Veny egy könyvem otthon Amerika Kolombusz előtti történelméről - nem Az ősi Amerika atlasza, hanem egy másik, de a címe most nem jut eszembe - , abban is van egy csomó szemléletes példa, hogy az éghajlat és a természeti környezet változása milyen hatással volt az ősi indián kultúrák életére, fejlődésére.
Ami kifejezetten érdekes, hogy a könyv szerint a fejlettebb földművelő kultúrák sokkal érzékenyebben reagáltak a környezeti változásokra, mint a primitívebbnek tartott vadászó és gyűjtögető kultúrák.
Pl. a híres Anasazi-kultúrának is egy hosszan (kb. negyed évszázadig) tartó aszályos időszak vetett végeta XIII. sz. második felében, mert az aszályban már nem tudták fenntartani fejlett kukoricaművelésüket.
Kultúrájuk összeomlása után egy jóval kezdetlegesebb kulturális szintre tértek vissza, s bár az aszályos időszak után újrakezdték a kukoricatermesztést, kultúrájuk régi fényét már soha többé nem érték el.
Sok kutató szerint a hopi indiánok az Anasazi-kultúra egyenesági leszármazottai, bár erre nincs közvetlen bizonyíték.
Egy más jellegű környezeti változás indikálta az antik Mediterránum ellen indított első nagy germán inváziót, a teutonok és kimberek támadását a Kr.e. II. sz. végén.
Feltételezések szerint a Jütland-félsziget északi részén élő teutonok és kimberek szállásterületét szökőár vagy tengerrengés pusztította el és ezért próbáltak keresni új szállásterületet maguknak délen.
Nem kis meglepetésre két csatában is megverték az elbizakodott római hadsereget, végül Kr.e. 102-ben Gaius Marius megsemmisítő vereséget mért rájuk Aquae Sextiae mellett.
A késő ókori és kora középkori germánság periodikus déli irányú terjeszkedését is sok kutató éghajlati-természeti tényezőkre vezeti vissza, legalábbis részben.
A hűvös skandináv és északnémet területeken ugyanis a melegebb periódusokban elegendő gabonát tudtak termelni ahhoz, hogy megszaporodjon a népesség, a rákövetkező hűvösebb időszakokban azonban kevés gabona termett a megszaporodott népesség eltartásához.
Nem volt más kiút, mint rablóhadjáratokat indítani a gazdag Délre vagy fölpakolni a családot és új földeket hódítani, pl. a termékeny pontuszi síkságokon (gótok) vagy éppen a ködös Albionban (angolok, szászok)...
Az Éghajlat és civilizáció c. fejezetben van egy csomó szemléletes példa arra, hogy az éghajlat vagy annak megváltozása miként gyakorolt döntő hatást egy-egy korabeli társadalom életére.
OFF:
Kár hogy nem Al Gore lett az elnök a Bush-gyerek helyett...
Miközben a kolosszális víz megtöltötte a Fekete tenger édesvizi tavat a Világóceán szintje lecsökkent és beállt a nagyjából mai szintre ezért sok vidéken vízvisszahúzódás történt e miatt kb 1 m Világoceán szintcsökkenés, talán a mai Hollandia köszöntheti létét ennek az eseménynek.
A Fekete tenger a jégkorszak során a Kászpi Tenger és az Aral tóval együtt, sőt időnként a Jég korszak idején idönként az Ob Jenyiszej medencéjének a torkolatvidékén jéggát miatt a Turgáj medencén keresztűl az OB Jenyiszej jégduzzasztotta tó vize is a Fekete Tengeren keresztűl hagyta el Eurázsia szárazföldjét.
A kimosott Fekete tenger a jégkorszak után a beléáramló folyok kisebb vízhozama és a Kaszpi tengerből érkező víz hiánya miatt lefolyástalanná vált, de még a kevés idő eltelte miatt még nem vált sóssá. Kialakult egy fejből nem emlékszem, talán 70 m mélyebb szintű édesvizi tó. Tele édesvizi állatokkal pld édesvizi kagylókkal.
A jégkorszak összes jégmezője még nem olvadt fel, pld a mai Hudson öbölt is tartalmazó Laurenciumi jégmező központi része sem. Amikor ez kezdett elolvadni akkor az egész világon újból ismét az eddig emelkedő tengerszint tovább emelkedett, és nem tudjuk miért (földrengés, erózió, stb?) beszakadt a Boszporuszi gát és talán 100 Niagaraként a Világóceán sós vize beömlött a Fekete tengerbe és azokat az állatok amelyek a sós vizet nem birták szépen meghaltak. Ilyen szinte egyszerre meghalt kagylókkal (C-14 a CaCO3 kagylóhélyban) van tele a régi partszegély a Fekete tenger mélye.
Nem lehet topik címet változtatni/módosítani pld Éghajlatváltozások és a természet hatása a történelemre? Ez azthiszem jobban lefedni a problémakört. Ha nem lehet változtatni, akkor a fennt nevezett bővített témakört belefoglaljuk és nem tekintjük OFF nak.
Egy viszonylag újkeletű elmélet azt feltételezi, hogy Kr.e. 5.600 körül átszakadt a Boszporusz földgátja és a Földközi-tenger magasabban fekvő vize óriási zúgással zúdult bele a Fekete-tenger medencéjébe.
Eddig az időpontig a Fekete-tenger zárt beltenger volt.
A vízszint kiegyenlítődésével a Fekete-tenger addigi partvidékének jó része víz alá kerülhetett, ami generálhatott bizonyos népmozgásokat.
Egyesek szerint ez összefüggésbe hozható a proto-indoeurópai nyelvet beszélő néptörzsek szétvándorlásával, ill. ezzel összefüggésben a neolit gazdálkodás és életmód Párizsi-medencéig történő elterjedésével.
Más – főleg vallásos – irányzatok pedig ezt a kataklizmaszerű eseményt próbálják azonosítani a Teremtés könyvében leírt vízözöntörténettel.
Néhány gondolatindító felvetés Jamaica kartács tollából:
"Van e összefüggés 1789 a Nagy Francia Forradalom kitörése és a Laki vulkán Izland 1783 között?
A Fekete tenger feltöltődése és a PIE vándorlás között van e összefüggés (ie 5400)?
Szantorin és a Minoszi civilizáció hanyatlása között van e kapcsolat?
A közelmult 3 szupervulkánja és a HSS és a HSN paleolit kori története milyen összefüggés lehet?
A mediterrán civilizációk hanyatlását és az észak nyugat európai társadalmainak kiemelkedését (a kis jégkorszak ellenére), hogyan befolyásolta az erdők jelentős csökkenése a Földközi tenger térségében?"
"A reformáció az éghajlatváltozáshoz köthető. Azért egyszínű fehérek a templombelsők, mert nem voltak túlé jó eleresztve Észak-Európában (nem termett a gabona)."
Brit jelentés szerint a véltnél is súlyosabb a klímaváltozás veszélye 2006. jan. 30., hétfő, 11.30.38 CET: Az eddig gondoltnál is súlyosabb a globális éghajlatváltozás veszélye - áll a brit kormány által hétfőn közzétett átfogó szakértői jelentésben, amely szerint most már közvetlen veszély fenyegeti például Grönland jégtakaróját. A figyelmeztetés szerint a földi légkör széndioxid-tartalma már veszélyesen közel jár ahhoz a kritikusnak tartott értékhez, amely felett a tudósok visszafordíthatatlan változásokat valószínűsítenek. Az atmoszféra jelenleg 380/millió részecske arányban tartalmazza az üvegházhatást okozó gázt; az arány az ipari forradalom előtt 275 volt.
Szakértők szerint ahhoz, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedést legalább 60 százalékos valószínűséggel 2 fokra lehessen korlátozni a következő évtizedekben, a millió légkörrészecskére jutó széndioxid-arányt 450, de inkább 400 alatt kell tartani. Ehhez azonban az szükséges, hogy 2050-ig az 1990-es szinthez képest 30-40 százalékkal csökkenjen a kibocsátás.
A szakértők ennek elérését - a járulékos politikai és társadalmi hatások figyelembe vételével - valószínűtlennek nevezik. A megfelelő intézkedések elmaradása esetére azonban a jelentés készítői azt jósolják, hogy a következő évtizedben a legtöbb nyár olyan szélsőségesen forró lesz Európában, mint a 2003-as, amelynek hőhullámában 30 ezren vesztették életüket.
Az elemzés szerint a zabolátlanná váló klímaváltozás a grönlandi jégtakaró elolvadását fogja okozni, amivel elvész a föld édesvízkészletének 10 százaléka.
Ennek nyomán a tengerszint az évezred végéig átlagosan hét méterrel megemelkedne, ami katasztrófát jelentene a part menti térségek számára.
Többször is beállt a jég az elmúlt 70-80 évben az egész magyar szakaszon, pl. 1956 februárjában. Amire te gondolsz hogy hirtelen, egyenletesen fagyjon be, az nagyon ritkán fordul elő. Többnyire a zajló jégtáblák egymásra torlódnak és nehezen járható felületet képeznek, vagy a torlaszokból jégdugók alakulnak ki és köztük vannak egyenletesen befagyó szakaszok is. Bp környékén azért is ritka az álló jég látványa, mert jégtörőkkel folyamatosan törik a jeget, megpróbálják megakadályozni a jégtorlaszok kialakulását, amik az olvadáskor árvizet okozhatnak, amilyen az 1838-as is volt.
