Alapvetö fizikai feltevés: a négy stabil elemi részecskének (e,p,P,E) kétfajta elemi töltése van, az elemi elektromos töltése és az elemi gravitációs töltése. Ezek a töltések okozzák a két fundamentális mezöt. Az e.m.-mezö szekezete ugyanaz mint a g-mezö szerkezete és mind a két mezö nem-konzervativ mezö. Csak a négy részecske (elekton, pozitron, proton és elton = negativ töltésü proton) létezik, amiknek csak kétfajta töltése, mint invariáns tulajdonsága, van és csak a kétfajta mezö létezik. Kérdés: megfelel ez az alapvetö hipotézis a fizikai megfigyeléseknek? Kezdjük Galileivel, érvényes-e a szabadesés egytemessége a természetben?
Te ezt kijelentetted itt ezerszer is, de de egyszer sem tudtad alátámasztani semmivel se. Még csak megvitatható érveket se hoztál fel rá. A fizika nem ilyen üres deklarációkkal működik.
"Az elfogadott fizika elmulasztott ejtökísérleteket különbözö anyagokkal elvégezni."
Az elfogadott fizika tud jobb módszert is mint az "ejtőkísérlet", amit te voltál olyan hülye, hogy elb@sztál.
Az egyik ilyen módszer éppen a nálad sokkal nevesebb hazánkfiához kapcsolódik: Eötvös Lóránt torziós ingája. Ő pedig mindenféle anyaggal leellenőrizte a gravitációs gyorsulást, még bálnazsírral is...
Aztán Einstein ott is melléfogott, amikor a tömeg-energia elvet, a hasraütése után, a specreljével 1905-ben deklarálta.
A pozitron nem semmisíti meg az elektront a találkozásuknál, hanem egy 0.703x10-13 cm-es nagyagú elektron-neutrínót képez. Ez meg azért elektromosan semleges és "tömegnélkülinek tünö", mert az elektron és a pozitronnak nem csak az elektromos töltése, hanem a gravitációs töltése is ellenkezö elöjelü. Ez is bizonyítja, hogy elemi gravitációs töltések léteznek.
Hogyan lett volna ez nehéz? Nekem az elsö, próbakísérlet jellegü ejtökísérlet is már kimutatta, hogy a testek szabadesése NEM EGYETEMES.
De én ezt már 2004 óta tudom és 2006 óta itt az INDEXEN mindenoldalról le is tárgyaltam. És mindig vannak olyan buták, akik még nem fogadták fel.
Ráadásul én a testek súlyos és tehetetlen tömegeit ki is tudom számítani (elöször a fizikában). Az izotópok tehetetlen tömegei meg kísérletekböl ráadásul ismertek is.
Peched van: amit meg próbáltak az áltrelre kenni, azt mind vagy az én elméletemmel is meg lehet magyarázni (Merkur pályája), vagy teljesen ostobaság (fekete lyukak).
Az áltrel nem egyezhetö össze az elektrodinamikával!
Ha érvénytelen volna, az látszana különféle megfigyelések eredményein. Peched van, mert jónéhány megfigyelés csakis igazolja. Ezt nehéz volna kidumálnod hazudozás nélkül.
A Tudomány "Gyorsulva táguló világegyetem" topicja hiányzó fizika indokok miatt teljesen tárgytalan.
Hát a gravitációs fizikusok még a testek eltérö nehézségi gyorsulását sem tudták 100 m esés után sem kimérni, de a világegyetem gyorsuló, vagy nem gyorsuló, tágulásán el tudnak a végtelenig mofondírozni. Na, neee!
Csak nem akarod az egyes elemirészecskék közötti eröket 10 milliárd km-re kiterjeszteni? Mekkora az elemirészecskék sürüség, te?
A Föld pl. rengeteg összegyült elemirészecskéböl áll, mint minden más égitest is. Az égitestek között vagy a vonzó, vagy taszító gravitáció dominál, mert az égitesteket magukat jó közelítéssel elektromosan semlegesnek tekinthetjük. Persze mindenütt, asztrofizikai távolságokban is, a CMBR mindig jelen van. A CMBR a világmindenség egyensúlyu sugárzása (és nem az Ösrobbanás lehelete).
De hogy a galaxisok peremén mozgó égitestekre nem csak a newtoni "csak vonzó" erö hat az is biztos. A mozgásuk eltérése a newtoni törvénytöl nem jogosít senkit sem a sötét anyag létezését feltéletezni.
Az egymást vonzó és egymást taszító égitestek, galaxisok tér és idöbeli eloszlásával nem foglalkoznak az asztrofizikuk, mert nem ismerik. De azt állitani, hogy az "antianyag" valahová eltünt, nem vall okosságra.
Aztán azt állítani, hogy a világmindenség (valamilyen módon is) tágulna, nagy ostobaság.
Természetesen Ösrobbanás sem volt sohasem. Az inflációnak becézett folyamatok is csak a mesében vannak. Az anyag nem tud a mezöböl elöállni, és nem tud energiává átalakulni.
Az asztrofizika Standard Modellje, az elfogadott gravitációs elméletek fogytékosságát figyeleme véve nem csak hibás, hanem tökételetes ostobaság.
Azt már ismerem, hogy az elektromosság nagyságrendekkel erősebb a gravitációnál, ha lokálisan (emberi léptékben) vizsgáljuk. De kozmikus méretekben (10 milliárd Km távolságban), már egyenrangúak lesznek. Vagy megint tévedek? :(
