Elnézést, több év hiábavaló keresgélés után döntöttem hogy sci-fi olvasók fórumaiban kérdezek rá: Egy regényt kersek, nem lelem meg emlékeimben a címét.
A Magyar Nemzeti Filmarchívumban jó eséllyel megvan ez a film. Tőlük lehet akár egyszeri vetítésre is kikérni a filmet. Nagyjából olyan 15.000 Ft-ba kerül egy ilyesmi, és digitális formában adják oda.
Hm... talan lehetne veluk beszelni, hogy hogyan lehetne abba a "dedikalt halozati terminal"-ba bejutni? Amugy nem tudom, mit oberkodnak - ha valaki birtokolja a jogdijat a digitalis fajlok folott, az en vagyok, hiszen en rendeltem meg, es fizettem ki, azokat. Az OSzK-nak csak az eredeti "kezzelfoghato" konyv folott rendelkezhet.
Ize... Az Ön által kért dokumentumot csak az OSZK dedikált hálózati termináljáról lehet megnyitni.
avagy másképp:
Megjelenítés Fájlnév Típus Méret Nyilvánosság Cél
A_szelrozsa pdf 61857524 Byte Dedikált hálózaton belül Szolgáltatás A dokumentum a Szerzői jogról szóló (1999. évi LXXVI. törvény) 38. §-ának (5) bekezdésében megjelölt tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából vehető igénybe.
Az Orszagos Szechenyi Konyvtarbol le lehet harom szuper konyvritkasagot PDF fajlban tolteni (ketto ebbol novellagyujtemeny, ami Romaniaban/Erdelyben jelent meg magyar nyelven):
Mondhatnam, hogy legyetek a vendegeim, mert anno en rendeltem meg a digitalizalasokat - es miutan azokat kifizettem, az OSzK feltette kozpredara a honlajukra.... es azota is csak ezekek elerhetok ilyen, ingyens modon. (Hat, ugy latszik az o etikajuk nem azonos az enyemmel ;)
Amugy valoszinuleg nekem van a vilagon az egyik legteljsebb Jefremov gyujtemenyem - reszben ugyan csak masolatban (a legvaltozatosabb helyektol, mint pl. amerikai kormanyhivatalaktol). Egy, az 1940-es evekben egy brit magazinban kiadott novella kivetelevel - aminek megtalalasban meg Jefremov ozvegye sem tudott segiteni - minden magyarul vagy angolul kadott irasa [ugy szepirodalmi, mint tudomanyos], ill. a vele keszult interjuk es a rola keszult tanulmanyok, konyvek [az osszes kiadasukban] mind megvanak (nemelyik az iro-tudos bejegyzesevel/alairasaval).
Azért amikor az első részben kicsit kukkolnák a kamerával az sokaknak kihúzná a gyufát. Mondjuk értelmet ne keress benne, azok akik ilyesmibe belekötnek kb ez a hobbijuk
Az elso mondathoz: igy igaz - jomagam az orionos Lydia van Dyke tabornokon kivul nem is hallottam mas tabronokrol :) Amugy, sokaig nem lesz ferfitobbseg a katonasagnal - ugyanis katonas sem lesz sokaig. Vagy nehany evtizeden belul utopia lesz (ahol a "katonasag" ertelmetlen fogalom lesz - ahogy Orkeny Istvan irta volt: a "haboru" egyfajta fagylalt neve lesz), vagy egy barbar hordak fognak koszalni a tonkrevagott Foldon.
Most hallgattam Isaac Asimov egy 80-as evekbeli beszedet, ahol o 2000-ben jelolte meg ezt az utelagazast. Hat, ez az idopont mar ket evtizede a hatunk mogott van, es azota is csuszunk lefele a lejton.
A masodik mondathoz: Ugy emlekszem, McLane egyik magyar szinkornban sem fogalmazott ennyire sarkosan - ambar tenyleg ferfit vart, es valoban elcsodalkozott azon, hogy a bolygo vezetoje egy no.
Az Orionban a nok, bar szamszerint kissebsegben vannak, nem jatszanak alarendelt szerepet. Peldaul eszembe jutott, hogy mikozben Muran a fogsagba esett, cellajukban tehetelenul hevereszo ferfiakat a furfangos - es noi bajaikat beveto - Tamara es Helga szabadidja ki. Ez elegge elter a korabeli SF filmek klisejetol, ahol a nok jobbara csak dekoraciokent csungenek - egy jol idozitett pillanatban velotrazoan sikitva - az oket oltalmazo ferfiak mellkasan.
Azért az Orion katonai űrhajó, a földi szereplők is nagyrészt katonák és azért a katonaságnál a világon mindenhol férfitöbbség van (és várhatóan lesz még sokáig).
A Krómán volt egy jelenet, amikor McLanenel közlik, hogy az ottani főnöknővel fog tárgyalni, mire a válasz: "nem lehetne inkább egy férfival?"
"El se tudom képzelni manapság milyen seggfájás lenne ha női karaktereket így kiosztanának :D"
En nem latom, hogy cudarul bannanak a nokkel az Orion-ban. Sot, korat megelozoen, a nok egyenrangu urhajosok es katonai vezetok a sorozatban. Gondoljunk csak Lydia van Dyke tabornokra, aki McLane felettese - es ilyen minosegben parszor o osztja ki a[z ugyebar ferfi] McLane-t.
Ugyszinten, Tamarat osztajak be a [jobbara ferfiakbol allo] Orion legenysegenek felugyeletere. Igaz, ot sikerul "betorni", de a vagany legenyseg ugyanezt tette volna egy ferfi felugyelovel is - elvegre, az alfa parancsot kiado felugyelo csak akkor kerult kiosztasra, ha nem volt igaza. Viszont amikor o kepviseli a jozansagot, akkor az o szava dont - mint peldaul amikor fegyverrel akadalyozza meg Mclane-t, hogy Lydia segitsegere siessen, ahelyett, hogy a Foldet mentene meg inkabb.
Ugyszinten, egy egesz bolygon [a Kroman] nok uralkodnak. Igaz, nem hibatlanul - de az o vilaguk sok mindenben kulonb a Foldnel (mint pl. a termeszet szeretete es apolasa tekinteteben - ami mara kulonosen jelentosse valt). A tortenet vegen a kromai vezetono es az Orion kapitanya kozott kolcsonos csodalat alakul ki.
Orulok, hogy szereted az Oriont es hogy Jefremovot olvasol. Az utobbival kapcsolatban: erthetetlen modon rola teljesen elfeledkezett a magyar konyvkiadas/olvasotabor, pedig ez politikai szempontbol [ha ez a kivalto ok] benne egyaltalan nem lehet kifogast talalni (nem ugy, mint a sokkal-sokkal nepszerubb Sztrugackiejekben vagy Lemben; ugyanis veluk ellentetben, Jefremov sohasem alkudott meg).
Ivan Jefremov egy zsenialis tudos, muvesz es latnok volt. Sajnos,ahogy elnezem, magyarul sohasem fog megjelenni az utolso regenye, a brillians Atheni Taisz (amit angolul harom kulonbozo forditasban is kiadtak az elmult evtizedben). Igaz, ez nem sci-fi, de mint minden Jefremov iras, szerves resze a nagy egesznek.
Amugy Jefremov csak kishazankban szorult hatterbe - a nagyvilagban mindig is elismertek. Peldaul egy amerikai konyvkiado szinte az osszes muvet kiadta/ja [igaz, gyenge angol forditasban].
Szuper. Ha elfogy az alfa holdbázis szerintem csemegézek. Az utóbbi napokban nagyon rápörögtem a retróra. Pár napja Jeffremov novollákat kezdtem olvasni. Redditen egy orosz srác teljesen meglepődött hogy rajtuk kívül ismeri valaki
A napokban néztem végig. Azóta már az alfa holdbázist nézem. Koromból adódóan új korában nem láthattam az oriont, de bevallom tetszett a sorozat. El se tudom képzelni manapság milyen seggfájás lenne ha női karaktereket így kiosztanának :D
A tömörítés kapcsán annyit mondok, hogy a zajt is kódolják valamilyen algoritmus mentén, a különféle videókodekek. Másképp, mint a mozgó képet, amelyet különféle méretű makroblokkokra osztanak fel és ezek mentén történik a videó tömörítése. Továbbá, 3 fő képkocka-csoportot különböztetünk meg egy-egy tömörített videóban. Vannak, az úgynevezett kulcsképkockák (I-frames), amelyek az összes infót tartalmazzák, az adott képkockából. Vannak, az úgynevezett P-képkockák (P-frames), amelyek az előző I/P-képkockákra hivatkozik csak és van a B-képkockák (B-frames) is, amelyek az előző és a következő I/P és B-képkockákat is figyelembe véve végzik, az adott mozgásvektorok és azok becslésével, a kép-tömörítését. (Lényegében állóképek sorozatából állnak a videók.) De, néha a videón belül, totál máshol meglévő B-képkockákra is hivatkozhatunk, az adott képkocka esetén.
A tömörítési ráta, meg erősen kodek-függő is. Xvid/x264 esetén, akár 120-200*-es is lehet.
Az MPEG-4, az széles kodekcsaládot takar, itt beszélhetünk az Xvid/Divx-ről is, meg a H.264, aka AVC-kodekról is amikor így általánosságként beszélünk róla.
Neked is igazat adok. Vegtere is en nem vagyok szakember, csak amolyan kotnyeles dilettans a temaban.
Amennyire tudom, az MPEG-2 vizualisan vesztesegmentes (igazabol egy 4.36 GB-os DVD lemezen csak egy oranyi MPEG-2 video fer el - de megis 2-oranyit raknak ra, mert a kulonbseget ugysem lehet eszrevenni.) En magam sohasem ertettem a megszallott vizualis/vajtfulu emberkeket, akik csak a vesztesegmentes videoval/hanggal allnak szoba - meg akkor is, ha amugy semmi kulonbseget nem latnak/hallanak a tomoritett videon/zeneben.
Viszont a YouTube-os - es altalaban a feltoltott - videok egeszen mas teszta. Ezeknel altalaban brutalis a tomorites, es a veszteseg ordito; szamomra a haszon legfeljebb abban lehet, hogy nagyjabol tudom, mi tortenik, de a latvanyt [homalyos kep, fako szinek, esetenkent szaggatott mozgas) mar nem tudok elevzni. Es hogy bezaruljon a kor: azt meg vegkepp nem ertem, miert kell egy adott meretu video kepet felnagyitani es utana tomoriteni es ugy felrakni.
Igazad van, a DVD/MPEG-2 is tomorit. (Egyszer szetbontottam egy nehany GB-os videot, amibol majd 100GB-os tomoritetlen avi fajl lett.)
De a DVD/MPEG-2 furfangos modon tomorit. A[az amugy zsenialis] technologia lenyege az, hogy az allando jeleket (statikus pixeleket) nem veszi plusz adatnak egeszen addig, amig azok valtoznak, es ezzel sporol egy csomo GB-ot - anelkul [es ez a lenyeg!], hogy a minoseg romlana. (A DVD technologia hajnalan ez a trukk nem mukodott mindig tokeletesen, es ilyenkor a statikus reszek a kepben - altalaban a hatter - szinte kulon eletre kelt.)
Ha viszont az MPEG-2-t/mkv-t tovabb tomoritjuk, akkor az ohatatlanul el kell, hogy vegyen valamit a kep minosegebol: vagyis romlik a reszlet [fuggetlenul - vagy inkabb: eppen azert -, hogy tobb pixelen keresztul terpeszkedik a kep], es/ vagy kevesebb lesz a szinek ill. a "kockak" szama.
