Hatalom/hatalom konverzió - A legegyszerûbbrõl: a döntési hatalom révén végrehajtott tisztogatásokról és a saját káderek tömeges elhelyezésérõl már szóltunk. A jogrend és az alkotmányos rend "célszerû" átformálásáról még nem.
A Horn-kormány még az 1994-es õszi önkormányzati választások elõtt módosította az önkormányzati választási szabályokat. Kihasználva a polgári oldalnak a parlamenti választásokon megmutatkozott széttagoltságát, az önkormányzati választásokat egyfordulóssá tette. Ezzel megakadályozta, hogy az ellenzék politikai erõi az elsõ fordulós eredmények ismeretében kössenek választási koalíciót, és a második fordulóban az elsõ forduló legesélyesebb ellenzéki jelöltje mögé sorakozzanak fel.
Ugyanide sorolható a polgármesteri és az országgyûlési képviselõi pozíció korábbi összeférhetetlenségének feloldása, továbbá a házszabály módosítása, amelynek révén korlátozták az ellenzék felszólalási lehetõségeit.
Ilyen változtatásnak tekinthetjük az ügynöktörvény módosítását, amely az átvilágítandók körét szûkítette, illetve a korábbi változatokkal ellentétben az átvilágítási kötelezettséget nem volt hajlandó a volt III/III-as ügyosztályon kívül más volt BM-ügyosztályok informátoraira, sem pedig a közélet szereplõinek szélesebb körére kiterjeszteni.
Ide sorolhatjuk a törvény végrehajtásával kapcsolatos sorozatos MSZP-obstrukciót is: elõször a számukra "nem megbízható" átvilágítóbírákat váltották le, s magát az átvilágítást sokáig szüneteltették, azután pedig többen elutasították, hogy alávessék magukat az éppen általuk megszavazott törvény betûjének és szellemének, s képviselõi mandátumukról, közéleti pozíciójukról nem mondtak le (Horn, Nyers, Szûrös, Csehák stb.).
Ebbe a konverziótípusba sorohatjuk azt a végül is meg nem valósult alkotmánymódosítási tervet, amely a liberális-szocialista vonzalmú köztársasági elnöknek a törvények elfogadásában a meglévõknél sokkal erõsebb jogosítványokat adott volna, s ezzel az Országgyûlés munkája feletti bizonyos fokú ellenõrzést az MSZP-SZDSZ erõk számára egy esetleges választási vereség utáni idõkre is biztosította volna.
Az egyik legfontosabb példa ebben a sorban a médiatörvény, amely a külsõ beavatkozások megtiltásával a közszolgálati rádióban és televízióban mintegy megrögzítette a munkatársaknak még a szocializmus idején kialakult liberális-szocialista mennyiségi fölényét. Az effajta konverziós törekvések az egész törvényalkotási munkát áthatották.
Illúzióid a minőséggel kapcsolatban, illúzióid a tekintetben, hogy "jobb, képzettebb társaságba nem engedik be ezt a szemetet, ráadásul belsőleg is teljesen inkoherens szemetet"...Holnapután meg fog jelenni efféle az Akadémián is,
Tevedsz, ezek a gondolatok nem fognak megjelenni az Akademian, mivel maris jelen vannak "tudos korokben". Ismerek nagydoktorokat, akik a topiknyitoban idezett elvektol nem nagyon tavoli nezeteket vallanak.
Azért ez elég egyértelműnek látszik. Közben Csurka a cionistákra, meg a kommunistákra terelte a figyelmet, hogy a Fidesz fiuk nyugodtan végezhessék nemzetáruló tevékenységüket.
Úgy 98-99 táján volt Tellérnek egy nagy cikksorozata a MaNem-ben valamiféle zsarolási körökről, meg mittudoménmikről, összekapcsolta Tolnát Baranyával, a Postabankot a CIA-vel, amit csak akarsz... Félelmetes volt... Holmi struktúrákról povedált, szörnyű zavarosan.
Én viszont úgy tapasztaltam, hogy a piac elég erőteljesen felbontotta ezeket az amúgy sem túl stabil és zárt rendszereket, és ma már egészen más kategóriák mentén lehet ezeket értelmezni.
A jobboldali értelmiség viszont jórészt még leragadt annál, hogy mindenben komcsikat lásson, és leegyszerűsítse a nyomorúságot erre az elvault összefüggésre, aztán persze a végén nem értenek semmit...
Jó hülye ez a Tellér: Sorosból - aki éppen most üzen hadat a globalizáció árnyoldalainak - a Globalizáció metaforáját teremti meg, és valami - csakis harmdikutas speciális nézőpontból -pontosabban onnan, ahol a szélsőjobb és a szélsőbal kibogozhatatlanul egybe olvad - egy fajat összeesküvéselméletet farigcsál. Ha hinnénk neki, akkor ugy emlékeznénk, hogy nem is az MDF kormány volt uralmon 1990 és 94 között és Horn Gyula is Soros köpönyegéből bujt volna elő.
Természetesen a cikk célja teljesen világos: Megcementezni Orbán Viktor politikia holdudvarának fundamentumaitat a barna vörös csatornyanyilásokon felfelé masirzó egyesitett patkányhadak számára.
Ha minden magyar polgar 51 szazalekos valoszinuseggel okosan dont es 49 szazalekos valoszinuseggel butan, akkor ketsegtelen, hogy egy tobbsegi szavazason lenyomja azokat akik 90 szazalekos valoszinuseggel dontenek okosan. Azonban, ha 51 szazalekban butan dont es 49 szazalekban okosan, akkor ketsegtelen, hogy egy totalis debilt is kepes alulmulni egy tobbsegi szavazason. A ket tipusu polgar kozott szinte jelentektelen a kulonbseg, es nem hiszem, hogy valahogy te latod, hogy az emberek inkabb (a) tipusuak mint (b) tipusuak.
Namost az, hogy mit nevezunk okosnak es butanak azt ebben a kerdesben egyaltalan nem tudjuk definialni. Amit mar inkabb lathatunk az a kovetkezo.
Minden polgar megprobalja eldonteni azt, hogy melyik politikai ero hasonlit ra a leginkabb. Ugy nez a partokra, mintha azok valamifele antropomorf kepzodmenyek lennenek, valamifele leny reprezentacioi, es keresi a hasonlosagot magaval. A partoknak tortenetuk van, szemelyiseguk, marmint valosagosan is, es persze van egy maguk altal sugallt tortenetuk es sugallt szemelyiseguk, tovabba reprezentalt tortenetuk es reprezentalt szemelyiseguk in the eye of the beholder. Ahogy az embereknek. Teller pl. valamifele ordogi lenykent reprezentalja magaban az SZDSZ-t minden lehetseges eredendo rosszat benne reprezental. Ez osszefuggesben van azzal, hogy Teller egy pszichopata barom. Megjegyzem, ha valaki azt gondolja, hogy OrbanViktor pedofil szatir, aki hateves kora ota naci halaltaborra akarja valtoztatni az orszagot, az se boklasszon a Sarga Haz falain kivul keso este.
Valojaban az optimum azt jelentene, egy kulso objektiv szemlelo szempontjabol optimalis a valasztas, tehat mindenki aranylag jol reprezentalja magat. Ez pl. azt jelenti, hogyha egy orszag lakosainak tobbsege szocioopata, es elindul egy valasztason egy magat kivalo embernek lefesto szocioopata, akkor optimalis esetben ot valasztjak. Magyarorszagon (ezzel nehanyan vitatkozni fognak) nem szociopatak indulnak a valasztason.
Olyan jellegu objektiv reprezentacioban en nem hiszek, az egesz pluralizmus business errol szol, hogy van valamifele ismeretlen objektiv okossag es josag a mainstream politikai mezoben, es az emberek azt valahogy megtalaljak. Ennek egyszeruen nincs ertelme. A liberalizmus nem jobb vagy okosabb mint a konzervativizmus, hanem optimalis esetben aranylag jol megkulonboztethetoek egymastol. A nacizmus, a bolsevizmus az mas, de itt mainstreamrol van szo. Igen, nem dontheto el, hogy Orban jobb-e, okosabb-e mint Gyurcsany, en gondolhatok esetleg ilyesmit, de ugy kell gondolnom, hogy ez tenyleg az en reprezentaciom es nem sokkal tobb. A dontesem tehat csakis onreprezentacio es nem valamifele rejtett titokzatos optimalis megoldas keresese.
Jövőre választások jönnek, Tellérnek be kell "jelentkeznie", különben lemarad az üvöltő ordasok mögött. Évek óta kussol, de lám, hirtelen most aktivizálja magát...
Egy időben egész normális fazon volt, az SZDSZ-ben volt képviselő (Tölgyessy-vonal), és aztán áthajózott a Fideszhez, ahol nagy becsben tartották, mert kevés képzett ember volt akkortájt arrafelé. Betették Tellért a TV-kuratóriumba, aztán orbánista alapítványokba, de jó ideje nem olvastunk tőle szinte semmit.
a kartács 'pógári'-t írt, ironikusan. Lehet, hogy Te nem (sem) fogadod el a 'polgár' kifejezés fideszes elbirtokálását (ahogyan pl. én sem), de hosszú 'ó'-val írva azt a politikai formációt jelenti sokunk számára, amit a HVG címplap anno jól ábrázolt.. OFF OFF
Utánanéztem: Az "alvadt struktúrák" a halódó kádári rendszer struktúráinak költői neve volt a rendszerváltás körül, nem volt hozzá sem Levi Strauss-szerű sem pedig rendszerelméleti megalapozás. Egy gazdátlan kifejezés, használati utasítás nélkül. De azért beszélgethetünk róla, és eközben is változni fog az értelme :)
Amikor csak tehetem, mindig szerepeltetni szoktam a politikus népszerűségi listákon Zalai Zoltánt. Róla ugyi csak annyit tud Marinéni (a kontextusból), hogy politikus a disznaja, oszt ennek megfelelően legfeljebb csak kisebb részben bíznak benne azok, akik véleményt mondanak róla. Ez a sokaság viszont minden 10. magyar. Más adataim is vannak, de tán ez a leg valóságshowsabb.
Anno a Dzsoki is fontos része volt a Dallasnak, nem csak a jólelkűek. Szóval: persze, hogy imádjuk a showt, és sokan fogunk 2006-ban is állástfoglalni a két főszereplő mellett vagy ellen, de ettől még nem biztos, hogy szeretetre és/vagy bizalomra méltónak gondoljuk őket.
A végeredmény tényleg nem láccik még, a tendencia viszont egyre világosabb. Ma 10%-kal (=800K) több magyar érzi hűségesenek magát a 2002-es pártjához, mint ahányan 2001 decemberében érezték hűségesnek magukat az 1998-as pártjukhoz (nagyon nagyon erősen (p<0,0001) szignifikáns az elmozdulás). Ráadásul most szinte ugyanazokat a párttámogatottsági adatokat látjuk, mint 4 éve. Ebből tán nem merészség arra következtetni: baromi szoros lesz a befutó + ismét csak az SZDSZ teljesítményén fog múlni a cucc (ez 2002-ben 25K emberen múlott és a mégoly szofisztikált becslési módszerekkel sem tudok 80K-nál pontosabban látni).
A demokrácia mellett szólnak matematikai megfontolások is. (Aztán majd jön Jo Tunder kartacs, osz jól elmondja miért rossz amit most mondani fogok.) A nép - mert hogy sokan van - szükségszerűen vegyes optimális stratégiával dönt. Ki így, ki úgy teccőlegesen bután, ha egyedileg nézed, de az eredő mégiscsak valami optimum. Több szem többet lát, és ezért a sok ember együtt több információt birtokol, mint a legokosabb okos egyedül. Márpedig a döntés minősége és a döntés során figyelembe vett infok mennyisége közt függvényszrűen szoros a kapcsolat.
"Oszt még az is van, hogy a magyar - teljesen indokoltan - eleve bizalmatlan a politikusokkal szemben."
már megbocsáss, de ez tényleg faszság. tényleg add vissza az ipart! :-)))
most, ezekben a savas kétezres években, éppen az van, hogy a magyar a politikát mint valóságsót élvezi: most nincs majka, de van Fletó és van a JEL, van politikai szórakozatató ipar. persze - hasonlóan a jó magyari hazug sirámokhoz hasonlóan, hogy nincs pénz semmire - a magyar agyar tagadja, hogy tiszteli a politikusokat, de titkon ő maga is valamelyik szekértábor tagja: egyszerűen élvezi azt az adneralin löketet, amelyik a dózsához vagy a fradihoz való tartozás tudatából fakad.
bár ez nagyon messzire vezetne és teljességgel igazolhatatlan, de nekem szent meggyőződésem, hogy most ez a viszonylagos kiegyenlítődés a két oldal közt a magyari kollektív tudattalan abbéli "szándékából" ered, hogy ő majd jövő tavasszal hörögni akar: üvölt a Betlen és a Blahó az mtv-n: "Fletó vagy Viktor? Viktor vagy Fletó? őrület, kérem szépen, őrület! szavazzanak!!!".
egyszerűen fél füllel figyeli a - bizonytalan - paraszt a tendenciákat, és magában úgy alakítja a preferenciáját, hogy döntetlen közeli állással forduljanak a végső befutóra.
mert élvezni akar. ahogyan itt mi mindannyian.
hogy ki fog nyerni, az teljességgel megjósolhatatlan.
1. piaci logika=/=szabadpiaci érdek, sőt. A dolog a gyakorlatban éppen hogy arról szól: lezsírozom a haverokkal a biznict, no számla, no árverseny, no adózás stb. Te is lyól lyársz, én is lyól lyárok, mossunk kezeinket.
2. Persze persze, valahol én is mesteremnek tekintem Paul Lewi Straust. Ugyanakkor Tellér Gyula nem ebben a soft hálozatos, kulturális értelemben használta, használja a struktúra kifejhezést, hanem hatalomszerkezeti leírásként, és ez nem csak gáz, hanem a társadalom valódi struktúrájának tökéletes nem ismeretéről is tanuskodik. Magyarán: borzasztóan voluntarista elképzelésről van szó, és ide a főgonosz beemelése csak egy apró kis továbbgondolás. És mivel a pali megöregedett -> elhüjült teljesen értehető, hogy a lyól beveált kútmérgező, pestis terjesztő vérszívó sémákban látja meg a főgonoszt.
Ox. Egyébként nem tudom, hogy minek szánta, amikor mondta, és persze azt sem, hogy ki hogyan értette - csak Sekit akartam informálni az újabb eredményekről... :). Üdv: Hermész Triszmegisztosz.
Nem a struktúrák léte a kérdéses. Tellér azonban már akkor is arra akart utalni a megalvadással, hogy a régebben mozgásban, állandó alakulásban levô struktúrák a rendszerváltás környékén megfagytak, és minden további alakulás, alkalmazkodás nélkül, megmerevülve átmentôdtek az új idôszakba. Régen volt, és akkor sem volt különösebb elemzésre érdemes gondolatmenet, lehet, hogy már nem emlékszem jól, de nekem határozottan úgy rémlik, hogy egyfelôl valami forradalmian új gondolatnak, másfelôl pedig gyakorlatilag minden akkori politikai-társadalmi-gazdasági jelenség végsô okának és magyarázatának hirdettte. Ami, természetesen, akkor is butaság, ha a kiindulópont nem feltétlenül száz százalékig hamis.
Szerintem ilyen undorito mocskot nem nagyon irtak le a rendszervaltas ota... te szegény jó tündér, úgy látszik nem Újlipótvárosban laksz, ezért nem kaptál Horn Gabinak a hanuka alkalmából küldött levlapjából...
Korszerű dolgokat mondasz, de nincs igazad :). Struktúrája mindennek van, a definíció szerint a hálózat is egy fajta struktúra. Egészen más kérdés, hogy a struktúrák milyen hosszú életűek.
Az átkosban bizony-bizony kialakultak formális és informális struktúrák hálózatok, amelyek adott időben - pl. a rendszerváltás idejé, mikor Tellér emlegethette őket - már alaposan megpunnyadhattak, de azért csak ott vótak. A formális struktúrák felbomlása után az informálisak még sokáig megmaradtak, amit természetesen fogalmazhatunk úgy is, hogy a magukat spontán újrateremtő hálózatok a régi struktúrák rutinjai mentén szerveződnek (no, ehhez miccóc?). Azt hiszem nagy túlzás lenne azt gondolni, hogy a társadalmi kapcsolatok túlnyomó részben a szabadpiaci érdekek alapján szerveződnek. Legalább is az enyémek például nem.
