Keresés

Részletes keresés

szazharminchet Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2385
Az elektromágneses hullám klasszikus kép, a foronkép kvantumos. Hogy mikor melyiket kell alkalmazni, az attól függ a kvantumelméletben, hogy a szereplő egyéb Js (Joule*secundum) mértékegységű mennyiségek hogy viszonyulnak a Planck-állandóhoz. Ha nagyok, akkor a klasszikus képpel számolhatsz (pl. ha az antennában az elektronok mozgását akarod leírni, miközben a Kossuth-rádió jele hat rájuk), ha kicsik, akkor a fotonképet (Compton-szórás).
A kvantumos állapotok közül a klasszikushoz az ú.n. koherens állapotok vannak a legközelebb. De ezek a fotonszám-operátornak nem sajátvektorai, azaz nem tartozik hozzájuk meghatározott fotonszám, csak egy valószínűségi eloszlás (ez azonban időtől független).
Előzmény: Aurora11 (2375)
mmormota Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2384
nem egyéb _mint_ a ...
Előzmény: mmormota (2382)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2383

Szia!

 

 

"csak nincs zérusponti energiájuk."Van zéruspont energiájuk,méghozzá minden egyes módus 1/2hvonás omega tagot ad a levesbe.Így jön ki a végtelen zéruspontenergia,amit renormálással kezelnek,mint sajátenergiát.Ez a longitudinális sajátenergiához csatlakozik.(A vákuumfluktációból származik a transzverzális sajátenergia,ami szintén végtelen.)

 

"Meg lehet mutatni, hogy ezek a kvantumok sok szempontból részecskeszerűen tudnak viselkedni (pl. ütközésekkor)."

 

Átlagosan a részecskék Boltzmann-statisztikáját adják vissza a Wien-közelítésben:

hvonás omega>>kT

Előzmény: szazharminchet (2379)
mmormota Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2382
A matematika nem egyéb a szigorú logika alkalmazása.

Az nem matematika, hogy operátorokat meg oszcillátorokat emlegetsz egy halandzsa szövegben.
Előzmény: Aurora11 (2380)
mmormota Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2381
Nem erre céloztam. Hanem arra, hogy tele vagy ismeretszilánkokkal, azok között van egy csomó értelmes is, de az egész egy iszonyatos katyvaszt alkot. Nem állt össze értelmes rendszerré, amit használni lehet, ami konkrét problémák megoldását lehetővé tenné.

Ez még nem lenne baj, a gond az, hogy úgy tűnik, azt hiszed ez a normális módja a dolgoknak, ilyen a fizika. A tátongó réseket innen-onnan összeszedett félismeretekkel és képzelőerővel töltöd ki, amiből az áltudományos előadások stílusára emlékeztető halandsza jön ki.

Nem ilyen a tudomány, a természettudomány és ezen belül a fizika különösen nem.
Előzmény: Aurora11 (2377)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2380

Gondolom az Áltudós az,aki verbális fizikát hirdet,és verbális kritikát kap,amit nem akar meghallgatni.

De aki matematikai fizikából következtet,és nem hiszi el a verbális kritikát,az is Crakpot?Mert a matematikai fizikához matematikai kritika szükséges.

Előzmény: mmormota (2376)
szazharminchet Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2379
A harmonikus oszcillátor az egy olyan valami, aminek a mozgásegyenlete
d^2 x/dt^2 = -omega^2 x
(pl. egy rugóval rögzített test kis megnyúlásra). Ha ezt megkvantálod (azaz, felírod a fenti klasszikus mozgásegyenletnek megfelelő Schrödinger-egyenletet), akkor kiszámolhatod, hogy az állapotait egy n=0,1,2,... pozitív egész számmal lehet jellemezni, és ezek energiája
E=hvonas omega(n+1/2)
ahol hvonas=h/2/pi, h a Planck-állandó. Látható, hogy a legalacsonyabb energiaszintjén sem nulla az energiája, ezt hívjuk zérusponti energiának.

A kvantumtérelméletben az elektromágneses erőteret is úgy írjuk le, mint harmonikus oszcillátorok sokaságát. Ha az elektromos erőteret egy V térfogatú kockán belül tekintem csak, akkor ott az x,y,z változókban Fourier-sorba tudom fejteni:
E(x,y,z,t)= szumma i-re A_i(t) sin(kx_i x+ky_i y+ kz_i z)
és ekkor az A_i együtthatók pont a harmonikus oszcillátor mozgásegyenletének tesznek eleget. Ekkor a térkvantálás során azt tesszük fel, hogy ezek a harmonikus oszcillátorok pont ugyanúgy kvantálhatóak, mint egy valódi harmónikus oszcillátor (pl. egy molekula egy rezgési módusa), csak nincs zérusponti energiájuk. Így az elektromágneses erőtér energiájára egy véges és a mozgásegyenletekből következően megmaradó mennyiséget kapunk.
Fotonnak ennek az erőtérnek egy elemi gerjesztését nevezzük, azaz, amikor valamelyik lehetséges A_i oszcillátort egyel magasabb n indexű állapotába gerjesztjük. Meg lehet mutatni, hogy ezek a kvantumok sok szempontból részecskeszerűen tudnak viselkedni (pl. ütközésekkor).
Előzmény: ivivan (2373)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2378

Köszönöm!

 

Előzmény: mmormota (2376)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2377

Szia!

 

Nem hiszek abban,hogy a nullaponti energiát ki lehetne nyerni! Illetve nem vagyok Egely hívő.

A dimenziótorzulások topicban leírtam a matematikai összefüggéseket.Ha valamivel bej van,akkor az összefüggéseket írtam le rosszul.

Előzmény: mmormota (2374)
mmormota Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2376
Áltudós, aki kritikátlanul hisz saját nem kellően megalapozott elméletében, terjeszti azt, ellenvetésekre nem reagál elfogadható érvekkel.

Lásd Crank, Crackpot index.
http://en.wikipedia.org/wiki/Crank_(person)
http://en.wikipedia.org/wiki/Crackpot_index

Itt az Indexen pl. Astrojan, iszugyi.
Előzmény: Aurora11 (2372)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2375

Az elektromágneses mező anyaga oszcilllátorokat alkot.Ha ezek az oszcillátorok gerjesztődnek,akkor tekintjük úgy hogy a mezőben foton van.A fotonszám változás során alakul ki a Maxwell-féle elektomágneses hullám,amiben a fotonok száma folyton változik.Mert a mező oszcillátorainak a sajátállapota az,hogy a mező egyik oszcillátorához n darab  foton tartozkodik.De az elektromágneses hullám nem sajátállapota az oszcillátora,hanem időfüggő állapota.

Ezeket a mező oszcillátorokat úgy képzelheted el,hogy a mezőben a vektorotenciál hullámmódusok vannak jelen,és mindegyikhez kinevezünk egy-egy oszcillátort.Mindegyik vektorpotenciál-hullámhoz egy "effektív oszcillátort" helyezünk,amitől származik az adott hullám.De ezek az oszcillátorok nincsenek a térben sehol sem lerögzítve,hanem elképzelt objektumok.A mezőt egy rezonátor-dobozban hozzuk létre,és a rezonátor mérete határozza meg,hogy mennyi módus jön létre.Egy rezonátorban megszámlálhatóan végtelensok hullámmódus helyezkedik el.Ezeket a rezonátor fémflán levő határfeltételek választják ki.A módusok sűrűsége a rezonátor méretének növekedésével nő.Ha a rezonátor falát a végtelenbe toljuk ki,akkor folytonos vektorpotenciál-hullám spektrum jön létre.Vagyis a módusok végtelen közel lesznek egymáshoz,és kontinuum színképet hoznak létre.

Előzmény: ivivan (2373)
mmormota Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2374
Arra emlékeztetnek a hozzászólásaid, mikor Egely-hívők tartottak előadást ráérő nyugdíjasoknak a nullponti energia kinyerés kvantummechanikai alapjairól.

Tök jó volt, használtak mindenféle kvantummechanikai fogalmakat, de fogalmuk se volt arról mit jelentenek, és a hézagokat szépen kitöltötték alkotó fantáziájukkal. Hangzásra olyanok voltak ez előadások mint egy szabadegyetemi tanfolyam, azzal az apró különbséggel hogy az ég egy világon semmi értelem nem volt bennük... :-)
Előzmény: Aurora11 (2367)
ivivan Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2373
Mi az a "harmonikus oszcillátor" és milyen "energiaállapotai" vannak?
Előzmény: Aurora11 (2366)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2372
Egyébként mit jelent az,hogy Crakpot?
Előzmény: NevemTeve (2368)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2371

"(Note: Aki túl sokat beszél a valóságról, pláne ha azt állítja, hogy ő az egyetlen, akinek pontos tudomása van róla, az azt kockáztatja, hogy crackpotnak nézik.)"

 

Nem kell azzal foglalkozni,hogy kit minek nézik."Ha másokra hallgatsz,akkor nem a saját életedet éled:Sprite!":)

Előzmény: NevemTeve (2368)
szazharminchet Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2370
A munkát több féleképpen definiálhatjuk. Skalár és vektoros mennyiségekkel egyaránt.
Mindkét módszernek meg vannak a szabályai és nem keverendő a másik módszerrel.

Nem. A munkát egyféleképpen definiálhatjuk, úgy, hogy az az energiacserét adja meg a két kölcsönható objektum (test vagy mező) között. Ha az egyik definicióval működik a dolog (a vektorossal megmutattam, hogy működik), a másikkal meg nem, akkor a másik rossz.
Munkát skalárokkal csak akkor tudunk értelmesen számolni, ha az erő és az elmozdulás azonos irányú.
Ha erők eredője mozgat, akkor az eredő erő iránya és a mozgás iránya
egybeesik. Nincs értelme vektoros módszer alkalmazásának.

Megintcsak nem igaz. Az erők eredője a gyorsulással azonos irányú, nem a sebességgel, az időegységre eső munka (teljesítmény) pedig az erő és a sebesség skalárszorzata.
d W/d t = F.v
Képzeljük el csak azt az esetet, hogy jön egy baromi gyors űrhajó (nem hat rá semmilyen erő, csak valamikor régen felgyorsították), és elmegy előttem keresztbe. A mozgás iránya legyen mondjuk balról jobbra. És amikor elmegy előttem, akkor 1 N erővel elkezdem oldalra tolni. Az űrhajó 5 m hozzú, ennyi utat tett meg (balról jobbra) miközben az 1 N erő hatott. Közben előre toltam 5 mikronnal (mert bazi nagy a tömege, és ennyire bírtam ellökni). Akkor most az általam végzett munka a két vektor skaláris szorzata, azaz 1 N * 5 mikron azaz 5 * 10^-6 J, vagy pedig a teljes elmozdulás (nagyjából 5 m) szorozva az erő nagyságával, 1 N-nal, azaz 5 J?

Amit leírtál, az mint ahogy Te is tudod a vektoros módszer. Köszönöm, hogy említetted.

Nagyon szívesen.
Előzmény: Gézoo (2349)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2369
Miért nem létezik fizikai realitás? A világ szerintem nem csak mérési eredményekre illeszkedő valami,hanem önálló objektív igazsága van. Én sohasem hittem el például azt,hogy a modern fizikát sohasem tudnánk elképzelni. Ha nem jó se a hullám,se a részecskekép akkor jöjjön valami más modell. Ha nem lenne objekítv igazság ,fizikai realitás akkor nem lenne olyan összefüggő elmélet,mint ami létrejött.
Előzmény: NevemTeve (2368)
NevemTeve Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2368
Még annyit tegyünk hozzá, hogy olyan, hogy 'fizikai realitás' nem létezik. Számtalan különféle modell van, néha az egyiket használjuk, néha a másikat, amelyik éppen konveniál, és egybevág a mérési eredményekkel.

(Note: Aki túl sokat beszél a valóságról, pláne ha azt állítja, hogy ő az egyetlen, akinek pontos tudomása van róla, az azt kockáztatja, hogy crackpotnak nézik.)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2367
Az elektromágneses mezőnek van fizikai realitása. Mondjuk az elektromágneses mező legyen a hidrogénatom. A foton ennek a mezőnek csak a gerjesztettsége. Vagyis a fotonokról való beszélgetés olyan,mintha a hidrogénatomot eltérő anyagi minőségünek tekintenék attól függően,hogy alalpállapotban vagy valamelyik gerjesztett állapotban van.
Előzmény: ivivan (2364)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2366

Szia!

 

A mezőnek a gerjesztett állapota a foton.Ahogy a harmonikus oszcillátorok energiaállapotait fononokra lehet bontani,úgyanúgy az elektromágneses mező gerjesztett állapotait fotonokként lehet kezelni.Mert a harmonikus oszxcilllátorok energiaszintjei azonos távolságra vannak egymástól.Ezért egy n-edik gerjesztett energiaállapot úgy lehet kezelni,hogy annak az oszcillátornak n darab fotonja van(valójában ez a száétbontás közelítőleg igaz).Az elektromágneses mező kotinuumsok oszcillátor összessége.

Előzmény: ivivan (2364)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2365

Szia!

 

Ok!

Előzmény: NevemTeve (2363)
ivivan Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2364
Csak egy kérdésem lenne: mi a kapcsolat az EM mező és az EM sugárzás között?
Előzmény: Aurora11 (2362)
NevemTeve Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2363
Apróság, de fokozza az írásképet: tegyél az írásjelek mögé szóközt (kivéve a nyitózárójelet, vagy ha két írásjel van egymás mögött, mint pl. ennek a mondatnak a végén, akkor közéjük nem kell szóköz).
Előzmény: Aurora11 (2362)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2362

Szia Kedves Gézoo!

 

Teljesen egyetértek Veled!Arról tanultam,hogy csak az elektromágneses mezőnek van fizikai realitása.Ezek kontinuumsok oszcillátorokból állnak.Ezeknek a gerjesztett állapotát lehet fotonnak tekinteni.

A fotonokra nem vonatkoznak a megmaradási törvények úgyanis,amikor egy atom gerjesztődik akkor oda keltődik a foton,amikor pedig kisugározza a fényt,akkor pedig eltünik a foton.Nem létezik az a folyamat,hogy a fényelnyelés előtt egy foton az atomba csapódik,illetve a fénykibocsátásnál a foton az atomból kilöködik.Az atomnak olykor megfigyelhető visszalöködéséért nem a fotonok,hanem az elektromágneses mező a felelős.A fotonok elnyelődését és kisugárzását az emisszió-és abszorbcióoperátorok írják le,amiről a dimenziótorzulás topicban írtam.Szóval amikor az atom gerjesztődik akkor a foton épp akkor keletkezik,amikor az atom visszaesik az alapállapotába akkor pedig a foton eltünik.Nem lép be illetve,nem lép ki foton az atomból,hanem oda születik és ott hal meg.Úgyanis felismerték,hogy a részecskeszám egyáltalán nem állandó,hanem keletkezhet és eltünhet.Ami információs hordoz az atomok között(energia és impulzus formájában) az az elektromágneses mező.

 

 

 

 

Előzmény: Gézoo (2344)
ivivan Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2361
Nem, nem vagyok Hari, csak betelt a pohár nálam is.

Tanultál valaha aszinkron gépekről? Csak hogy honnan kezdjük a magyarázatot...

"Így mivel csak és kizárólag csökkenteni képes a forgórész a gerjesztés energia készletét, a gerjesztés mindig csak fogyasztóként kapcsolódik a tápláló elektromos hálózatra."

Egy gyors kérdés. Van egy üresen járó motorunk, amely 3 fázisú, 400 V-os hálózatról megy és az ampermérőn látjuk, hogy 2A-t vesz fel a hálózatból. Hány W-ot fogyaszt a motor ebben az esetben?
Előzmény: Gézoo (2348)
astronom Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2360
A mozgás iránya, sebessége nem az egyensúlyban lévő erők hatása miatt van,
hanem a korábban az ezen sebességet előállító eredőerő hatására.




Az gézufizika újabb tételével lettünk gazdagabbak.
Előzmény: Gézoo (2357)
egy mutáns Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2359

Kedves Gézoo, köszönöm, de most elmagyaráznád nekem ezt a Nap körül keringő Föld példáján?

Melyik a két sugárirányú erő, amelyiknek az eredője zérus?

Melyik a korábbi erő, ami a Föld sebességét előállította? 

Milyen volt ennek az erőnek az iránya, amit nem látok?

1m

Előzmény: Gézoo (2357)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2358

Kedves Hari!

     Megteheted. Én is megteszem, hogy nem foglalkozom a minősíthetetlen viselkedéseddel ezentúl.

     De ne várd el, hogy butaságokat írogatsz, és amikor nem érted a választ akkor sértésekkel helyettesíted az érveidet, akkor én lenyeljem a sértegetést.

    

 

Előzmény: Törölt nick (2356)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2357

 Nos, akkor pontosan:

       Két egymással egyensúlyban lévő sugárirányú erő eredője zéró.

  A mozgás iránya, sebessége nem az egyensúlyban lévő erők hatása miatt van,

hanem a korábban az ezen sebességet előállító eredőerő hatására.

   Attól, hogy nem látod a mozgást okozó erőt, és ezzel nem látod az irányát,

a hatásból láthatod, hogy milyen volt az iránya, amíg hatott.

Előzmény: egy mutáns (2355)
egy mutáns Creative Commons License 2009.02.25 0 0 2355

Hát én arra gondoltam, hogy a Nap körül keringő Föld esetén a Földre ható erő sugárirányú, a mozgása meg kerületirányú. A kettő durván derékszöget zár be egymással, amiből arra a következtetésre jutottam, hogy nem egyirányúak.

1m

Előzmény: Gézoo (2354)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!