"a tavaly decemberi népszavazás hihetetlen aljasságát éppen abban látom, hogy a racionális, a határontúli magyarok igazi érdekeit szolgáló döntés bevállalása helyett az emberek érzelmeire, érzéseire, lelkére apellált, határon innen és túl..."
Az baszna még be, ha nekem, mint itteni szavazónak bárki más ország állampolgárainak úgymond "érdekét" kellene figyelembe vennem. Majd ha ezt az országot nem Magyarországnak híjják, hanem mondjuk Vöröskeresztországnak. Esetleg Üdvhadseregországnak. Nna, akkor.
(Pl. ha mondjuk a számomra esszenciális fontosságú állatvédelmi törvénnyel, vagy a szelektív hulladékgyûjtéssel, vagy egy ésszerû közlekedésbiztonsági kérdéssel mondjuk a mostani ellenzék hozakodott volna elô, én feltétlenül támogattam volna azt.)
Természetesen. Csakhogy a többség nem ilyen. Mára eljutottunk odáig, hogy rengeteg ember csak azért formál negatív véleményt egy adott ügyről, mert egy neki nem tetsző politikus vagy politikai erő kiáll mellette.
Egy kicsit elkalandozva, de a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban: az ember kimegy az utcára, és csikkhegyeket talál. Ez számomra azt jelenti, hogy akik ezeket eldobálják, egyáltalán nem törődnek a környezetükkel, ugyanis a csikk kukába dobása nem kerülne semmilyen különösebb erőfeszítésbe, pláne pénzbe. Feltételezem, hogy ők nem támogatnák a szelektív hulladékgyűjtést sem, mivel az már komolyabb áldozatot igényelne (Ausztriában tán mindenhol öt külön kukát kell felállítani). És még arról nem is beszéltünk, hogy épp a minap szűnt meg a pezsgős üvegek visszaváltása, és úgy általában véve is elég kevés már a visszaváltható üveg/palack. Ez részint az ellenérdekelt nagyvállalatoknak köszönhető, részint pedig annak, hogy Magyarországon igen kevés embert érdekel a környezetvédelem, sajnos. És itt visszakanyarodva ahhoz, amiről eredetileg beszéltünk: én mindkét esetben a szolidaritás és a tisztelet teljes hiányát tartom a legnagyobb bajnak. (Tehát, szerintem NEM MINDENKI, de rengeteg ember ezért és főleg a kormány propagandája miatt szavazott NEM-mel.)
A mostani kormánynak, ha úgy tetszik, teljesen fölösleges volt kampányolnia, etekintetben baromi rossz stratégának bizonyult.
Bizony. Az lett volna a legjobb, ha senki sem kampányol. Így viszont a kérdés valamiféle propaganda-hatékonysági versennyé silányult.
maga a kérdés is elavult. nem mondom, hogy okafogyott, de rossz és hála az égnek, elavult.
Hát ez az. Lehet, hogy elavult, de nem okafogyott. Ezért kell vele foglalkozni.
"Én IGEN-nel szavaztam, és a döntésemet semmilyen társaság nem befolyásolta."
én pedig azért nem szavaztam, mert az IGEN mellé álló társaság számomra szégyenletes kompánia, a NEM melletti érveléseket viszont hamisnak éreztem.
"ennyi erôvel BÁRMILYEN ügy megtorpedózható pusztán azáltal, hogy egy nem szalonképesnek minősített személy mellé áll." nem hiszem, hogy BÁRMILYEN ügy. (Pl. ha mondjuk a számomra esszenciális fontosságú állatvédelmi törvénnyel, vagy a szelektív hulladékgyûjtéssel, vagy egy ésszerû közlekedésbiztonsági kérdéssel mondjuk a mostani ellenzék hozakodott volna elô, én feltétlenül támogattam volna azt.) lehet, hogy ebben a kérdésben nem tudunk közös nevezôre kerülni, de ez nem baj.
"ezek a senkiházi románok elveszik a nyugdíjunkat" ezzel sajnos már én is találkoztam. mégpedig nem a mostani, hanem már az MDF-kormány alatti idôkben, nem sokkal azután, miután a nagy hurrázás és Erdély-mánia lecsengett. (ami már akkor is gyanús volt) elég volt ehhez csak járni kelni az utcán, vagy felülni egy keletmagyarországi vonatra, stb. Éppen ezért nem tartom igaznak, hogy "ezekért a negatív érzelmekért nagyrészt a kormányt illeti "köszönet"." A mostani kormánynak, ha úgy tetszik, teljesen fölösleges volt kampányolnia, etekintetben baromi rossz stratégának bizonyult.
"Mind a mai napig nem látom be, mi köze volt ennek a kérdésnek a pártpreferenciákhoz. Lehet, hogy van valami közös azokban az emeberekben, akik IGEN-nel szavaztak, de az biztosan nem a politikai meggyőződés / oldalválasztás."
egyetértve. éppen ezért kérdem: miért kellett a Fidesznek-amelyiknek már így is nagy praxisa van a "jó magyar vs. rossz,nemzetáruló nem-magyar" -ellentét szításában, megint teljes mellszélességgel odaugrania ? ehhez képest a szocik már jóval korrektebbnek tûnnek, miután egészen egyszerûen gazdasági, közigazgatási kérdések szintjén kezelték az egészet -mivel hogy pillanatnyilag az is, nem több, nem más.. (más kérdés, hogy-mint azt fentebb említettem-teljesen fölöslegesen tették, ráadásul rájuk nézve káros következményekkel.) mindegy, ezt nézhetjük és elemezhetjük akárhonnan, valószínûleg nem fogjuk meggyôzni egymást a magunk igazságairól: szerintem a KÁP kérdése (de más sem) nem kezelhetô érzelmi alapon (és itt már megint a XIX.sz-ra hivatkoznék), egyáltalán, maga a kérdés is elavult. nem mondom, hogy okafogyott, de rossz és hála az égnek, elavult. Ezt a "hála az égnek"-kitételt nem tudja(nem akarja?) felfogni az, aki a KÁP mellett kardoskodik.
Kit? Én IGEN-nel szavaztam, és a döntésemet semmilyen társaság nem befolyásolta.
Ennyi erővel BÁRMILYEN ügy megtorpedózható pusztán azáltal, hogy egy nem szalonképesnek minősített személy mellé áll.
ezenkívül talán nem kellene a KÁP-ot elutasítókat feltétlenül magyargyûlölettel, vagy a HT magyarok iránti közönnyel megvádolni
A magyargyűlölet, mint vád elutasításával a KÁP-ot ellenzők egésze vonatkozásában egyetértek, bár egyes emberektől magam is hallottam kifejezetten gyűlölködő megnyilvánulásokat (fő problémájuk ez volt: ezek a senkiházi románok elveszik a nyugdíjunkat). Akkor már inkább a közöny. Egyébként ezekért a negatív érzelmekért nagyrészt a kormányt illeti "köszönet".
az IGENeknek a jó részét -tetszik, nem tetszik- , baloldali meggyôzôdésû szavazók adták le
Egyetértek. Mind a mai napig nem látom be, mi köze volt ennek a kérdésnek a pártpreferenciákhoz. Lehet, hogy van valami közös azokban az emeberekben, akik IGEN-nel szavaztak, de az biztosan nem a politikai meggyőződés / oldalválasztás.
idiótának és felelôtlennek éreztem a szocik akkori "kampányát"
Én pedig (hatását tekintve feltétlenül) gyűlöletkeltőnek éreztem.
szerinted nem tartozik (hálistenek), más szerint viszont (sajnos) nagyon is. utálom, hogy olyan közhelyeket puffogtatok itt, mint hogy "a pokolba vezetô út is jószándékkal van kikövezve", de észre kellene venni, hogy kik és milyen pártok sorakoztak fel pl. a KÁP mellett. a rossz társaság is minôsít. ezenkívül talán nem kellene a KÁP-ot elutasítókat feltétlenül magyargyûlölettel, vagy a HT magyarok iránti közönnyel megvádolni.
számomra jó példa erre a dec.5-i népszavazással kapcsolatban történtek: nem véletlen, hogy nem született egyértelmûen elutasító NEM (éppenséggel az igenek voltak többségben, és ezeknek az IGENeknek a jó részét -tetszik, nem tetszik- , baloldali meggyôzôdésû szavazók adták le), és nem véletlen, hogy az emberek többsége miért nem ment el egyáltalán, szavazni. Én azt hiszem, hogy ha valami, ez utóbbi aktus (pontosabban: aktus hiánya, megtagadása) tényleg nem az elutasításról vagy ignoranciáról szólt, épp ellenkezôleg. En bloc, idiótának és felelôtlennek éreztem a szocik akkori "kampányát", de ha valaki nagy kurva volt ebben a kérdésben, akkor az számomra egyértelmûen a Fidesz. Néha érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy nem feltétlenül a rosszat, vagy urambocsá' hülyeségeket arcunkba vágók, a velünk "ellenkezôk" törnek ránk igazán: inkább a hozzánktörleszkedôket, a veszteségeinkre apellálókat kéne górcsô alá venni. Ments meg, Uram, a barátaimtól, az ellenségeimmel elbánok magam is ...vagy hogy is van ez.
Nem egészen az ilyenfajta szélsőségekre gondoltam.
Úgy vettem észre, hogy ez a "magyarkodás" bélyeg egyáltalán nem a szélsőségeseknek, neonáciknak vagy az Újpest/Fradi stb. ultráknak szól. Őket a fasiszta, rasszista, neonáci stb. jelzőkkel szokták illetni. A "magyarkodó" jelzőt viszont az is megkaphatja (és meg is kapja), aki úgymond "normális" módon nyilvánítja ki nemzeti érzelmeit. Csak éppen máshogy, máshol, máskor, mint ahogyan azt valaki más illőnek véli.
Az "Indul a vonat Auschwitzba" végképp nem tartozik a nemzeti érzelmek kinyilánításának kategóriájába. Szerintem.
már nemcsak a szólás, hanem az érzelmek szabadságát is korlátozni próbálják.
azért megnéznék egy "Régi mániám/tankkal végigmenni Románián" vagy egy "Indul a vonat Auschwitzba" -rigmusokon eladdig szabadon szárnyaló vergôdését, amikoris beakad a fránya liberálbolsi, kozmopolita hálóba..:)
a magyarkodás sértô(nek vélt) élét éppen azok adták és adják, akik maguk valaha, anno kitalálták ill. ma is gyakorolják. persze, kell ahhoz egy közeg is, hogy az ilyesmi pejoratívvá válhasson. viszont nem biztos, hogy a közeggel van a baj.
az egy kérdés, hogy kinek mi fér a vadmagyarkodás-kategóriába
Pontosan erről beszéltem az előző hsz-ban. Ebben a kérdésben mindig bizonyos megmondó emberek adják az ukázt. Egyesek ezzel a bunkósbottal már nemcsak a szólás, hanem az érzelmek szabadságát is korlátozni próbálják.
Én pontosan a szó jelentésének teljes homálya miatt úgy érzem, hogy a "magyarkodás" mint kifejezés eleve sértő szándékkal született, sőt lassan szinonimája lesz a nemzeti érzelmek bármilyen megnyilvánulásának.
magyarként azért megengedhetem magamnak, hogy jobban aggódjak a magyarok autonómiájáért.
persze, hogy megengedheted, sôt valószínûleg mindannyian azt tesszük. viszont talán érdemes lenne szem elôtt tartani, hogy itt elsôdlegesen nem egy nemzeti/nemzetiségi kérdésekkel körbeírható problémáról van szó, hanem alapvetô emberi jogokról, és etekintetben nem lehet prioritása a "saját fajtánknak".
a többibe azért nem megyek bele, mert parttalan vitát sejtet. egy biztos: én nem a kisebbségek önrendelkezési jogai ellen beszélek; pusztán a vadmagyarkodó módszereket utasítom el. persze, az egy kérdés, hogy kinek mi fér a vadmagyarkodás-kategóriába.
ha azt mondom, hogy "européer" nem szúr hátba, az a szubjektív megítélés kategóriába esne. viszont ha azt mondom, hogy az européer magatartás egyik esszenciális eleme a szurkálás helyett (mindegy, hogy hátba, vagy mellbe) a tárgyalás, tárgyalásra, párbeszédre törekvés, akkor talán nem túlzok. A (vad)magyarkodás (románkodás,stb.) pedig egyértelmûen nem ez a kategória. Ugyanígy, Tôkés sem européer figura.
Önmagában a kitartás és a hit valószínûleg tisztelhetô értékek, viszont önmagában semmi se létezik. Épp ezért, és erre vannak kitalálva a 'hülyeség', 'vak gyûlölet', vagy 'szent megszállottság' , satöbbi kategóriák is.
Létezik két EU-s alapelv, amely kifejezetten az autonómia felé mutat: az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elve. Nem véletlen, hogy a románok pont ezt a két kifejezést akarják kivetetni a kisebbségi törvényből.
Egyetértek. Szinte reménytelen helyzetben lavíroznak Markóék, mivel igen ellenséges környezetben kénytelenek politizálni.
Az én szememben a "nem européer / européer" értelmezhetetlen fogalmak. Ki mondja meg ki az "européer"? Valóban: lehet ordítozni, azonban lehet mosolyogva, "européer" módon is hátbaszúrni valakit (ezt nem a Markó-Tőkés viszonyra, hanem általánosságban értem).
Bár nem a higgadt diplomácia királya, azért én tisztelem Tőkés hitét és kitartását.
nem kívánhatsz a székelyeknek autonómiát akkor és ott, amikor/ahol fel sem merül benned, hogy ugyanabban az idôben, ugyanazon a helyen másnak is kijárna ugyanaz
Azt hiszem, magyarként azért megengedhetem magamnak, hogy jobban aggódjak a magyarok autonómiájáért.
Engem sem bántana, ha bármelyik kisebbség szintén autonómiát nyerne. Soha nem mondtam, hogy csak a magyaroknak jár(na). Valami mellett szeretnék érvelni, nem pedig valami/valaki ellen.
A területi autonómia szempontjából azért biztosan nem mindegy, mekkora populáció alkotja az adott nemzeti közösséget, egybefüggő tömbben élnek-e, stb.
Egy nép területi autonómiája nem jelenti azt, hogy az adott területen élő egyéb népek jogai csorbulnak. Ha ez így lenne, meg kellenne szüntetni a világ összes szuverén államát is.
Egyébként bizonyára pl. az örmények is jobban járnának Székelyföld területi autonómiájával, mivel a helyi parlamentben létszámuk arányában ők is képviselethez jutnának. Ezt egy kis közösségnek sokkal nehezebb elérnie a bukaresti parlamentben.
A magyarok etnikai alapú törekvéseit nyugodtan nevezhetjük önrendelkezési törekvéseknek is. Azt hiszem ez is alapvető jog.
nem. szerintem a szomszéd tehene megdöglésének kívánása valahol azzal egyenlô, ahol a "leszarom, hogy mással mi van, csak nekem legyen jó" -hozzáállás életbe lép..
nem kívánhatsz a székelyeknek autonómiát akkor és ott, amikor/ahol fel sem merül benned, hogy ugyanabban az idôben, ugyanazon a helyen másnak is kijárna ugyanaz.
ezért nem hiszek én semmiféle etnikai alapon mûködô törekvésben. alapvetô emberi jogokban, az egyén szabadságában viszont hiszek. Ha ez mindenhol rendben lenne, ha nem lenne megkérdôjelezhetô, nem lenne semmi gond. és engem bizony nem bántana egy percig sem, ha mondjuk a szépvízi örmények alkotnának külön szigetet a székely autonóm terület közepén, sôt, ezt tartanám normálisnak.
Ez engem a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" hozzáálásra emlékeztet.
Ennyi erővel amiatt is szarul érezhetik magukat, hogy Magyarország szuverén állam, ők meg kénytelenek Romániában élni, stb. Nem végeztem hatástanulmányt, ám szerintem rájuk is pozitív hatással lenne egy esetleges székely területi autonómia.
Soha egyetlen határon túli magyartól sem hallottam, hogy ellenezné Székelyföld esetleges területi autonómiáját.
még egy megjegyzés, csak hogy a sok szürke árnyalat között/körül végre a fekete-fehéret is nevén nevezzük: Markóék inkább européer módon gondolkodnak és cselekszenek (meglátásom szerint folyamatosan beszorítva, az adott körülmények között szinte lélegzetvisszafojtva lavírozva) Tôkésék egyáltalán nem européer módon léteznek. Elismerem, ordítozni könnyebb, fekete-fehérben meghatározni a világot könnyebb. szerintem is. ami azt illeti: én mindenképpen a Markó-féle RMDSZnek adnék voksot, nem a Tôkés-féléknek.
nyugi, én sem rendelkezem Phd-vel, és így beszélgetünk. hogy hülyeségeket vagy okosságokat mondogatunk-e egymásnak, az úgyis csak késôbb -és tôlünk függetlenül- derül majd ki; szerintem pillanatnyilag az a leglényegesebb, hogy -a jelek szerint két különbözô álláspontról kiindulva-, anyázás nélkül képesek vagyunk kommunikálni, és ha valami, akkor ez ér a legtöbbet.
én csak azt mondom, hogy Svájc példája közelebb áll az általad emlegetett ügyhöz, mint Katalónia.
Svájcot te hoztad fel példaként. Ez szíved joga, én meg Katalóniát hoztam fel. Ez meg az enyém. Mindezt azért tettük, hogy valamivel, ami létezik összehasonlíthassuk azt, amiről diskurálunk (amit szeretnénk, ha megvalósulna?).
Soha nem mondtam, hogy pontosan követni kell ezeket a példákat.
Katalónia nem Székelyföld/Erdély nem Svájc. Ettől még szerepelhetnek egy szövegben, ne adj' Isten egy mondatban.
Azt kezdem érezni, hogy valami eu-régiós / történelem / földrajz stb. PhD-vel kellene rendelkeznem, hogy ebben a témában megszólalhassak.
