Helló mindenki... nagy segítségre van szükségem, és nem igazán találtam megfelelő topicot a témára.... A problémám a következő... Bulcsu horka ... ki volt az apja nagyapja.. nemzetisége.. egyáltalán magyar volt ? ha nem, hogyan lett horka ( harmadik méltóság) melyik törzset vezette...
Ha minden energiát nem is, de elég sokat belefektetnek a hagyományos katonáskodás fenntartásába a japánok is. Lehet, hogy hét közben a Sonynál manager vagy magánkifőzdéje van, de szabadidőben felveszi az ősi divatú gúnyáit és ballag egy kis szamuráj-gyakorlatozásra. Ebben a lovas íjászok is megtalálhatók.:)
Mindez igaz, de ha csak lesajnáljuk őseinket, az ................. Nézegettem másfelé is ,és azt láttam hogy más nemzetek országok arra a kevésre is büszkék, ami akad, szerintem mi is legyünk. A kudarcokkal együtt. Sajnos én is műanyag íjal lövök mert nincs 270 000 ezrem az igazihoz, de azzal meg nem is mernék lőni, vagy valahova letenni. Magam is már tíz éve ismerkedem a dolgokkal, és igazad van sokszor már csak " dacból " is védem a igazam. Hát ez sem jó dolog....
A mondás a kalandozások korában keletkezett. Ezért az imagért nagyon sokat tett a magyar törzsszövetség legnagyobb horkája a nyéki Bulcsu. Társai voltak az arculatépítésben Lél vezér, Sur vezér a besenyőktől. Akkoriban nem volt ellenszer a magyarok lovasíjász harcmodorára.
"....Géza fő jövedelmi forrása a kereskedókre kivetett vámokon kívül a dési és tordai sóbánya, valamint'a selmeci ezüstbánya haszna lehetett. Emellett számolnunk kell az adóztatásnak azokkal a kezdeti formáival, amelyek a kelet-európai térségben a IX-X. században már elterjedtek. .."
Forrás: Györffy György: István király és műve, Gondolat, Budapest 1977, 103-109. oldal
A selmeci királyi bányászati akadémia volt európa, s ezzel együtt valószínűleg a világ első műszaki tudományos felsőfokú iskolája. Na de a régi dicsőség odalett, akárcsak Selmec.
De a magyarok nyilairól volt szó, az kettővel korábbi korszak:) Egyébként érdekes, hogy a kalandozó magyarok akár találkozhattak is a kalandozó vikingekkel a mai Franciaország területén. Ha jól emlékszem a mórokkal meg össze is futottak mikor Hispániában kalandoztak. S még vízumot se kért tőlük senki:)
Láttam már hozzád hasonló alakokat itt az indexen.
Megnyitsz egy oldalt, majd a büdös életben soha nem jelenzkezel.
Úgy látom ez egy afféle belvárosi perverzitás. Hát nem, kispajtás. Vagy gondozod az általad megnyitott vitát, vagy elhúzol a francba. Ráadásul keversz is tudatlanságodban: nyilak meg vikingek...
Körmöc és Selmec mellett az ércbányászat másik nagyjelentőségű központja éppen Nagybánya volt, habár kétségtelen, hogy az ércbányászat Selmecen vált műszaki tudománnyá. Az egész fejlett világ ott tanulta és sajátította el az érckitermelés művészetét.
A középkori magyarország hatalma és gazdasági súlya nehezen érthető meg, ha nem figyelünk arra a tényre, hogy az árpádházi királyok korában az ismert világ (Európa) aranykitermelésének 80%-a(!)a Kárpátmedencében volt
---------------
*"Én, ifjabb Albrecht Dürer, összegy?jtöttem édesapám feljegyzéseib?l, honnét származott, hogy került ide, hogyan élt és hogyan halt meg békében" - írta 1524 karácsonya után Nürnbergben Családi krónika cím? m?vében Dürer Albert. Ugyanebben az írásban olvasható az is: "Id?sebb Albrecht Dürer a magyar királyságban született egy Ajtós nev? kis faluban, Gyula városa közelében, nyolc mérföldnyire Várad alatt, a családja pedig marha- és lótenyésztésb?l tartotta fenn magát. (...)"
A természetesen német nyelv? szövegben Ajtós Eytas-ként, míg Gyula Jula-ként szerepel. Évszázadokkal kés?bb a tudós békéscsabai történész, Haan Lajos Dürer kapcsán leírja, hogy Ajtós a Fehér-Körös menténfekv? település volt, amit a török elpusztított, és a hódoltság után nem épült újjá. Dürer apja 1455-ben érkezett meg a Német-Római Birodalom egyik jelentékenynek mondható városába, a bajorországi Nürnbergbe, ahol ötvösként Jeronimus Holper m?helyében dolgozott, és 1467-ben feleségül vette mestere tizenöt éves lányát, Barbarát. Gyula város története cím? munkájában Scherer Ferenc jegyzi meg: "A következ? évben (1468-ban - a szerz? megjegyz.) nürnbergi polgár lett és 1470-ben ?si magyar nevét németre fordítva, felvette a Dürer (Thürer) nevet." Egy évvel kés?bb, május 21-én született Albert fia.
Mondhatnánk inkább azt, hogy ez utóbbit "menedzselik" itthonról, míg az igazi és tudományos értéket is adó KnowHow -t valahogyan kiutálják az országból......
Míg az előbbinél a HOZZÁADOTT ÉRTÉK nem nagy (csak maximum a MÉRTÉK/MÉRET !!) , addig az utóbbinál bizony kategóriákkal nagyobb BEFEKTETÉSEK szükségesek....
