Mondjuk ma van a Marseille-i királygyilkosság évfordulója! Ennek is volt egy magyar mellékszála egyébként. Szerencsére ebből nem lett háború, mint a szarajevói merényletből.
Milyen fontosabb események történtek a Balkánon 200 évvel ezelőtt, 1822-ben?
Először is, ebben az évben már gőzerővel zajlott a görög szabadságharc az oszmánok ellen.
Ehhez az évhez fűződik a gyalázatos kioszi tömegmészárlás, amelyet az oszmán katonaság követett el a görög sziget polgári lakossága ellen (azt hiszem, hogy Gyorskeresés írt erről egy cikket annak idején).
Másrészről II. Mahmud szultán és a Porta végleg megelégelte a szeparatista albán hadúr, Ali Tepeleni pasa, a janinai beglerbég függetlenségi törekvéseit és tárgyalások ürügyén követeket küldött Janinába, a pasa udvarába.
A követek aztán a szultán titkos parancsára végeztek kegyetlen pasával, a vén vérszívóval...
Ali Tepeleni élete utolsó szakaszának romantikus feldolgozása Jókai Mór remekbe szabott romantikus kalandregényében, a Janicsárok végnapjaiban olvasható.
Ciprus nem a Balkán, viszont a görögök és törökök sok évszázados szembenállása miatt ez áll hozzá a legközelebb. A ciprusi török invázió idején történt 1974-ben, hogy a török légierő görögnek nézte az egyik saját rombolóját és elsüllyesztette. A tévedés csak utólag derült ki... részletek a cikkben:
Aranymaszk a Trák Királyok Völgyéből
Folytatódik a bolgár régészet "aranykora" Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. augusztus 18.
Azután, hogy néhány éve egy trák királyi sírban csodálatos aranytárgyakat - ékszereken kívül egy aranymaszkot is találtak - most újabb aranytárgyak kerültek napvilágra. Ezek közül megint csak rendkívülinek mondható, egy újabb trák aranymaszk, amelyet éppen az elmúlt napokban fedeztek fel az ország keleti részében, a bolgár fővárostól 290 kilométerre keletre, Topolcsánban.
A maszk egy Kr. e. IV. század végén élt trák királynak készült, és egy fával bélelt sírból került elő. Hogy melyik uralkodóról van szó, azt egyelőre nem sikerült azonosítani.
"Az újabb lelet egyértelműen alátámasztja azt a nézetet, hogy az úgynevezett Trák Királyok Völgye, ahol több trák királysír került elő az elmúlt évtizedek alatt, a mai Bulgária középső részétől a keleti széléig nyúlt el" - mondta el Georgij Kitov ásatásvezető régész.
A most előkerült, 2400 éves, 23 centiméter átmérőjű maszkon egy nagy orrú, behunyt szemű, szakállas férfi látható. A maszk nem halottnak készült, hanem feltehetően egy pajzsot díszített, ám a kutatók egyelőre találgatni sem tudnak, kit ábrázol az aranylemezen lévő férfi: talán egy istenséget, egy őst vagy magát a harcost. A rendkívül gazdag sírban találtak még többek között egy 30 centiméter hosszú, őzfejben végződő ezüstkelyhet, úgynevezett rhütont, egy görög feliratos aranygyűrűt, egy sisakot, fegyvereket, két aranypoharat és több bronz-, ezüst-, valamint agyagedényt.
A trákokról a mai napig igen keveset tudunk. Ez a titokzatos nép Délkelet-Európában, Bulgárián kívül a mai Románia, Görögország, Macedónia és Törökország egy részén élt Kr. e. 4000-től körülbelül a Kr. u. VIII. századig, amikor is a beözönlő szláv népek beolvasztották őket. Mivel az írást nem alkalmazták, történetükről, kultúrájukból a görögök feljegyzéseiből, de mindenekelőtt a földből előkerülő tárgyaikból, azok díszítéséből nyerhetünk képet. Ezek a leletek kifinomult ízlésről, gazdagságról, magas mesterségbeli tudásról árulkodnak. Georgij Kitov szerint a trákok kultúrája vetekedett az ókori görögökével, de mivel az írás és az irodalom művészetét nem használták, erről mindmáig keveset tudunk, s nem őrződött meg nyelvük sem. Mindenesetre a görög Hérodotosz a Kr. e. V. században a trákokról mint népes, s az egyik leghatalmasabb, ha nem a leghatalmasabb népről emlékezett meg, amelyet azonban belső viszályok osztottak meg. Valóban, a trákok hosszú történelmük során soha nem alkottak egységes birodalmat, több törzsre és csoportra szakadva, önálló vezetőkkel az élükön élték életüket.
Egyik legnagyobb egységük Odrusz állama volt, amely a Kr. e. V. században tűnt fel, ám a Kr. e. III. századra az is több kisebb államra szakadt szét.
A trákok fénykorukat a Kr. e. VI. század végétől a Kr. e. III. századig élték. Kereskedéseik során a görög nyelvet használták. Így még azt sem tudjuk, miként nevezték uralkodóikat. A görögök baszileuszként, államaikat pedig baszileiaként említik. A görögöktől tudjuk azt is, hogy az uralkodó mellett a törzsi vezetőkből álló államtanács állt.
A görögök, a rómaiak és a barbár népek többször is folytattak ellenük háborút, de a harcos, erős trák nép több-kevesebb sikerrel meg tudta védeni területeit. Az átmenetileg behódolt részeken pedig sokáig megőrizték identitásukat és önálló kultúrájukat. A VIII. században beözönlő szláv nép azonban végleg beolvasztotta a trák népességet, nyom nélkül tűnt el nyelvük s kultúrájuk, míg a régészek meg nem kezdték kutatómunkájukat.
Uraim, elnezest a zavarasert, de tudna valaki jo linkeet ajanlani a XX.szazad elejen dulo Balkan-haborukrol?(nem magyarul; am angol- vagy francianyelvu volt(nagyon keves)mar ismerem:(((
ez egy amerikai aromun társaság oldala. azért nem vennék rá mérget amit állítanak. lehetett vlach migráció is bosznia területére, mint ahogy isztriáig is eljutottak (egyébként bosznia lehet az őshazájuk is..), de azt állítani hogy az ortodoxok nagy része vlach volt, eléggé erős sztem. Szendrő és Nándorfehérvár térségében egyébként sem lehetett nagy vlach népesség, inkább csak a szerb érchegységben. az persze lehet hogy Kuripecsicsék pont egy olyan területen haladtak keresztül ahol vlachok éltek.
Az idézett részben Benedict Kuripesic (Curipeschitz, v magyarul Kuripesics Benedek) útleírására hivatkozik, az illető tényleg létezett és írt is többek között Boszniáról, de nem tudom mennyire érhető el a teljes mű magyarul, csak ezeket találtam gúglin:
Kuripesics Benedek Feljegyzések Lamberg József és Jurisics Miklós 1530. évi konstantinápolyi követjárásáról. Fordította Tardy Lajos In: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról
— — Két lovászfiú beszélgetése. Fordította Tardy Lajos In: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomról
Történészek másik része szerint meg pont hogy a boszniai szerbek a vlahok leszármazottai.:)
http://www.farsarotul.org/nl16_1.htm
As early as 1530, when the Habsburg official Benedict Kuripe?ic travelled through Bosnia, he was able to report that the country was inhabited by three peoples, One was the Turks, who ruled "with great tyranny" over the Christians. Another was "the old Bosnians, who are of the Roman Catholic faith." And the third were "Serbs, who call themselves Vlachs . . . They came from Smederovo and Belgrade." So important was the Vlach element in the creation of this Bosnian Orthodox population that, three centuries later, the term "Vlach" was still being used in Bosnia to mean "member of the Orthodox Church."
Az eredeti feltaláló örmény volt, őt, állítólag többszázezer hittársával együtt, a bizánciak büntetésből a Balkánra telepítették át, ahol aztán szorgosan elkezdtek hitet téríteni.
A bogumil-muszlim kontinuitásnak ennek ellenére komoly politikai felhangja is van, a jelen korban legalábbis a balkáni iszlám-hívők ezzel próbálják igazolni, hogy már a gyűlölt török hódítás előtt is azon a területen éltek.
A történészek egy része éppen ezért ódzkodik is az elmélettől, ők inkább úgy tartják, hogy az iszlámot a hegyvidéken élő, balkáni vlach (nem pedig román...) törzsek vették fel.
ez sem feltétlenül pontos. azonban a bosnyák uralkodók vagy katolikusok vagy bogumilok (a bosnyák egyház tagjai) voltak. tehát ezért gondolom, hogy az ortodox vallás nem nagyon volt jelen boszniában a középkor folyamán, csak a keleti sávban. szerb törekvések sem nagyon voltak a terület megszerzésére.
a középiskolai magyar atlasz nem éppen a legpontosabb forrás, és hidd el, ütöttem már fel eleget, sőt nem csak a középiskolait.
"A Bosna folyó (ami az ország északi részén van) Horvátok és bosnyákok lakta terület volt."
a boszna szarajevo mellett ered és onnan folyik északra. szarajevó nem pont északon van. a másik dolog, hogy bosnyákokról csak az után beszélhetünk, hogy áttért a lakosság egy része muszlim hitre, ez pedig már újkori és nem középkori esemény. tehát a középkorban bosnyákok semmiképpen sem élhettek boszniában :) csak katolikusok vagy ortodoxok, illetőleg katolikus eretnekek.
"Az ország északon három bánságra volt osztva (Macsói, Jajcai, Szrebreniki) ezek magyar ütköző államok voltak."
mikor hogy. van mikor igen, van mikor nem. és a bánságok szerepe is változott. ütközőállamnak azért nem nevezném őket :)
"a horvátok nem délkeleten, hanem délnyugaton éltek, Hercegovinában. Központja Mostar volt."
ez délkeleten van. te keversz két dolgot. ma valóban ott élnek horvátok (illetve Bosanski Brod környékén északon), de a középkorban teljesen más volt bosznia etnikai térszerkezete.
"Csak üss fel egy középiskolás atlaszt a 15. századi Magyar Királyságról. Ott jól benne vannak a Szerb és Horvát, Bosnyák területek"
a középiskolai atlasz nem foglalkozik etnikai viszonyokkal, tehát ez biztosan nincs benne.
A Bosna folyó (ami az ország északi részén van) Horvátok és bosnyákok lakta terület volt. Plusz még odatelepített magyarok is éltek ott. Tök komoly. Tuzla például eredetileg Só nevű bányaváros volt odaküldött székelyekkel. De a lényeg.
Az ország északon három bánságra volt osztva (Macsói, Jajcai, Szrebreniki) ezek magyar ütköző államok voltak. Szeretnék pontosítani: a horvátok nem délkeleten, hanem délnyugaton éltek, Hercegovinában. Központja Mostar volt. Bocsánat a hibákért.
Csak üss fel egy középiskolás atlaszt a 15. századi Magyar Királyságról.
Ott jól benne vannak a Szerb és Horvát, Bosnyák területek
szerbek (azaz ortodoxok) max a boszna folyótól keletre élhettek, de bosznia etnikai képe az oszmán hódítás alatt jócskán megváltozott. a horvátok északra menekültek, helyükre meg szerbek kerültek.
