...hmmm... állítólag társadalomban élnénk... ez azt kellene jelentse, hogy közös célokért és szolidárisan igyekszünk élni... namármost ez nagyon nem így van, s ehhez még csak kapargatni se kell a propagandafelszínt, mert az takargatja ugyan, de el sem fedi a valóságot :-(((
Ennek az én szememben elsődleges, megkérdőjelezhetetlen következményének kellene lenni, hogy "a köz" céljai, jelentősége mindenki számára a köz érdekébe irányuló erkölcsi kötelessége kellene, hogy legyen. Ilyen módon nézve a közfeladatokat csak és kizárólag nem profiorientált, köztulajdonú és köz által számonkérhető felelősséggel FELÜGYELT gazdálkodási formában kellene hogy üzemeljen. Az én szememben nagyon sok terület ide tartozik: közlekedési lehetőségek, tömegközlekedés, egészségügy, OKTATÁS, energiaellátás, közügyek intézése kis és nagyobb közösségi szinteken, s nem is sorolom.
Amikor ezeket ki akarják venni magánkézbe, ott MINDIG a mások személyes és a köz kihasználása a cél. MINDIG! Nem is lehet máshogy, mert ha bárki jót akar a köznek, azt úgy kell tegye, hogy a köz járjon jól, s ne ő!
Számomra emellett az is természetes, hogy a közfeladatokon dolgozóknak munkájukkal arányos jövedelmet is kell biztosítani.
korábbi (#61) állításoddal ellentétben a Magyar Villamos Művek állami kézben van a Paksi Atomerőmű Rt-val és a Vértes Erőmű Rt-vel egyetemben.
a hvg alábbi cikkéből kiderül továbbá az is, hogy 4 legnagyobb termelő - melyek magán és egyben külföldi tulajdonban is vannak - az 1995-ben kötött privatizációs szerződéssel ellentétben, illetve ahhoz képest MEGDUPLÁZTA a tőkearányos profit mértékét. (ez a profit - mondanom sem kell - adófizetői pénzből vándorol a külföldi tulajdonos zsebébe) Egy magáncégnél a profit a szerződésnél is fontosabb, ezek szerint.
Ellentétben egy repülőtér vagy egy állami gazdaság birtoklásával, egy áramtermelő létesítmény, vállalat árképzése (és működése) minden ember életére és pénztárcájára hatással van. éppen ezért tartom fontosnak, stratégiai kérdésnek ezek állami tulajdonlását.
Tokamak Kína mesterséges napot épít Gyüjtobe vele! 2006. január 23. 12:04 Utolsó módosítás: 2006. január 23. 15:55 Nyomtatható verzió Kína márciusban vagy áprilisban befejezi az első szupravezetéses Tokamak típusú kísérleti fúziós reaktor építését, s a tervek szerint júliusban vagy augusztusban üzembe is állítja saját mesterséges napját.
Tokamak fúziós reaktor belseje. Végtelen energia Š uaf.edu Az eddig elsősorban csak szén- és vasbányászatáról ismert Anhui tartomány fővárosában, Hefeiben épített eszköz a Kínai Tudományos Akadémia plazmafizikai intézetében fog majd működni. A 300 millió jüannal, mintegy 37 millió dollárral finanszírozott EAST program kiadásai mindössze a tizenötödét vagy huszadát teszik ki annak, amibe a hasonló projektek a világ más részén kerülnek írja a People's Daily Online kínai hírportál .
A kínai intézetben a 90-es évek elején orosz közreműködéssel már épült egy Tokamak típusú kísérleti fúziós reaktor, amelynek tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki a HT-7 kódnevű lényegesen fejlettebb, s a szupravezető technológiát használó szerkezetet. Oroszország, Franciaország és Japán után Kína lehet a negyedik ország, amelynek ilyen eszköze van. Az EAST kutatási eredményei szignifikánsak lehetnek az ITER (International Thermonuclear Experiment Reactor) számára is mind a mérnöki technológiában, mind pedig a fizikában közölte Wan Juan-csi, a projekt egyik vezetője.
Wan elmondta, hogy az ITER szintén teljesen szupravezetéses technológiát alkalmazó Tokamak fúziós reaktor, de sokkal nagyobb, mint az EAST. A nemzetközi programban való részvételre, még annak korai szakaszában meghívták Oroszországot, Japánt, az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, Kínát és a Koreai Köztársaságot. A széles összefogást indokolja, hogy a kontrollált nukleáris fúzió hosszú generációkra megoldhatja az emberiség energiaszükségletét, méghozzá úgy, hogy nem szennyezi a környezetet, s feleslegessé teszi a fosszilis energiahordozók használatát.
A kutatók abban bíznak, hogy tengervízből sikerül elegendő mennyiségben előállítaniuk deutériumot a fúzió táplálásához szükséges hidrogén izotópot , s létrehozhatják a deutérium-trícium (a trícium a hidrogén egy másik izotópja) fúziót, amelynek az eredményeként szinte végtelen mennyiségű energia szabadul fel a 100 millió Celsius fokos hőmérsékleten zajló folyamat közben. Összehasonlításképpen egy liter tengervízből kinyerhető deutérium extractum annyi energiát képes termelni, mint 300 liter benzin.
A Tokamak reaktorok legnagyobb problémája, hogy jelenleg több energia kell a 100 millió fokos plazmát magába záró mágneses terek fenntartásához, mint amennyi energiát a fúzió termel, továbbá nehezen kontrollálható maga a deutérium-tricium reakció is. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, stabil Tokamakokat tudnak építeni, az az emberiség energiagondjainak végét jelentheti.
azt pedig már nem is említem, hogy amíg volt is rabszolgaság adaát, adig is zömmel a mezőgazdasági szektorban volt rendkívül magas szerepe ennek, ugyanakkor a kor gazdasági hatalmai mind pénzügyi, kereskedelmi és főleg ipari hatalmak voltak.
sőt, inkább visszavetette a fejlődést és az innovációt a rabszolgaság, hiszen nem volt szükség jelentős fejlesztésekre, nyugodtan pazarolhattak a munkaerővel, továbbá teljesen egyoldalúvá vált a gazdasági szerkezet azokban az államokban. semmi haladás, megáll az idő. ma amerikában a dél ugyanaz, mint magyaro.-n a kelet.
ahogyan a spanyolok is hiába uralták dél-amerika nemesfém forrásait, melyek akkoriban hihetetlen (szó szerint) mértékű nyersanyagbővülést eredményeztek, ezt nem tudták hatékonyan kihasználni a jövőre nézve. túl sok volt belőle nekik, ezért nem vigyáztak rá eléggé. ekkora erőforrásokkal a világ élvonalában lehetnének ma, de ehelyett elháborúzták az aranyat nagyravágyó terveik miatt és teleépítették a világot gigantikus katedrálisokkal. az 1930-as években meg már szinte koldusok voltak.
az akkor (XVI-XVII. sz) eleinte még kicsinek számító hollandok és főleg az angolok a semmiből tudtak pénzt csinálni egy évszázad múlva, a spanyoloknak a világ összes aranya sem volt ehhez elég.
"olyan felelőtlen kísérletet, amit ott végrehajtottak csak az állami tulajdonra jellemző"
tudom, hogy szar ügy szó szerint ismételgetnem magamat, de amikor állami vállalatról beszélünk, akkor ne már a szovjet állam vállalataiból induljunk ki, ez lenne a kérésem.
bár nem gazdasági topik ez, azért egy mondat erejéig reagálok erre.
a rabszolgaság eltörlése pillanatában az usa az x-edik tényező volt a világgazdaságban, valamekkora gazdasági hatalommá a XIX század végén vált csupán. az élvonalba pedig - ahogy pár hozzászólással lejjebb magam is írtam - a világháborúk során vált, annak körülményeit sikeresen aknázta ki a maga javára.
A hidrogént és az üzemanyagcellát ne sorold ide. Szénhidrogénből (vagy alkoholból) csinálják)
Viszont egy atomerőmű mellé települt szénhidrogén vagy metil-alkohol gyárban volna fantázia. (Jobb, mint a szivattyús energiatározó a magyar hegytetőkön) Nulla CO2 mérleg, ill. az villamosenergia-fogyasztás ingadozásai (napi, stb ciklusok) és az atomerőművi termelés állandó szintje nem volna probléma (felesleg esetén lenne hova tenni az energiát)
Mondok egy lehetőséget a pénznyelésre - magántulajdonú erőmű esetén.
A tulaj magasabb áron adja el az energiát. (Neki ez NEM ROSSZ!) Állam bácsit kell kenni. Kell néhány propagandista, aki elmondja, hogy az erőmű abból, hogy vasárnap zárva tart. Kell néhány tisztviselő, akivel meg kell beszélni a dolgokat.
Hogy hogy jönnek ide a tisztviselők: Ez az erőmű nem frottírzoknikat árul, aminél sok kis egységről dönt sok fogyasztó. Itt központilag szabályozott rendszerről (adott esetben MAVIR) van szó, kevésszereplős piacról eladó oldalon (néhány erőmű, néhány áramszolgáltató). Majdnem mindegy, hogy államnak hívjuk-e, a lényeg, hogy nagy szervezet, nagy erőforrások, melyek mindenkit érintenek (sok fogyasztó, TEHÁT közösségi ügy (politika, ha úgy tetszik)
Ezzel együtt van fantázia a magánbefektetésben (a korrupciónak is nevezhető pénzelfolyás nem nulla, optimum viszont lehetséges).
UI: A Csernobili baleset talán a társ-i szerkezetből (kiskirályok, idióták) is következhet. Pl. egy állami tulajdonú francia atomerőműnél (ha van ilyen) kisebb esélyét látom ilyesminek
Csernobilban a kísérletet nem fizikushallgatók végezték, hanem az erőmü főmérnöke. Kikapcsoltatta az összes biztonsági rendszert, mert valami új dolgot akart kipróbálni, amit csak kikapcsolt bizt. rendszer mellett lehetett. Már eleve ez szigorúan tilos lett volna bárki másnak. Azután levetette az erőmö teljesítményét alacsonyra, amely a szabályzati könyv szerint szintén szigorúan tilos volt ( a pozitiv üregtényező miatt). Onnan meg még volt 4 másodperc...
...már megbocsáss, de fogalmad sincs róla, hogy mit lehetett csinálni egy atomerőműben a szovjet időkben :-(((
...voltak évfolyamtársaim, akik végzett fizikusként Pakson kezdtek, s voltak szovjet erőműben is képzésen, s volt, aki e baleset kapcsán Kijevben is megfordult... nem csak nekünk, de nekik is hosszú időre előre tervezett folyamatokat, kísérleteket engedtek csak meg... nem találomra csinálták ezt sem, de bizonyosan voltak számolási hibák, és több körülmény összejátszása is ludas a dologban...
Ettől függetlenül: nem csak Csernobilban volt erőmű baleset, s nem csak a SZU-ban...
Erős dolog ezzel dobálódzni. Egy olyan felelőtlen kísérletet, amit ott végrehajtottak csak az állami tulajdonra jellemző lazább felelősségvállalás mellett lehetet végrehajtani.
az usát az erőforrások (munkaerő, nyersanyag, pénz, tudástőke) európaihoz mérten szinte korlátlan rendelkezésre állása emelte magasra, társulva az ezekhez kötődő és ezekből következő technológiai fölénnyel valamint karöltve az angolszász protestáns világszemlélettel...
De...
A teljesseg igenye nelkul tegyuk hozza hogy az USA-ban rabszolgasag volt a termeles alapja amikor az europai orszagokban a munkaero fizetest kapott.
Azutan mivel a kommunizmusnak az irmagjat is sikeresen irtottak evtizedekig, a rabsolgasagot egy szinvonalban es fizetesben hasonlo munkaero valtotta fel.
Tovabba a ket vilaghaboruban rettenetesen megazdagodva es politikai-gazdasagi konkurrenciajat foldbe tiporva kihasznalt minden lehetoseget a dollar es az energia manipulasatol a titkos CIA akciokig hogy elonyet fokozatosan novelje.
Mivel pazarlo es onzo eletstilusanak ez meg mindig nem eleg mostmar nyilt kalozkodassal probalja megszerezni azt ami kell es ehhez kesz barmilyen nemzetkozi egyezmeny barmikori felrugasara...
itt gazdasági megoldásokról van szó, és nem másról, ebből ne legyen már félreértés.
németo.-ban a 30-as évek - szemben a 20-as évekbeli válsággal, melynek hitler is a hatalmát köszönheti) - a példátlan gazdasági fellendülés és a polgárok addig nem tapasztalt jólétével jártak a nagy állami megrendelések az autó,- az építő- a hadiipar számára, melyek nyomán munkaerőre volt szükség. szinte megszűnt a munkanélküliség, míg addig európában élen jártak ebben.
Matolcsy György Az Amerikai Birodalom c. könyvében remekül leírja ezt a kérdést is és az amerikai dominancia okait és eszközeit is.
az usát az erőforrások (munkaerő, nyersanyag, pénz, tudástőke) európaihoz mérten szinte korlátlan rendelkezésre állása emelte magasra, társulva az ezekhez kötődő és ezekből következő technológiai fölénnyel valamint karöltve az angolszász protestáns világszemlélettel.
amerikában soha nem volt magántulajdon az állam felépítése miatt, a 30-as években mégis a legmélyebb válságban volt az ország, ahonnan a lejjebb említett eszközökkel lábalt ki és végül egy háborúnak valamint gazdasági vetélytársai (japán, anglia, németo.) lerongyolódásának köszönheti főnixszerű feltámadását az 50-es években.
"Mert újra és újra kitalálják, hogy az államosítás mégis jó ötlet. Aztán amikor kezdenek csődbemenni a dolgok, akkor privatizálnak"
ez nem így van. a piacgazdaság egy állandóan változó, képlékeny valami. változnak a körülmények, a technológia, a fogyasztói igények, a termékek, stb.
ami az adott időszakban működik az adott körülmények között, az nem fog a következő időszakban és körülmények között vagy legalábbis ez könnyen megeshet. az új helyzetek új/más megoldásokat követelnek.
példa: nézd a Ruhr vidéket. az ipari tömegtermelés egykori fellegvára, példakép a fénykorában. az adott időszakban (acélipar, bányászat + iszonyatos darabszámú termelés, egyszóval a fordista tömeggyártás) remekül elműködött jó darabig. aztán változtak a piaci igények, a körülmények, a technológia és most eléggé haldoklik a terület, legalábbis ahhoz képest. ma a kisebb szériaszám, a változatosabb termékek, klaszterek, tudásalapú gazdaság, szolgáltató szektor növekvő szerepe és a globalizáció gazdasági hatásainak világa van, és hopp, máris egy nagy kupac vashulladék az egész, magas munkanélküliséggel, és persze erős túlzással.
most akkor annak idején fel sem kellett volna az egészet építeni?
Rooswelt gigászi állami beruházásokkal és pénznyomással húzta ki a gazdaságot a 29-33-as válságból. (követve és másolva a német példát / Hitler) bár ha nem jön a háború japánnal és európában, akkor megint lett volna egy újabb merülés. viszont fenti módszerek egyike sem működik ma. lásd: nagy gazdaságba pumpált pénzek, nem túl feszes gazdasági eredmények mo.-on. a pénznyomásról nem is beszélve. ma máshogy működnek a dolgok. és holnap megint máshogy fognak és ezekre más megoldások születnek.
Vannak elméletek amelyek szerint nem. De ezeket az USA gazdasága puszta létével cáfolja. Ugyanis ez a gazdaság épp a magántulajdon révén emelte a világ vezető hatalmává az Egyesült Államokat, míg az európai országok gazdaságai, melyekben az állami tulajdon igen gyakori nem képesek országaikat, még egymással szövetkezve sem világhatalmi pozícióba emelni.
És ezért értelmetlen az állami tulajdont ajánlgatni. A magántulajdon jobb nála. Ennyi. És itt ki is száltam, mivel értelmetlennek látom ezt ragozni.
