reg volt mar a fizkem, de mintha az entropia kiszamitasaban a szabadenergia is helyet kapna. marpedig ha taplalkozol, akkor a novenyek altal a nap fenyenergiajabol osszeszedett szabadenergia csak egeszen kis reszet tudod felhasznalni. ergo, ha a sajat entropiadat csokkented, kozben a kornyezetedben az entropiat noveled.
Ezt már én állítottam (ha nem is ezekkel a szavakkal). Nem véltelen, hogy ezt az őserdőt kettészelő úttal szimbolizáltam.
Node mitől túlzó egy fogyasztás? Ezt azért kérdezem, mert így kezeled az élőlényeket:
Minden élőlénynek csak a neki éppen megfelelő rendezettség fenntartása jó,egészséges módon azt igyekszik fenntartani.
De nem tudja. Végül elpusztul. Pedig mindenáron arra törekszik, hogy a neki megfelelő rendezettséget fenntartsa. Ám mégis, hiábavaló a törekvése, mivel növekedése során minden élőlény eléri -optimális esetben- azt a mértet, amit struktúrája lehetővé tesz. És ekkor megindul az entrópia növekedése, amely a rendszer teljes széteséséig tart. Természetesen az élőlény még a teljes szétesés előtt elpusztul. Ebből a szempontból az élet egy növekedési és egy csökkenési ciklus. Hacsak nem jön valami közbe.
Hol láttál te egyensúlyi állapotot a természetben? Olyat, amely az idő múlásától függetlenül megállja a helyét!
Itt ugyanis -ha nem sértődsz meg-, kijelenteném, hogy te csalsz! Feltételezed, hogy az élet egyensúlyi állapotban is létezhet (ez a zöldek célja is a fenntartható fejlődéssel), csakhogy ilyesmi nem létezik. Valami vagy növekszik, vagy pusztul.
Alapesetben igen; de mivel az élő szervezetek bonyolult kapcsolatokban - struktúrákban élnek, a szomszédja is hasonlóan cselekszik, és ha célszerűen együttműködnek - evolúció? - akkor végül is a közös entrópiacsökkentés árát átháríthatják a jó távoli környezetre; a Föld esetében a Naprendszer lenne ideális, egymás élőhelyeinek tönkretétele helyett.
Ott,hogy úgy írtál vissza,mintha mi azt mondtuk volna,hogy mindenféle rendezettség az élőlényeket segíti, tehát jó az embereknek a rá való törekvése (pl. a túlzó fogyasztás, az esőerdők felszámolása stb).
Pedig dehogy mondtam ilyet, és a topiknyitó sem.
Minden élőlénynek csak a neki éppen megfelelő rendezettség fenntartása jó,egészséges módon azt igyekszik fenntartani. Egy hóvirágnak a hóvirág-rendezettség jó, és ha LCD-monitorszerű rendezettséget akarnak rákényszeríteni, az bizony nem.
Ha minden C-atom az Ir-szigeteken lenne sorba állítva, minden H-atom pedig Krétán, az nagyon magasfokú rendezettség, jóval alacsonyabb entrópia lenne; mégsem kívánatos az élet szempontjából.
A zöldek (ha normálisak), meg nem a rendezettséget akarják növelni, hanem a rendezettséget növelő-fenntartó folyamatok közül azokat szorgalmazzák, amelyek lehetőleg támogatják az emberek és a többi élőlény életét, és nem ellene dolgoznak.
Lehet, hogy a "csal" kifejezés most erős volt, akkor elnézést. Valamennyi tudatos félremagyarázási törekvés azért kellett ehhez, nem?
Én úgy értettem a negentrópiával való táplálkozást,hogy a saját entrópiáját csökkenti - nem hagyja növekedni - az élő szervezet, természetesen a környezetéét nem.
teremeszetesen nem mindig, hiszen az egyeb elet folyamatok naluk is entropia novekedese mellett tortenik.
no, mindegy, szerintem a kornyezetvedelemnek azert ez egy eleg spec megfogalmazasa es ha valamivel nem lehet ravenni az embereket arra, hogy figyeljenek oda a korulottuk levo vilagra, hat akkor ezzel.
Van rá egy tippem, de nem tudom, hogy az autotrófnak tekintett lények is teljes életciklusukat és a környezettel való minden anyag- és energiacseréjüket szemlélve növelik az entrópiát. Ez egyelőre megkerülhetetlennek tűnik (lásd még termodinamika). Ettől függetlenül a környezetvédelem idealitása az entrópia csökkentése. Gyakorlatban ez egyelőre az entrópia növekedésének lassítását jelenti.
nezd, ha nagyon szukiteni akarnank a dolgot, akkor egyedul az autotrof joszagok azok, amik a kornyezetukbol felvett energiaval valoban csokkentik az entropiat. az osszes tobbi (heterotrofok) noveli azt. merthogy nem birnak 100% hatasfokkal dolgozni. akkor most mi legyen? heterotrofok irany a vagohid? csucsragadozok oszolj!
A (nick)neves illuzionistát, kavkazt láthatjuk munka közben, amint igyekszik lényegesen más értelmet adni az olvasott szövegnek. A klaviatúráját nézzék,ott csal.......
A természet kizsákányolása az emberiség nevű rendszer anyagcserefolyamata. Amikor elveszünk, legyen az ásványkincs, termény, vagy tér lényegében táplálkozunk. Csökkentjük emberiség nevű rendszer entrópiáját. A terjeszkedés fázisában többet fogyasztunk, mint amekkora a szükségletünk, így ekkor csökken az entrópia. Ha csak annyit fogyasztunk, mint amekkora a szükségletünk, akkor növekedni fog az entrópia, mivel a rendszer bezárult.
Mivel zárt rendszerben csak olyan folyamatok mehetnek végbe, amelyek növelik az entrópiát. Namost a zöldek célja egy zárt rendszer létrehozása a természet kizsákmányolásának csökkentése és lehetőség szerint megszűntetése révén.
Az, hogy negentrópiával táplálkoznak, úgy értendő, hogy anyagcserefolyamataik révén igyekeznek entrópiájukat csökkenteni. Negentrópiára van szükségük az életbenmaradáshoz, de azt nem forrása az életnek, hanem feltétele.
Tehát a fogyasztás növelése a természet kizsákmányolása csökkenti az entrópiát (már csak azért is, mert egy növekedésben levő rendszer nyílt rendszer), a fogyasztás, a kizsákmányolás csökkentése növeli (mivel az ilyen rendszerek magukba záródtak).
Ez esetben a környezetvédők épphogy növelik az entrópiát! Elvégre a terjeszkedés negentrópiát, a terjeszkedés feladása, a visszavonulás meg entrópiát gerjeszt.
2. Vegyük ugynazt, benne egy oázissal, forrással,pálmafákkal, karavánszerájjal és hastáncoslányokkal.
Melyiknek nagyobb az entrópiája ? (ha feltesszük,hogy az oázist alkotó atomok is ott voltak az üres sivatagban, csak nem összekapcsolódva oázissá).
A kérdés matematikai nyelven: számoljuk meg a két esetben az aktuális makroállapotot megvalósító mikroállapotok számát. (ennek ln-jével arányos az entrópia).
Nyilván az első esetben nagyobb, ha pontosan nem is tudjuk megszámolni.
bar nem konnyen lehet az entropiat biologiai dolgokra rahuzni, de egy magas biodiverzitas igy latatlanban is magasabb entropiaval rendelkezik, mint mondjuk egy styeppe. es ehhez kepest a sivatag meg kevesebe valtozatos.
ez marhasag. a globalis entropiat ugy tudod legjobban csokkenteni itt a foldon, ha minden elot eltorolsz. egy kosivatagnak pl. egeszen alacsony az entropiaja pl. egy oserdohoz kepest.
a papírszalvéta nem eldobása része az egész környezetvédelemnek. nem az eldobás-nem eldobás-szennyező-nem szennyező miatt, hanem a komplett gondolkodásmód miatt. óriási szemléletváltás kellene ebben az országban. szerintem egy környezetvédő sem mondta, hogy a szalvéta káros anyag lenne...
Kb. a rendezetlenség mértéke; az élet lényege,hogy bizonyos állandó rendet tartson fenn a szervezetekben, pedig a világ folyamatai általában a rendezetlenség, az entrópia növekedésének irányába tartanak.
