy a Fidesz által sokszor hivatkozott 1998-2000 közötti foglalkoztatás-bővülés sem csak az akkori 10 százalékpontos tb-járulék csökkentésre vezethető vissza. Már csak azért sem, mert megemelték a tételes egészségügyi hozzájárulást, ami a kisebb jövedelműeknél gyakorlatilag ellensúlyozta a másik közteher csökkenését, de a versenyszféra létszámbővülése is inkább az akkori nagyon jó gazdasági konjunktúrának köszönhető, valamint a Bokros csomag pozitív hatásainak.
Ádler Judit tapasztalatai szerint a vállalatok egyébként is inkább feladataiknak megfelelően optimalizálják a munkaerőt, és nem az adóterhek függvényében.
Feltehetően a társadalombiztosításra is óriási hatással lenne a tb-járulék ilyen nagy mértékű csökkentése, hiszen a rendszer finanszírozása nagyrészt erre a járulékra épít, véli az Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Az 500-600 milliárd forintos költségvetési forrás kiesése jelentős veszélyt jelenthetne a társadalombiztosítás működésére. Összeomolhat a társadalombiztosítás
Deutsch Tamás a Közgazdasági Szemle egyik régi számából idézve azt mondta, hogy egy egy százalékos TB-járulék csökkentés 11 ezer új munkahelyet teremt, tehát tíz százalékos csökkentés 150-250 ezer új munkahelyet hozna létre,
A járulékbevételek a bérek arányában jönnek be, így a reálbérnövekedés jobb indikátor lehetne. nagyszerü, és miért ne nőhetnének a reálbérek a reál GDPvel együtt? csak nem valaki eltont valamit ezzel kapcsolatban az elémúlt 4 évben? :)))
Ezen felül a reálbérek növekedése és a termelékenység növekedése pozívan korrelál.
nem mondod!!! ha c=a/b, akkor cé ával pozitivan korrelál? ki gondolta volna? :)))))))))))
A termelékenység növekedése abból eredhet, hogy ugyanazt az értéket kevesebb munkással tudja a vállalkozó elérni, tehát a járulékbevételek növekedése ad absurdum alulmúlhatja a reálbérnövekedést. ez csak akkor történhet, ha csökken a foglalkoztatottság. de hát miért csökkenne? hiszen dübörgünk, nem? ömlik a müködőtőke! :)))
A nyugdíjakat nem az inflációval indexálják, hanem az (infláció+reálbérnövekedés)/2-vel. maradhat az indexálás, de mondjuk körmére néznek az ál rokkantnyugdíjasoknak.
Egyébként, mind az ingyengyógyszer, célzott támogatásként, mind a 10%-os járulékcsökkentésből eredő hiány kezelhető, mégcsak olyan nagy technikai részlet ismeret sem kell hozzá. Vegyük tekintetbe csak azt, hogy a választások után a csomag részeként lesznek kiadás csökkentő intézkedések is. Akármelyik nyer.
Viszont Orbán, rohadt jól taktikázik, és nem gondolom, hogy az igéreteit megalapozottság nélkül mondja. De....
...Orbán igérhet bármit, nincs kormányon, és ha nyer akkor lazán azt mondhatja, hogy bocs, az a választási program volt és nem került át a kormányprogramba.
Ugyanakkor Gyurcsány bármit is ígérne, azonnal replikázhat a FIDESZ, hogy akkor nosza csinálja meg! Viszont választások előtt kiadáscsökkentő intézkedéseket nem lehet tenni. Így Gyurcsány most olyan helyzetben van, hogy még ígérni sem tud.
Tegnapi szóvivői sajttájon már Batiz sem zárta ki a 10 pontos csökkentés megvalósíthatóságát -- talán a nagyvállalatok üzentek a kormánynak, hogy nekik tetszik az ötlet. Még pár nap és a fórumharcosok jelentős része lövészárkot vált :-)))
A járulékbevételek a bérek arányában jönnek be, így a reálbérnövekedés jobb indikátor lehetne. Ezen felül a reálbérek növekedése és a termelékenység növekedése pozívan korrelál. A termelékenység növekedése abból eredhet, hogy ugyanazt az értéket kevesebb munkással tudja a vállalkozó elérni, tehát a járulékbevételek növekedése ad absurdum alulmúlhatja a reálbérnövekedést.
A nyugdíjakat nem az inflációval indexálják, hanem az (infláció+reálbérnövekedés)/2-vel. Így a számításod kiindulóalapja hibás. Ebből következtetéseket ne vonjál le.
