A KK telefonszáma ki van téve a földszinten a "faliújságon".
Jó ez a rendszer, de elképzelhetetlen ebben a házban. "a született kötekedőket a többi lakó a kezdet kezdetén helyretette" Nálunk leváltották a KK-t.... helyre tenni ekkora mértékű érdektelenség mellett lehetetlen. De legalább behozták a saját jelöltjüket, aki asszisztál a kötekedéshez. Gondolok itt arra, hogy az új KK írta meg a jegyzőkönyvet módosító dokumentumot, csak nem vette figyelembe, hogy a word rögzíti, hogy ki hozta létre a dokumentumot.
Mellesleg a határidőkkel komoly problémák vannak. Gondolok itt a korábbiakon kívül a szigetelésre, a javított elszámolásra, a jegyzőkönyv elfogadására. A másik gond a takarítás. De legalább olcsó......
Ezt találtam egy másik fórumban egy másik társasházról, gondoltam, megosztom, hogy ilyen is van:
"Úgy gondolom, hogy mi is jól működünk, ezért tájékoztatásul leírom. Néhány alapadat: Belbuda, 24 lakás, 4 emelet, lift van, kert van, a fűtés és melegvízellátás egyéni. Nincs �adóügy�, azaz bérbeadott közös tulajdon, alkalmazott stb. Minden lakásban van egyéni, költségmegosztó vízóra. A házzal kapcsolatos rutin jellegű teendők jó részét (takarítás, kertgondozás, hólapátolás, kisebb javítások) magunk végezzük, ezt a közös költségek megállapításánál figyelembe vesszük. Néhány pénzügyi adat: � Közös költség víz nélkül: 90 Ft/m2 (ill. négy lakás esetén, ahol nem vállalják a takarítást vagy egyéb munkát, 120 Ft/m2) � Kb. 2,5 m3/hó/fő az átlagos vízfogyasztás (~1200 Ft/hó). � Kb. 380 Ft/hó/fő a szemétszállítás idei díja. � Sem a közös közös képviselő, sem más nem vesz fel díjat, de ha a szokásos 1500 � 1700 Ft/hó/albetét közös képviselői díjat is beszámítanánk, a gazdálkodást érdemben az is kevéssé érintené, legfeljebb a beruházásaink lassulnának kissé. Néhány szervezési szempont: � A közös költséget kéthavonta személyesen szedi egy ezt vállaló lakótárs. Az átvett pénzről bevételi pénztárbizonylatot állít ki. A sárga csekkeket elfelejtettük. � A lakók maguk olvassák le a vízóráikat, és maguk is kiszámolhatják az elfogyasztott víz ellenértékét, és egy cédulán vagy E-mailben megírják a közös képviselőnek. Egyébként 1 m3 hideg víz csatornadíjjal, ÁFA-val 484,20 Ft, egy korábbi hozzászólásban közölt 442,30 Ft tavalyi adat. Az óraállásokat a közös képviselő számítógépén rögzíti, a program kiszámolja mindenkinek a befizetendő összeget, erről listát nyomtat. � A bankszámlára egy tételben fizetjük be a közös költség egy részét, a másik részét a házipénztárban kezeljük. � A minden közüzemi és egyéb díjat Internetes átutalással rendezünk. � Fütyülünk a mellékvízmérők hitelességére. Ha valakinél elromlik egy óra, a következő alkalommal észrevesszük, és a ház költségén sajátkezűleg kicseréljük (kb. 3500 Ft egy óra). Csalni senki sem próbál, leginkább becsületből, de tudható, hogy azt is észrevennénk. Egy kis adalék: régen kétszer ennyi víz fogyott. De amióta kiváltottuk a ház alapozása alatt és a kertben a föld alatt futó vezetékhálózatot, a vizünket szűrjük és nyomását limitáljuk, ennyire lecsökkent az összfogyasztás. Nyilván voltak olyan szivárgások láthatatlan helyeken, amit a főórán nem lehetett észrevenni. � Nem foglalkozunk vele, hogy mennyi (kevés!) víz fogy a közös tulajdonú csapokból (kertlocsolás, autómosás stb.). � Évente egyszer, január első napjaiban tartunk közgyűlést, előtte mindenki megkapja írásban a teljes elszámolást, beszámolót. 60%-ot meghaladó szokott lenni a személyes jelenlét, döntéseinket általában 100%-os egyetértéssel hozzuk. � Nincs bírósági ügyünk, nincs pénzbehajtás, nincs tértivevényes levelezés (legfeljebb tértivevényes E-mail). Adósság időnként előfordul, megértjük, ezekre MNB alapkamatot számolunk. � Közös biztosításunk nincs: ennek mikéntjét sok éve nem sikerült kialakítani. �Biztosítási eseményünk� minden évben adódik egy-kettő, ezekkel a díj 15-20%-át tudnánk visszakapni, ezért nem is nagyon erőlködünk. A biztosítón megspórolt pénzt inkább preventív jellegű beruházásokra költjük. � Az elmúlt öt évben látványosan fejlődtünk, majdnem minden lényeges dolgot már felújítottunk, ezért tervszerű javításokra, felújításokra sokat, rendkívüli hibajavításokra elenyésző pénzt költünk. � Megszokott, bevált iparosokat hívunk, ha kell. Általában mi mondjuk meg azt is, hogy mit, miből, miként és mennyiért csináljanak meg. Az időpontot viszont az iparos határozza meg. Vitatkozni nemigen szoktak, stabil, precízen fizető partnerek vagyunk. � Felújítási alapot nem képezünk, amint összegyűlik a szükséges pénz, mielőbb elköltjük arra, ami várhatóan a legkorábban fog megérni a felújításra. "
"A közösséget tényleg fel kellett építeni, hiszen ebben a házban valószínűleg ugyanolyan a tulajdonosok rétegződése, mint térségünkben máshol. Sok nyugdíjas, sok magasan kvalifikált értelmiségi, de előfordulnak olyanok is, akik más körülmények között megkeserítenék az életünket. Az igazi eredmény az, hogy ezeket a született kötekedőket a többi lakó a kezdet kezdetén helyretette, azóta a legkellemesebb partnerek. A cserélődő bérlők és tulajdonosok pedig egyenként születnek bele ebbe a szellemiségbe, és nincs más választásuk, mint a beilleszkedés. Ezt azért írom le, mert ez példa lehet máshol is. Én úgy láttam, hogy önzetlen segítőkészséget mindenki részéről csak úgy lehet elérni, ha példát mutatok. A tökéletes függetlenségemnek is biztosítéka, hogy ingyen csinálom, addig a pillanatig, amíg egyetértünk."
Az új lakó vagyok, kb 1 hete költöztem be a garázsszintre a lift elé. Itt élünk kettecskén penészkével, ezúton ő is üdvözöl mindenkit. Remélem, hogy jól megleszünk, igyekszünk senkit nem zavarni. Tudjátok sanyarú volt a sorsom ezidáig. Egy szép kertben töltöttem eddigi életemet, majd egy piacra kerültem. onnan egy jólelkű lakótárs magával hozott, de a lift előtt kiestem. Nagyon örülök, hogy végre van fedél a fejem felett, van hol meghúznom magam. Mellékeltem egy képet magamról, hogy mindenki felismerjen, és egyet penészkéről.
Az utolsó infó az, hogy jött volna egy szakértő, de mégsem tud. Most szakértő kerestetik. Max a hajógyáriról számíthatunk szigetelőkre. (bocs, magas labda volt)
Tudom, hogy mondtam olyat, hogy tiszta lappal kell játszani, de ez csak akkor működik, ha mindenki betartja. Legalábbis akkor van értelme. Ennek jegyében csak annyit jegyeznék meg, hogy a word rögzíti, hogy ki hozta létre a dokumentumot, és az akkor sem változik, ha az emilt továbbíttatjuk valakivel, mintha az a valaki írta volna. Csak úgy mondom. Ugye értitek Fukarik?
A vályúkat befedtük nylonnal, azokra elenyésző mennyiségű víz esett. DE. Az ereszcsatorna könyöke fölött az illesztés mentén annyi víz bugyog fel, hogy 5 perc alatt (míg ezt a megfigyelésünket elmoondtam Anikóéknak) tele lett egy fél felmosóvödör, úgy, hogy már néhány liter a vályúba is lefolyt és a fal miatt nem min ment a vödörbe. Eléggé meggyőzően nézett ki, hogy azt gondoljam, hogy a sok víz innen jön. Utánanézek, hogy modnjuk havi lebontásban az elmút két évben volt-e annyi eső, mint az elmúlt időszakban.
Hozzám annyi jutott el, hogy akkora rések vannak, hogy beton kell hozzá, mert azokat műgyantával nem lehet kitölteni. Természetesen meg kell oldani, mert a ház állagát érintő kérdés. Ugyan akkor nem hiszem, hogy 2 hetet kihúzunk eső nélkül, és a víz tényleg meg fogja találni az utat.
Szilágyi kubikus kollégád már beszélt is Anikóval, és elment beszerezni lapátokat, talicskát, stb. A rések eltüntetéséről is egyeztettek, valószínűleg Számvizsgálók ma megnézik. Az nekem is eszembe jutott, hogy száradás idején, további esőzések alatt valahogy le kéne takarni, de engem kinevettek, hogy a víz úgyis utat talál magának. Valamit pedig talán segítene, mert kétlem, hogy lesz olyan mázlink, hogy 2 hétig ne essen.
Ma reggel meglehetősen naiv hozzáállással és totálisan alulbecsülve a köves betonvályúk mélységét, kézzel nekiálltam kiszedni a köveket. Csatlakozott hozzám Szilágyi kubikus kolléga is (KÖSZÖNET!), sikerült lejutni az aljáig a vályúnak, nem túl hosszú szakaszon. Amit láttunk:
1. Marha sok ez a kő, én nem tudom hova lehetne tenni.
2. Lapát és talicska, de legalább 2 bádogvödör kellene.
3. A kő alja teljesen nedves, szerintem egy-egy eső után akár tocsoghat is.
4. Míg a vályú kert felőli oldalán a szigetelésről elhiszem, hogy vízzáró, a fali oldalon hungarocellnek tűnik, ami nagy valószínűséggel csak hőszigetelésre alkalmas.
5. A vályú alján az Anikó által említett anyagot megtaláltuk, de a falon lévő szigetelés és ezen anyag között rés van :(
Összességében a mi falunk száradása valószínűleg gyorsabb lesz, ha kiszedjük a köveket ( mondjuk eső esetén nem tudom, hogy le kéne-e takarni a lyukat ), de (igaz, hogy nem értek hozzá) a hosszú távú megoldásnak nem biztos, hogy elég, ha műgyantával kikenjünk. Jelenleg úgy látom, hogy szilikonpasztával kéne csurig kiönteni az összes vályút :)
Többeknek az volt a problémája, hogy nem igazságos az elszámolás, mert SOHA SENKI nem nézte meg, hogy a hőmennyiségmérő nem méri a meleg vízre fordított energiát. Most a KK 2006-ig visszamenőleg kiszámolta a vízmelegítési díjakat. Sokaknak fájó lesz az eredmény. Vicces módon a top befizetők épp a kezdeményezők között vannak :). De legalább igazságossá vált az elszámolás.
Ha elégedetlen a jelenlegi közös képviselőjével,cégünk segít a fennálló problémák megoldásában(pénzügyi, jogi,...), és egyben ajánlja figyelmébe szolgáltatásait.
Az Auróra u. 30-32 társasház, liftkezelőt keres! Feladata: A liftben portás sapkában állva, a napszaknak megfelelően köszönti a beszállókat, illedelmesen megtudakolja, hogy a kedves utas meddig kíván utazni, az erre a célra rendszeresített kezelőpanelen fellelhető gombok használatával megtervezi az útvonalat. Utazás közben minden érintett megálló nevét ismerteti. Érkezés után jó pihenést/jó munkát/jó szórakozást kívánva elköszön. Sms-ben is fogad megrendeléseket, ilyen esetben a megjelölt időpontban a megrendelőt az előre megbeszélt megállóhelyen várja. Munkaidő 7-19 óráig, ám 19-7 óráig folyamatos sms ügyeletet tart. Díjazás: 40.000 Ft bruttó /hó (ez tartalmazza a megállók takarítását, a recycling managereknek a megtelt tárolók átadását, a közös költség beszedését, a kedves lakók hülyeségeinek elviselését, és munkájának folyamatos becsmérlését)
Minden jelentkezőt szeretettel várunk, 3 próbahónapot természetesen díjazás nélkül kell teljesíteni.
A KK megrendelte a kár azonnali javítását, hiszen a ház veszélyeztetése forgott fenn. Ma délelőtt feltúrták a szakik a szomszéd lakást, és megtalálták a hibát, ami egy csöpögő cső volt a hidegvizes ágon. A vagyonkezelő nem hajlandó fizetni, ezt jegyzőkönyvbe is vetették.
Szeretnék veletek megosztani egy-két levélrészletet, amit egy indexes fórumozó küldött nekem privátban (aki amúgy KK egy másik házban, de nem akart beleírni a fórumba nem ittlakóként). Küldött pár jogszabályrészletet is, mindazt alátámasztva, amit írt.
Előszöris:
Nos a vízóra utáni rész a tulajdonos része, azaz az Ő felelőssége annak javítása, és a biztosítás intézése !
Abban az estben , ha bizonyítható ( tehát a szakikkal jegyzőkönyveztetni kell), hogy az adott albetétben minden csap elzárása mellett is a vízóra fogyasztást mér (folyik a víz) és ezzel a köz tulajdona , tartószerkezet stb. sérül és rongálódik stb. , és a tulajdonos nem hajlandó annak hibájának javítására ( azaz folyamatosan rongálja a közös tulajdont), akkor őkegyelmét be lehet perelni ( igen ezt követően lehet birtokvédelemhez folyamodni ).
Ja, a jegyzőkönyvet aláírni (több példányban , háznak, vagyonkezelőnek, Önkormányzatnak,neked , meg + hogy legyen !!) , nos elkülditek a vagyonkezelőnek felszólítva a javítatásra a rongálás-károkozás megszüntetésére , meg adva benne egy intervallumot, hogy eddig meg kell szüntetni a kár okozást , különben kéritek a birtokvédelmet .
Persze eme levelet az helyi önkormányzat vezetőjének is el kell küldeni, ugyan is a vagyonkezelő ,mint a nevében is benne van NEM tulajdonos!!!!! Tulajdonos az önkormányzat !!!!!
Minden olyan szolgáltatás a házban ( de bárhol) amely egyedi méréssel mérhető és külön fogyasztói szerződéssel van ( pl: víz, villany , gáz esetleg ) ahol kikötik, tehát a mért fogyasztást nem a társasháznak fizetik, hanem a közvetlenül a szolgáltatónak, akkor ott a saját mérőtől kezdve az ingatlan tulajdonosáé . a társasházé meg az mérőig terjedő rész .
Ugyan ez vonatkozik a társasházra is, azaz neki a főmérőtől kezdődik a tulajdona, előtte a vízműveké !
Magyarul igenis a vagyonkezelőnek KELL intézkednie. Mivel carik rá, ezért a KK jól tette, hogy úgymond megelőlegezte neki, merthogy
2003. évi CXXXIII. TÖRVÉNY a társasházakról
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében
Ez azért van, hogyha egy tulajdonos annyira felelőtlen, hogy nem érdekli a saját tulajdonában álló lakás, akkor se dőljön össze a ház.
Ezt is írta a jogutóddal kapcsolatban:
Ja, mivel új ház vagytok ezért a főszerkezetekre nem 1 év szavatosság- jótállás vonatkozik! Amúgy meg kérjetek egy szakértőt aki átnézi a házat jegyzőkönyvet ír annak állapotáról ( hibák, hiányosságok, hiányos teljesítés stb) és ezzel felvértezve előbb a kivitelező jogutódjához kellene menetek egy ügyvéddel , ha nem ismerik el és nem kötelezik magukat a javításra, akkor pör !!!
Minél később kezditek el a felmérést és pört, annál kisebb az esélyetek és annál kisebb az mait kihajthattok belőlük !!! valóban egy szakértő belekerül vagy 200 ezerbe ,mert nagy ház vagytok, de fél millát sem kell sajnálni !!
Erre persze megírtam neki, hogy igen, folyamatban, csakhogy a jogutód valszeg nincstelen, így hiába is nyernénk pert ellene, akkor sem tudna fizetni. Ettől fgtl-ül persze próbálkozni érdemes. Szakértő tényleg jó lenne, de gyanítom, hogy jelenleg egy fél petákja sincs rá a háznak.
Az első levélben kiemelt bizonyos birtokvédelemmel kapcsolatban ezt írta:
Tulajdon jog !!!
Birtokvédelmi eljárás Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző helyreállítja az eredeti birtokállapotot, és eltiltja a birtoksértőt a sérelmezett magatartásától, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg tűrni volt köteles birtoklásának megzavarását. A jegyző határozatot hozhat a birtoksértéssel összefüggő hasznok, károk és költségek kérdésében is.
A jegyző határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Mindez nem gátolja a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtását. A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak ezzel szemben nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
A kereseti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt. A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.
A bíróság nemcsak jogorvoslati eljárásban dönthet a birtokvédelem tárgyában. A birtokos ugyanis az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. Tekintettel arra, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el, a tulajdonjog alapján az általános ötéves elévülési időn túl, bármikor indítható birtokper. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.
A gondnok elleni támadásokkal és a 140 bruttóval kapcsolatban ezt írta:
Gondnok, mert az is felmerült itt az oldalatokon, nem drága, hiszen ha takarít, keretet gondoz és liftet ellenőriz-kezel, és talán karban is tart ezt-azt, akkor nem sok, ezek külön-külön is szép összegek , de így egyben igen ócsó !!!!
Tudom, milyenek lehetnek egy-két tulajdonos egy karbantartóval vagy gondnokkal, DE pont azok annyiért a közelébe sem mennének az olyan munkának!!
Összefoglalnám a fentieket, ahogy én jelenleg látom (javítsatok ki, ha nincs igazam):
1. A csőtörés az önkormányzat tulajdonában van, így neki kellett volna nekiállni megcsinálni, aztán leverni a jogutódon v biztosítón, ő dolguk.
2. Mivel ez nem történt meg, a KK a ház védelmében közbelépett, elkezdte a hibafeltárást, a ház saját költségén, majd beperelte az önki-t meg a jogutódot és jelenti a biztosítónak a kárt, kíváncsi vagyok, hogy ki fogja végül megfizetni.
3. A szomszéd lakás valamint a mi falunk eléggé gáz állapotú, de mivel ez már nem veszélyezteti a házat magát, így ezt a ház helyrehozni nem fogja. Én jelenthetem a biztosítónak, aki vagy helyrehozza, vagy nem, vagy kérhetek birtokvédelmet a jegyzőtől (ezt a ház is megteheti, hiszen a folyosó is érintett), amennyiben a vagyonkezelő továbbra is carik csinálni bármit is. Szomszéd lakás helyrehozatala ismét az önkormányzat dolga lenne, de nagggyon kíváncsi vagyok, hogy meg fogja-e tenni.
valamint:
4. A gondnok igenis nem drága, és igenis hülye az, aki azt állítja, hogy havi bruttó 40e-ből ez megoldható lenne, kezdve ott, hogy egy takkernéni ki se tudja vinni a dugig tömött kukákat például. Nemtom, próbáltátok-e már.
Arról nem is beszélve, hogy a jelen ügyben is végig segített amit csak tudott, dolgozni se tudott elmenni időben, mert SEGÍTETT telefonálgatni, közbenjárni, annak ellenére, hogy NEM IS AZ Ő DOLGA. Nem hinném, hogy egy külsős hajlandó lenne olyan dolgokban IS segíteni, ami nem tartozik szorosan a kötelességei közé, és pláne nem hinném, hogy hajlandó lenne befogni a munkába teszemazt a családját is, ha úgy hozza a szükség.
Remélem, hogy csak annyi erre a magyarázat, hogy amikor a víznyelők áztatták a garázst, akkor rengeteg csapadék hullott, így telítve volt minden, mostanában meg rövid ideig esik csak, így ezt a mennyiséget el bírja nyelni a föld, így nem éri el a szint a szigetelés tetejét.
A jótállási kötelezettség A garancia az építőiparban is jótállást jelent. A jótállás azt jelenti, hogy a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles fél a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállási kötelezettség a szavatossági jogokat nem érinti, tehát a jogosult szavatosság címén is érvényesítheti igényeit a kötelezettel szemben. A lakásépítéssel kapcsolatos jótállás A jótállási kötelezettséget a lakásépítéssel kap-csolatos kötelező jótállásról rendelkező 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet (a további-akban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet szabályai akkor is alkalmazandók, ha a szerződés nem tartalmaz a jótállásra vonatkozó rendelkezéseket. A felek a Rendeletnél szigorúbb jótállási kötelezettséget is kiköthetnek, de ha a jogosultra hátrányosabb jótállási feltételekben állapodnak meg, e kikötések érvénytelenek, és helyükbe a Rendelet előírásai lépnek. A jótállás jogosultja és kötelezettje A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötele-zettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét (a továbbiakban együtt: vállalkozó) terheli. A jótállási jogokat a tulajdonos illetve a tulaj-donjog átruházásáig a megrendelő (a további-akban: jogosult) érvényesítheti a vállalkozóval, vagy az általa kijelölt személlyel (szervezettel) szemben. A jótállás terjedelme A jótállási kötelezettség az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a Rendeletben meghatározott épületszerkezeteire, a lakás- és épület-berendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint a lakóépületeknek a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire terjed ki. A jótállási kötelezettség kiterjed a Rendeletben meghatározott lakás- és épületberendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek. A jótállási idő A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. A hiba kijavítása A vállalkozó tizenöt napon belül köteles a jogosult által bejelentett hibát megvizsgálni, és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az a lakóépület illetőleg a lakás használatát ne akadályozza. A jótállási jegy A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni. A jótállási jegyet a vállalkozónak kell lakásonként külön-külön kiállítani, és a jogosultnak az átadás-átvételi eljárás során átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell: a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást ki-szolgáló helyiségek és épületrészek, vala-mint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jo-gokat, azok érvényesíthetőségének határ-idejét és feltételeit, c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját, valamint azt, hogy e) a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvé-nyességét. 1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei: a) a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei, b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is), c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, d) a lakóépület kéményei, e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tető-felépítmények, f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és eső-vízlefolyó vezetékek, g) a lakóépület szigetelése és a külső vakolat. 2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épület-berendezések: a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvek-tor, elektromos hőtároló kályha stb.), c) a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), d) az épületgépészeti és egészségügyi beren-dezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zu-hanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel), e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.), g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny, h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal, i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak, j) a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvények-kel, ideértve a lakásban levő vezetéksza-kaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat, k) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételé-vel, l) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt, m) a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés, m:news 0 új78_garancia 2007 07.doc n) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is, o) a személy- és teherfelvonó, p) a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés, q) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel, r) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 3. A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei: a) tetőterasz, b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló, c) kapualj, d) lépcsőház, e) folyosók és függőfolyosók, f) központi berendezések helyiségei, g) mosókonyha, h) szárítóhelyiség, i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, j) hulladéktároló helyiség, k) gépkocsi tároló helyiség (garázs, teremga-rázs).
Valóban 3 év, én kérek elnézést, ugyan akkor sajnos jelen esetben nincs nagy jelentősége. A számvizsgáló bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy a ház finanszírozza az azonnali (07.09.) hiba elhárítást. A helyreállításról csütörtökön tudunk beszélni, illetve természetesen be kell vonni a vagyonkezelőt. Sajnos azt gondolom, hogy akinek ellenvetése van a garancia miatt, az szíveskedjék felvenni a kapcsolatot a kivitelezővel. Ezzel együtt ezt meg fogjuk próbálni, de túlzottan nagy reményeket nem fűzök a dologhoz.
Pogi, sajnálom, ami történt és remélem, sikerül orvosolni. Félreértés ne essék, én is adnám a társasház pénzét, hogy gyorsan megszűnjön a hiba... viszont mi van akkor, ha a biztosító nem fizet? Vajon mennyien fognak reklamálni egy garanciális hiba közös pénzből történő javítása miatt? Remélem, erre nem kerül sor és csak a rossz tapasztalatok kongatják a vészharangokat bennem.
Más: Nem tudom, honnan jött az 1 ÉV garancia, hiszen a PTK 3 (!!!) évet ír elő a kivitelezőnek. Ami persze esetünkben nem nagy vigasz, lévén, hogy a gazemberek leléptek. :(
Őszintén remélem, hogy mielőbb megszűnik a Pogii által leírt probléma.
De tudjátok mit nem értek? Amióta az említett "halastó" van a garázsban, vagyis a szélső lakásból szivárog le a víz, máshol nem ázik a garázs. Pedig ugye, ha jól emlékszem, a földszinti teraszok lefolyóinak nem megfelelő szigeteléséből adódott az ázás. Most akkor miért nem ázik máshol, pedig volt eső bőven? Vagy minden víz egy irányban talált utat magának? Bocsánat, hogy ilyen értetlen vagyok, de hátha Ti tudtok válaszolni!
De feltűnt neki, hívott szakembert, a szakember megállapításait jelezte a vagyonkezelőnek és a vagyonkezelő diplomatikusan kifejtette, hogy szarik az egészre, és valamiféle garanciát emleget egy 2006-ban átadott társasház esetén, ami SAJNOS nem áll meg, mert 1 évet köteles vállalni a kivitelező.
"Havi 140 ezerért intézkedhetne egy kicsit jobban is!" Ez a társasház magánügye, nem tartozik a nyilvánosságra.
Egyébként meg megint elfelejtettél válaszolni a neked címzett kérdésekre.
Azt beszéltük meg Anikóval, hogy holnap megrendeli az azonnali javítást és a baj forrása napokon belül megszűnik, és aztán ha kiszáradt a fal és van értelme javítani, akkor azt is meg lehet oldani. Első körben a ház kifizeti a munka SOS részét, én megszerzem a számvizsgáló bizottság támogatását, és aztán meglátjuk, hogy hogyan lehet tovább lépni.
Beszéltem Anikóval, természetesen azonnal el kell kezdeni a javítást, a számvizsgáló bizottságot egyébként is össze kell hívni a pályázatok és a júniusi számlák ellenőrzése miatt, meg fogjuk beszélni az ügyet, de ettől függetlenül a KK megrendeli a javítást. Majd meglátjuk, hogy a biztosítóval vesszük fel a kapcsolatot, vagy az önkormányzattal, de ez most lényegtelen.