Nekem van jó és rossz tapasztalatom (igaz csak egy, da az szintén budai kerületben). A Tervtanács valóban a korrupció melegágya, nekem elvi kifogásaim vannak ellene. Az inditványoddal mégsem értek egyet, csak a céllal.
Talán a témát szakmai fórumon is fel kellene vetni, egyáltalán milyenek a reakciók?
Van egy kerület Budán, ahol csak olyan építész munkáját engedi át a tervtanács, aki a főépítész és annak munkatársának ismeretségi körébe tartozik. Ha halandó építész megmerészel oda tervet beadni, minimum 4-5 ször átterveztetik vele az épületet, akármilyet is ad be. Ha valamelyik ismerős ad be tervet, egyből átmegy függetlenül attól, hogy alaprajzi kialakításában használható-e az épület, illetve tervi feldolgozásában megfelel-e a minimális előírásoknak, vagy tömegalakításában eléri-e a kívánt színvonalat. Ebbe a kerületben eddig, (mivel a régi szabályozás szerint a tervtanács csak nevéhez híven tanácsolhatott és nem utasíthatott) ha az építész nem tartotta be a tanács javaslatait, és így adott be tervet, megindokolva a javaslatok elutasítását, miután az elsődleges hatóság elutasította a tervet törvényi hivatkozás nélkül, másodfokon meg lehetett nyerni az ügyet a közighivatalnál. A kerületi főépítész eddig itt azt csinálta, hogyha valaki meg merte ezt tenni, polgári peres eljárásban megfellebbezte a másodfok döntését és évekig elhúzta a jogerőre emelkedést. Ezzel ugyan nem nyert a bíróságon, csak elrettentette a megrendelőket, hogy inkább olyan építészeket válasszanak a tervezésre, aki az ő ismeretségi körébe tartozik.
Egyik ismerősöm négy évig járkált egy sima tetőtérbeépítéssel ennek a kerületnek a tervzsűriére, amíg megunta a dolgot, megbízott egy olyan építészt, aki a főépítész ismerőse. Ez a tervező csinált egy olyan épületet ami alaprajzilag nem egyezik a metszeteivel, fölösleges bevilágíthatatlan belső terek vannak az épületben és véleményem szerint a homlokzata is gyermekded, de az esztétika sajnos nem matematikai fogalmakon alapszik, így ami nekem tetszik, nem biztos hogy másnak is és fordítva is igaz.
Egyik ismerősöm egy Budapesti iskola tetőtérbeépítésére adott be tervet. Az udvaron állt egy magas kémény, ami műemléki védettség alatt állt. A tervtanács azzal az indokkal utasította el a tervet, hogy miért nem bontja el a kéményt az udvarról. (még csak bele sem olvastak az építészeti leírásba, mert ott a 3. sorban szerepelt, hogy műemlékileg védett a kémény)
Tudomásom szerint 2005 októberében változott a tervtanácsok működéséről szóló törvény és a tervtanácsok lettek az elsődleges "szakhatóságok" a kiemelt területekre tervezett épületek elbírálásakor.
A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy egyes tervtanácsok megakadályozzák, hogy egy bizonyos érdekcsoporton kívüli építészek megbízáshoz jussanak a település, illetve településrész kiemelt területein. Jelen működési rendben (sőt már ezelőtt is előfordult), hogy bizonyos tervtenácsok csak a saját ismeretségi körébe tartozó építészek munkáját engedik át, függetlenül az épület szakmai színvonalától.
Törvénymódosítási javaslatot fogok benyújtani az OLÉH-nak, hogy változtassanak a tervtanácsok működési szabályzatán és ezekután csak névtelen pályázatként lehessen beadni a terveket a tervtanácsokhoz, valamint tiltsák meg a tervező személyes jelenlétét a tervtanácsokon, ezzel el lehet kerülni a pozitív illetve a negatív diszkrimináció lehetőségét, és tényleg szakmai szempontok alapján fogják elbírálni a beadott terveket, nem személyes érdekek, illetve érdekellentétek alapján.
Kérlek titeket, hogy támogassátok ez irányú törekvésemet és minnél többen adjatok be ilyen törvénymódosításról szóló javaslatot az OLÉH felé.
Több olyan esetet ismerek, ahol kollegáim magas színvonalú terveit azért utasította el a tervtanács, mert nem az adott bizottság ismerettségi körébe tartoztak és olyanról is van tudomásom, hogy egy alacsony színvonalú épület azért tudott átmenni a tervtanácson, mert valamelyik, a bírálók számára ismerős építésszel aláíratták a tervet, mintha ő csinálta volna.