Azaz azt jelenti, 200000 jeggyel már lehet defibrillátort kapni.... Hány ember vált jegyet naponta BKV-r?! Ezzel csak azt akartam mondani, hogy másra is kellene pénzt szánni...Mégha ez valamennyi többletköltséggel jár... Budapest látványosan fiatalodik, csak az a baj, hogy ez ráncfelvarrás. Most csinálták meg főutcánkat és a csatornafedelek szintbeli különbségekkel bírnak a frissen aszfaltozot utcánkba. Pedig Busz is jár itt. Az a lerobbanós töppencs fajta.
Először akkor elsősegélynyújtó felszerelésre kellene...
Ezek olyan speciális készülékek, amelyet laikusak is használhatnak, mert a EKG-val egybekötött, és megállapítja, hogy szükség van-e a defibrilálásra, és milyenre, csak követni kell az útmutatást, és elvégzi a gép a vizsgálatot, ellátást. Nem tudom a pontos árat, de millós nagyságrendű. Az alapítványok az előbb írt helyek felszerelésén fáradoznak. Szerintem reménytelen, ahogy még más jóléti társadalamkban is az. Sajnos szörnyen hangzik, de nem éri meg. Most ezért meg ne kövezzetek, mert hát az elosztás is erre épül, hol van nagy esély a szívbeteg felbukkanására. Sajnos ma pl. Pest megyében senki se legyen rosszul, pontosan az említett okok miatt, mert sok orvosi ügyeletesnek sincs készüléke, és ha az egy szem rohamkocsi max. 10 percnél távolabb van az esettől, akkor sajnos teljesen esélytelen a helyzet-a csodákat leszámítva-ami azért előfordul.
Ha már jegyárakat emelnek, nem lehetne x Ft-al többet kérni a jegyért? És azt az x Ft-ot beleforgatni ilyen készülékbe? (Persze alapítványi szervvel egyetemlegesen). X=1-5 Oly mindegy, hogy 195 Ft, vagy 200 Ft egy jegy.
A kérdés jogos. Sajnos egy ilyen készülék nagyon drága, és jelenleg ott tarta a dolog, hogy a mentőkben is legyen, mert sok kocsiban nincs. Külföldi mintára igyekeznek az orvosi rendelőket is felszerelni, rendőrök is kaptak belőle. A metrók is tervbe vannak véve, de a buszokon belátható időn belül nem lesz. Ezek a gépek ritkán kerülnek használatba, de akkor nagyot segíthetnek, ezért oda kell őket összpontosítani, ahol leginkább esély van arra, hogy használva lesznek.
Volt egy (ha jól tudom) szegedi buszsofőr (az biztos, hogy vidéki volt), aki miközben meghalt, rátette a lábát a fékre, így megállította a buszt, megmentve az utasokat egy súlyosabb sérüléstől, netán a haláltól. Mikor elemelték a holttestét, a busz elindult, és telibetalált egy kocsit.
2. Miért nincsenek a buszok újraélesztő berendezésekkel felszerelve???
És több társaságnál is vannak olyanok, akik annak ellenére mennek dolgozni, hogy elvileg betegállományban kellene lenniük. Mert kell a pénz, és nincs, aki helyettesítse őket.
Túlterheltek-e a buszsofőrök? KÖTELEZŐ PIHENŐ Vizsgálják a hétfői balesetet B. S.
2005-10-19
EGER Tegnapi címoldalunkon egy helyi járatú csuklós autóbusz balesetéről számoltunk be. A téma kapcsán – névtelenül – egy, magát az Agria Volán által foglalkoztatott buszvezetőnek tituláló személy telefonált, nézőpontját elmondva, majd újabb névtelen tárcsázó az eseményt a sofőrök túlterheltségével hozta összefüggésbe. Előbbi hívó előrevetítette:
– Ez a járművel akár száz utast szállítva is megtörténhetett volna, a viadukt korlátját átszakítva is. Akár rosszullét, akár kimerülés lehetett az oka, a balesetben a fáradtság közrejátszhatott.
A véleményt tolmácsoltuk a cég vezetésének. Pintér Lajos üzletág-igazgató készséggel vetette össze a tényeket a feltételezéssel:
– Mi minden szabályt betartva foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, sőt a helyi járatokra még nem kötelező EU-s normát is követjük. Ez érvényes a pihenésre, a vezetési idő betartására is. A sofőrök egynapi összvezetési ideje nem haladja meg a 9 órát. Jár 4 és fél óra után a 15 perces pihenő, amikor a busz a végállomásra érkezik, helyette más járat indul. Azt a dolgozókat védő rendelkezést is betartatjuk, hogy 6 óra elteltével legyen 20 perces munkaközi szünet.
A baleset belső vizsgálata még nem zárult le. A hibázó pilóta egészségügyi gondra panaszkodott. Pintér Lajos hozzáfűzte:
– Az illető három otthon töltött nap után, hétfőn reggel vette fel a munkát. Ötkor kezdett, s a sajnálatos esemény kora délután történt, amit kollégánk a roszszullétének tud be.
több évtizede pedig volt egy olyan eset, ami pont azért lett híres, mert a tömött buszon a sofőr a rosszullét közben utolsó erejével még üresbe kapcsolt, lefékezett, ajtót nyitott - majd a kormányra borult és vége
A buszsofőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni, ha családját el akarja tartani. A túlhajszolt életmód miatt a múlt heti tragédiát bármikor újabb követheti – állítják a lapunkat megkereső sofőrök.
Volán mögötti munka éjjel-nappal A Kisalföld Volán elismeri, a bérek nehezen állják a versenyt a munkaerőpiacon. A múlt hét egyik megrázó tragédiája volt V. István halála, aki Győrben, az 5-ös buszt vezetve kapott szívinfarktust, s halt meg a volán mögött. Kollégájuk elvesztése után a lapunkat megkereső sofőrök – nevük elhallgatását kérve – azt mondták, ez a tragédia bármikor megismétlődhet.
Magyarázatként hozzátették, többségük munka után másodállást vállal: néhányan zöldségeseknek fuvaroznak, földet hordanak, de van olyan is, aki második szakmáját kamatoztatva fest, illetve kőműveskedik. Mindezt azért teszik, mert fizetésük alacsony ahhoz, hogy családjukat el tudják tartani ebből. Állításuk szerint a bérek zömében bruttó 60 és 90 ezer forint között mozognak.
Fuvaroznak másoknak is
Mindez azzal jár, hogy nem tudják kipihenni magukat. Egy konkrét példa: azoknak a kollégáknak, akik vidéki járatokon húszórás szolgálatot vállalnak (reggel négy órakor indulnak és éjfélkor teszik le a buszt), egy pihenőnap áll rendelkezésükre. Ezen általában munkát vállalnak máshol, gy regenerálódásról szó sem lehet. Az egészségtelen életmód miatt sokuknak magas a vérnyomása, a gerincproblémákat eleve munkahelyi ártalomként kezelik.
Ellenőrizhetetlen túlórák
Lencse Gyula, a Kisalföld Vo-lán üzletágvezetője elismerte, a sofőrök fizetése az „audis bérekkel nem versenyezhet". Azt is hozzá- tette azonban, ők csak a tulajdonos – az ÁPV Rt. – által megsza- bott mértékű fizetést adhatják. A másodállásokról hallottak, ellene tenni semmit sem tudnak. Az sem ritka, hogy a sofőrök szabad- ságot vesznek ki egy-egy maszek munka elvégzésére, de ebbe szin- tén nem szólhatnak bele. Az orvosi vizsgálatoknak ki kell szűrni- ük a betegségeket, de mintV. István halála is mutatja, minden esetben nem lehet. A tragikus sorsú sofőr halála előtt két nappal tért vissza kéthetes szabadságáról.
Menet közben vesztette életét egy buszsofőr Győrött 2002-09-19
Rosszul lett vezetés közben és meghalt egy menetrendszerinti járat gépkocsivezetője reggel egy körforgalmi kereszteződésnél Győrben; az utasoknak sikerült megállítani a haladó buszt, így senki sem sérült meg.
Az Országos Mentőszolgálat szóvivőjének tájékoztatása szerint az 50 év körüli férfi valószínűleg szívinfarktust kapott, és a helyszínen életét vesztette.
Győrfi Pál elmondta még, hogy az irányítás nélkül haladó busz személyautóval, valamint egy oszloppal, azonban személyi sérülés nem történt, mert a járat utasai meg tudták állítani a buszt.
A helyszínre kiérkező mentők a sofőrön már nem tudtak segíteni.
A 103-as járat sofőrje a Lágymányosi hídnál lett rosszul, a busz letért a sávjából, de nem szaladt le az úttestről, az utasok még időben közbeléptek. Mielőtt még nekimentek volna valaminek, az utasok levették az alélt sofőr lábát a gázpedálról, és megállították a buszt. A mentők a sofőrt már nem tudták megmenteni, a helyszínen meghalt.(HavariaPress)
