Nincs, nincs benne, a járvány a kapitalizmust roppantotta meg, a kialakuló társadalom már nem alkalmas az erők koncentrálására. Korhadozott már, de ettől eltört.
Szóval nem tudom indokolni hanem történelmi precedenst próbálok keresni és úgy értelmezni ami történik.A rabszolga alapú társadalom persze mindég erősebb mint ami jobbágyokból építkezik, viszont alkalmatlan az innovációra. Dzsigisz is 100 000 fegyveresnek parancsolt akkoriban amikor Európában pár 1000 páncélos lovassal nyertek csatákat, de a birodalom hosszú távra nem tudott stabilizálódni már. A 15. századig lehetett itt mondani, hogy európa egy por vagy sárfészek ahoz a mesés kelethez képest, viszont mi szabadok vagyunk. (-:
Óvatosan az ilyen kijelentésekkel, nem, hogy évszázadokra, de még fél évszázadra se lehet előre látni/becsülni. Az vélelmezhető pl., hogy 10 éven belül nem válik szuperhatalommá Kína, de 20-25 évben simán benne van, de akár meglepetések is történhetnek fél évszázad alatt, pl. India, a tech forradalom egyik háttér hatalma is okozhat meglepetést...
Igazi világhatalom, ami bárhol a Földön hatékonyan be tud avatkozni, az egyedül az usa volt. Már az se, de nincs másik helyette, szerintem évszázadokig nem is lesz.
Vegul is a SZU-t is meg Kinat is az USA tette vilaghatalomma, azaz Roosevelt es Nixon. Mindkettovel szemben volt egy kis idoablak, amikor a jenkik meg meggondolhattak volna magukat: ezek elso atombombainak a felrobbantasaig. De nem tettek es igy elszabtak. Amibe a vilag bele fog pusztulni.
A hanyatló és a feltörő birodalom össze szokott ütközni.
A szovjet -usa nem tette, valószínűleg soha nem is gondolták komolyan mert az usa-nak sose volt olyan szárazföldi hadereje amivel kicsit is vesélyt jelentett volna a szovjetre, de az se épített repülégép hordozókat. A 3. birodalom se volt az, az nem volt világbirodalom. Az utolsó ilyen birodalmi konfrontálódás szerintem a spanyol-angol. De az a feltörő új rendszer a kapitalizmus a feudális ellen, ez a kína-usa nem lenne ilyen, a kínai nem új rendszer hanem a meglévő globális kapitalizmus legagresszívebb változata.
Ébresszük fel ezt a jobb sorsra érdemes topicot :)
Egy kis tavaszi eszmefuttatás, amikor még sejtelmünk se volt, hogy ilyen gyors lesz az afgán összeomlás, viszont egyelőre nincs arról információ, hogy Kína milyen szinten lép be a képbe.
Mint a topicban szerepel volt kínai- indiai háború a hegyi határok kijelölésével összefüggésben (kínai győzelemmel és annexióval). Egy ehhez kapcsolódó érdekes utózönge, egy kínai katona 54 évvel eltűnése után után térhetett haza. (A szerzőnek érezhetően sejtelme se volt, hogy mit fordít)
Tehát attól tartok, h Trumpnak lesz igaza (márha komolyan gondolja, h törekszik erre és nem csak dumál), ti, h Kínát erővel kell +fékezni, különben itt nagyon nagy baj lesz.
Érdekesség, hogy 111 éve ezen a napon született Pu Ji (angol átiratban Pu Yi) az utolsó kínai császár, aki pechjére egész életében egy báb volt, előbb a régensé, aztán a japánoké, az oroszok foglya, majd Mao Ce-tung bábja haláléig.
tt 1974-ről van szó, nem napjainkról. Akkor a kínaiaknak még nem voltak nagy hatótávolságú irányítható rakétái, akárcsak a flottájuk is másodrendű volt még európai mércével is.
Te jó ég, 1973-4 ?
Akkorriban a kínai hadiflotta még csak önelsüllyesztésben volt hatékony.
Akkoriban teljesen más ügyek foglalkoztatták Ázsiát :
0. Kultúrális Forradalom (tudjátok azok a kis piros könyvecskék, melyeken maga Mao is csak röhögött, de a korabeli nyugati (magát baloldali liberálisnak hirdető) értelmiség (?)benyalta úgy, ahogy volt.
1. Elpucolás Vietnámból
2.Watergate
3.1973.06.22 Brezsnyev-Nixon egyezmény
4. Kissinger közli Maoval (1974 nov.), h az amerikai kormányzat ugyan elismeri a kommunista Kínát, de nem adja át Taiwant
5. Mao ekkoriban már csak 1 tehetetlen 80 éves hülye, akit nincs ki leváltson, hiszen minden potenciális riválisát bebörtönözte, családjával munkatáborba küldte stb. Igaz, Sztálinnal ellentétben ő a bűntársait nem ölette meg (túl gyakran).
6. A kínai (ázsiai, világ- stb) történelem egyik legjelentősebb államférfia Teng ugyanezt végigszenvedte, méghozzá többszörösen, de mindíg (bocsi, ezt a szót én hosszú í-vel szeretem írni) talpra állt.
7. 1976 júliusában lezajlott a 20. Sz legnagyobb emberáldozattal járó földrengése Peking környékén (300-700e) halott. Mao elutasította a külföldi országok segítségét mind a mentési, mind az ellátási vonalon.
Mao uakkor g-i "csodát" vitt végbe :
még soha sem sikerült egy ilyen humán erőforrásokkal, ennyire mélyen beágyazott társadalmi tradíciókkal, technikai innovatív készségekkel bíró, jellemzően mindíg is politikai egységre törekvő nép gazdasaágát, állami kereteit ennyire lepusztítani, népességének pedig akár 10-15%-át is éhenhalatni.
8. Tenget, aki Mao halála után bezárta a koncentrációs (átnevelő) táborokat, majd lerakta a történelem leghosszabban tartó és ezidáig legnagyobb volumenű g-i fejlődésének az alapjait a hivatalos kínai politika és propaganda igyekszik elfelejtetni, uis Mao legyőzője volt.
Ha, ennyire érdekel ezek évek történése Kínát illetően javasolnám a Watergate utáni usa-elnök, Ford látogatásának részleteit Maonál.
Incsonnál feltűnt, hogy a koreaiak milyen kevés páncélossal, nehézfegyverrel rendelkeztek, a kínaiak meg szinte csak a gyalogságot erőltették.
Gondolom ebben az nagy szerepet játszhatott, h az é-koreai tábornokoknak álmukban sem jutott eszébe, h mivel Inchonnál az ár-apály amplitúdója 1 napon belül akár a 10 m-t is elérheti, az amerikak meg mernek kísérelni egy stratégiai partraszállást. Te is tudod, h Macarthurt kezdetben hasonlóan hajtották el ezen ötletével, mint Mainstent az ardenneki főcsapás trvével.
Ez azért érdekes mivel a háború elején a koreaiak rendelkeztek abszolut nehézfegyver fölénnyel, illetve Kínának is jelentős arzenálja volt.
Tudtommal É-Korea néhány tízezernyi olyan katonával bírt, akiket a szovjetek képeztek ki, és vetettek be a Mandzsúriai Hadsereggel szemben (amikor Mao már totál verve és padlón volt). Sajnos köztük volt 1db T-34-esekkel (kb. 200 tank, ha nem tévedek) felszerelt páncéloshadosztály is.
A délieknek viszont nem volt semmijük sem tudtommal 2 okból :
1. Truman és még idiótább külügyminisztere -Marshall (akit Mao úgy vert át, mint egy óvodást, mondván, h ő itt a demokrácia bölcsője)- szerint eljött a világbéke (melyet az ENSZ garantál), mostantól mindenki puszipajtás, így nincs szükség se dél-koreai, se japán, de még amerikai hadseregre sem. Így leszerelték szinte a teljes harcedzett amerikai haderőt Ázsiában, ami még érthető is lenne az atommonopólium tükrében.
Persze azért maradtak amerikai csapatok a Távol-Keleten :
1 Japánban az újonnan behívott, puskaport soha nem szagolt kisfiúkból álló néhány megszálló hwdosztály, melyek legénységének a ténykedése kimerült a japánok által még a MacDonaldsot is megszégyenyítő hatékonysággal felállított szyórakoztató- és bordélyházak rendszerében.
2. Persze Dél-Koreában sem állítottak fel nemzeti hadsereget, hanem elszórtak néhány 100 amerikai (úgymond) kiképzőt, akik szintén jókat bulizgattak.
Hát mi volt ez, hanem felhívás keringőre az ekkoriban már szinte teljesen militarizált kimirszeni és maoi diktatúrák számára ?
Ráadásul volt 2 nagy fegyverük is :
1. É-Koreának szovjetektől kapott T-34-es tankhadosztály
2. Maonak az a töménytelen nehézfegyver, melyet Sztálin a legyőzött japán mandzsúriaia hadseregtől zsákmányolt.
3.Maonak 1-2 M olyan katonája, kiket feláldozhatott bármikor és bármire : uis ők a Kuamintang-foglyok voltak.
Nem véletlen, h az első lendülettel Dél-Korea legdélebbi kikötőéig rugdosták le az akkori nem létező koreai-usa "haderőt"
Ezek szerint nem pótolták érdemben a koreaiak veszteségeit, Kína pedig ráadásul saját katonáin is takarékoskodott.
Az É-koreaiak veszteségeit Macarthur partraszállása,a légi invázió beindítása és az ellenoffenzíva után már nem volt miből pótolni.
Maonak viszont egyáltalán nem kellett takarékoskodnia a kínai talpasokkal - meg is mondta akkoriban, h őt nem érdekli hány százezer avagy millió katonájába kerül, ha képes olyan veszteséget okozni az amerikaiaknak, melyért cserébe megkapja az Atombombát Sztálintól.
Itt 1974-ről van szó, nem napjainkról. Akkor a kínaiaknak még nem voltak nagy hatótávolságú irányítható rakétái, akárcsak a flottájuk is másodrendű volt még európai mércével is.
Csakhogy a kínai föld-föld rakéták hatótávolsága nagyobb, mint az amerikai hordozókról indítható vadászbombázókéi, még akkor is, ha beleszámítjuk az Awacs-sokat is, melyeket ugye szárazföldről kellene indítani. A Hawkeyek hatótávolsága (a felderítést ill. a rakétavezérlést illetően) pedig kb a fele.
Kihasználták a pillanat adta lehetőséget. Valószínű, hogy amennyiben érdemi ellentevékenységet észlelnek, akkor "nyergelj, fordulj" - 74-ben még a kínai flotta igen kezdetleges szinten állt
Mostanában gyakran szerepel a Paracel- szigetek (Spratly- szigetek más néven) a nemzetközi hírekben. A Dél-Kínai tengeren található pici szigeteknek, zátonyoknak a felségvíz kiterjesztése miatt óriási a jelentősége. A kínaiak 1974-ben szerezték meg egy katonai akcióval az utolsókat rúgó Dél-Vietnámtól, az USA meg hagyta.
Egyetlen probléma van a felvetéseddel, hogy én Kasmírról beszéltem, te meg Tibetről, az egyik a Himalája egyik, a másik az ellenkező oldalán van, s innentől kezdve okafogyott, mivel bármit csinálnak a kínaiak Tibetben a vízzel annak nulla hatása van Kasmírra, lévén a Himalája hegysora alatt belátható időn belül nem fognak egyetlen folyót se átvezetni...
Úgy tudom nem egészen így van, Tibeten belül lehet terelgetni a vizet erre arra, biztos vannak lejjebb is mellékfolyók amiknek nem ott a vízgyűjtője, de úgy tudom Tibetben magában a vízenergia készlet nagyobb mint pl egész D-Amerikában.
A Haditechnika magazinban jelent meg tavaly egy cikksorozat az amcsi tengerészgyalogosok incsoni partraszállásáról és az azt követő előrenyomulásról, illetve talán a Viasat Historyn egy kisfilm az ENSZ erők egyik utolsó csatájáról amikor megakadályozták a kínaiak áttörését.
Incsonnál feltűnt, hogy a koreaiak milyen kevés páncélossal, nehézfegyverrel rendelkeztek, a kínaiak meg szinte csak a gyalogságot erőltették. Ez azért érdekes mivel a háború elején a koreaiak rendelkeztek abszolut nehézfegyver fölénnyel, illetve Kínának is jelentős arzenálja volt. Ezek szerint nem pótolták érdemben a koreaiak veszteségeit, Kína pedig ráadásul saját katonáin is takarékoskodott.
Esetleg valami találkozott elmúlt egy-két évben megjelent angol nyelvű, a koreai-kínai oldalt bemutató tanulmánnyal?
Igen, de mi a kínai? Most vettünk neves német gyártótól műszaki cuccokat, echte kínai. Német márkajel alatt 3-4-szer drágább, mint ha a beszállítótól vennénk. A német semmilyen hozzáadott értéket nem teremtett (még a tervezést se), a magyar pénztárcánk hizlalja a német zsebeket.
Katonai értelemben Nyugat-Európánál erősebbek, de az oroszok még előttük vannak, illetve az USA fényévekre (egyelőre). Viszont a katonai fenyegetésről áttértek a gazdasági expanzióra.
Ez a topic a Kínai Népköztársaság megszületése utáni katonai konfliktusaival foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben azonban - szerencsére - nincs mit feljegyezni. Az utolsó komolyabb csatározásuk a Vietnám ellen vívott - egyébként számukra vesztes - határháború volt. Aztán még néha lőtték egymást kicsit Tajvan partközeli szigeteiről oda-vissza. Ma már max. flottatüntetést tartanak néha egy-egy zátony hovatartozása miatt a Fülöp-szigetek, Vietnám térségében. Nem érdekük a gazdasági kapcsolatokat katonai konfliktussal veszélyeztetni.
