A New York Times magasztalja a Sorstalanságot
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb napilapja, a New York Times – a mai bemutató előtt – rendkívül elismerő kritikát közöl a Sorstalanság című filmről. A. O. Scott, a lap vezető kritikusa azt írja, hogy Koltai Lajos alkotása a legmagasabb polcon van azon filmek között, amelyek valaha a holokauszt témakörében születtek. A szerző szerint a mű vizualitása gyönyörűséges és összetéveszthetetlen. Scott - aki méltatja Koltai Szabó István melletti operatőri munkásságát is – kiemeli, hogy a rendező szerencsére távol tartotta a témát az olyan feldolgozásoktól, mint Benigni: Az élet szép című filmje, amely szerinte szentimentális giccs lett. A Sorstalanságot Roman Polanski: A zongorista című Oscar-díjas munkájához hasonlítja a New York Times munkatársa. A film megdöbbentő és olykor abszurd humora az élmények megéltségét bizonyítja. Scott kiemeli Ennio Morricone néhol operai erejű muzsikáját is, és leszögezi, hogy bár a téma mindannyiunk ismerőse, a főhős, Köves Gyuri szemével azzal első alkalommal és különlegesen láthatjuk. A szerző úgy látja, a film egyszerre őrjítő és logikus, és ez egyidejűleg teszi kalandfilmmé és szenvedéstörténetté a Sorstalanságot. A csonttá és bőrré lesoványodott Gyuri szemei egyre nyitottabbak lesznek, egyre jobban látja a terrort, meglátja a gyönyörűséget a borzalomban és a túlélés esélyét.
Végül a kritikus megállapítja, hogy a néző rendszeresen felteszi magának a kérdést, ő mit tett volna hasonló helyzetben? A Sorstalanság ennél tovább megy, bemutatja, hogyan lehetett ezt a szörnyűséget mindennapos világgá tenni.
Hasonlóan elismerő kritikát közöl a Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült filmről az ugyancsak New York-i Village Voice. "Nem szentimentális, hanem misztikusan őszinte, művészi" – írja J. Hoberman, a neves kritikusa. A filmet pénteken mutatja be a New York-i Film Forum filmszínház, ami Hoberman szerint nagyszerű évnyitó program lesz. A film szerkezetét elliptikusnak találja, hiszen kis epizódok sorozatából áll össze. A szerző csodálja, hogy sikerült átemelni a regényből a főhős Candide-éhoz hasonló ártatlan hangját és a koncentrációs tábor iránti honvágyát. Végül Kertész Imre Nobel-díjas regényére utalva hozzáteszi: "Amennyire vissza lehet adni egy visszaadhatatlan könyvet, az Koltai Lajosnak sikerült."
A New York Daily News három és fél csillagot adott a maximális négyből a magyar filmre, a New York Post a maximális négy csillagot adott a Sorstalanságnak és kijelenti, Koltai Lajos filmje vitathatalan jelölt a jövő éve Oscarra.
Hámori András producer: boldogok vagyunk, hogy ilyen a fogadtatás. Ez az elmúlt három-négy hónap intenzív munkájának és a fesztiválok sikereinek gyümölcse. Örömmel újságolhatom, hogy a Sorstalanság hétvégi vetítéseire New Yorkban az összes jegy elfogyott.
Koltai Lajos rendező: Mindig is úgy gondoltam, hogy a Sorstalanság útja ki van jelölve, örülök, hogy ezen végig járhattam. Boldog vagyok, hogy olyan áron is, hogy felkéréseket utasítottam el, ahová lehetett, személyesen is elkísértem a filmet. Ezek a találkozások csodálatosak voltak, és a Sorstalanság üzeneteit csak tovább erősítették.
Verebes ma a Napkeltében beszélgetett Kertész Imrével, akinek végre megjelent újabb könyve, önéletrajzi regénye; kifejező a cím, K- a második tagot elfelejtettem; gyászolhatnak a nagymagyarok! még mindig ír!
bizony, ezt a filmet lehet méltányolni a világ bármely táján; és a filmtörténetbe úgy fog bekerülni, hogy a legérvényesebben tudta megjeleníteni a holokausztot! remélem, nem fogják odaírni, hogy hazájában agőzösfejű magyarok milyen hadjáratot indítottak ellene!
Én örülök a jó kritikának! Igenis fontos, hogy legyen sikere külföldön is, akár Oscar, akár nem. Naná, hogy az Oszkárt nem az alapján osztják ki, hogy mennyire jó film. Ezt már régen tudjuk. Ha az számítana, akkor asszem a Chicago tavaly előtt pl. nem nagyon rúgott volna labdába. :-) Ott volt vele versenyben az Órák c. szerintem gyönyörű (igaz, amcsi) film. Hát a Chicagonál milliószor jobb! Na erről ennyit. A csúfos megjegyzésekről, ami kishazánkban egy magyar Nóbeldíjast illet, azt meg inkább nem kommentálnám, mert "nem tűr nyomdafestéket".
nem tudom, én értem azt a mondatot, de úgy látszik te nem. olvasd el megint. A hozzászólásod "tehát" utáni felének nincs hozzá köze.
mindamellett nem értek teljesen egyet a topiknyitóval. Ez a film nagyszerű látvány, de rendezetlen, és az alapjául szolgáló regény legfontosabb stílusjegyeit elhagyja, sőt, éppen ellenkezik vele.
"Faji alapon"?Tehát akinek tetszett a film,az fajilag jó,akinek pedig nem,annak azért nem tetszett,mert más fajú?Miért használ ilyen kifejezést,remélem tudja,hogy kik használták előszeretettel?
Szvsz, attól, hogy esetleg Oscart kap, még lehet jó film a Sorstalanság.
Pillanatnyilag ez egy ilyen ország, ahol valaki nyit egy topikot, hogy felhívja a figyelmet egy film vélt, vagy valós értékeire, utána folyamatosan olyan dolgokra hivatkozik, amelyeknek a sznobizmuson kívül semmi köze nincs az "értékekhez".
Nem attól függ a Sorstalanság megítélése, hogy kap-e Oscart. Jó lenne, persze, de itthon akkor közölnék, hogy a zsidó lobbi elintézte. Sajnos, ilyen ez az ország.
hát, én is örülnék neki, dehát hány írónak nem adatott meg a Nobel díj,pedigsok remekmű született; hány kiváló film nem kapott Oscart, és, esetleg utódaink közül többen megnézik, mint egy-két Oscar díjas filmet;szóval, szerintem Oscarra méltó,de, ha nem, akkor is egy kiváló,éssokan látják külföldön is; és ezzel MO elismertsége nő
Persze,ha már itt tartunk:mára a "mélymagyar" kifejezés más megvilágításba került kissé.Lehet,hogy a mai "mélymagyar" jelzőt használókra illik a "hígmagyar",nem,nem,elnézést,tévedek,talán inkább a "jöttmagyar"?
A "minőség forradalma",amit én buta "mélymagyar" nem értek volna a Sorstalanság c.film?
igazad van, az én hülyjjeségem, hogy legalább szellmei gyökereiket ismerik, mert azért Németh László ezt egy korban írta le, de, egy másik korban is tudott érvényeset írni; de, hiú ábránd, hogy ezek fel lennének vértezve a "minőség forradalmával"
