Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.04.01 0 0 1213

Nemrég olvastam az egyik legelterjedtebb spanyol napilap, az El País egyik cikkét angolul, az alapján  a spanyol nép jelenleg ismét háborúban áll.

 

Nyilván most nem látható hús-vér ellenség, mint a hódító mórok vagy a bonapartista inváziós erők ellen, hanem a járvány ellen, de azt sajnos nem mondhatjuk el, hogy a kormányzat remekelne ebben a küzdelemben, inkább az egészségügyben dolgozók és a rendvédelmi szervek vívnak egyfajta heroikus, szinte megnyerhetetlennek tűnő háborút.

Előzmény: Törölt nick (1212)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.01 0 0 1212

Hát igen, 120 ezer fős feminista felvonulásra, amikor már javában dühöngött a járvány, nyilván borzasztóan nagy szükség volt...

Előzmény: Törölt nick (1211)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.01 0 0 1211

Hát igen, amikor a fagylalt visszanyal:

a spanyol társadalom a Franco-korszak merev "katolikus" konzervativizmusa után a 21. század elejére átesett a ló túloldalára, a nyakló nélküli liberalizmusba, ez pedig a jelen körülmények között igencsak erősen visszaüt:

 

"Nos, több spanyol szakértő szerint a probléma az országban régóta fennálló politikai, gazdasági és történelmi problémákban gyökeredzik, amelyek jelentősen megnehezítik a gyors és hatékony döntések meghozatalát a járvány kezelését illetően.

A spanyol közbeszéd egyik legégetőbb témája, hogy Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök a kisebbségi kormány megalakulását követően gyenge politikai talapzaton állt, és valószínűleg ezért nem szerette volna kockáztatni törékeny hatalmi helyzetét a nagy összejövetelek betiltásával. Ehelyett emberek tízezreit engedte még két hete is labdarúgó-mérkőzéseken részt venni, valamint március 8-án engedélyezett Madridban egy 120 ezer fős feminista felvonulást. De az ország más részén is voltak tüntetések."

 

 

"Azonban a spanyol helyzet megértéséhez fontos megemlíteni a spanyol életmód két fontos jellemzőjét, amelyek jelentősen megnehezítették a helyzet megfelelő kezelését. Egyfelől az országban fontos és meghatározó az éjszakai élet, az emberek jelentős része késő estig fennmarad, bárba, vagy étterembe jár esténként. Másfelől a XX. század diktatórikus berendezkedése miatt erős ellenérzés van a spanyol társadalomban az erős hatósági fellépést illetően."

 

Forrás: https://www.origo.hu/nagyvilag/20200329-spanyolorszagban-a-politikai-instabilitas-neheziti-a-vedekezest.html

Törölt nick Creative Commons License 2020.01.29 0 0 1210

Szent Valér meg Aragónia autonóm régió fővárosának, Zaragozának a védőszentje.

 

Később is voltak spanyol, ill. hispániai szentek, pl. az ún. cartagenai négyek, majd később talán írok róluk is egy rövid hsz-t.

Előzmény: Törölt nick (1209)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.28 0 0 1209

Hispániai volt két korai keresztény mártír, Huescai Szent Vince (San Vicente de Huesca) és Zaragozai Szent Valér (San Valero de Zaragoza).

 

Szent Valér az aragóniai Zaragoza püspöke volt, Szent Vince pedig a diakónusa.

 

Mindketten a Diocletianus-féle keresztényüldözésnek estek áldozatul Kr. u. 304-ben Valenciában, ahol a római helytartó válogatott kínzásoknak vetette őket alá.

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zaragozai_Szent_Vince

 

Szent Vince kultusza később az egész nyugati keresztény világban széleskörűen elterjedt, többek között a szőlőtermelők, borászok és szabók védőszentje lett.

Törölt nick Creative Commons License 2020.01.27 0 0 1208

A latin-amerikaiak szemében nem lennénk túl népszerűek. :-)

Előzmény: vörösvári (1207)
vörösvári Creative Commons License 2020.01.27 0 1 1207

Nekem tetszik, csak aztán a spanyolok győznének :)

Előzmény: Törölt nick (1206)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.27 0 0 1206

OFF:

 

Hogy ebből mekkora számítógépes stratégiai játékot lehetne készíteni.

 

Mondjuk a játékos az elején választhatna, hogy "Yo el Rey Fernando VII de España" szeretne-e lenni vagy a latin-amerikai függetlenségpárti felkelők.

 

Ha VII. Ferdinánd királyt választana, akkor adott lenne a szitu, hogy van egy jól felszerelt, jól kiképzett 40 ezer fős expedíciós hadsereged, csak sajnos nem az amerikai kontinensen, hanem Andalúziában, a cádizi hadikikötőben.

Meg kellene szervezni az átszállításukat meg ki kellene találni, hogy a gyarmatbirodalomban hol dobjuk partra őket.

Ezen felül utánpótlást és erősítést kellene szállítani a Peruban és Mexikóban állomásozó, a felkelők által körülzárt gyarmati csapatoknak és helyőrségeknek.

 

Na, nagyjából ez lenne a kiinduló pont, a fő cél a végső győzelem - la última victoria - lenne.

 

Na kinek hogy tetszik az alapötlet?

Előzmény: Törölt nick (1203)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.27 0 0 1205

"...amikor a spanyol politikai-gazdasági és szellemi elit végre rádöbbent, hogy az ország nem világhatalom többé, sőt még csak nem is nagyhatalom."

Ámbár a lakott világ közel egyhetedére kiterjedő nyelve és kultúrája révén mégis egyfajta kulturális nagyhatalom.

Erre mondják azt, hogy tiszteletbeli nagyhatalom, bár ezt meg pont Nagy-Britanniával és nem Spanyolországgal kapcsolatban olvastam. :-)

Mondjuk az is igaz, hogy a nemzetközi életben a latin-amerikai spanyol nyelvváltozatok egyre inkább teret nyernek az európaival szemben, de ez a téma szempontjából mellékes, nincs igazán nagy különbség közöttük, az írott nyelvben pl. egészen elhanyagolhatóak a különbségek.

Előzmény: Törölt nick (1204)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.27 0 0 1204

 "erre az időszakra a spanyolok Kuba, Puerto Rico és Santo Domingo szigetek kivételével kiszorultak az amerikai kontinensről."

 

Ezek közül Santo Domingo 1821 és 1865 között 3-4 lépcsőben fokozatosan függetlenedett Spanyolországtól.

Mai neve Dominikai Köztársaság (sp. República Dominicana), ha valaki esetleg így jobban ismeri.

Kuba és Puerto Rico az 1898. évi spanyol - amerikai háború eredményeképpen szakadt el végleg Spanyolországtól, bár Kubában már 1868-tól erős függetlenségi mozgalmak voltak.

Az 1898. évi háború eredményeképpen került át a délkelet-ázsiai Fülöp-szigetek is Spanyolországtól az USA-hoz.

 

Spanyolország a nyugat-afrikai kis törpegyarmat, Egyenlítői Guineát leszámítva lényegében gyarmatok nélkül maradt.

 

Állítólag ez az 1898-as év volt egy már-már mítikus jelentőségű esztendő a spanyol történelemben, amikor a spanyol politikai-gazdasági és szellemi elit végre rádöbbent, hogy az ország nem világhatalom többé, sőt még csak nem is nagyhatalom.

 

Szóval 1492 volt az egyik ilyen szimbolikus jelentőségű év (az utolsó mór erősség, Granada visszafoglalása és Amerika felfedezése), míg az 1898-as a másik.

Előzmény: Törölt nick (1203)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.27 0 0 1203

Fernando VII de España, azaz VII. Ferdinánd spanyol király (ur. 1808, majd 1813 - 1833) élete végéig nem nyugodott bele a spanyol-amerikai gyarmatok elszakadásába.

 

Először 1814-ben küldött Pablo Morillo tábornagy vezetésével egy expedíciós hadsereget a venezuelai és kolumbiai felkelők leverésére.

Morillo eleinte elsöprő sikereket aratott, de később kiegyenlítődtek az erőviszonyok, majd 1819-ben a kolumbiai boyacái csatában a felkelők elsöprő győzelmet arattak Morillo egyik helyettese fölött.

 

1820-ban VII. Ferdinánd már a második, mintegy 20 ezer katonát számláló expedíciós hadtestet dobta volna át az Amerikákra, amikor a cádizi hadikikötőben táborozó hadseregben kitört a forradalom.

Ez a forradalom érte el a királynál az 1820. évi cádizi alkotmány kibocsátását.

 

Közben a forradalom hírére odaát Morillo hathónapos fegyverszünetet kötött Bolívarral, majd hazatért Spanyolországba, ahol Castilla la Nueva tartomány főkapitánya lett.

 

A második expedíciós hadtest soha nem hajózott át az amerikai kontinensre.

 

1823-ban a Szent Szövetség nevében francia csapatok léptek be Spanyolországba, leverték a forradalmat és visszaadták a hatalmat a királynak, aki visszaállította az abszolut monarchiát.

 

Ekkor a király egy újabb nagyszabású expedíciós hadművelet tervein gondolkodott, az elképzelések szerint ez a hadsereg a La Plata-öbölben, Buenos Aires mellett szállt volna partra, térdre kényszerítette volna a nemrég függetlenné vált Argentínát és dél felől észak felé haladva egy óriási harapófogóba zárta volna a függetlenségpárti felkelőket.

 

A terv kitudódott: Nagy-Britannia hevesen ellenezte és az akkor még kevésbé jelentős Egyesült Államok is hatalmas hangerővel volt, ekkor bocsátották ki a Monroe-doktrínát, amely főleg a spanyolok, de a többi európai hatalom ellen is irányult, amennyiben gyarmatosító törekvéseik lennének az amerikai kontinensen.

 

Végül a hatalmas és erős brit flotta volt az, ami miatt a spanyolok elálltak ettől az újabb expedíciós haditervtől.

 

Végül 1829-ben volt egy kisebb fegyveres próbálkozásuk Mexikó visszafoglalására, ez kezdetben hatalmas rémületet okozott az akkor még csekély létszámú és gyöngén fölszerelt mexikói hadseregben, de a spanyolok már mindjárt a tengerparton elakadtak, s egy kikötővárost sikerült ugyan elfoglalniuk, de végül is ezt is fel kellett adniuk és visszahajózniuk Kubába.

 

VII. Ferdinánd 1833-ban halt meg viszonylag fiatalon, 48 évesen, , erre az időszakra a spanyolok Kuba, Puerto Rico és Santo Domingo szigetek kivételével kiszorultak az amerikai kontinensről.

 

Spanyolország 1835-ben elismerte Mexikó függetlenségét, majd 1840-től kezdve szép fokozatosan az összes többi hispano-amerikai országét is.

Előzmény: Törölt nick (1201)
vörösvári Creative Commons License 2020.01.24 0 0 1202
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.24 0 0 1201

Spanyolország történelmének egy rendkívül izgalmas, zűrzavaros korszaka, a 19. sz.-i karlista mozgalmak és háborúk:

https://tortenelem.444.hu/2017/03/23/atyai-szivem-minden-melegevel-a-spanyol-nep-boldogulasat-kivantam-a-karlista-mozgalom

Törölt nick Creative Commons License 2020.01.24 0 0 1200
vörösvári Creative Commons License 2020.01.24 0 0 1199
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.20 0 0 1198

A kasztíliai nyelv (el idioma castellano) neked megvan?

 

Ha igen, akkor itt egy elég alapos cikk a témában:

 

https://es.wikipedia.org/wiki/Tartessos

Előzmény: Cracowius (1193)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.20 0 0 1197

Az egyik wikipedia-cikk szerint a belsőbb hegyvidéki területek kelta és keltibér népeitől vásároltak értékes színes- és nemesfémeket - leginkább ónt, ezüstöt és rezet - és azt tisztességes haszonnal továbbadták a föníciai kereskedőknek, akik aztán a hajóikon az árut elszállították a Kelet-Mediterráneumba.

Legnagyobbrészt ebből a közvetítő kereskedelemből származott Tartesszosz gazdagsága és nagysága.

Előzmény: Törölt nick (1194)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.19 0 0 1196

A cádizi Santa María kikötőbe helyezné az egykori Tartesszosz/Tarszisz/Atlantisz helyét?

Előzmény: Cracowius (1193)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.19 0 0 1195

A nyelvükből elég sok felirat maradt fönt, ezek nagy részének olvasatát mára sikerült megfejteni.

Annyi biztosnak látszik, hogy nem indoeurópaiak voltak.

Egyes vélemények szerint a nyelvük a Hispania keleti partvidékén élt ibér törzsek nyelvével állhatott rokonságban vagy legalábbis ahhoz hasonló volt.

Ennél többet a nyelvemlékek töredékes volta miatt aligha lehet bizonyossággal kijelenteni.:-(

Előzmény: Törölt nick (1194)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.19 0 0 1194

A térképen a zöld szín jelöli a tartesszosziak hozzávetőleges lakóterületét, a zöld szaggatott vonal pedig a tartesszoszi civilizáció hatásának maximális kiterjedését:

 

Előzmény: vörösvári (1189)
Cracowius Creative Commons License 2020.01.19 0 1 1193

Előzmény: Törölt nick (1191)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.19 0 0 1192

Kr.e. 500 előtt tűnt el végleg az írott forrásokból, egyes vélemények szerint vagy a Guadalquivir folyó egy hatalmas árvize vagy pedig egy a szárazföldre is betörő tengerár döntötte végleg romba.

Előzmény: vörösvári (1189)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.19 0 0 1191
Előzmény: vörösvári (1189)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.18 0 0 1190

Igen, az értékes fémek bányászata és kereskedelme lendítette föl Tartesszoszt.

Előzmény: vörösvári (1189)
vörösvári Creative Commons License 2020.01.18 0 0 1189

Láttam már a filmet, vsz tényleg ott lehetett az Atlantisznak nevezett hely, gondolom az ott bányászott fémek iránti kereslet indította be a fejlődést.

Előzmény: Törölt nick (1188)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.18 0 0 1188

Innen meg már el is jutottunk Tartesszoszhoz, az Ibériai-félsziget első városias kultúrájához.

Előzmény: Törölt nick (1186)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.18 0 0 1187

Én hiszek ezeknek a kutatóknak.

Miért ne hinnék? :-)))

Előzmény: Törölt nick (1186)
Törölt nick Creative Commons License 2020.01.18 0 0 1186

Néhány kutat, köztük néhány spanyol régész szerint Atlantisz Spanyolország délnyugati részén, a Gibraltártól nyugatra elterülő tengerparton terült el, a legendás Gudalquivir folyó deltatorkolatában.

 

Erről szól ez a jó kis dokumentumfilm:

 

Az elveszett Atlantisz nyomában. Teljes film (42 perc).

 

https://www.youtube.com/watch?v=yOjIvYuL8c0

H. Bernát Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1185

Jav.: Hűs Rút vérük

Előzmény: H. Bernát (1184)
H. Bernát Creative Commons License 2019.12.20 0 0 1184

Nem véletlen, hogy a Marseilles a munkásmozgalmi kánonba is bekerült. Én is énekeltem még anno az énekkarban.

 

"Jöjj, csak jöjj,

Öntözze már,

Hűs vérük a határt."

Előzmény: vörösvári (1183)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!