Igazat adok, hogy Korolov helyesebb, mint Korolev. Most belehallgattam a korabban emlitett orosz nyelvu BBC mini TV sorozatba az urversenyrol. https://www.youtube.com/watch?v=oOzH6c0GIh0
Ambar, ambar...! (es most nem szorszalhasogatasbol mondom, csak a vicc kedveert ;) az emlitet nev az orosz narralasban nekem egyertelmuen ugy hangzik, hogy Karalov :)
Valoban lezarhatjuk ezt a nyelvi eszmecseret-- - a magam reszerol azt megallapitva, hogy egy idegen nyelven sohasemlehet egy eredeti nevet tokeletesen kiejteni - vagy akar leirni. A ciril betuk eseteben egyertelmeuen latin betukre kell valtani a magyarban - de az angol (vagy spanyol, nemet stb.) nevek eseteben ugyanugy lehetne magyarossa tenni a neveket, hiszen az o latin betujuk mast jelent az o nyelvukon (vagyis mas a kiejtese), mint a "magyaros latinunk" szerint. Szoval tokeltesseget ezen a teruleten nem/sem lehet elerni.
Az említett cirill betű, a "ё" kiejtése az oroszban "jo", mint ahogy a félig vicces dalocska is mondja az orosz ábécében: "á, be, ve, ge, de, je, jo..." (leírva: а, б, в, г, д, е, ё). Az orosz nyelvben gyakorlatilag minden magánhangzónak van kemény és lágy párja, a "ё" az "о" lágy párja, és mindig hangsúlyos. A hangsúlytalan kemény magánhangzók ejtése sok esetben azonban eltér a hangsúlyostól, így például az orosz főváros, Москва ejtése (hangsúly hátul). kb. "maszkvá" lenne, de az átírásokban _ezt_ nem veszik figyelembe, különösen az angol átírásoknál, de hagyományosan a magyar is "rosszul" írja. Az orosz-magyar átírásokra az általános szabály viszont egyértelmű: amit lehet, a kiejtés szerint írunk le magyar betűkkel, az orosz nyelv minden hangzója tökéletesen megfeleltethető magyar betűkkel (vagy betűkombinációval), egyedül a kemény i ("ы"), az amit nem igazán tudünk hogyan ejteni: valahol a magyar ü és i hang között van.
Nade hagyjunk az OFF-ot, vissza a témához, mielőtt kiebrudalnak innen! :-)
Koszonom a korrigalast - valoban rosszul irtan Wernher von Braun nevet.
A Koroljev/Koroljov eset mar nem annyira egyertelmu, mivel az oroszban elofordulo betu nincsen a magyarban - de amihez inkabb a magyar "e" betu kiejtese all kozelebb. Ez a zavar pl. megmutatkozik Igor Vszevolodovics Mozsejko, a kivalo volt szovjet/orosz SF ironal is, akinek az iroi alnevet felvatva hol Bulicsev hol Bulicsovnak irjak.
Jomagam inkabb hajlok a Koroljev nev fele (pl. az angolban is Korolev-nek irjak - itt ugyebar az irott e-t "je"-nek ejtik).
félig off főleg az oroszul írt latin betűs nevek visszaírása: Beregovoj szovjet űrhajós (a Szojuz-3-on repült) a könyvében ír egy Stuart Russ nevű amerikai Apollo-úrhajósról.
Roosa az illető, az orosz szerző ahogy kell, a cirill átírási szabályok szerint írta, a magyar fordító meg a cirill betűs nevek magyar átírási szabályai szerint írta. Csak azt nem vette észre, hogy amerikai lévén latin betűkkel írja nevét.
Tényleg elnézést a "tudóskodásért", de a két (német és orosz/szovjet) feltaláló-fizikus nevét írjuk helyesen: Wernher von Braun és Szergej (Pavlovics) Koroljov (eredetiben: Сергей Павлович Королёв). Még egyszer bocs, tudom, hogy a cirill betűs szavak/nevek átírása nem egyszerű... ;-)
Nem értem a végére teljesen, de a Sayonara Jupiter (1984), az Androméda-köd (1967), A leigázottak bolygója (1976) Operation Ganymed (1977), és Orion űrhajó - A visszatérés (2003) -as filmek is belekerültek az űrhajós filmekről szóló cikkbe. Még egyszer köszönöm a film javaslatokat nektek, most már igencsak hosszú lett a cikk, ami nem baj.
Ebbol csak annyi a valosag, hogy a filmreszlet szines...
Ennek a filmnek - azon kivul, hogy Charlotte Kerr lathato benne - semmi koze nincs az Orionhoz. Az egyik hozzaszolas felfedi a reszlet eredetet: "Ez a "Telerop 2009" egy teljesen elfelejtett sorozat a 70-es évektől."
Utananeztem, es igy van: ez egy (lathatolag nagyon kis koltseggel keszult) nemet 13 reszes TV sorozat:
A magam reszeril: szivesen. A lista kiindulopontnak jo; bovitesehez meg ajanlanam bevenni pl. az 50-es evekbeli amerikai This Island Earth-t, a japan Szajanora Jupiter-t, a szovjet Andromeda kod-ot, a nyugat-nemet Operation Ganymed-et, es a kelet-neme kooprodukcios Im Staub der Sterne-t is. Ugyszinten kb. egy-ket evtizede a BBC csinalt egy elegge unalmas de nagyon latvantos filmet, ahol egy urhajo a kozeljovoben vegiglatohatja a Naprendszer bolygoit.
Mivel nehany valodi urhajos film is a listara kerult, akkor azokbol is van meg jonehany. Magam reszerol a egyedul a BBC Space Race mini TV sorozatat szeretem, mert ez targyilagosan kozelit a temahoz, a ket geniusz fokonstruktor: a nemet Verner von Braun es a szovjet Szergej Koroljev aldozaros munkaira koncentralva.
Sajnos az amerikai filmekben - mint pl. a Right Stuff-ban - von Braun-t vagy meg sem emlitik, vagy csupan erintolegesen, es akkor is mint nevetseges bazari majmot abrazoljak --- pedig nelkule az amerikaiak labdaba se' tudtak volna rugni az "urversenyben" (ill. az nem is lett volna, mert az emberes urkutatas egyben a szovjet urkutatassal lett volna egyenlo). A halatlansagtol mindig is viszolyogtam...
Köszönöm a kiegészítéseket mindenkinek! Valóban van egy határvonal, ahol már nehéz eldönteni, hogy ez most még/már űrhajósfilm kategória, vagy nem, így cikkírótól függően különbözhetnek a listák. Az összeállítás kiindulópontnak készült, amely később frissíthető, bővíthető, mihelyst lesz rá elegendő idő(m).
Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de nem látom a Marsbéli krónikák trilógiát (Michael Anderson, 1984.). Igaz, lehet vitatkozni, mennyire jó, de gyengébbek is fel vannak sorolva. Már csak Bradbury miatt is megérdemli, hogy ott legyen a listán. Az ötlet viszont tetszik.
Gondolom, a TV sorozatok szandekosan nem szerepelnek (mint pl. Star Trek, Alha Holdbazis) - de vegtere egy mozifilm is keszult a sorozatbol, szoval valoban, az Orionnak a listan a helye!
Elnezest, de nem tudom megallni, hogy meg egy, a listarol hianyzo, de amugy abszolut alapfilmet meg ne emlitsek; az 1956-ban keszult amerikai Forbidden Planet-et (amely pl. a Star Trek megalkotojat, Gene Roddenberry-t is inspiralta). Intelligens (amin nem lehet csodalkozni, hiszen Shakespeare A vihar c. muve volt a film kiindulopontja) es latvanyos.
A masik az, hogy en magam messzebbre tekintenek vissza a multba. Nehez megmondani, melyik volt az elso "igazi urhajos" film - a szovjet Aelita [1924]?, a dan Himmelskibet [1918]?, vagy a francia Le Voyage Dans la Lun [1902]? -, de az elso igazi tudomanyos-fantasztikus film, ami joreszt az urben/Holdon jatszodik, az 1936-ban keszult szovjet Kozmikus utazas.
Itt mar "rendes" urhajo van (olyan, amilyen ket evtizeddel kesobb keszult amerikai When Wolrds Collide filmben is elofordul), az urhajosok szkafandert viselnek es a holdi 1/6G gravitacio szerint mozognak (ami felett meg Kubrick is elsiklott a 2001 A Space Odyssey-ben!), stb. Nem csoda, hogy a film ennyire hiteles, hiszen az "urhajozas atyja", K. Ciolkovszkij is kozremukodott az elkesziteseben. Meg azt is megjegyzem, hogy a foldi varos [Moszkva] meg a mai szemmel is impozans, a futurisztikus epuletekkel es az egysinu vasuttal (!)
A Kozmikus utazas hitelesebb es modernebb, mint a legtobb, az 50-es evekben futoszalagon keszult amerikai, kis koltsegvetesu filmek marsbeli szornyecskekkel es venuszbeli szepsegekkel. De ha mar a listan szerepelnek ilyen "B kategorias" filmek, akkor pl. en bevennem az olasz A. Margheriti 'Gamma trilogiajat' is. (A talalekony es termekeny rendezot csupan egy film kepviseli.)
Ja, es en semmikeppen sem hagynam ki Pavel Klusancev dramatizalt rovidfilmjeit (pl. Hold, Mars, Ut a csillagokba), amik nelkul a 2001 A Space Odyssey sem lett volna olyan, amilyen [ha egyaltalan elkeszult volna].
Kulon koszonet, hogy felhivtad a figyelmem a Szaljut 7 orosz filmre - errol nem tudtam, de most veszem meg (a parjaval, a Spacewalk-kal - a Gagarin mar megvan).
Egyebirant a lista nem tartalmazza "az osszes elkeszult urhajos film"-et ;) Csak kapasbol, az alapfilmek kozul hianyzik a szovjet [na jo: es az amerikai] Solaris, a kelet-nemet/lengyel Meteorvadaszak, a kelet-nemet kooprodukcios Eolomea, a szovjet Rogos ut cezet a csillagopkhoz,es a Moszkva-Kassziopeia + Tinedzserek az urben, a japan Gorath, stb. :)
Sziasztok! Nem kis munkával összegyűjtöttem az összes elkészült űrhajós film listáját, és többségüket (44-et) röviden bemutatva, egy tartalmas, hosszú cikk készült róluk az űrhajós központú űrfilmeket kedvelők örömére. Itt olvashatjátok el:
Koszonom. Most kezdjuk haszalatba venni a szobat, igy, ahogy minden "alkatresz" lassan a helyere kerul. Pl. ma kaptam meg a pohar-alateteket - apro, de szukseges kellekek.
Tegnap pl. a futurisztrikus (Erocofon) telefonon beszeltem egy csaladtagommal, mikozben egy Orionos "MZ4-es" fotelban ucsorogtem :) Vagy nemreg az Orionos poharakbol [alkohol-mentes] sort kortyolgattam, mikozben a futuriszktikus hangszorobol megnyugtato termeszet-hangok jottek.
Ezekben a napokban konyvespolcokat szerelek fel, kepeket rakok fel + meg mindig van egy par dolog uton idefele, stb.
Az a helyzet, hogy minden nap gyonyorkodunk benne, sokszor csak ugy, az ajtobol benezve. Csak a latvany esztetikai elmenyt - [multba tekinto] nosztalgiat, de egyben [a jovot furkeszo] remenyt - is nyujt nekunk. Mondhatom, hogy a szoba rendszeres hasznalata szinte csak bonusz ;) De persze erre is sor kerul napokon belul - meg ebedelni is a szobaban fogunk a hetvegeken.
Ez a szoba hivatottt azt potolni, amit a mai vilagunkbol nem talalunk meg (ahogy Konfuciusz mondotta volt: "Nehez egy fekete macskat megtalalni a sotet szobaban - kolonosen, ha az nincs ott."): optimizmust, szineket, futurisztikus formakat - szoval egy fejlett, kiegyensulyozott, bekes, derus jovokepet.
"igaz, néhány, a kommunista rendszer számára kínos jelenet, illetve sikamlós párbeszéd akkor még nem került be a hazai változatba."
Ilyen demagog marhasagokkal riogatjak a jonepet?! A kivagott reszeknek semmifele politikai vonatkozasa nem volt - errol meg lehet gyozodni a ketfele film- ill. szinkronvaltozat osszehasonlitasaval. Es csupan egy erdemleges szovegbeli valtoztatast eszkozoltek, amikor a Murarol szolo csevegesben "olyan, mint Sziberia?" helyett "valoban szornyu hely?" lett (mindamellett, mar a car atyuskaek is utaltak be phenesre szorultatakat eme tavoli fagyos videkre.)
Masreszrol meg sem tudom szamolni, hany filmbol cenzuraztak ki nyugaton az o szamukra "sikamlos" jeleneteket ill. parbeszedeket - vagy eleve le sem engedtek forgatni, ha a filmet tortenetesen ok csinaltak...
A tarsalgo/etkezo - vagyis a "[Starlight] Kaszino". A Szoba fo, kozponti resze - es a butorzat is az egyik legikonikusabb retro modern 'dizajn'. Formatervezo: Aero Saarinen.
A szekek es az asztal Orion-ban foleg a Kaszinoban fordul elo, de mashol, pl. az MZ4-en is lathato. A butorzat mas SF filmben is elofordul, mint pl. egyes Star Trek epizodban, ill. az asztal a Solaris [1972] urallomason. (Az igazsaghoz tartozik, hogy az Orion-ban az asztal kicsit kulonbozik - valamint a szekek sem forgok es az uleshuzat is kek -, de ez az elterjedtebb, elegansabb es futurisztikusabb.)
Korrigalas: a szines muanyag edenyeket G. Colombini valoban viragcserep tartonak szanta. (De a feher tartok valoban eredetileg irodai papirhulladek tarolasara keszultek.)
A Szoba eszak-nyugati ficakja. A sarokban Componibili nevre hallgato tarolo (formatervezo:Anna Castelli Ferrieri), rajta a lampat az orionos poharakrol ismert Joe Colombo tervezte.
A viragtartoknak hasznalt szemetes bodonoket Gino Colombini es Makio Hasuike tervezte. A rozsak csak ideiglenesek - de a filodendron az Orion miatt van (a foldi lakosztalyok/kaszino kornyeken). Persze minden noveny ill. virag mu.
Ez az ugynevezett Galeria (amiket a nyugati falon levo festmenyek egeszetenek ki - egyebkent a kepeket nem en festettem, de en eszkabaltam ossze oket dirib-darabokbol + "festmenyesitett" fenykepekbol... Nemelyik vagy negyven-otven, digitalisan modositott kepreszletbol all ossze. Egy-egyy ilyen kepen - persze nem folyamatosan - akar evekig is dolgoztam.
A no alakos szobrok elismert Art Deco* szobraszok muveinek masolatai [* ami vegul is az utopikus/futurisztikus iranyzattal - ill. annak elso hullamaval - cseng ossze]. Az alakok a kecsesseget es szepseget, ill. altalanossagban az emberi szabadsagot, beket es kitarulkozast szimbolizaljak (amik teljessegukben csak egy utopikus tarsadalomban bontakoznak majd ki.) A ferfi alak (Rodin: Gondolkodo) az erot es a megfontolt ertelmet szimbolizalja. Lehet mondani, hogy ezek klisek - de en inkabb mintaknak, szimbolumoknak neveznem.
