Én már legalább 10 éve nap mint nap följegyzem a helyi (Szombathely) fontosabb időjárási adatokat. Nagymérvű összehasonlítást nem végeztem, gépre kellene vinnem, de álljon itt egy kis példa a 2004. januári, és a 2005. januári összehasonlításra. Bizony nagy az ingadozás.... És hogy még a szélre is mondjak valamit ( bár errefelé az járja: hogy "vagy harangoznak, vagy fúj a szél") a megfigyelések alapján több lett ismét a déli/délnyugati, ráadásul többségükben ezek is jóval hidegebbek a hajdaniaknál, míg a nyugati/északnyugati szelek többször enyhébbek.
Mivel az éghajlatváltozás itt a téma, úgyhiszem nem lesz a témától elütő a következő hozzászólásom sem:
Két fontos éghajlati változásra akarom felhívni a figyelmet a történelemben:
az egyik nagyon fontos a XIV. századi Európa hirtelen klímaváltozása. Ez a század nem csak a pestis miatt volt Európa történetének egyik legsötétebb évszázada: az évi átlagos középhőmérséklet több fokkal csökkent, de ennek az éghajlati változásnak az okát mind a mai napig nem sikerült megérteni. Tény azonban, hogy annak idején Észak-Itáliában körülbelül olyan meleg lehetett, mint ma a Germán alföldön, vagyis úgy Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Vorpomern, vagy Brandenburg tartomány környékén, Spanyolországban sem lehetett melegebb az Észak-Franciaországi mai átlaghőmérsékletnél. Anglia belső kontineltális területein messze nem volt ilyen enyhe idő, mint ma. Sokkal csapadékosabb idő volt és hó is előfordult. Az idő általában nagyon borongós és sötét volt kevés napsütéssel. A Sötét Középkor tehát azért nem teljesen legenda...
A másik a magyar történelemben bekövetkezett két furcsa időszak. Az egyik a XVI-
XVII. század fordulóján bekövetkezett döbbenetesen forró, szárazságos időszak. Ennek az éghajlatváltozásnak az oka valószínűleg egy szélrendszerekben bekövetkezett zavar okozhatta. Hogy maga a zavar miért következett be, de tény, hogy ebben az időszakban egy ideig nem a nyugatias szelek voltak jellemzőek Európára, hanem a dél felől fújtak. Ez a szél a mediterráneum felől fújt és az ország felé érkező légtömegek gyakran hordtak magukkal sivatagi homokot. Ilyenkor esett piros eső az égből... Tehát a piros eső esése az égből sem üres legenda...
A másik furcsa éghajlati változás egy jelentős lehűlés a tizennyolcadik század második felében, amelynek pontos okát szintén nem tudjuk. Csak egy példa az időszakból: 1768. augusztusában a Budai-hegységben hó esett...
Sz'al, ha már éghajlatnál tartunk, akkor szerintem az ilyen jelenségekről se felekezzünk meg... Érdemes velük foglalkozni...
Egyiptom a birodalom egész története folyamán stratégiailag fontos gabonaexportáló vidék volt.Míg Africa provincia erősen változó szereppel bírt.Főleg a birodalom vége felé.Egyébként Egyiptom még provinciává tétele előtt is(Cézár előtt)exportált gabonát Rómába.Tehát már akkor fontos kereskedelmi partner volt.Africa provincia viszont folyamatosan ki volt téve a barbár törzsek(pl.a Beduinok) támadásának.
"A provinciákból (főleg Africából és Aegyptumból) behozott olcsó gabona miatt az itáliai gazdaságok jövedelmezőbb termékek (gyümölcs, bor, olaj stb.) termelésére tértek át, "
sziasztok!
valami befolyása biztos hogy volt az éghajlatnak a dolgok menetére,gondoljatok csak Grönlandra.hogy alakul a történelem ha nem jön a hideg,a Zöld-sziget nem válik
lakhatatlanná nagy kolónia számára? mi van ha marad a "jó idő"(nekem +20 alatt hideg van),és az a grönlandi kolónia megnépesedik,esetleg önálló állammá válik,talán egész Észak-Amerika történelme másképp alakul.
"az elgondolkodtató, hogy a hideg éghajlat mennyire fékezhette pl az angolokat, hogy hamarabb bekapcsolódjanak a gyarmatosításba,"
Szerintem semennyire.
Egyébként érdemes elolvasni Al Gore: Mérlegen a Föld c. könyvének Éghajlat és civilizáció című fejezetét, sok érdekes példát hoz a történelemből, hogy az éghajlat változása miként befolyásolta a társadalmak fejlődését.
tetszik a téma, mire gondolsz, amikro dél eu megerősödéséről beszélsz?
szvsz az éghajlati tényezőknél sokkal fontosabb a globalizált világkereskedelem kialakulása, amelynek következtében Spo és Portugália megerősödött ( ugye arany a gyarmatokról + kezdetleges füszerkereskedelem) a másik hatalmi tömb aki brutál megerősödött, az az Oszmán Birodalom. ők ültek rá az Ázsia-Európa kereskedelem mindkét fő útvonalára. az egyik a Selyemút, a Kaukázuson és a Fekete tenger, Boszporuszon keresztül - ezt a XV. szd második felében szerezték meg, ugye Bizánc a melegtengeri szorosok 1453 és Rodosz 1480 környékén, hogy a Földközi tenger keleti medencéjét is uralják. a másik az indiából jövő, arab kereskedőkön és a mamaeluk egyiptomon keresztül folyó kereskedelem, aminek a megszerzését a portugálok katalizálták, amikor 1489ben betörtek az indiai óceánra és lenyomták az arab kereskedőket. a mamelukok pánikukban a szultántól kértek segítséget, aki először segített, aztán 1512 ben talán lenyomta a mamelukokat is és átvette az irányitást.II. Szulejmán uralkodása alatt az egyiptomi útvonalon folyó kereskedelem még a Jóremeénység fokánál megnyilt útvonal konkurrenciája ellenére is erősödött. egyébként egyiptomból volt a Szultánnak tisztán félmillió arany bevétele, amiből minden évben tudott egy hadjáratot vezetni. a mohácsi vésznek is ez lett az oka.
az elgondolkodtató, hogy a hideg éghajlat mennyire fékezhette pl az angolokat, hogy hamarabb bekapcsolódjanak a gyarmatosításba, de szvsz nem nagyon. a birkákra nem volt szvsz különesebb szerepe a hidegnek, az angol gazdasági hatalom meg onnan származik. sőt a hideg még inkább arra késztethette az angolokat, hogy a halászatból fedezzék élelmiszerszükségletüket, tehát még jobban fejleszteni kellett a haláészflottájukat amely már kolumbusz előtt Újfundland környékéig merészkedett állítólag.
1670 körül kajakos eszkimók jelentek meg Aberdeen kikötőjében (Al Gore: Mérlegen a Föld c. könyvében olvastam), elég nagy döbbenetet varázsolva a derék skótok arcára.
Általában ezt az időszakot tartják a kis jégkorszak csúcspontjának...
