Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A második felvetésed nem láttam, de az elsőben az intézkedés érdekelt téged. Fanntartom továbbra is, hogy az intézkedési jognak semmi köze a KRESZ-hez, annak területi hatályához. Amennyiben elütsz valakit - magánúton - és meghal, akkor ott is a KRESZ normasértést fogják vizsgálni.
A mostani felvetésedre reagálva, ez egy örök probléma, főpleg az áruházi parkolókban, sőt még Ferihegyen is felmerült ez a kérdés.
A hatályos törvényszöveg a következő:
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;
Kiegészült ezzel a feltétellel, gondolom a visszaélések elkerülése érdekében és a legutolsó feltételt én úgy éretelmezem, hogy bizony a sorompóra is vonatkozik. De ha nem nézzük ezt a feltételt, akkor is fontos szerintem, hogy a srompó ne legyen bárki által felnyitható, a közforgalom megakadályozásra képes legyen, egy belépőkártya húzása nem ilyen.
Köszi, ennyit én is tudok, de a kérdés nem ez volt. Az a kérdés, hogy MINDEN, sorompóval lezárt út AUTOMATIKUSAN magánút-e, vagy más feltételnek is kell teljesülnie (elég-e a sorompó megléte)? "Magánút: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sorompóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva."
Az 1988. évi I. törvény tény, hogy ezt szabályozza, az bizonyos közlekedési bűncselekményeknél zárja ki az eljárást, de ha ott gázolsz valakit halálra, ugye szerinted is eljárhat a rendőr gondolom. Ha jól emlékszem, azt kérdezted intézkedhet-e (igazoltatás, mint önálló rendőri intézkedés) a rendőr: nos, igen, bárhol intézkedhet. Más kérdés, hogy a KRESZ megsértése miatt szancionálhat-e, de igen szakcionálhat, a kérdés az, hogy mit:
Btk.
191. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.
Tehát a KRESZ hatálya nem függ össze azzal, hogy a rendőr valamely okból igazoltat, ugyanis azt a rendőrségi törvény szabályozza.,
Ez azért nem így van. A kresz szabályai csak közutakra vonatkoznak, közforgalom elől elzárt magánútra, útnak nem minősülő területre nem. Kresz szabályt magánúton megsérteni lehetetlen. A kérdésem továbbra is az, hogyha a kresz a magánutat úgy definiálja, hogy: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sorompóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva."
akkor bármely, sorompóval ellátott út automatikusan magánút-e vagy sem? Esetleg csak akkor magánút, ha "MAGÁNÚT" felirat is ki van téve, vagy ezen felirat csak a "mindkét irányból behajtani tilos" tábla kiegészítő táblájaként szerepel?
Lehet magánút, magánparkoló, azonban a rendőr intézkedési jogköre - magánlakás kivételével, egyes kivételekkel - a Magyarország teljes területére kiterjed.
Magánúttal kapcsolatos kérdésem lenne. A jogszabály valahogy így szól: "Magánút: Közforgalom elől elzárt olyan út amely: sormpóval, vagy kapuval vagy mindkét irányból behajtani tilos tábla, magán út felirattal van ellátva." A ferihegyi reptér 2-es terminálja előtti út sorompóval van lezárva, azonban a sorompó automatikusan felnyílik, ha valaki parkolójegyet kap az automatától gombnyomásra. Mivel a törvény csak sorompót ír, akkor jogilag magánútnak számít a terminál előtti út, vagy sem?
Azért kérdezem, mert ezen az úton többször láttam, hogy autósokat igazoltatnak rendőrök, akiknek ugyebár magánútra nem terjad ki a hatáskörük...
Sajnos a kgfb alapján a biztosító az ismeretlen jármű által a károsult járműben keletkezett kárt nem téríti meg.
2009. évi LXII. törvénya kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
36. § (3)59 A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra.
Egész délelőtt azon gondolkodtam, milyen fura szerzet a kötelező biztosítás. Ezt azért fizetjük, hogy ha járművünkkel egy másik járműben kárt okozunk, a biztosító megtérítse a vétlen kárát. De ha a biztosítás betölti szerepét, és valóban térítenie kell a biztosítónak, akkor mindjárt többet kel fizetnünk. Akkor azt a részt, amíg nem okozunk kárt mire fizetjük? Csak azért foglalkoztat, mert ez a gyakorlat vezet oda, hogy ha a vétkes teheti, elhagyja a helyszínt szó, írás nélkül. Nem mondom, ha valaki havonta okoz kárt másoknak, büntessék, de ha valamiér fizet, ami a jövőben bekövetkezhet, és az be is következik, akkor miért kell többet fizetni?
Igen, a CASCO megoldás lehet, bár egy százezres önrész nem sok, viszont százezret is ki kell fizetni, az ugyanúgy fáj, ha csak annyi közöd van az egészhez, hogy parkoltál. Jó, most sokat segítene, mert első ránézésre háromszázezernél kezdődik a kár.
De az is az igazság, hogy ma már olyan szinten meg vannak sarcolva az autósok, annyi terhet jelent az autó fenntartása, hogy lassan örülünk, ha azt kifizetjük, amit muszáj.
Budapesten pedig nem nagyon van altenatívája az autónak, ha csak nem vagy időmilliomos, és nem szereted a kimndottan extrém sportokat. Értem ez alatt akár a tömegközlekedést, akár a bringát, motort.
Lehet, hogy mégis el kellene gondolkodnom a CASCO-n, ezt hiszem túl vagyok már azon az összegen, amit mások felelőtlen magatartása, bűnöző életmódja miatt hajlandó vagyok még kifizetni kemény munkával megkeresett pénzemből. Eddig a mérleg egy ellopott autó, egy majdnem ellopott teljes zárcserével, egy totálkáros autó cserbenhagyással, ahol szintén nem lett meg a vétkes, és az apróságokról (ellopott dísztárcsa, kisebb, parkoló autón talált horpadások, karcoások) már nem is beszélek.
Fiam reggel leparkolt az autójával,és tömegközlekedéssel ment tovább dolgozni. Mikor délután visszament az autóért, annak a fél eleje hiányzott,és rá volt tolva egy másik autóra. Valószínűleg egy teherautó tolatás közben tépte le, és gyűrte fel az első sárvédőjét, lámpa összetört, meg még néhány apróság, plusz a hátulján a rátolástól a többihez képest aprónak mondható sérülés. A kár ránézésre 300 ezer forintról indul. Természetesen semmi üzenet, telefonszám, egyéb információ a "tettestől".
Hívott rendőrt, kb 5 órát várt rájuk, de ez most mellékes. Közben a másik károsult fel is adta. Otthagyta nevét, telefonszámát, rendszámát, és elment.
A lényeg: a rendőrök szerint kár is volt őket megvárni, egyrészt nem is keresik a károkozót (ezt azért így konkrétan nem mondták, de sejthető), másrészt minden teherautó össze-vissza van törve, szóval nem is nagyon lehetne azonosítani (hiába van kamera a telepen, amivel szemben parkolt a gyerek). Amíg a rendőrökre várt, próbált kérdezősködni, de csak annyit tudott meg hogy reggel fél 9-kor már össze volt törve az autó (negyed 8-kor parkolt le).
A rendőrök szerint a MABISZ sem fizet ismeretlen károkozó esetén, szerintük ők már csak azzal foglalkoznak, hogy ha ismert a baleset okozója, de nincs biztosítása.
Nektek mi a véleményetek? Valóban semmi esély arra, hogy a biztosító valamilyen formában megtérítse a kárt?
Első érvelésed helyet foghatna, azonban a gyakorlat itt is egyértelmű, hogy a közúttal kjapcsolatban lév vasúti pályára - szemben az erdővel, ami nem közlekedési út - a KRESZ hatálya e tekintetben kiterjed.
A második pedig szerintem nyelvtanilag egyértelmű mégha nem is pontos.
Ebből, hogy: "21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie." csak a közúton belüli közlekedés van sorrendbe állítva, ettől még a gyalogos parkban, erdőben, patakparton, stb is gyalogolhat, tehát akár a vasúti pályán is.
Ebből, hogy "villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;" számomra éppen az következik, hogy a vasúti pályán a közlekedés nem tilos... Mert taxatíve felsorolja, hogy hol tilos, beszél is a vasúti pályáról, de nem írja le, hogy ott is tilos, sőt, épp, hogy kikerüli...
Egyébként azóta is keresem, és nem találom... Röhej lenne, ha ez egyetlen egy törvényben sem lenne benne...
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2)170 Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3)171 Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b)172a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
....
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g)173az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10)174 Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11)175 Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12)176 A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13)177 A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
Nincs leírva, hogy nem szabad, csak az, hogy miként lehet átkelni (ebből következik nem megyek rajta) és az van leírva, hogy a gyalogosnak hol kell közlekednie. A vasúti pálya meg nem a közút része szerintem. Amúgy fogós kérdés, ha KReSz alapján akarjuk megragadni. Nézőpont kérédése.
"De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t?"
A KRESZ-t biztosan nem,
mert ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM ) "54. § [...] (6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el [...]".
Rákerestem, hogyan kell felszerelni a kerékpárt fényforrásokkal és ezt találtam:
A lámpákra vonatkozó előírások
A kerékpárt fel kell szerelni egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával, hátra pedig piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző fényforrással. Folyamatos fénnyel kell világítaniuk, a villogás nem szabályos, és büntethető. A kerékpárra felszerelt folyamatosan világító hátsó lámpa mellett, a táskára, sisakra vagy ruházatra erősített villogóra nem vonatkozik a rendelet, mivel nem a kerékpárt szereli fel vele a járművezető.
A villogásról szóló rész (forrás): 37. § (6) Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90±30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.
Ez az érvényes szabály? De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t? Mire lehet büntetni ezért a kerékpárost?
A bíróság végzésben felhívta a jogokra és kötelezettségekre a figyelmet elvileg, így ezen védekezés bizonyításnak módjára is, kivéve ha az alperesi előadás tartalma azt nem indokolta és az alapján állapította meg, hogy ez nem tekinthető megállásnak. Mindazonáltal 100 tojást nem lehet 100 napig felvinni, ez joggal való visszaélés, mégha csak elvi példa, mert mindig úgy kell eljárni ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez a jóhiszeműség elve, nincs a KRESZben, csak a Ptk-ban, ami itt is alkalmazandó. A KRESZ 3. § (1) bekezdése azonban kimondja a zavarás indokolatlan tiulalmát.
Én oktattam KRESZ-t de annak semmi köze a joggyakorlathoz, nem fognak KRESZ szakértőt kirendelni, mert ilyen egyrészt nincs, másrészt meg ez jogi kérdés, amelynek eldöntésére kizárólag a bíróság jogosult.
Meglátjuk a másodfok hogyan értékeli a jogi krédést.
Tanukat nem kértem az elsőfokú tárgyalásra, nem gondoltam rá, sőt a másodfokra sem. Viszont a másod fokra kértem tárgyalás tartást és KRESZ szakértő bevonását, ha nem látják bizónyítottnak az állításom. Egyébbként nekem lassan 30 éve van "C"-s jogsim, ezért
"megkérdeztem több KRESZ oktatót a mai értelmezésről és mindenki egybehangzóan ugyanazt mondta, amit az egykori oktatóm, hogy ha „100 darab tojást egyenként kell felvinnem a 100. emeletre gyalog és ez 3 napig tart, akkor is megállásnak minősül, ha ezt folyamatosan teszem.” Vagyis a rakodás nem egy időpont, hanem egy folyamat, melynek időtartama van.Evvel ellentétes joganyagot egyetlen hivatkozott törvényben, rendeletben sem találtam." /Idézet a fellebbezésből.
Végülis érdemben mindegy melyik fizető nap volt, de hogy a fényképen és, hogy a tamagocsi gépen is ugyan az az időopont van az nem szokott tévedés lenni.
Sajnos ezt a KRESZ nem rendezi pontosan, talál nem is lehet, mit ért a folyamatos alatt, az hogy 10-re felviszek egy csomagot, az is egyfajta rakodás, de lehet a jogalkotó nem erre gondolt.
A bizonyításra a tanúk alkalmasak, de mivel ez kisértékű per, már a másodfokú eljárásban semmiképp sem lehet őket előhozni, kivéve, ha volt ilyen bizonyítási indítvány és ezt alaptalanul utasították el. Nyilván meg is kérdeznék, hogy miért most..
Nekem nem az óra pontosságával van a gondom, hanem, hogy nem lehet megállapítani a képeken lévő időről mikor is készűlt a kép, mert másodpercre ugyan az az idő szerepel mindegyiken, ezért a képek készülhettek volna akár több napon is. Biztos nem ez történt, bár van hogy hetente többször szállítok ugyan arra a címre.
Azt ide nem írtam, hogy mikro vállalkozásom van egyedűl szoktunk szállítani vagy az asszony vagy én.
Hogyan lehet bizonyítani a folyamatos rakodást és mi minősül annak? Ha 10-re kell felvinnem az árut akkor az minek minősül?
A Ptk-ra e körben hiába hivatkozol, mert a Ptk. azt is kimondja, hogy a szerződést egyrészt ráutaló magatartással és másrészt jogszabály kötelező rendelkezése is létrehozhatja. Hiszen erre mindenki hivatkozna, ha pótdíjat kap. És álatalában ezt érezhették a védekezésedben is a rakodás tábla kapcsán, mert bizony iylen erővel ezt bárki kirakhatja.
Kétségtelen, hogy:
d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
Itt a folyamatosságon van a hangsúly. Az az nyitva araktér és két ember felváltva jön megy, ez a gyakorlat, egyébként visszaélésekre adhat okot. Persze vannak kivételek, amikor egyedül vana sofőr, de ilyenkor neki kell bizonyítania, hogy mit is csinált pontosan, ehhez a tábléa kevéls, ezt mindig a bíróság mérlegeli. A szállítólevél nem igazolja önmagában, hogy a folyamatos rakadás megvalósult.
A fényképeket nyilván nem fogják meghamistani egyenként, és ez szintén a kibújásos védekezést erősítette a bíróságban.( Az óra kétségtelen, hogy nem mindig pontos, ebben vannak is agályok.
Ha gondolod fellebbez, de bizonyítani kella folyamatos rakodás tényét.
2011-ben autómmal megálltam Budapest egyik utcájában fizetős parkolási övezetben. A szélvédő mögé „Áruszállítás, rakodás” táblát raktam ki, mert áruszállítás miatt voltam a helyszínen. Az autóra parkolási pótdíjat szabtak ki, ügy bíróságra került. A bíróságon hivatkoztam:
a KRESZ-re mint jogforrásra és a megállás és várakozás meghatározására,
a Ptk. 277. (4-5) bekezdésre, a kihelyezett tábla alapján, nem kötöttem patkolási szerződést a parkoló társasággal,
szállítólevelet csatoltam az állításom bizonyítására,
továbbá hivatkoztam a felperes által készített fényképek bizonyítására alkalmatlanságára, mert másodpercre azonos időpont látható az összesen. Látható rajtuk a szélvédő mögé elhelyezett tájékoztató tábla.
A bíróság elmarasztalt azzal az indokkal, hogy nem látja valószínűsíthetőnek állításomat, hogy nem várakoztam, csak megálltam.
Megkérdeztem KRESZ oktatót ő is azt mondta, amit 30 évvel ez előtti oktatóm, hogy a rakodás az megállás, az nem minősíthető parkolásnak.
Hol tévedhettem el a jogszabályokban, vagy hogyan lehet érvényt szerezni a törvényeknek? Hogyan bizonyíthatom állításom?
