Amikre Motyó is utalt. A technológia szintben, de sok minden egyébben (társadalmi viszonyok, gondolkodás, etika, stb.) elcsúszik gyakran az egyensúly, az összehang. Nem azért, mintha "oltárira" elrontanák" az alkotók, hanem egyszerűen azért, mert "csak" egy tévésorozatról van szó, ahol értelemszerűen nincs minden az utolsó szögig végiggondolva, kicentizve. Erre mondom: ezt el kell fogadni, meg kell emészteni, ha az ember ST-t akar nézni.
(Ne kérj tőlem konkrét példákat. Nem tudok, hiszem nem ismerem "kívülről" a témát. Ha nézem, hétvégenként, a tévében, akkor időről időre feltűnnek ezek az apró gondok.)
A 'kommunista' fogalmának van más konnotációja is, pl. a proletárdiktatúra, vagy a (proletár)forradalom támogatása, vagy pl. a társadalom gazdasági alrendszere alapvető fontosságának kiemelése (alap-felépítmény...). Ezekkel már nem feltételenül lehet egyetérteni.
Ez így van (mármint a következetlenség). Ezért mondom én is: a Star Trekhez kell egy kis idő (iksz rész megtekintése), míg az ember képes túllépni a problémákon, és elfogadja, olyan, amilyen, ideális esetben pedig megszereti (elsősorban a szereplőket - ahogy az egy tévésorozatnál szokás).
A replikátorral nem az a gond, hogy nehezen hihető a léte (bár tényleg az). A Star Trekben van ez a két feature: az egyik a replikátor a másik a transzporter, lényegében ugyanannak a dolognak a kétféle alkalmazása. Namármost ez a két dolog az anyag/energia fizikájának olyan mélységű ismeretét és felhasználását feltételezi, ami egyszerűen nem áll arányban a filmben előforduló többi technikai eszközzel. Ez kb. olyan, mintha a 19. században miközben gőzmozdonnyal utazgatnak az emberek, otthon egy holografikus tévékészülék várná őket.
Egyébként meg persze marhaság ezeken évődni, a Trek az pontosan a könyörtelenül alkalmazott techno-babble-ről híres, ezt sokat sokféleképpen kihüvelyezték már :)
Szokasomhoz hiven ugy vitatkozom, hogy tulajdonkeppen igazad adok neked :-) Szoval, persze, hogy ez egy hitelt nem erdemlo kezdemenyezes (es tolem aztan tenyleg tavol all tudomanytalansagot reklamozni). Viszont csak arra akartam ravilagitani ezzel a peldaval, hogy a "lehetlen" [vagy "nevetseges"] hatara igenis rugalmas.
Peldaul, nem tudom, ki hogy van vele, de az, hogy kotelen kimaszni az urbe - ami utan mar csak az jon, hogy a Holdnak tamasztunk egy letrat - majdnem akkora keptelensegnek hangzott nekem, mint az emlitett elkepzeles. A valosagban pedig eppen most vegeztek egy kiserletet, aminek a vegeredmenye egy ilyencuki kis u"rlift lehet. (Az meg hab a tortan, hogy az egesz otlet vagy szaz eves, es Ciolkovszkijtol - ki mastol?! - szarmazik.)
Szoval nem beharangozasnak szantam ezt a hirt, hanem - talan suta - peldanak arra, hogy amirol fantasztikus irok irtak, azzal most egyesek komolyan foglalkoznak (hogy amit csinalnak, az is komoly-e, nem tartottam lenyegesnek).
Mint a masik peldamban, a szinkepelemzes feltalasa nelkuk valoban lehetlen lenne a csillagok osszetetelet meghatarozni. De nyilvan senki sem mondta volt (meg Newton elott), hogy: "A csillagok osszetetelet nem lehet megtudni addig, amig a szinkepelemzest fel nem talalja valaki."
Pali, ne terjesszünk rémhíreket, még a gravitációs sugárról sem tudná senki, hogy miként lehetne olyat csinálni, nemhogy az antigravitációsról. Valaki már megint csak egy kis támogatást akart szerezni, ezért dobta be ezt a holdkóros ötletet. Ez ma már így megy rendszeresen állítólag.
Tudja valaki, hogy ki "talalta fel" ezt az un. replikatort. (En eppen most olvastam ezt Gurevics 'A Naprendszer fiai' cimu ... hm... nagyivu utopiaban, ami az otvenes evekben irodott.)
Egyebkent - foleg, ha fantasztikumrol beszelunk - nem lehet semmit sem nevetsegesnek venni. Nemreg meg lehetlennek tartottak azt, hogy fembol keszult dolgok repuljenek, hogy kovek eshetnek az egbol, vagy hogy valaha is megtudjuk a csillagok osszetetlet (amig legalabbis nem tudunk beloluk mintat kikanyarintani, hogy a mikroszkunk ala dugjuk). Pl. H.G. Wells antigravitacios festeke marhasagnak tunt (es az is) ['Az elso emberek a Holdban'], mig a space.com-on eppen most olvastam, hogy valaki komolyan javasolja, hogy urhajot kozel fenysebessegre lehetne gyorsitani egy anti-gravitacios sugarral (amihez hasonlo egy 1800-evekbeli {!} fantasztikus muben mar szerepelt) Szoval valamire (fokent, ami elmeletben mukodhet) nem mondhatjuk, hogy "nem lehetseges" - csak azt, hogy "most meg nem lehetseges"...
Egyebkent ko:sz' az infot, de (szerencsere :-) nem nezek TV-t. (Amugy a "kommunismus" es "kulturalis evolucio" nem zarjak ki egymast - so"t... :-)
Egyebirant talan az irodalmiasabb "utopia"-t kelene hasznalnunk a - sokak fuleben rosszul csengo, es mindenkeppen politika-szagu - "kommunizmus" helyett.
Motyokam, ko:sz' a "magantulajdon kontra szemelyi tulajdon" szabatos elmagyarazasat (egyirant nem kaptal tolem levelet? - van ami visszapattant, van ami ugy tunik elment, de valaszt nek kaptam...:-(
Arról is szó esik, hogy nem lehet mindent replikálni. Bizonyos anyagokat. A replikátort főleg a csillaghajókon alkalmazzák, mivel az élelmiszer raktározása sok helyet foglalna. Így energiából állítanak elő (és vissza energiáváa hulladékot) amit lehet, ami csak olyan, mint az igazi. Ez sokszor elhangzik a filmekben. Fogyasztanak eredeti ételeket is.
Igen, a The Movie-ról és a Khan haragjáról - és valóban elgaloppíroztam magam hirtelenjében. A lényeg igaz, onnantól lett a ST-produkció partnere hosszú időre az ILM (amely a Lucasfilm Ltd. egyik részlege, annak tulajdona, erre utal a copyright-bejegyzés), és természetesen ekkor még szó sem volt CGI-ről - csak nagyon erősen eltérő látványvilágot eredményező, más technológiájú makettezésről, és a (lényegében A Birodalom visszavággal tökéletesített) száímtógépes irányítású mechanikus, a korábbiaknál színesebben, szabadabban használható, mozgalmasabb trükközésről.
Kedves eolomea, a Viasat3-on hétvégén délelőtt megy a Next Generation, a Sat1-en pedig a legújabb (amely Kirk kapitány előtt játszódik). Több mozifilm is készült, sajnos nem tudom a címüket, de a neten bizonyára megtalálhatók.
Én a Voyager-t és a Deep Space 9 -et láttam először.
Szvsz nem esik szó munkáról és fizetésről, hanem a replikátorról esik szó. Ha valakinek kell egy kávé vagy étel, akkor replikál egyet (ingyen) a replikátorral.:)
Ez persze nevetséges, de érdemes belegondolni, hogy milyen lenne a világ, ha az alapszükségletekhez teljesen ingyen lehetne hozzájutni.
Szvsz ez teljesen értelmes kérdésfelvetés, ha ma irreális is (hogyan fejleszti a technológiai evolúció a gazdaságit, és az etikait?).
Az Engels-i kommunizmus számos helyen egybeesik ezzel: feltételezi például, hogy csak annyit akarunk pl. kenyérből, amennyi kell a jóllakásunkhoz, és nem többet. (Mindenki képességei szerint, mindenki igényei szerint.) Ha belegondoltok, ez egy nagyon tisztességes álláspont, még ha az "igényei" fogalma nem is tűnik logikai értelemben jóldefiniáltnak. (Azzal együtt én nem vagyok kommunista! Inkább a kulturális evolúcióban bízom...)
Hm, sajnos nem nagyon emlékszem az utolsó szezonokra, de nem emlékszem nagy váltásra a látványban. Mire gondolsz? A Voyager már biztosan CGI. Az előtte lévő dolgok képlékenyek.
Ejnye, biztosan elszundikáltál a politikai gazdaságtan órákon! :) Vagy esetleg te megúsztad... Szóval a szocialista/kommunista gazdaságban határozottan megkülönböztetjük a magántulajdont és a személyi tulajdont. A magántulajdon a kizsákmányolásra alkalmas eszközöket jelenti. Ez természetesen a szocializmustól felfelé nem fordulhat elő, tehát valóban megszűnik. Persze ekkor bajban vagyunk, mert az egyénnek mégiscsak kell valamilyen saját tulajdonnal rendelkeznie, így bevezetésre került a személyi tulajdon fogalma. Ez nyilvánvalóan nem haladhat meg bizonyos határokat, és nem használható bizonyos dolgokra (főképp profittermelésre).
Ettől függetlenül a Föderáció, mint kommunista mintaállam számomra is erős túlzásnak tűnik, ez inkább a rajongók felületes tájékozottságának tudható be. Hogy végülis pontosan hogyan működik a Föderáció gazdasága, az a sorozat folyamán jótékony homályban marad. De hát nem is ezért szeretjük.
A Firefly nem megy semmilyen formában nálunk, a belőle készült mozifilmet (Serenity) csaknem bemutatták itthon, de aztán mégsem. A "kerülőúton" szerzett verziót szívesen eljuttatom neked, ha valóban érdekel.
Persze annyira azért nem Orion-szerű, ebbe ne is éld bele magad, ugyanakkor valóban egy üdítő, nagyon egyéni hangú változatosság a sci-fi palettáján.
Mármint a legeslegelső és a legeslegmásodik (Khan haragja) közötti időszakról beszélsz? Akkor félreértés lehet, kizártnak tartom, hogy CGI űrállomást alkalmaztak volna a filmben. Ne felejtsd el, a 80-as évek elejéről beszélünk. Akkoriban két film volt, amelyben feltűnik ez a technológia - mégpedig igen-igen kezdetleges formában. Az egyik a Tron, a másik Az utolsó csillagharcos. Ha visszaemlékszel, gyakorlatilag textúrák sem nagyon voltak még az objektumokon. Az első igazi, csaknem hihető CGI-jelenetek a 90-es években bukkantak fel, pl. a már kivesézett T2-ben, majd egészen jólfejlett formában a Jurassic Parkban.
Amivel összekevered szerintem, az bizonyos digitális alapú videotrükkök alkalmazása lehet, bár ezek is inkább később jöttek. Pl. a TNG űrhajó CGI-nek látszik (sokáig azt hittem, hogy az is), pedig makett, csak pár utóeffektet rátettek (pl. fénylő csíkok a hajótesten). Ott a bolygók viszont láthatólag tényleg CGI-sek voltak, hát úgy is néztek ki. Ha visszaemlékszel, a DS9-et pl. azzal harangozták be 94 körül, hogy most először lesznek CGI-jelenetek a Trekben. Hát, volt is néhány, de csak speciális effektek szintjén, szóval nagyrészt ott is a makettek játszottak.
Az első tagadhatatlanul full CGI-s sorozat a Babylon 5 (mármint az űrjelenetek terén csak persze). Az is olyan, hogy akkor forradalminak számított, mai szemmel azért megmosolyogjuk azokat a textúrákat.
Érdekes, hogy még ma is, amikor bármit meg lehet jeleníteni CGI-vel, sok helyen alkalmaznak makettet, illetve bizonyos effekteket, pl. robbanásokat élőben vesznek fel, és belemontírozzák az - akár CGI-vel készült - jelenetbe. Ez egyrészt sokszor egyszerűbb megoldás, másrészt gondolom a makett-korszakon felnevelkedett öreg motoros trükkszakemberek nagyobb biztonsággal mozognak ebben a közegben. Pl. ott volt az SW1-ben a versenypálya, rengeteg emberrel. Bizonyos voltam benne, hogy CGI, hisz a technológia réges-rég megért erre, pont az SW-ben ne használnák? Nos, megépített makett volt, az embereket pedig színesre festett gyufafejek reprezentálták....
Azt hiszem, ezekben a dolgokban ("kommunizmus", magán- kontra köztulajdon) az ST egész egyszerűen nem konzekvens. Pláne hogy tévésorozatról, sőt több, gyártásilag egymástól független szériáról van szó, ami alatt negyven év eltelt! Szóval ilyesfajta hétköznapi kérdésekben szerintem felesleges következetességet elvárni. Hol így van, hol úgy, mindenre lehet példát találni, és az ellenkezőjére.
Tény, hogy nagy, általános kicsengésként a ST-világ tényleg valamiféle közösségi, ultratoleráns-"fogjunk össze, emberek és mindenféle egyebek" jellegű ideológiát propagál, ahol a szent társadalmi akarat (a föderáció java) jellemzően übereli az egyéni érdeket. De korántsem mindig: elvégre az amerikai western-romatikának (olykor szó szerint!) és az egyéni felelősség és önmegvalósítás eszményének azért mégiscsak előtérbe kell tolakodnia, ahányszor csak lehet. Ez önmagában, így leírva, zavarosnak tűnhet (nyilván az is, lásd fenti érvelés a következetességről), de ha belemerül az ember a tévés epizódok sorába, megszokja, túllép rajta és nem zavarja.
Ebben így nem vagyok biztos, de abban igen, hogy a Douglas Trumbull-trükkölte első mozifilm után a másodiktól kezdve (legalább három-négy-öt filmen át) az effektusokért és látványért az ILM (Lucas-cég) volt felelős, és a nagynevű elődhöz mérhetően ragyogó - bár látványosan eltérő - munkát végeztek: a Star Trek első és második rész közötti eltelt évek történetesen a makettes és a komputeranimációs korszak közötti határvonalat jelentik. És az említett alkotásokon jól lemérhető, hogy mindkettőnek mennyire egyértelműek az előnyei - nem a másik kárára.
(Az elsőben gyönyörű az Enterprise miniatűr, de 100 százalékosan élethű, "életnagyságú" dokkolása, a másodikban lenyűgöző a föderációs űrállomás grandiózus CGI-megjelenítése.)
Kirk szemüvege. TNG, Picard bátyjának szőlőföldje, borászata. Picard akváriuma hallal. DS9, Sisko apjának étterme. Worf klingonopera-gyüjteménye. VOY, Paris tévéje. Hangszerek, könyvek, egyedi bútorok, tradicionális fegyverek. Saját hajók, kompok, járművek. Mikor leszerel egy tiszt, viszi magával a személyes holmiait egy dobozban. :)
Úgy tünhet, de van egy nagy különbség. A kommunizmus egyik sajátja a magántulajdon megszünése. A ST-ben tiszteletben tartják az egyént, az egyén véleményét és tulajdonát (a népek tulajdonát, határait).
En itt nem latok kulonbseget. Ugyanis (amennyire tudom) a ST-ben nincsen szemelyi tulajdonu kozlekedesi eszkoz - am a mai vilagunkban a magantulajdon [es sok amerika szemeben az un. "szabadsag"] legjobb peldaja. Mindazonaltal, a magantulajdon egy dolog, az egyen es egyeni velemeny tiszteletben tartasa pedig egy masik...
Én, mint mindig, most is azt tanácsolom: kezd az elején, sorban. Az első rész értelemszerűen az első egész estés, moziban vetített ST volt. 1979-ben, ha jól emlékszem (kint), nyilván a SW sikere hatására. A látványvilága (nem véletlenül) és a technikai igényesség a 2001-re emlékeztet. Aztán a második rész már egyszerűbb, kevésbé filozofikus témájú, inkább kalandos, de izgalmas. Ha ezt a kettő megnézi valaki, eldöntheti, tetszik-e, érdekli-e még a harmadik, ami viszont közvetlenül a második epizód folytatása, összefügg vele (Spock sorsa révén).
Aztán jöhet a negyedik (talán a legkedvesebb hangvételű, legmókásabb rész), az ötödik, amelyik az első hatból a leggyengébb (de a legviccesebb párbeszédekkel), és a hatodik, ami azért nevezetes, mert anno nálunk is ment a moziban (elsőként a rendes, aktuális moziforgalmazásban), 1991-ben.
A későbbi filmek (én négyről tudok) a TNG-féle Picard-legénységről szólnak (bár Kirkék is feltűnnek egyben vagy kettőben, afféle tisztelgésként), és jobban kötődnek a tévésorozat vonatkozó szériájához, abból ismerhető szereplőkre, eseményere, összefüggésekre reagálnak, tehát önmagukban kevésbé érthetők (pl. a 10 rész). Talán emiatt van, hogy engem nem ragadtak meg annyira. A humor pedig szinte teljesen kiveszett belőlük - más producerek, más írók, más stílus.
