Kedves sz.n. ha még aktuális a kérdés, amiben Romy idősebb korában játszotta Sisit, az a II. Lajos bajor királyról szóló Visconti film, a címe: Ludwig. De sajnos még én sem láttam:(
Kedves Sisi rajongó barátaim! Szeretnék egy kis segítséget kérni! Sisi, mint ikon - Erzsébet királyné hatása napjainkig címmel írom a szakdolgozatomat! Azt próbálom feldolgozni, hogy milyen formában él a kultusza Sisinek. Légyszi, aki ismer bárhol magyarországon Sisi-ről elnevezett teret, utcát, bármit, illetve olyan települést, ahol szobrot emeltek neki, az írja meg! Köszike előre is!
Mi köze a monarchia kedvenc császárnéjának ’56-hoz? Avagy milyen kép él(t) a forradalomról a vasfüggöny másik oldalán, a nem is oly messze eső Olaszországban? Mi látszott el odáig, és azt hogyan fogadták az ottani polgárok, és egyáltalán, hogyan látják történelmünket külhonban? Dr. Roberto Ruspantival, Itália egyik legismertebb Magyarország-szakértőjével, több, az 1956-os eseményeket feldolgozó könyv szerzőjével beszélgettünk minderről, amikor nemrégiben a Debreceni Egyetemen járt vendégelőadóként.
Dr. Roberto Ruspanti, az Udinei Egyetem magyar tanszékének vezetője napjainkban a magyar történelem, kultúra egyik legavatottabb ismerője hazájában. (Irodalom)történészként, műfordítóként és szépíróként is rendre visszatér választott második pátriájához, Magyarországhoz. Lefordította Petőfi János vitézét, a kilnecvenes években konferenciát szervezett és tanulmánykötet szerkesztett az ötvenhatos forradalomról, de néhány éve egy – ötven évvel ezelőtt Budapesten játszódó – regénnyel is jelentkezett.
– 2002-ben jelent meg Quel treno per Budapest (A budapesti vonat) című regénye Olaszországban. Ennek története 1956 őszére, a magyar fővárosba viszi olvasóit. Az átlagközönség számára mennyire ismert téma ez?
– Dr. Roberto Ruspanti: Az átlagos olasz keveset tud az akkori eseményekről, és Magyarországról általában, viszont néhány információ alapján egy határozott, világos kép él bennük önökről. Ez a kép, a mai Magyarországról alkotott kép egyik nagyon fontos eleme az ötvenhatos forradalom, pontosabban azok a képek, azok az epizódok, melyek akkor minálunk ismertté váltak. Én magam gyermekként csak pár momentumot észleltem, viszont azok nagyon erősen megmaradtak bennem, s minden bizonnyal fontos szerepet játszottak abban, hogy aztán később a magyar kultúra felé fordult a figyelmem. Emlékszem például, hogy római otthonunkban a rádión hallgattuk a forradalmárok olasz nyelvű segélykérő kiáltványát, melyet a hosszú hullámú rádióadás nyújtva-torzítva juttatott el hozzánk. Gyermekként hátborzongatóan hatott, elementáris hatással volt rám.
– Milyen emlékei vannak arról, hogyan vélekedett a pesti eseményekről az olasz közvélemény?
– Eleinte nem igen volt pontos képünk arról, mi is történik valójában – ellenforradalom, a csőcselék lázadása, terrorista-akció vagy reformfordulat a szovjet blokkban. A Pci (az egykori Olasz Kommunista Párt) is megosztott volt az események megítélésében. A Moszkvára figyelő, feltétlenül lojális pártvezetés elítélte a történteket, ugyanakkor néhány baloldali értelmiségi rögtön a forradalmárok pártjára állt. A nemrégiben Budapestesten járt olasz köztársasági elnök, Napolitano úr is csak most követte meg a magyarokat akkori elutasító véleményéért. Az átlagos polgárban is hasonlóan ambivalens kép állt össze a szabadságharcosokat és a lincselő tömeget mutató filmhíradók, fotók nyomán.
– Mi köze volt mindennek Sissihez?
– A következő év tavaszán mutatták be Olaszországban az Erzsébetről szóló híres filmet – Romy Schneider főszereplésével – melyet azóta is évről évre minden nyári szünetben lead valamelyik olasz tévéadó. Generációk nőttek fel rajta, generációk kedvenc filmje volt, és generációk alkottak ennek alapján képet a magyarokról. Ez volt – e kép szerint – az az aranykor, amelyhez képest az ötven évvel ezelőtt történteket értelmeztük. Olyan volt és lám, ilyen lett ez az ország.
– Van-e mindez hatással Magyarország mai megítélésére?
– Azt hiszem, mind a mai napig az olaszok fejében a magyarokról alkotott képet nagyban, döntően befolyásolják az ötvenes évek eseményei. Az Aranycsapat, Puskásék, a forradalom, és a Sissi-film egy szabadságszerető, függetlenségéhez mindenek fölött ragaszkodó, ugyanakkor kissé zabolátlan nemzet képét alkották meg. Ennek legerősebb színe pedig a monarchia Magyarországa. Ha olasz túrista érkezik Budapestre, szinte biztos, hogy a száz-százhúsz évvel ezelőtti várost keresi, nagy kár, hogy az utóbbi időben gyorsan tűnnek el annak a kornak az emlékei. Ezzel a budapesti atmoszféra is eltűnőben van, éppen az a jellegzetesség, ami miatt érdekesnek, izgalmasnak tűnt, tűnik a város a külföldiek számára.
Két filmet még tudok Sisiről a trilógián kívül. 1: Sisi a lázadó császárné 2: Erzsébet királyné / Karády Katalin főszereplésével /. Amiben Romy öregebb korában játszik, azt nem ismerem.
Ja! Azt elfelejtettem megkérdezni hogy a trilógián kívül milyen Sissivel kapcsolatos filmek vannak még? Mi a címük? Amiben már öregebb korában játszott a Romy? Köszi szépen!Üdv.
Nagyon tetszik ez az oldal! Főleg a filmbeli jelenetekről! Ha van még valakinek akkor tegye fel bátran mert biztos vagyok benne hogy másokat is gyönyörködtet! Számomra Romy Schneider testesítette meg az igazi Sisi-t. Így tudom őt elképzelni! Aranyosan, bájosan, szépen, természetesen! Szóval még még még képeket! És köszönet értük!
Sziasztok! Van egy új könyv, amelyik 2006-ban jelent meg. Hátha valakit érdekel: BEATE HAMMOND: MÁRIA TERÉZIA, ERZSÉBET, ZITA Én már megvettem. A Sisiről szóló rész 41 oldal, fekete-fehér képek vannak bent, és találtam verseket is.
Épp tegnap keveredtem erre a topicra, mert valahogy eszembe jutott, de jó lenne, ha megjelenne már DVD-n a film, aztán -láss csodát-, ma kaptam egy hírlevelet a Netpiactól az új megjelenésekről, és MEGVAN!!! Már meg is rendeltem. :-))) (3 dvd, 3791,- Ft)Lehet, hogy már ti is tudtok róla, akkor bocs, de gondoltam biztos, ami biztos... Hajrá!
Mindenkinek minden szépet és jót kívánok, valamint NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT!!!
bocs ha már voltak bent.
